Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-11 / 108. szám
AZ' MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Zsákutca EGY KÉPTELEN GONDOLAT UTAT TALÁLT. Talán így jellemezhetném a legjobban azt az intézkedést, amely mesterkélt érvek nyomáséra kettészakította Kaposvár egyik legszebb utcáját, a Bajcsy-Zsi- linszky utcát A kezdeményező valamikor régen dr. Kelemen kórházigazgató veit, s javaslatát többszörösen elvetették. A gondolat azonban, újabb és újabb támogatókra talált. Fölöslegesnek tartom felsorolni a dátumokat, iktatószámokat és ügyiratokat, amelyek hosszú évek óta foglalkoztatják a hivatalos embereket Még csak statisztikát sem állítok össze a kötegre való beadvány, határozat, fellebbezés tömkelegéből, éppen elég volt átböngészni őket A huzavonáiból azonban |— a kórház vezetői kivételével •— aligha gondolhatta valaki, hogy döntés születik, hisz jó néhányszor »elnapolták« már éppen a javaslat tarthatatlansága miatt Április 20-án mégis lánc vágta el az utat, végrehajtották a terv első ütemét. Nos hát, nézzük az érveket A MEGYEI KÓRHÁZ Bajcsy-Zsilinszky utca két éldalán helyezkedik el. A tömböt kettévágja az utca, s ez sok gondot okoz. Máris el kell ismernem, hogy a problémafölvetés jogos. Sajnos azonban ez minden, ami a kórház mellett szól. Az »érvek« erősen vftatha' tók, s amennyiben egy részük reális, megalapozott, súlyuk nem ér föl a javaslatok káros következményei vei. Egy balul sikerült intézkedés nyomában Fertőznek az „egészségesnek látszó egyének* A közvélemény felháborodik A biztosítottak száma nőtt, ezáltal a kórház forgalma is, meg kell hát szüntetni a ketté- osztottságot. Ez az egyik érv dr Arató Miklós kórházigazgató főorvos beadványában. A másik: A hordágyon szállított fekvő betegék és a járó betegek átszállítása az úton veszélyes és nehézségekbe ütközik a forgatom miatt. A problémát a forgalomszabályozás sem oldotta meg. Utcán át kell szállítani az anyagokat, a gyógyszereket stb. Ezek egyébként így igazak. De vannak itt nagyon is vitatható »érvek«. Járvány- és közegészségügyi szempontból helytelen, hogy egészségesnek látszó egyének fertőzzék a kórház területét, s ezzel fokozzák a legyengült betegek veszélyeztetettségét. Aztán. A kórház betegei is fertőzik a gyalogosokat. Látogatási napokon nagy tömeg várakozik a kapuk előtt, mozogni sem lehet töltik. És most jön a teteje mindennek: ilyen körülmények között lehetetlen az illegális beteglátogatás megakadályozása. AZT HISZEM, FÖLÖSLEGES ÉRVELNI az »érvekében, jóllehet néhány dolog, mint például az illegális beteg- látogatás megakadályozása csupán szervezés, esetleg létszám kérdése. Kétségtelen, hogy a kórház belső életét zavarja ez a ketté- osztottság. Megoldást kell keresni. De nem az utca lezárása árán!! A kórház négyféle variációs javaslatot is adott be, ezek köTíz taxi leáll Tíz taxit leállítanak. közölték a 13. számú Autóközlekedési Vállalatnál. — Hogyan lehet amiatt, hogy nem elég kifizetődő az üzemeltetés, kikapcsolni a forgalomból tíz járművet? — kérdezte a felháborodás hangján a minap az egyik gépkocsivezető, s kérte, lépjünk fel ez ellen az intézkedés ellen. Métatlankodása jogosnak látszott. Valóban helytelen, ha a magas önköltségre hivatkozva csökkentik a taxik számát a megyében. Ha az Autó- közlekedési Vállalat ezt megteszi, akkor szem elől téveszti, hogy szolgáltatást végez, s hogy ebben az ágazatban nem a minél nagyobb nyereségre kell törekedni, hanem a lakosság igényeinek kielégítésére. Azzal nem érveibetn k, hogy néha hosszú sorban állnak a taxik, hiszen nem mindig egyenletes a szolgáltató gépek, eszközök kihasználása. Ám amikor utánanéztünk a dolognak, kiderült, hogy valami félreértés történt. Kés. márki József, az AKÖV áruforgalmi osztályvezetője elmondta: a tíz taxit azért állítják le, hogy sikerüljön elszállítaniuk azt az árut, amellyel a vállalat a rossz időjárás miatt elmaradt. Ezeknek a taxiknak a vezetőit tehergépkocsikra ültetik. Erre azért van szükség, hogy a teherautókat éjjel-nappal üzemeltethessék. Kevés a gépkocsi, s ha csupán nappal szállítanak árut, nyersanyagot, nem győzik pótolni a kiesést. A taxikat csak átmenetileg — valószínűleg egy hónapra — vonják ki a forgalomból — tette hozzá az osztályvezető. Ez világos beszéd. Kitűnik belőle, hogy a kemény tél az Autóközlekedési Vállalatot kisegítő intézkedések megtételére kényszerítette. Az AKÖV vezetői nyilván tudják, milyen nagy felelősség nyomja vállukat, hogy a népgazdaságnak mennyire fontos, hogy minden áru, tennék a rendeltetési helyére kerüljön. Nem nézhetik közömbösen például, hogy a Közúti Üzemi Vállalat amelynek az első negyedévben a tervezett 93 000 tonna helyett csak mintegy 8000 tonna követ szállítottak, anyaghiány miatt ne dolgozzon. Cselekedni kell, ki kell használni minden tartalékot, hogy a közúti és más vállalatok is megkapják a szükséges kellékeket és termelhessenek. Nagymértékben ettől függ, sikerül-e a feladatokat teljesíteni. Ezért nem szabad visz- szariadni az áldozatoktól sem. Történetesen attól, hogy átmenetileg valamivel többet kell majd a taxira várakozni. Megértik az emberek, hogy a népgazdaság, a társadalom érdeke kívánja így. S belátják ezt a taxivezetők is, ha megmagyarázzák nekik, hogy miről van szó. Szegedi Nándor A hét könyvúj donságai Az Európa Kiadónál jelent meg Alexandr Puskinnak elbeszélő jellegű lírai költeményeit és meséit tartalmazó kötete »Elbeszélő költemények« címmel A világirodalom klasz- szikusai-sarozatban. A Szépirodalmi Kiadó Olcsó Könyvtár-sorozatban jelent meg Zola világhírű regénye, a »Hölgyek öröme«. »Megvilágosodott már« címmel került kiadásra Kroda Miklós történelmi regénye, amelyben a Mar- tinovics-mozgalomnak állít emléket. Krúdy Gyulának két regénye jelent meg egy kötetben, a »Hét bagoly« és a »Boldogult úrfikoromban« cí- műek. A Gondolat Kiadónál jelent meg Vitányi Iván könyve A tánc-róL A Móra Ifjúsági Kiadó Pöttyös-sorozatában jelent meg Halasi Mária kedves humorú írása »Az utolsó pad- ban« címmel. A világ csodák nélkül címmel jenteletett meg kötetet a , Táncsics Kiadót zött szerényen húzódik meg az egyetlen célravezető gondolat, s az is feje tetejére állítva. Véleményünk szerint ugyanis kizárólag azon érdemes vitatkozni, hoey milyen tervek és anyagi eszközök kapcsán építhetünk korszerű aluljárót a kórház két tömbje között. A javaslat azonban azt mondja el, hogy az utcahosszban, a leválasztott rész alatt lehetne aluljárót építeni a gyalogosok számára, s ez már több a soknál! Ellenérvek is vannak természetesen. Azonkívül, hogy a város legszebb utcáját változtatnák így zsákutcává, ez az intézkedés súlyosan sérti az utca keleti felének, a Szalma és a Virág utca lakóinak érdekét. Igaz, hogy még nem szűnt meg a gyalagos forgalom, de ez a cél. A kórház nagylelkű vállalása, hogy gyalogjárót épít a Május 1. utcára, s a távlati terv, amely a Szalma István utca folytatásában utca nyitását írja elő, ez sem vigasz és nem is megoldás. A terv mégis elkészüli, megszületett a megyei tanács határozata 353/1962. szám alatt. Érdekes ezt is meg- figyéLni. Az első ütemben láncot húznak, s megakadályozzák az átmenő forgalmat. A terv szerint csaknem egy év múl va{!) gyalogjárdát építenek a Május 1. utcára, és a harmadik ütemben megnyitják az új utcát is. Minden felszínessége ellenére is annyira konkrét ez a terv, hogy az ember szinte nem hiszi, hogy még van mód az elképzelés megváltoztatására. A Fő ÉRV AZONBAN A KÖZVÉLEMÉNY. S a közvélemény joggal hátoorog! Megszületik egy határozat döntő fontosságú kérdésiben' — a lakosság nélkül. Igaz, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca lakói beadvánnyal fordultak a megyei tanácshoz, s részletesen indokolták álláspontjukat Beadványuk sorsáról azonban senki sem értesítette őket. Nagyon érdekes az is, hogy a jegyzőkönyvek aláírói közül többen maguk sem értenek egyet a határozattal, nem értenek egyet vele a városi tanács, a városi pártbizottság illetékesei sem. S a városnak azok a lakói is, akik közvetlenül nem érdekeltek, tiltakoznak a zsákutca ellen. Azt hiszem a megoldás ezek után nyilvánvaló. Volt már példa rá, hogy visszavontak egy me«-'ei tanácsi határozatot, most is ezt kell tenni. A műszaki szakemberek szerint az aluljáró megépítése — ha a jelenlegi kicsi és korszerűtlen — van lehetőség, okosabb és célravezetőbb tehát ezt a megoldást mérlegelni.: ( Maszek megálló Széplak-alsón T mmár három éve, hogy a balatonszéplak-felsői uta-! sok kérvényezni kezdték, álljon meg állomásukon isi egy gyorsvonatpár naponta. A kérelmet minden társadalmi és tömegszervezet támogatta, hiszen a környék hatalmas fejlődésnek indult, és jelentősen megnövekedett a forgalom is. Nemrég hír érkezett arról, hogy az 1963—64-es menet- rendlervezetben szerepel két gyorsvonat megállása Széplak- felsőm. A Budapestre menő vonat reggel 6 óra 10 perckor, a Eudapestről jövő vonat pedig este 21 órakor érkezne az állomásra. Ekkor azonban a MÁV menetrend-szerkesztősége utasítást kapott a KPM-től, hogy a reggeli vonat ne Széplak-fel- sen, hanem Széplak-alsón álljon meg. A menetrend-szerkesztőség ellenezte ezt, és arra hivatkozott, hogy a forgalom egyáltalán nem indokolja a változtatást. Ugyancsak tiltakoztak a döntés ellen a heh’ szervek képviselői is, és levelet intéztek a MÁV Vezérigazgatósághoz. Innen a levelet továbbították a KPM műszakfej lesztési osztályára 229/183/1963. számon, ugyancsak helytelenítették a csereberét, és megjegyezték, hogy a széplak-felsői megálló a helyes. Mészáros Sándor osztályvezető és Békési Rezső élőadó azonban hajthatatlan volt. »Minden marad, ahogy döntöttünk« — válaszolták. Eddig a történet. A csattanó ezután következik. Tavaly a KFM Vasúti Főosztályának VIII. szakosztálya közölte a megyei tanács építési és közlekedési osztályával, hogy a ki-! használatlanság miatt meg kívánják szüntetni a széplak-alsói! megállót. A megyei tanács akkor nem járult hozzá ehhez, sj a megálló maradt. Igaz, korlátolt forgalmú állomás, bízó-; nyos vonatfajtákra egyáltalán nem árulnak jegyet. Széplak-! alsó Zamárdd-félsőtől két kilométerre van, itt több gyorsvo-! nat megáll. Széplak-alsótól viszont három és fél kilométer az út Siófokig. Mi indokolta tehát, hogy Mészáros Sándor osztályvezető ragaszkodjék a széplak-alsói megállóhoz? A magyarázat egyszerű. Apósának, Simon Pálnak három- szobás nyaralója van itt a Liliom utca és a Nefelejcs utca sarkán. S ha valaki a KPM osztályvezetője, miért ne intézhetné el, hogy a vonat a villához közel álljon meg? Vajon a közlekedés- és postaügyi miniszter élvtársnak mi a véleménye erről a maszek megállóról? P. Gy. Twist a tánczene“ Jávori Béla Ha osztályoznunk kellene az Országos Rendező Iroda legutóbb Kaposváron bemutatott műsorát — amelynek a címe »Twist a tánczene« volt, nem adhatnánk jobb érdemjegyet a »jó«-nál. A produkció egészének szól ez az osztályozás, az egyéni teljesítményeket nézve már nem ilyen könnyű a dolgunk. Hazai tánc- dalénekeseink nehezítik az osztályozást. Akik hallották az ŐRI műsorát, megértik, hogy nem arról van itt most szó, ami hibába néha bizony beleesünk. Nem udvariasságunk dönti el a sikert a külföldi vendégművészek javára, hanem valóban a kitűnő bolgár Combo együttes és két szólistája, valamint a nálunk tanuló Jósé Arzamendia nyújtott művészetben többet. Mindhárom szólista egyéniség, előadóművészetük színes. Míg a mieink ismét azokkal az ízekkel maradtak adósaink, amelyek megkülönböztetik táncdalénekeseinket egymástól. Szóval az egyéni előadóművészettel. Méltán fogadtuk nagy tetszéssel a robbanó tempera- mentumú bolgár énekesek számait, Jósé Arzamendia sok ráadással megtoldott műsorát. S sem tudtunk neheztelni a zenekar tréfacsináló tagjaira sem, mert remekül játszott az együttes. Kovács Erzsi és Németh Lehel illeszkedett bele legjobban a műsorba. Igazán sajnáljuk, hogy a mikrofon — amit a vendégek magukkal hoztak — csak Németh Lehel számainál teljesítette feladatát kifogástalanul Pedig színházunk akusztikája közismerten rossz, és néha a zenekar hangossága elnyomta az énekeseket, főleg a műsor első felében. Majláth Jenő adottságainál fogva a humor képviseletére vállalkozott. Kár, hogy rosszul ható túlzásokkal. Mindezektől függetlenül az est kellemes és szórakoztató volt, műsorában nem is kívánt ennél többet. Szívesen emlékezünk a Combo együttesre, szólistái közül különösen Jelema Ivanovnára, de szívesen látott vendégünk lesz Jósé Arzamendia is legközelebb. Reméljük, hogy a nyárra ígérkező ORI-műsorok színvonalban megközelítik a mostani vendégjáték színvonalát. Ha így lesz, visszahódítják egyrészt a közönség bizalmát, másrészt több megelégedésre szolgálnak. L. I. A színjátszásról tanácskozott a megyei művelődésügyi osztály kollégiuma A megyei tanács művelődésügyi osztályának kollégiuma (tanácsadó szerve) csütörtökön délelőtt ülést tartott MERRE SZÁLL A REPÜLŐ? A kollégium mintegy húsz tagja a megyei műkedvelő színjátszás és az irodalmi színpadok szerepéről, kapcsolatáról és jövőjéről tanácskozott. Ennek eredményeképpen a művelődésügyi osztály tanácsadó szerve különböző javaslatokkal segíti az osztályok, a művelődési intézmények és a falusi népművelők, csoportvezetők munkáját. A központi műsorellátás megjavítása céljából a megyei művelődésügyi osztály a továbbiakban a Népművelési Intézet kiadványait, műsorfüzeteit beszerzi a járási művelődési házak részére. Ezen az úton jutnak el a kiadványok a falusi színjátszó csoportokhoz. Nagy gondot fordítanak ezután a teljesen szakosított továbbképzésre. A szakkörök, irodalmi színpadok, művészeti csoportok vezetői részére a nyáron ismét megszervezne és sok gyakorlati bemutatóval szemléletessé teszik a továbbképzést. Szó esett egy érdekes kísérletről is. A Táncsics Gimnáziumban egy-egy irodalmi anyagrészt a tanulók irodalmi színpadszerűen foglalnak össze. Ha beválik, más középiskolákban is bevezetik ezt a l Módszert SOßZOK Az emberi hang és a villanyvasaló Hazánk legtermékenyebb mesemondójának Jókai Mórt tekintjük, aki több mint száz regénykötettel örvendeztette meg olvasóit. A tudományos számítás azonban bebizonyította, hogy az emberek élőszóban jóval többet mondanak el, mint ameny- nyit a legszorgalmasabb író papírra tudna vetni. Az Akadémia akusztikai kutatócsoportjának tudósai kimutatták, hogy nálunk naponta körülbelül egy órán át, egész életében 2,7 évig beszél az átlagember. Ha mondanivalóját írásba foglalná, a hosszú szöveg ezerkötetes könyvtárat venne igénybe kötetenként négyszáz oldallaL Pedig nem is tartozunk a legbővebb beszédű nemzetek közé, szövegünket az átlagosnál jóval lassabban mondjuk. Ha az ország tízmillió lakosának beszélgetéséről egy időpontban hangfelvételt készítenénk, összeredményként egy léglökéses repülőgép zúgó hangját kapnánk. Ha ugyanez a hangfelvétel a dinami- kusabb, magasabb hangon beszélő német nép körében történne, mennydörgéshez hasonló, csattanó hang lenne az eredmény. Bár sokat beszélünk, hangenergiánk nem túlzottan nagy. A tízmillió ember egyidejű beszélgetése körülbelül egy kilowattnyi energiateljesítménynek felel meg, s ez csupán két villanyvasaló táplálásához elegendő. Henri Rochatin francia kötéltáncos új világrekordot állított fel. Négy teljes napig, azaz 96 óra hosszat ült, állt és feküdt egy szál kötélen. Miután leereszkedett rekordja szellös és ingatag helyéről, kijelentette, hogy maradt volna még, bírta volna még, de úgy viszketett a háta, hogy azt már sehogy sem állhatta. * * * Százhúsz szarvasmarha és a budapesti parkok Budapesten több mint 700 parkot, teret, ligetet tartanak nyilván, amelyeknek területe több mint hatmillió négyzetméter. Kevesen gondolnák, hogy a virágos terek nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem gazdasági hasznot is hajtanak. A parkok 3,2 millió négyzetméternyi füves, pá- zsitos területét április végétől késő őszig hétszer kaszálják, ami nagy mennyiségű szénát jelent. Különösen a Népliget és a Városliget erős szálú füvei hasznosíthatók a mezőgazdaságban takarmányként. A főváros ligeteiben, terein évenként mintegy 837 tonna szénát termesztenek, amely — természetesen egyéb kiegészítő eleséggel — több mint 120 szarvasmarha tartásához elegendő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé« lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-12« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe* Kaposvár, Latinka S. u. 6.