Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Somogyi Néplap

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVII. évfo’yam, 125. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. május 28.

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL;

Napfény Bakházán

(3. o.)

Jövő heti rádióműsor

(5. o.)

Hogyan művelődnek, szórakoznak a Marcali Járási Tanács nődolgozói

(6. o.)

Bízunk abban, hogy a Népfront a jövőben is a magyar nép tömegeinek nagy, harci mozgalma lesz, amely sikeresen működik közre a szocializmus

építésének befejezésében

Megkezdődött a Hazafias Népfront II. országos kongresszusa

Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának dísztermében pénteken megkezdődött a Hazafias Népfront II. országos kongresszusa. Az ország népét nyolcszáz küldött és több száz meghívott vendég képviselte a tanácskozáson. Az elnökségben helyet foglalt Bencsik István, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Berényí József borsodi bányász, Bugár Jánosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Éliás György, a Hazafias Népfront orosházi járási bizottságának titkára, Fiiék József Komárváros község népfront-bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Grősz József kalocsai érsek, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, Horváth Richárd templomigazgató, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja, Kádár Róbertné, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának elnöke, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kammel Lajosné, a miskolci népfront-bizottság titkára, Kelemen János termelőszövetkezeti elnök, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Marczi- nek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára, Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Nagy Józsefné, a Goldberger Textilmüvek igazgatója, Nemecz Ernő egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottságának elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Pállai Sándorné, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Soós Sándorné, a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottságának titkára, Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus, egyetemi tanár, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Tóth Lajos vezérőrnagy, Tóth Lajosné termelőszövetkezeti elnök, Tamási Áron Kossuth-díjas író, Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Vető Lajos evangélikus püspök és Zákányi Istvánná ho'mokszentgyörgyi termelőszövetkezeti tag.

A Hazafias Népfront 11. országos kongresz- szusát Dobi István, a Népköztársaság Elnöki

Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa névé en üdvözölte a kongresszus küldötteit, pártunk és kormányunk vezetőit, s a kongresszus vendégeit.

Javaslatot tett a kongresszus napirendjére, eszerint az első napirendi pont: Kállai Gy..Iának, a Hazafias Népfront elnökének és Oríutiy Gyulának, a Hazafias Népfront főtitkárának beszámolója, valamint az új működéssza' ály- zat-tervezet. Javasolta, hogy az elnöki és főtitkári beszámolót, valamint a működési szabályzatot együttesen vitassa meg a kongresz- szus. Második napirendi pontnak javasolta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának megválasztását, harmadik napirendi pontnak pedig a kongresszusi felhívás beterjesztését és elfogadását.

A kongresszus ezután megválasztotta a különböző bizottságokat, majd Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke mondta el beszédét.

Kállai Gyula beszéde

Kállai Gyula bevezetőben emlékeztetett arra, hogy immár hajt év telt el a Hazafias Népfront első kongresszusa óta. Ez a hat esztendő harcok, küzdelmek, nehéz megpróbáltatások s az időleges vereséget követő nagy győzelmek időszaka, a magyar nép szocialista forradalma újabb nagyszerű fellendülésének időszaka volt.

Kállai Gyula utalt az 1956. októberi ellenforradalomra, amelyet a kommunisták, s velük együtt a magyar dolgozók leverték, és megvédték a nép vérrel, harccal és munkával szerzett hatalmát: a Magyar Népköztársaságot. Örök hála és elismerés illeti a Szovjetuniót s a szocialista tábor öszA népi hatalom m és betölti

Az elmúlt csaknem négy évben helyreálltak és megszilárdultak a párt és a tömegek kapcsolatai. A tömegek elismert vezetőjüknek tekintik a Magyar Szocialista Munkáspártot, bíznak benne, és követik politikáját. Ez az alapja a párt és a tömegek jó kapcsolatának. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági és kulturális építomunkójának feladatait a párttagok és pártonkí- vüliek közösen oldották meg. Ennek köszönhető, hogy az ország ipara, mezőgazdasága és kultúrája nemcsak kiheverte az ellenforradalom csapásait, hanem nagy léptekkel haladt előre, s már minden vonatkozásban messze maga möaört hagyta az ellenforradalom előtt elért legmagasabb szintet.

