Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-05 / 155. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA. Hasznosítsanak minden öntözőberendezést a kaposvári járásban A Kapos számos termelőszö­vetkezet kertészetét látja el él­tető vízzel. A kaposvári járás több mint húsz közös gazdasá­gának van Öntözőberendezése. Ezeket többnyire tavaly ás az­előtt szerezték be, használha­tók, tehát öntözni kell velük. Ám akad nem is egy olyan tsz, ahol nem hasznosítják a be­rendezést. Miért? A taszáriak például azzal magyarázkodtak a járási tanács egyik előadójá­nak, hogy a KÖJÁL nem ta­lálja alkalmasnak a vizet a zöldségfélék öntözésére. De a lucernát és a rétet sem öntö­zik, mert — úgy mond — elég eső esett, fölösleges lenne a berendezést használni. Nyoma sincs öntözési tervnek, s a szi­vattyú meg a többi tartozék az utóbbi napokban még érintet­len volt. A kaposméróiek két öntöző- berendezésükből csák az egyi­ket használják, a másikról le­szedik azokat az alkatrészeket, amelyekre az előbbinek a mű­ködtetéséhez szükség van. Va­jon azért vásároltak két ilyen berendezést, hogy az egyik al­katrészpótlásul szolgáljon? Me- zőcsokonyán és Nagyberkiben hajtóerő híján áH a szivattyú. A traktorra szükség van az ara­tásban, tehát a szivattyút nem hajthatja. Jó lett volna, ha már előbb gondolnak arra, ho­gyan működtessék folyamato­san a berendezést, esetleg ki­sebb erejű álló motort ál­líthattak volna be erre a cél­ra. Hetesen és Somodorban ko­rábban nem volt elegendő víz, ezért nem vették igénybe az öntözőberendezést. A hetesiek azonban, mihelyt lehetett, árok­ból is öntöztek most pedig már a víztárolót is használhat­ják. Sokba kerül a termelőszövet­kezeteknek a korszerű öntözés megvalósítása. Ebből követke­zik, hogy a nagy hasznot hozó berendezést megbecsüljék — és mindenekelőtt használják! Mert lm nem hasznosítják, ká­rát vallja a kertészet, az egész tagság, holott az a rendelteté­se, hogy növelje a jövedelmet H. F. A mezőgazdasági balesetek megelőzéséért A cséplőgépek kijavítva, munkára készen állnak a gép­állomások, az állami gazdasá­gok és a tsz-ek udvarain. A cséplőgép a mezőgazdaság ve­szélyes gépei közé tartozik. Ezért rendkívül fontos, hogy a gépinél dolgozókat idejében ki­oktassák a baleset elleni véde­kezésre. Az elsősegélynyújtás! tanfolyamot végzett dolgozókat lehetőleg külön csoportokba osszák be, hogy mindenütt le­gyen valaki, aki szükség ese­tén azonnal segít, egyébként MORZSÁK mOUcáíai Ügy adódott, hogy a gyű­lés végén néhámyan még ott maradtak a teremben egy kis mezőgazdasággal össze­függő tercierére. Egyszer va­lakinek a tekintete a falon függő hatalmas festményre tévedt, s le sem vette róla a szemét. Hamarosan ez a különös műalkotás lett a be­szélgetés témája. A festmény egy öreg pa­rasztot meg két tehenet akar ábrázolni szántás közben. Valaki azonban fölfedte, hogy a jámbor igavonók nya­kán nincs semmiféle járom, az öreg paraszt meg úgy áll az eke szarva mögött, »mint akit éppen megütött a szél.« De ez mind még hagyján lett volna, ha a kritikus szemek nem fedeznék föl más hibá­kat. Mert ki látott már olyat, hogy a parasztember a for­dulónak csak egyik meneté­ben szántott, a másikat üres­járatban tette meg? A kép­ről ugyanis az látszik, hogy az öreg a táblának fákkal szegélyezett szélén kezdte meg az összeszántást, s így a fáktól csak egy irányban szánthat. Azonkívül a távol­ban meghúzódó saénaboglyák nyarat jelképeznek, a képen a fák viszont kései őszt mu­tatnak. A kaján Pista bácsi, a tár­saság agroonúmus tagja rög­tön meg is fejtette ennek az okát mondván: »Biztosan el­fogyott a művész festéke, s a levelekre már nem jutott belőle.« És még ilyeneket mondott: »Lila felhőt én még nem láttam, de igaz, na­rancssárga tehenet sem. Eb­ből a képből csak egy vehető ki tisztán: a tehén szeme.« »Szerencsétlen alkotás ez mindenféleképpen. A mű­vész alighanem maga sem tudta, hogy mit akar, alig­ha látott a valóságban iga­vonó marhát, ha meg igen, akkor csapnivalóan rossz a megfigyelőképessége.« Ebben mindenki megegyezett. S még mondja valaki, hogy az emberek nem tudnak el­bírálni egy művet i— Tanács- — tanács? Panaszkodott, s kért ben­nünket a balatoniboglári ta­nács elnöke: szerkesszük ki az újságban az Áramszolgál­tató Vállalatot, ez'talán majd segít nekik az évek óta tar­tó huzavona megoldáséiban. A »baj« akkor kezdődött, amikor nem Fonyódon, ha­nem Bogláron építették föl a járási művelődési házat. Az Áramszolgáltató Vállalat azonban sehogy sem akarja elfogadni azt a tényt, hogy Bogláron van ez a járási in­tézmény, s következetesen a községi tanács számlájáról emeli le a tetemes áramdíjat, holott a művelődési otthon kiadásaira a járási tanács költségvetésében biztosítot­tak fedezetet. Tiltakoznak, tudomásul veszik, a pénzt nagy nehezen visszautalják a bogiári tanács számlájára, aztán a következő hónapban minden kezdődik elölről. Nem lehetne egyszer s mindenkorra pontot tenni ennek az ismétlődő huzavo­nának a végére? AtuUázi asaútá Télen hideg, nyáron ful- lasztó benne a hőség. Az áru­ház dolgozói mégis inkább a telet kívánják, mert a hi­deg ellen valahogy csak tud­nak védekezni, de a meleg ellen hiábavaló minden kí­sérlet. »Majd megfövünk a forróságban« — panaszkod­tak a fonyódi áruház eladói. Megváltás lenne a kánikulai hőségben egy kis széljárás, de az áruház ablakait nem lehet kinyitni, úgy építették meg. Sérelmükkel elmentek már a vállalat igazgatójához is, az meg is ígérte, hogy tesznek majd valamit, csak éppen eredménye nem lett a szónak. Pedig nem kerülne sok pénzbe az egész, csiak egy kis jóakaratra volna szükség, hogy az eladók megszabaduljanak a tüzes katlanból. Varga József pedig folyamatosain oktathat, figyelmeztethet A eséplés megkezdése előtt a cséplőgépet az előírásnak meg­felelően (kereszt- és hossz­irányban, vízszintesein) rögzíte­ni kelt Balesetveszélyt rejt magában a dobinak a megenge­dettnél nagyobb fordulatszámú üzemeltetése. Fontos a figyel­meztető jelek megadása a gép megindításakor. A legveszélye­sebb helyen az etető dolgozik. Nagyon fontos tehát, hogy az etető személye és munkahelye körül minden rendben legyen. Az etető ne fogyasszon alko­holt! A cséplőgépen ne foglala­toskodjanak vagy tartózkodja­nak olyanok, akiknek nincs ott dolguk. A veszélyesebb mun­kahelyeken dolgozók testihez álló munkaruhát viseljenek. Sok kárt, balesetet okozhat a dohányzás is. Csak erre a cél­ra megjelölt helyen szabad do­hányozni, és a gyufát, a ciga­rettát, a pipát gondosan el kell oltani. Sohasem feledkezzünk meg a mentőláda feltöliéséről. Ki kell jelölni a kezeléséért felelős személyt. A jól kezelt és idejé­ben elérhető mentőláda élete­ket menthet! Mivel a eséplés nagy porral jár, megfelelő mosakodási, zu­hanyozási lehetőséget kell biz­tosítani a dolgozók részére. Zuhanyozót házilag is tudunk előállítani felfüggesztett hor­dókkal. rózsával ellátott kerti locsolókkal. Még az előbbinél is fonto­sabb, hogy a rendkívül nehéz munkát végző, sokat izzadc dolgozókat elegendő és megfe­lelő minőségű ivóvízzel lássák el. A jó ivóvíz üdít, frissít, meg­könnyíti a munkát. A gazdasá­goknak elsőrendű kötelességük jó ivóvízről gondoskodni Dr. Tóth Sándor Pillanatképek A MEDENCE SZÉLÉRŐL A nyár tiszteletére új ruhá­ba öltöztek a padok a textilmű­vek strandján. Rendezettebb, csinosabb a fürdő, mint tavaly. Sokan látogatják, az egyetlen »nagy« medence bizony néha- néha szűknek bizonyul. Nagy a lárma, csapkodás, fröcsikölés, igazi strandlégkör uralkodik. Kovács Feri — ismert kapos­vári úszó — tavaly ilyenkor szinte állandóan a medencében »gyakorolt«. Most fürdőkö­penyben ül az árnyékban és olvas. Tudtam, hogy él-hal az úszásért, ezért nagyon kíván­csi voltam, hogy milyen könyv lehet az, ami elvonja kedvenc sportjától. Oda megyek, megnézem. Biológia. Nem is kell siemmi magyarázat, mindent érték. Felvételi ... * * * Két fiú víz alatti úszóver­senyt rendez. Két lány nézi őket a medence széléről. Az egyik fiú odakiált: — Kati, dobd be a gyűrűdet, felhozom.! A következő pillanatban csil­lanva csobban a vízben a gyű­rű. A fiú eltűnik, aztán fel­bukkan, kezében a gyűrű. Egy kissé színpadias mozdulattal, mint egy középkori lovag, he­lyezni a lány kezébe. — Íme, hölgyem. Van itt romantika! A kislány érzi a pillanat varázsát. Moso­lyog, s titokban körülnéz, ki látja. * * * Az oldalt húzódó pályán röplabdáznak. A hároméves Karcsinak) roppant tetszik, hogy a felnőttek olyan ügyesen piifölik a labdát, hogy az át­megy a magas hálón. Közelebb megy, bámészkodik. Az egyik felnőtt be akarja vonni a já­tékba. Karcsi hatalmasat szer­vái — a levegőbe. Mérges egy kicsit, aztán belecsimpaszkodik á hálóba, lehúzza, és hintázni kezd. Korai még a röplabda neki ..; S. M. A legújabb vetélytársnő — Hat ő aztán tényleg csillag a javáboi i (EndrődS István rajza) A milliomos orgiái Klagenfurtot hetek óta egy nagy port fölvert társasági bot­rány tartja izgalom­ban. Herr Heinz Berndt nyugat-berli­ni milliomos és né­hány társa a rendőr­ség őrizetében várja, hogy ügyük bíróság elé kerüljön. Berndtnek több mosodája van, s a lapok szerint Nyu- gat-Berlin tizenkét leggazdagabb és leg­tekintélyesebb polgá­ra között található a neve. Február köze­pén tartóztatta le a rendőrség, mivel már hosszú ideje köztudo­mású volt, hogy nagy luxussal be­rendezem vuiajaDan rendszeresen orgiát rendez, Társasági összejövetelnek ne­vezett orgiáinak fő vonzerejét a nagy­számú fiatal lány jelenléte adta. Berndf felhajtó! vendéglőkben és eszpresszókban »dol­goztak-«. Sok lány kötélnek állt, amikor a csábítók mesés szerződéseket ígértek nekik. Csak később derült ki. hogy a megunt lányok nem szerződést, hanem csupán állást kaphat­tak Bemdt nyugat- berlini mosodáiban. A milliomos a bör­tönben is kellemesen tölti idejét. Arról sut­tognak, hogy Berndt­nek igen jó kapcsola­tai vannak Klagen­furtban, b a város vezetői és ismert iparosai közül töb­ben rendszeresen részt vettek a »társa­sági összejövetele­ken«. Arról is beszél­nek, hogy a felhaj- tók között rendőr­tisztviselők is van­nak, akik a látszat kedvéért letartózta­tással fenyegették meg azokat a lányo­kat, akik nem akar­tak részt venni a »nylonfehémeműs bálokon«. A tárgyalást feárt ajtók mögött tartják meg, nem annyira .az úgy erkoicsteiensege miatt, hanem mert kérdés: kiről derül ki, hogy jelen volt a luxusvilla estélyein. (Szentirmai) Nyugat-berlini világrekord Nyugat-Berlinben négy és .zel megelőzték Amerikát, ahoi fél percenként történik egy I hasonló bűncselekmények gyilkosság, rablás, betörés. Ez- | percenként történnék. öt­A JEGYSZEDŐNŐ A Vörös Csillag mozi föld­szinti jobb oldalán egy fekete szemű, fehér hajú asszony kí­séri nap nap után a látogató­kat a székosorok közé. Hét éve dolgozik itt özvegy Mór hajosné, a legidősebb jegysze­dőnő. Mielőtt idejött, rövid megszakítással a színháznál volt. Először az öltözőben, ké­sőbb pedig- a nézőtéren. A hét évről kérdezem, amit a mozi nézőterén eltöltött, és arról a hatvankettőiről beszél, amely mögötte van... — Falusi lány voltam, szü­leim Kaposszentjakaban lak­tak. 1921-ben költöztem be a városba, amikor férjhez men­tem. Nehéz napok következtek ezután. Férjem egy kisiparosnál dolgozott, szervezője lett a vá­ros cipészeinek a békeharcban, emiatt öt hónapig nem kapott munkát. Végül Kéri cipésznél helyezkedett el. Négy éve meg­halt. Előtte sokat betegeske­dett, azért jöttem él a mozihoz dolgozni. Hangja nyugodt, fiatalos, ha nem mondaná, nem is hinném el, hogy beteg Rossz a szíve. Megviselte az idő, Minden éw­ben elmegy nyaralni, már volt a Mecsekben, Mátraházán, Hé­vízen, tavaly Balatomfüredre utalta be az orvos. Ott volt a füredi Anna-bálon is. Éítoné- nyeit így foglalta össze: — Felejthetetlen napok vol­tak ... # — Milyen itt a moziban? Fehér keretes homloka ösz­szeráncolódik, gondolkodik egy kicsit, aztán sorolja élményeit. — Volt egy vendégünk, min­den új filmnél találkoztunk. Már régi ismerősként köszön­töttük egymást. Aztán egyszer Pécsre költözött. Amikor utol­jára járt itt, egy kis csomagot adott át... Három dísztányór volt benne meg egy kis cédula. Ez volt ráírva: »A figyelmes­ségért.« Nekem is nagyon jól esett ez a figyelmesség... Há­rom évvel ezelőtt ezerhárom­száz forintot találtam az egyik szók alatt. Egy fiatalasszony egész havi fizetése volt... Ta­láltam már jegygyűrűt is. Ki­sebb összeget, meg használati tárgyakat nap nap után talá­lunk. Eltesszük, s ha visszajön a gazdája, átadjuk neki. — Goromba emberek? Akad­nak azok is. Olyanok, akik el­késnek, aztán fel akarják rúg­ni a szabályokat. Nem értik meg, hogy előadás alatt nem zavarhatják a nézőket. Nem akarják megvárni a híradó vé­gét. Sokszor mérgesen vitatkoz­nak. — Milyen filmeket szeretnek legjobban a kaposváriak? — Általában olyanokat, ami­ken nevetni lehet. Szórakozni jönnek az emberek, nem sze­retik a szomorú filmeket — És Mór néni? — Nekem nagyon tetszett a »Valahol Európában« című film. Kint már gyülekeznek a né­zők. Megszólal a csengő. A látoga­tók megtölti a nézőteret. A vászonén megjelenik a Keresz­tesek című film első képkocká­ja. Itt-ott még lámpafény vil­lan, a későn érkezőket irányít­ja helyükre Mpr néni és hat társa, aztán elsötétül a terem. A jc-igyszedőnők kimennek, csak az ügyetes marad bent. így megy ez napról napra... Kercza Imre Mi SO/ZOK Verekedés rendőrök Nigeria Oweeri városában a Port Harcourt csapata a rendőrség válogatottjával mérkőzött. A második félidő 15. percében olyan verekedés támadt a pályán, hogy a já­tékvezető kénytelen volt le­fújni a mérkőzést. Több rendőr játékost a kórházba kellett szállítani. 168 éves asszony? Egy orvosexpedíció járt nemrégen a törökországi Sarp faluban, hogy megvizs­gáljon egy öregasszonyt. Mit találtak vajon olyan érdekes­nek, különösnek rajta, hogy annyian kimentek megnézni? Hatice Nineről azt mond­ják, hogy 168 éves; ezt a hi­hetetlen állítást akarta ki­vizsgálni az orvcscsoport. Hosszú fiziológiai és lélekta­ni vizsgálatok után az orvo­sok megegyeztek, hogy nincs semmi okuk kételkedni eb­ben az állításban, valóban lehet, hogy ez az öreg pa­rasztasszony a XVÍIÍ. szá­zadban született. Petit visszaküldte papája a Patyolatba. — Apuka azt üzeni, hogy a gallérokat rosszul tisztították ki, ha nem kap újakat, ide jön, és összever mindenkit — mondta a gyerek. — Hányas gallért visel az apukád? — kérdezte az üz­letvezető. Harmincötöst... r— Nos, akkor csak jöjjön, ha akar — volt a nyugodt válasz. * * * Ritka eset az állatvilágban Teréza Tyer-Gri górjon ba- kui orvos lakásán egy 4 éves dakszli, amelynek méá soha­sem voltak kölykei, »fiául« fogadott egy kismacskát, amely egyhetes koráiban ár­vaságra jutott Fontos szere­pet játszott itt a körülmény, hogy a Kan-Tiki nevű daksz­li nagyon jó barátságban élt a Puszik macskával. S ami­kor az anyamacska betegsé­gébe belepusztult, a kutya elfoglalta megüresedett he­lyét a kismacska mellett A daxszli már két hete »pótmamája« a kismacská­nak. S bár a kismacskát mes­terségesen kell táplálni, ez mit sem változtat a tényen: az anyai ösztön szinte csodát müveit. Kon-Tikinél jelentkeztek az összes szülői reflexek. Féltékenyen őrzi, »mosdatja« a kismacskát, játszadozik ve­le. Mindketten remekül érzik magukat Abdulla Karajev akadémi­kus, azerbajdzsáni fiziológus igen érdekesnek minősítette az eseteit, és a feltétlen ref­lexek működésével magya­rázta. Karajev akadémikus véle­ménye szerint a kismacska fejlődésében bizonyos eltóré- 'sek fognak jelentkezni azzal kapcsolatban, hogy »anyja«, amely örökbe fogadta — ku­tya. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér l. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom