Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1961. január 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP Ohm léink. Mikor kapunk szenet? Mi, a Karádi Gépállomás dolgozói szénutalványt vásá­roltunk, ezzel azonban nem ju­tottunk szénhez. A környező TÜZÉP-telepeken nem volt szén, így összeszedték utalvá­nyainkat, s átadták a karádi földművesszövetkezetnek. El­mentünk oda is, de azt a vá­laszt kaptuk, hogy az utalvá­nyokat elküldték a miniszté­riumnak. Nagyon szeretnénk, ha visszakerülnének utalvá­nyaink és megkaphatnánk a már kifizetett tüzelőinket. A gépállomási dolgozók ne­vében : Szántó János Szeretnénk jó úton járni Mi, a kutas—cseri tsz kocsi­sai mindennap a tagok háztáji tejét visszük a csarnokba, visz- szafelé pedig 6—7 mázsa abra­kot hozunk a tsz állatai részé­re. Kutas hét kilométerre van tőlünk, s ebből 3—4 kilométert járhatatlan úton kell megten­nünk. Ezt az útszakaszt kihagy­hatnánk, ha az erdőgazdaság v ezetősége megengedné, hogy az erdőben levő homokos úton közlekedhessünk. A tsz kérte az erdőgazdaságot, de ők en­gedély helyett felsáncolták, so­rompóval zárták el az utat. Nagyon szeretnénk, ha megen­gednék az átjárást, hiszen ha az idő rosszabbodik, esetleg le kell mondanunk a tej szállítás­ról is. A kutas-cseri tsz kocsisai Jár-e mellékhelyiség? A Honvéd utca 11. szám alatt lakunk. Eddig közösen hasz­náltuk a mellékhelyiséget egyik lakótársunkkal, s ő ezt a már tíz esztendeje ' fennálló szokást szeretné most felborí­tani. A házban négy lakás és két mellékhelyiség van. Ha szomszédunk kérésének helyt- adnak, akkor ezentúl ők egye­dül használhatnak egy mel­lékhelyiséget, a nhásikat pedig három lakás lakói. Az ügy a Miérf csak a Kölcsey utcáig jár az autóbusz? Mi lesz a Cseri út feneketlen sártengerével? Mi, a cseri városrész lakói örömmel olvastuk az újságban, hogy a helyi autóbuszjáratok útvonalát és menetrendjét úgy állapítják meg, hogy a külső városrészeket is bekapcsolják a forgalomba. De csalódás ért bennünket, amikor megtudtuk, hogy a 4-es számú járat csak a Kölcsey utcáig közlekedik. Mi, akik a Gárdonyi Géza ut­cában, az Egyenesi úton, a Cseri- és a Kecel-hegyen la­kunk, ha autóbusszal kívá­nunk utazni, legalább 20—30 percet kell gyalogolnunk jár­da nélküli vagy igen kezdetle­ges járdával ellátott úton. A megyei tanács közlekedési osz­tályán azt javasolták, kérjük közösen a megyei tanácstól, hogy a meginduló helyi forga­lomban a cseri városrészben közlekedő autóbuszjárat útvo­nalát hosszabbítsák meg. Kérelmünk benyújtása után közölték velünk, hogy azt el­juttatják az illetékes miniszté­riumi szervekhez. Megértjük, hogy nem minden a helyi szer­veken múlik, de mégis az a kérdésünk, vajon nem lehet­ne-e már most kezdettől az Egyenesi út végéig járatni az autóbuszt. Másik panaszunk az új híd­dal kapcsolatos. Amióta az új hídon járunk, nem tudunk be­jönni a városba anélkül, hogy ne kelljen szinte bokáig a sa­rat taposni. A vásártéri útke­reszteződéseknél, a parkett­üzem és a tejüzem kapubejára­tánál a gépjárművek 4—5 cm-es sárréteget hordanak a járdára, s azt onnan senki sem takarítja el. Az a kérésünk, hogy az útátjárókat és kocsi­bejárókat állandóan tartsák tisztán, hogy viszonylag tiszta lábbelivel juthassunk a belvá­rosba, és a híd valóban »-híd« legyen a kül- és a belváros kö­zött Dr. Gelencsér Sándor Gárdonyi Géza u. 37. járásbírósághoz került, de ad­dig nem tudnak megfelelő íté­letet hozni, amíg a lakáshiva­tal nem intézkedik. Szeretnénk tudni, vajon mi az igazságos megoldás. Varga Ferenc, Kaposvár, Honvéd utca 11. Köszönet az útépítőknek Tereli Imre balatonlellei ol­vasónk kedves hangú levélben emlékezett meg azokról az út­építőkről, akik Balatonlellén az Arany jános utcát kövezték. A levélíró szerint nemcsak hogy igen jó munkát végeztek, hanem az útépítést határidőre be is fejezték, s most a télen nem kell félniük a nagy sártól. Az illetékes válaszol Miért 1,40 forint az autóbuszjegy ára? A kaposvári helyi buszközle­kedés átszervezésével kapcso­latban sok nehézség jelentke­zett. Így a díjszabás megálla­pítása körül is akadtak problé­mák. Nem mi, hanem a KPM írja elő az 1,40 forintos vitel­díjat. A tanács az 1 forintos díjtételt javasolja, és ez a tö­rekvés helyes mind az utazó- közönség, mind pedig a jegy­kezelés szempontjából. A díj­szabás egyszerűsítésének azon­ban több akadálya van. A vi- teldíj-egységesítés — előzetes számításaink alapján — mint­egy 30 ezer forint bevételki­esést jelentene a 23. AKÖV- nek. Ezért adta vissza a KPM átdolgozásra a benyújtott egy­forintos tarifatervezetet. Megjegyezzük, hogy például Pécsett a városi közlekedésben legutóbb sikeres átszervezést hajtottunk végre, ami egy-két viszonylatban csekély emelke­dést, többségében azonban je­lentékeny csökkenést jelent a viteldíjban. A kaposvári autó­buszközlekedéssel kapcsolat­ban reméljük, hogy hamarosan módosítani tudjuk a fennálló rendelkezést, és Kaposvár dol­gozói korszerű, minden igényt kielégítő helyi közlekedéshez jutnak majd. KPM Autóközlekedési Igaz­gatósága, Pécs. Bakán József, az igazgatóság vezetője. r Csak ijedelem volt Ijedt asszonyt kiáltozásra let­tek figyelmesek a napokban a tűzoltólaktanyában. A hangok közelről, valamelyik Beloian­nisz utcai új lakásból jöttek. Az ijedelem oka: az egyik la­kásban levő gázpalackot szál­lításkor rosszul szerelték össze, s begyújtáskor a kiszivárgott gáz lángra lobbant. A tüzet ha­marosan elfojtották. Kár nem származott. Mégis foglalkoz­nunk kell az esettel, mert már többször előfordult, hogy a gázpalackokat rosszul szerel­ték össze, s szivárgott ki belőle a gáz. Szerencsére súlyosabb következménnyel még nem járt ez, de járhat! Ez az. eset arra kell figyelmeztesse az össze­szerelést végző dolgozókat: sok­kal gondosabban végezzék munkájukat, nehogy felületes­ségük miatt valahol súlyos kár keletkezzék. A két „vegyész" pórul járt Alighanem megemlegeti a falu azt a bizonyos december eleji napot, amikor a két -ve­gyész« jóvoltából olyan ferge­teges jókedv uralkodott a me­zőn, mint még soha. Hogy ép­pen két idősebb embert leckéz­tettek meg ezen a napon? Hát istenem, ha egyszer rászolgál­tak ... Nos, majd megtanul­ják, hogy a közösséggel nem érdemes kukoricázni... Ügy kezdődött, hogy az asz- szonyok, emberek már jókor reggel kimentek a Kiskúti- dombra répát hordani. Szo­rították is, hogy befejezzék ün­nep előtt. Az egyik kocsinál ifj. Nemecz János, a felesége, ifj: Mercz Lajosné meg a tejfölös­szájú kislegény, Károly Jóska serénykedett. Már fordultak vagy négyet, amikor odaért a brigádvezető — őt is éppen Nemecz Jánosnak hívják —, aztán azzal biztatgafcta őket: — Jön ám ide még két em­ber, a Noé Mátyás meg a Sop­roni Feri bátyátok. Iderendez­tem őket, hadd dolgozzanak ... M erezné csak legyintett egyet. — No hiszen, jöhetnek ... Aztán rakodtak tovább. De ebben a legyintésben benne volt minden, amit a faluban már régóta beszélnek a két jó­szomszédról. A többi között az is, hogy róluk lehet megálla­pítani, mikor lesz dél, mert amikor megjelennek a mezőn, bizony már nem lehet messze... Vegyésznek meg azért titulál­ják őket mert a niaü'sztítás- nál dolgoztak, s ott végytisztí­tás, pácolás is volt. Nahát, csak úgy rajtuk ragadt a név. Nemeczék éppen a hetedik fordulóról tértek vissza a me­zőre, amikor észrevették, hogy Palacskó Jóska bácsi már ott vitatkozik az öregekkel, abriktolja őket, ahogy errefelé mondani szokás. — Hát tinektek talán most van reggel, mi? — rivallt rá­juk keményen. Károly Jósika meg odanyel­velt: — Maguk meg hol voltak délelőtt, öregapám? Valaki az órájára nézett, fél tizenegy lett volna öt perc múlva. Nagy nevetés tört ki, de aztán Mátyás bátyánk csak összeszedte nagy keservesen óriási bajuszát a fekete bunda­sapka alatt, s úgy »letegezte« a Jóska gyereket szemtelensé­géért, hogy aligha tehette zseb­re. Aztán komolyra vált arccal mentegetőzött: — A magtisztításhoz men­tünk először, de hát mihaszna, elküldték onnan. Nem köllöt- tünk nekik. Ide rendűtek ko­csit döntögetni, hát elgyüttünk. Nemecznének már száján volt a szó, hogy jól van hát, maradjanak. De nem mondhat­ta, mert hites ura felállt a ko­csi tetején, aztán nagyon ko­molyan, kellő nyomatékkal rá­zendített: — Hát idehallgassanak! Mi már hetet fordultunk, maguk meg most bóklásznak ide nagy kényelmesén. Én csak azt mon­dom: meg vagyok elégedve 8 munkásaimmal. Maguk meg nem köllenek. Próbálkozzanak a másik brigádnál, ott a Rozi- káéknél, hátha beveszik magu­kat. Alighanem Noé bátyánk se tudta, hogy csizmája hogyan indult el a másik kocsi felé, mert jómaga bizony szólni se tudott hirtelenében. Soproni bácsit meg csak vitte utána a pocakja. Alighanem érezte, hogy baj lesz, s egy kicsit ő is ludas a dologban, merthogy mindig ő szól be reggel a Noé szomszédjáért;; 5 Későn szólt volna ... ? Elbattyogitak a Rozikáékhoz, Nemeczék meg utánuk. Halla­ni akarták, hogy mi lesz most, mert ismerték Báli Józsejnét. Rozika nem szokott kölcsön­kérni az assizonyi nyelvből: — Nahát, csak menjenek, de íziben! — csapott tájuk az asz- szony anélkül, hogy szóhoz ju­tattak volna. — Nekünk bizony nem kellenek kocsidontögetők! Nézzék-e, úgy döntögetünk mi, hogy eltörnek a lőcsök, mi szükség a későnkelőkre;; Nemeczné megint csak szólni akart, sajnálta őket, de Tóth llus rárivallt úgy félhangon: — Hallgass el a mindenségit, most még csalogatod őket? Hadd menjenek. A mi egysé­günkből megy el, ha itt tartod őket.:. Hadd menjenek csak, a múltkor úgyis kétszer regge­liztek, aztán alig értek haza a másodikról, már indultak ebédre... Legalább most lesz idejük... A lapunk múlt év december 7-i számában közölt »A 15-00 nem jelentkezik« című cikkre a következő válasz érkezett. A Szabadság parknál felsze­relt utcai nyilvános távbeszé­lő-készüléket megvizsgáltat­tam, és megállapítottam, hogy a hibát egy elakadt görbe húsz­filléres okozta. Az utcai nyil­vános távbeszélő-készülékeket naponta többször is ellenőriz­tetem. A hibákat minden eset­ben a rossz, görbe pénzek hasz­nálata vagy az erőszakos ron­gálás okozza. A 15-00 előfizető (kórház) távbeszélő-berendezé­sét a nem jelentkezés miatt ugyancsak megvizsgáltattam. Ott azonban a berendezés üzembiztosán működött, s így a késői jelentkezést nem mű­szaki hiba okozta. Paál József, az igazgatóság műszaki vezetőhelyettese, Pécs. * * * A december 4-én megjelent »Éppen ő nem« című cikkre a MÁV Pécsi Igazgatóságától érkezett válasz: A kerítés áthelyezése a vá­rosi tanács v. b. határozata alapján történt. Mivel az át­helyezés a szállító felek közle­kedésének megkönnyítését is szolgálja, a megyei tanács kérte, hogy az ócskavas-telep mellett új kijárat létesítésével biztosítsuk a járművek körfor­galmát. Kibontottuk a kerítést, és az Achim András utcára ideiglenesen lehetővé tettük a kijárást. Ezután kezdtük meg a kerítés bontását és a folya­matos áthelyezést a rendelke­zésre álló létszámmal. Vidék­ről rendeltünk be dolgozókat, hogy az átalakítás mielőbb vé­get érjen. A kaposvári dolgo­zók ugyanis a helybeli beruhá­zási és fenntartási munkákat végezték. A kerítés építését december 10-én végleges formájában be­fejezték. Dr. Szabó Tibor. főtanácsos, az igazgatóság vezetőjének helyettese. Mi maradt hát a két »ve­gyésznek«? Eloldalogtak szót­lanul, megszégyemülten. Oda­haza fogták a hatliteres büty­köst, aztán irány a pince... Ott meg nem összetalálkoztak a brigád vezetővel? — Hát ide küldtem én ma­gukat, hallják-e? — csapott rá­juk Nemecz János lógósoknak kitellő gúnnyal a hangjában. Noé bátyáink mintha meg­szeppent volna, megint csak magyarázkodni kezdett: — Ha egyszer elzavartak a mezőről... csak ide jöhettem. Nem is maradtak sokáig, de ahogy hazafelé baktattak, min­denki utánuk szólt, akivel csak találkoztak: — Hát kendtek nem szégyel­lik magukat? Ilyen csúfsá­got...! — Károly Jóska még most se tanult a délelőtti »letegezés- ból«, odavetette csak úgy fogh egyről: — No, papa, legalább meg­kínálja a brigádunkat? — Meg ám, a nyavalyát! Tá­lén megérdemlitek? S úton-útfélen emlékeztették a bizeiek Noé bátyánkat meg Soproni bácsit az embereknek nemigen tetsző dolgokra. Az elnöknek még a kukoricamé- résnél is eszébe jutott az eset, nem állhatta szó nélkül: — Hót titeket meg mi lelt tegnap? Kivetett benneteket a társadalom ? .; -. Azóta arról sugdolóznak a faluban, Soproni bátyánk ven­ni készül egy új vekkert, hogy korábban tudjon átszólni Má­tyás szomszédjának, ha éppen munkába szólítja a kötelesség. Jávori Béla Mit tartalmaz az ÉDOSZ Területi Bizottságának munkaterve? Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Területi Bizottsága el­készítette első félévi munka­tervét. Készítésekor elsősorban az MSZMP Politikai bizottsá­gának szeptember 20-i hatá­rozatát, ezen belül a gyártás- technológia fejlesztésével, a termelékenység emelésével és a normák felülvizsgálatával kapcsolatos tennivalókat tar­tották szem előtt. Fontos feladatként jelöli meg a munkaterv az üzemi in­tézkedési tervek teljesítésének szemmel tartását, a szocialista brigádmozgalom fejlesztését, a munkavédelemmel kapcsolatos rendszabályok megtartását. Javítani igyekeznek a veze­tés módszerét, fejlesztik az üzemi demokráciát, őrködnek a törvényesség megtartásán. E célból a megyei bizottsági és szakszervezeti bizottsági ta­gok, bizalmiak és aktivisták tanfolyamokon gyarapítják el­méleti és gyakorlati tudásukat. Elkészítette a megyei bizott­ság első félévi üléseinek napi­rendjét is. Ebből csak a leg­fontosabbakat említjük meg: március 8-án az ipari tanulók­kal való foglalkozásról, április 6-án a SZOT 1960. október 1-i határozatának végrehajtásáról, a felvásárlás helyzetéről, jú­nius 14-én a munkaverseny helyzetéről tárgyalnak a ma­lomipari és tejipari vállalat­nál tartott vizsgálat alapján. 17 szakköri indítottak a nőtanácsok a marcali járásban December közepén megkez­dődött a szakköri munka a tanfolyamokkal együtt a mar­cali járás minden községében. Az elmúlt években nagy köz­kedveltségnek örvendő kézi­munka szakkörből nyolcat in­dítottak. Látogatottak a sütő­főző és a játékkészítő tanfo­lyamok is. Sávolyon, Somogy- saentpálon és Mesztegnyőn he­tenként kétszer zsúfolásig megtelik a tanfolyam céljaira berendezett helyiség. Az asz- szonyok és lányok első mun­káikkal már nagy örömet sze­reztek: a játékokat karácsony­kor az óvodáknak ajándékoz­ták. Nagy gondot fordítanak az esték jó kihasználására Nemes- déden, Bizén, Marcaliban és Nemesviden. A foglalkozáso­kon felolvasásokat tartanak a házasságról, a gyermekneve­lésről, a bevásárlásról és még sok érdekes dologról. Kéthe- lyen dicséretre méltóan műkö­dik együtt a szülői munkakö­zösség és a nőtanács. Ök kézi­munka és szabó-varró tanfo­lyamot szerveztek. 680 000 új lakás Bulgáriában 1945 óta 2,6 millió bolgár lakos költözött új lakásba. Ebben a 15 esztendőben 680 000 új lakás épült egyrészt régi kunyhók, zsellért) á- zak helyén, másrészt eddig beépí­tetlen területeken. 1961-ben is igen sok új lakás épül a Bolgár Nép­köztársaságban. Egyedül Szófiában 2150 új lakás készül el államköltsé­gen. Az Itáliai táj című tollrajz egy németalföldi mes­ter munkája, aki a realista holland és flamand művészet egyik megalapítója volt. Mi a mester neve és a könyv címe, mely fenti című rajzát közli ? O A Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállaiaf divatáru-boltjaiban bánion és nylon holmik bő vá­lasztékával találkozhat a vásárló. Hogyan hívják e közkedvelt holmik alapanyagát? Ki ez a népszerű színésznő, aki Várkonyi Zoltán Há­rom csillag című filmjé­ben Mari szerepét alakí­totta ? Vegyen részt pályázatunkon, Panni robogót nyerhet, A megfejtéseket hetenként kell beküldeni szerkesztősé-* günkbe (Sztálin út 14), tehát egyszerre várjuk a szerdai, csütörtöki és vasárnapi rejtvények megfejtését. Aki egy- egy napi rejtvény két kérdésére válaszol, már részt vesz a sorsolásban. A heti megfejtésekhez mellékelni kell a három rejt- vényszelvényí is. A borítékra a »Rejtvény« megjelölést kérjük ráírni. REJTVÉNY SZEL VÉNY Somogyi Néplap 1961, I. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom