Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-29 / 150. szám
Péntek, 1962. június 29, 3 SOMOGYI NÉPLAP Mondja, doktor úr! Hazafelé robogunk a tanyáról dr. , Hegyi Flóriánnal, a berzencei állatorvossal. Mögöttünk marad a községhez tartozó major, a Jobb Élet Termelőszövetkezet állattenyésztésének egyik fellegvára. Ezen a hol poros, hol nagyon sáros földúton szokott kerékpáron vagy lóháton elindulni a felügyelete alá tartozó többi pusztára Szalontai Vendel főállattenyésztő is. Még most is előttem van, amint ott állt az istálló bejáratánál, és szeré- nényen magyarázta, hogy az egykilós súlygyarapodást úgy érik el, hogy a 4 kg kemény ítőértékű táplálék felhasználásával minden nap percnyi pontossággal kezdik az etetést. Miközben tudományosan alátámasztja, hogy milyen fontos ez, elárulja azt is, hogy idei időarányos állatértékesí- tési tervüket 170 százalékra' teljesítették. Honnan ismeri így a korszerű állattenyésztési módszereket ez az ember? Hiszen alig egy-két évvel ezelőtt, egyéni paraszt korában nem foglalkozott állatokkal, saját szavai szerint a szőlőművelés volt a vesszőparipája. Vagy csak a levegőbe beszélt, amikor az állattenyésztésről szólt? De hát akkor hogyan teljesítették 170 százalékra az állatértékesítési tervet? Hogyan mondhatta volna olyan magabiztosan, hogy hamarosan újabb 134 szarvasmarhát adnak el? Egyszer csak megszólal az állatorvos: — Szalontai Vendel? —kérdi, mintha csak egyre gondoltunk volna az imént. — Nála biztos kézben vannak az állatok. Ez az ember szakszerűen kezeli őket. Olyan jól számítja ki a tápértékét, hogy még én sem találok benne kifogást. Táblázatokat néz az élelem elkészítésekor, számít, figyeli az időt, és folyton méri az állatokat, hogy meggyőződjék róla, mennyit gyarapodtak. Tehát akkor Szalontai Vendel — gondolom — mindent jól mondott, s jól csinált Ügy, ahogyan azt a tanfolyamon tanulta két évvel ezelőtt. összedolgozik az agro- nómussal, Rad a Ernővel meg a két brigádvezetővel, Hasz- nics Jánossal és Kollár Vendellel. Gyakorta lapozgatja a szakkönyveket és a folyóiratokat. A szőlőművelés egykori szerelmese 47 éves korára elsajátította az állattenyésztő szakmát. Alig három év leforgása alatt annyira vitte, hogy nemcsak a szarvasmarhák, hanem a sertések, a baromfiak, a juhok nevelését is rábízták. Micsoda felelősség! Micsoda gond! A tanfolyamok nagyon hasznosak, a szakkönyvekből is sokat lehet tanulni. Ahhoz a munkához azonban, melyet Szalontai Vendel végez, nem elég a szaktudás. Ahhoz, hogy útra keljen esőben, sárban, viharban, éjjel és forró napsütésben, hogy mindig ott legyen, ahol szükség van rá, a szaktudáson kívül más is kell. Üjból megszólal az állatorvos: — Szalontai Vendel sok munkája közben arra is szakít időt magának, hogy meglátogassa a szomszédos községek állattenyésztőit, és tapasztalatokat cseréljen velük. Lelkiismeretes embernek ismertem meg — folytatja. — Olyannak, aki hisz a nagyüzemi gazdálkodás fölényében, érzi, hogy felelősséggel tartozik a közösségnek. Olyan embernek ismertem meg, akinek a becsület mindennél előbbre való... Megáll, mintha arra gondolna, hogy érdekel-e. — Mondja csak, doktor úr! Olyan, jó ezt hallani... Szegedi Nándor A Szovjetunió már 23 fontos cikk gyártásában utolérte az Egyesült Államokat A Szovjetunió már 23 fontos nyersanyag, iparcikk és mezőgazdasági termék gyártásában, kitermelésében, illetve termesztésében érte utol az Egyesült Államokat. A Szovjetunió már most több vas-, mangán- és krómércet, azbesztet, szenet bányász, több fémmegmunkáló gépet, Diesel- és villanymozdonyt, traktort, kombájnt, traktorekét, vetőgépet, vasúti teher- és személykocsit, varrógépet, kerékpárt, gumdcipőt gyárt, több fűrészárut, téglát, ablaküveget, gyapjúszövetet állít elő, több cukrot és lisztet termel, mint az Egyesült Államok. Sok más fontos cikk termelésében nemsokára ugyancsak kiegyenlítődik a ma még meglevő szintkülönbség. Míg a szovjet ipari termelés 1961-ben 9,2 százalékkal, az amerikai mindössze egyetlen százalékkal emelkedett. Elismerés a tsz-vezetés mestereinek Az istvándi találkozó tapasztalataiból A termelőszövetkezeti elnök központi alakja, fontos személyisége a falunak, a falu gazdasági, politikai, társadalmi életének. Amikor tisztségét elvállalja, nagy felelősséget vesz a vállára. Egy embernek egy szövetkezet vezetése — kivált a nagyüzem megalapozásának, kialakításának időszakában — is ad állandó és éppen elegendő gondot. S amikor a már jól működő közös gazdaság elnöke úgy érzi, hogy szövetkezetük egyenesbe jutott, máról holnapra új gond szakad a nyakába: megkéri a közeli, gyengébb tsz tagsága, hogy vállalja el az elnökséget náluk is. Közgyűlésen megválasztják, s ezzel létrejön a tsz-vezetés új formája, a kettős elnökség. Helytállni itt is, ott is, egyszerre két faluban — nehéz feladat ez. S erre megyénkben eddig négy elnök vállalkozott. Első találkozójukat — mint tegnapi számunkban hírül adtuk — szerdán rendezte meg Istvándiban a Somogyi Néplap szerkesztősége. ígéretes kezdeményezés Nyolc szövetkezetnek négy elnöke van — nem ideális állapot ez, de a szükség így kívánta. Az a tény, hogy vannak gyenge tsz-ek, szükségessé tette, az pedig, hogy vannak erre alkalmas elnökeink, lehetővé tette a kettős elnökségnek mint vezetési formának kialakulását — mutatott rá az eszmecserén Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. — Immár fél év tapasztalatai azt igazolják, hogy ez a kezdeményezés helyes volt, érdemes és szükséges ezt a jövőben tovább szélesítenünk. Mi bizonyítja, hogy bevált a kettős elnökség? Bizonyság erre az, hogy mind a négy szövetkezetbe jobban megy a munka az idén, mint tavaly. Valter Imre, a ráksi Új Élet Kossuth-díjas elnöke, aki a so- mogyszili Petőfi Tsz-t is vezeti, Szeitz István szuloki és istvándi, Nyári Pál tótújfalui és lakócsai, Dráva István vízvári és bélavári elnök egyaránt erről szólt. Somogyszilban a sertésállomány tavaly leromlott. — Szívügyem a jószág, kivált a sertés — mondta Valter elvtárs. Semmi különösebbet nem tett, csak megmagyarázta Fehér György csapatvezetőnek, hogy hogyan kell a nagyüzemben a sertést gondozni, ellátni. Eleinte csaknem naponta ellenőrizte az etetést. Azóta a szili sertésállomány rendbe jött. A munkaszervezés Ráksiban kipróbált és bevált módszereinek nagy részét átvette Somogyszil. Rendben mennek a dolgok, szép a somogyszüi Petőfi határa. Nyári elvtársnak ugyancsak az volt az első dolga februárban Lakócsán, hogy tanácskozott az állatgondozókkal. Akkor 106 beteg süldő sínylődött a trágyában, sárban. Az elnök intézkedésére padlót fűrészeltek Tótújfaluban, s lepadlózták a lakócsai ólakat Tavaly 480 sertésük elhullott, az idén alig néhány. A lakócsaiak a múlt évben vettek 100 növendékmarhát. Januárban ezekből 7 éhen pusztult. A többi augusztusra meghízik — akár külföldi állatkereskedő is vehet belőlük. Együtt a tagsággal A négy szövetkezetben szinte azonos volt a baj: a régi elnökök egyrészt nem értettek a nagyüzemi gazdálkodáshoz, másrészt elszakadtak a tagságtól, sorozatosan — és esetenként durván — megsértették a szövetkezet működésének alaptörvényét, a tsz-demokráciát. Éppen ez utóbbinak a tanulságai alapján az új elnökök azt tartották elsődleges kötelességüknek, hogy szót értsenek az emberekkel. Belaváron testületileg leváltották a régi vezetőséget, s újat választottak helyére. Nehéz, nagyon nehéz volt meggyőzni az embereket* hogy dolgozzanak, lesz értelme, eredménye munkájuknak. — Dicsekedni még nem dicsekedhetnek — mondta Drávái elvtárs. — Sok az elfoglaltságom, néha három-négy napig nem jutok át Bélavárra. Agronómusunk, Bodor János szervezi, irányítja ott naponta a munkát. Nem könnyű dolog ez a nagy küzdés, de azon fáradozunk, hogy javuljon a gazdálkodás. Sokat kell még tenni azért, hogy jobban megértsen, támogasson bennünket a bélavári tagság. A lakócsai, az istvándi és a somogyszili téli beszélgetések már éreztetik kedvező hatásukat. Lakócsán például minden évben kiszántották a kukorica egy részét, mert nem kapálták meg. Az idén viszont a tervezett 350 hold helyett 430 holdat kellett vetni, ennyinek a megkapálását vállalták ugyanis a tagok. Istvándi határában sincs gazos föld. Pedig ugyanaz a tagság lakik most is ezekben a községekben, mint tavaly. Az történt »csupán«, hogy * a vezetést vették át gyakorlott, a tsz-gazdákkal szót értő elnökök. Dolgozzanak továbbra Is a tagsággal teljes egyetértésben — s nemcsak második szövetkezetükben, hanem otthon is. A kettős tisztség összeegyeztetése Amikor Valter elvtá^ készült a somogyszili Petőfi Tsz elnökválasztó közgyűlésére, otthon, Ráksiban tanácskozott a vezetőség. Valaki aggódva megkérdezte: »Mi lesz itthon, nem romlik-e le szövetkezetünk, ha elnökünk elmegy So- mogyszilba?« A ráksi Üj Élet vezetősége úgy értékelte a helyeztet, hogy szövetkezetük jól olajozott gépezetként működik, az elnökhelyettes, a vezetőségi tagok és a brigádvezetők magukra vállalják az irányítást Valter elvtárs távollétében. Meg aztán reggel is, este is Ráksiban lesz elnökük, s amiint Somogyszilban elrendezte a dolgokat, több időt tölthet itthon. Az erős közös gazdaság féltése — érthető és nem is alaptalan aggodalom. A gyengébb szövetkezet tagjai azért hívták meg vezetőnek a gyakorlott elnököt, hogy segítse megszilárdítani, fejleszteni közös gazdaságukat. Amikor az elnök ezt elvállalta, akkor számolnia kellett azzal is, hogy idejének nagyobb részét —- kezdetben talán egészét — ebben, a gyengébb tsz-foen kell töltenie. Minden elismerést megérdemelnek — Németh elvtárs szavaival élve — a tsz-vezetés mesterei, de nem szabad feledniük, hogy ők elsősorban falujuk szövetkezetének elnökei. A legfőbb gondot tehát továbbra is arra a közös gazdaságra kell fordítaniuk, amelyikben a szövetkezeti vezetés mestereivé váltak. Ügy egyeztessék hát össze kettős tisztségük adta tennivalói« kát, úgy osszák be idejüket, hogy miközben segítik a gyengébb szomszédos tsz-t, az otthoni irányítás is szilárdan a kezükben maradjon. Ellenkező esetben a kettősségnek az lehet a vége, hogy a gyenge tsz megerősödik ugyan, de az erős közös gazdaság meggyengül. Valter, Nyári és Szeitz élvtársak ezzel összefüggésben elmondták, hogy kezdetben valóban többet tartózkodtak a szomszédos faluban, mint otthon. A helyzet azóta Somogyszilban, Lakócsán és Istvándiban annyira rendeződött, hogy elég, ha az elnök hetenként egy vagy két napot időzik itt. Azt viszont a barcsi járás vezetőinek érdemes lenne megvizsgálniuk és mérlegelniük, hogy a vízvári—bélavári kettős irányítás egyaránt kedvező-a mindkét szövetkezetnek, illetve ennek a kettősségnek terhe nem túl nehéz-e Drávái elvtársnak. Nevel jenek helyi vezetőket A kétszeres elnökök máso- di'.c megbízatását nem tekinthetjük állandó jellegűnek: az csak arra az időszakra szól, amíg irányításukkal erőre kap a gyengébb szövetkezet. A tapasztalt elnöknek nemcsak az a szerepe, hogy a pártfogolt szövetkezetét vezesse, hanem az is, hogy a helyi embereket tanítsa meg a nagyüzemi gazdaság irányítására. Az elnökök elmondták, hogy egyre jobban támaszkodhatnak a helyi vezetőségre. Somogyszilban Stickl János, Lakócsán Légrádi György, Istvándiban Jakab István, Bélaváron pedig Varga Mihály tölti be az elnökhelyettesi tisztséget. Egyikük-mási- kuk korábban brigádvezetőként dolgozott, az egész szövetkezet irányítását most tanulják a gyakorlatban. Segítsék, tanítsák helyetteseiket továbbra is az elnökök, hogy legyen, akikre távollétükben nyugodtan rábízhatják az elnöki teendőket. Szövetkezetei vezetni, a tsz ügyes-bajos dolgaiban intézkedni a tagság, a vezetőség bevonása nélkül vagy akarata ellenére nem szabad. Vonatkozik ez minden elnökre, de hatványozottabban vonatkozik azokra, akik kettős tisztséget töltenék be. A más községből átjáró elnök az ismeretlen faluban el sem tudott égionísf a Gazsó melléje ugrott. — Valami baj van? ... Mondani akarsz valamit? ... A lány ránézett. — Baj? ... Nincs ... De a két német nagyon haragszik rád... Gazsó elnevette magát. — Tudom __ — Ne nevess — nézett rá komolyan a lány. — Te nem ismered ezeket... Este... — Mi lesz este? — Nem tudom ... de valamit terveznek...! Vigyázz! — Köszönöm, hogy szóltál... Vigyázok majd magamra ... A lány kisietett. A következő percben Szalai lépett he hozzá. — Üzenetet hozok — szólt. — Estére összeállították az őrséget. A tizedes téged is beosztott. 10 és 12 között a 6-os őrhelyen kell lenned. Gazsó felugrott. 10 és éjfél között? ... De hiszen ... Ez világos! Akkor a legerősebb a lövöldözés ... Ö kinn áll őrségben ... Aztán egy golyó süvít feléje valahonnan, és el van intézve ... Hát ez az, amit a lány említett... Ö, a két gazember! .. . Hát ezt íundálták ki? ... De ebből nem esznek. Ökle összeszorult. Szalai Meglepetten nézett rá. — Mi bajod? — Egészségügyit nem lehet őrségbe osztani — hadarta Gazsó —, ez benne van a szabályzatban. — Persze, hogy nem lehet — fhondta nyugodtan a másik —, no de a tizedes azt. mondta, hogy ez meg van veled beszélve. Elvállaltad ... — Én elvállaltam? Nem is beszéltem vele erről! De most már értem, miért tizen erről ilyen későn ... Azért, hogy ne tehessek a döntés ellen semmit ... Pedig az én bőrömet nem fogja őrségben kilyukasztani! — Mit beszélsz? — hűlt el a másik. — Mindegy — idegesen ledobta magáról a fehét köpenyt. — Hány óra most? — Nyolc. — Azonnal megyek a kapitányhoz. — Ne menj. Hátha ott van már nála a mi kedves nővérkénk. — Nem bánom. A kapitánynál nem volt senki, de várt valakit, mert az asztal meg volt terítve. Amikor meghallotta a' tizedes intézkedését. felugrott, és a németek szállásáig futott. Szó nélkül belépett a szobába, felráncigálta a ruhástul heverő tizedest, és két akkora pofont adott neki, hogy az .«íegtántorodott. Már kifelé rohant, amikor a tizedes felé ordította: — Gazsó pedig nem megy őrségbe! * * * Elhangzott már a takarodó, az erőd elcsendesedett. Ezen az éjszakán is Gazsó vállalt éjszakai ügyeletet, így szobájában csak úgy rutástul dúlt le, hogy ha mennie kell a betegekhez, azonnal indulhasson. Alig szenderedett el, amikor megkezdődött a lövöldözés. Szinte öntudatlanul kiugrott ágyából, lekapta fegyverét, és villámgyorsan rácsatolt egy tárat. Még mielőtt a kijárat felé indult volna, a vietnami lány suhant be a szobába. Gazsó elé lépett, sőt egyenesen a fegyver csöve elé. Egy pillanatig farkasszemet néztek. A fiú még sohasem látta ilyen elszántnak a lányt. Néhány másodperc múlva a lány egy villámgyors mozdulattal félreütötte a fegyver csövét, és elragadta a fiú kezéből. Egy pillanat alatt kiszedte belőle a tárat, és az ágyra dobta, a fegyvert pedig felakasztotta a helyére. Fölemelte fejét büszkén, és úgy állt a fiú előtt, mint egv kőszikla. Az állta tekintetét. A lány lassan elmosolyodott és megszólalt — Nem kell félni ... amikor félni kell, majd én szólok ... * összeszedte a vacs órás edényt, és kjsdetett a szobából. Gazsó elgondolkozva nézett utána... Ki ez a lány? Miért olyan titokzatos körülötte minden? Szalai lépett be a szobába, aki az erőd nyilvánosháza felé sietett. Megkérdezte Gazsót, nem akar-e vele. tartani. — Éjszakai ügyeletes va» gyok — válaszolta amaz. — No, akkor, ha nem rúgsz ki, egy kicsit még maradok. Elmondom egy-két távol-keleti élményemet, hogy jobban teljen szolgálati időd. Gazsó unottan hallgatta a hátborzongató történeteket, az erősen felnagyított és eltúlzott eseményeket. Gondolatai egészem másfelé jártak. Amikor Szalai befejezte elbeszéléseit, elgondolkozva megkérdezte. — Mondd, Tomi, tudnál te nekem őszinte választ adni? A másik kuncogott. — A bennszülött lánnyal kapcsolatban? Látom, ő is érdeklődök irántad... Hát... én sem tudok sokkal többet, mint te. Amióta én a Bá-Kán-i kórházban vagyok — 16 hónapja —, ő is itt van. Minden nap becsülettel elvégzi a dolgát, de szót egyikünkkel sem vált. Sőt, csak a kapitány kérdésére válaszol! Képzeld, azt sem tudjuk, hogy hívják... Rajta kívül a bennszülöttek közül senki sem teheti a lábát sem a kórházba, sem az erődbe... Ö maga lenn lakik a faluban. Onnan jár be ... Látom, te szerencsés vagy ... Veled szemben másképpen viselkadíií, mint velünk... — Ugyan!... — mondta kissé elpirulva, kissé ingerülten Gazsó. — Annyit veled is be-! szél, mint velem... Jó étvágyat... Jó éjszakát és kész...; volna indulni, ha a helybeliek nem igazítják útba. A fél esz- | tendő kezdeti eredményeit megszilárdítani és aminek a neheze még ezután következik: a gazdálkodást megjavítani a _ . , jövőben is csak a helyiekkel ró fígyeteníTw>ÍgáÍtííSéTlíelÍeS e^etértésben’ támoSa' ro ügyelem, szolgalatkeszseg...« tásufcfco ^ nietve: ez az Észre lehet ezt venni... ♦ , , . ,. _ . ._ % erőfeszítés akkor lesz eredme— Mondd, Tomi... Nem* , , , .... , . , . «nyes, a helyes elgondolások bántok ti rosszul ezzel a lány-2 „ , , , . , I úgy válhatnak valóra, ha az nyal? Nem vagytok hozza dur-| , . ,. ,, , , ,: „ elnök mindjobban bevonja az vak, gorombák? Nem ezert;...... .. . ♦ irányításba a szövetkezet vezeSZOtlclIl* ♦ . . -i tőségét, és szilárdan támaszko- Nem. Senta sem hantja Oj^ ffl Vezetőt képez_ egyszerűen gyűlöl mmdnya-j^ ^ ^ helyi jun at, azért nem esze ve j emt>er(; megtanítani a vezetésiünk. eppen ez ej gon o , rg — ez a gyengébb szövetke- kodoba leginkább; gfuM ben-;^ „ tisztséget viselő> két. nőnket, barmikor megszökhet-; _ „ ... . , . , ; szeres elnöknek az egyik fo telne tolunk, mégis .marad... ♦ a(Jata_ , Gazsó is ezen gondolkozott;c 111 Aztán egyszerre felállt. I .. , , . , ... „ i . , , . , , ; Megyénk négy tsz-elnoke — No, benezek a betegekhez.- ... .. . , i egy-egy közeli szövetkezetét is- Én meg megyek a lányok-; ^ gokat vámak ^ a oz. zervusz ... | szövetkezeti tagok. Bíznak benElég magasan járt már al nük, azért választották meg tokét. Bíznak abban, hogy ve- nap, amikor Uazsó felébredt.t x, .... . ... x..., ySl. ’ , fizetésükkel szövetkezetükben Éjszaka az egyik beteg rosszul♦ , , ,,, . * , . . , , , ,, , . fvegre megtaláljak szamitasulett, es injekciót kellett neki* , _ . . ’ . ... $ kát. Erre a bizalomra az eladnia. emiatt hajnalfele került | ... ...... . lx , , „ , jnokok bizalommal válaszoltak, csak agyba. * , x . . ... . , . t s érzik, tudjak, mi a kotelesFelult agyaban, s eppen lej , ... _ ___. ...... , , ., . .. , . . jseguk. Igyekeznek legjobb tuakart lepni, amikor egy hatal-f x . . ,x ’ ,, , ... jdasukkal eleget tenni nehez más, ketmeteres kígyót pillán-# , . , , , , ... , , ,. A J megbízatásuknak. Elismerés irtott meg az agya végénél. Aj, .. „. . . , ... , +leti okét, a tsz-vezetes mestehullo minden pillanatban han-J .. ... .... jreit, akik vezetesi tapasztala- gosabban sziszegett, fullankja#, . .. , ’ . fiukat gyenge szövetkezet mégpedig, mint a halai kaszája.j „ , ,, ....... *erositesere hasznosítják. Aida10—15 centire lövellt ki szaja-f . 7 +zatos munkában, két embert j követelő tisztségben. (FolytatjukJ l Kutas József