Részletesen szólt ezután a szervái'sf a építőmunka eredményeiről. a hároméves terv elő-vánvzatainak télié« Pétéről, sőt túltel.iesítéséről, az élet- színvonal emelkedéséről, és megállanította: a szófia1'sta

épüőmunka meggyorsulásának döntő tényezője a munkásosztály helytál ása. fi párt Központi Bizottságának 1959 márciusában kiadott jelszavát majd a VII. pártkongresszus határozatait a munkások magúkévá tették és a szoc'a’-«ta munkaverseny s -á'p«vsrf5 ki- Vontakoz tatásával feleltek rá.

szes országait és népeit is, melyek a súlyos harcok idején segítő kézzel és biztató szóval igaz barátként mellettünk állottak.

A nép hatalma, a magyar munkásosztály élen járó kommunista pártja és a hazafias erők nemzeti összefogása az ellenforradalom elleni harcban újjászületett — folytatta Kállai Gyula, és emlékeztetett arra, hogy a népi hatalom megvédéséért, a konszobdációért a munkásosztály hozta a legnagyobb áldozatokat. A magyar munkásosztály ismételten tettekkel bizonyította be, hogy a szocializmus építésének egyedüli elhivatott vezetője.

a hazánkban erős, funkcióit

Az elmúlt négy év nagy vívmánya a népi hatalom megszilárdítása — mondotta ezután Kállai Gyula. A népi hatalom ma hazánkban erős, és betölti funkcióit; védelmezi az államrendet, szervezi és irányítja a gazdasági és kulturális építő- mumkát, neveli és mozgósítja a tömegeket a szocializmus építésére.

A továbbiakban megállapította, hogy az ellenforradalom leverése óta eltelt években megváltozott hazánk nemzetközi helyzete is. A szocialista építőmunka újabb fellendülése normalizálta nemzetközi helyzetünket is. Barátságunk és testvériségünk a szocialista tábor népeivel tovább erősödött. A kapitalista tábor országaival egyre szélesednek gazdasági és kulturális kapcsolataink. Ami a nyugati hatalmakhoz fűződő kapcsolataink további normalizálódását és megjavítását illeti, mi hajlandók vagyunk ebben az irányban lépéseket tenni. Ennek, azonban egyedüli útja a mi függetlenségünk, állami szuverénitásunk teljes tiszteletben tartása, azaz magyarán szólva: állami határaink szentek és sérthetetlenek, belső kérdéseinket pedig az egyedüli és kizárólag illetékes hatalom dönti el: a dolgozó magyar nép.

A szocializmust a kommunisták együtt építik a pártonkivüliekkel

Kállai Gyula a párt és a tömegek kapcsolatáról be=zc' ezután. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocic Munkás

párt erős, egy*~_ tömegekkel összefon o»». lyen mértékben ismét he’.c.-o- állt pártunk egysége, at'niiyen mértékben ismét érvényre jutott a párt politikájában a tiszta marxista-leríinista vonal úgy indult el újból az egész nemzet a felemelkedés útján.

A párteeység előnyeit a pár- tonkívüliek is,, az egész nemzet élvezi.

A szociafizmust a kommunisták és a pártonkívüliek együttesen építik. A szocialista Magyarország megteremtése csakis a szocializmushoz hű Párttag és párton kívüli tömegek közös erőfeszítéseinek gyűrne lese lehet.

Az ország fejlődése, előrehaladása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás paras ét kormány szerved által kidolgozott teirvek

végrehajtása alapján történik. E tervek kidolgozásában azonban a párt- és állami szervek ‘amaszkodnak a kommunista és parfén, kívüli szakemberek tudat ara, a dolgozók javaslataira és a tömegek aktív "köz .-"működésére, mégpedig állami és társadalmi életünk minden vonalán.

Az állami és társadalmi élet minden területén, a politika, a népgazdaság, a kultúra bármely ágában irányító és vezető tisztségeket — a párttisztségek kivételével — pártonkívüliek is betölthetnek. Nálunk bármely tisztség betöltésének két alapvető követelménye van: a rátermettség és a népi hatalom, a szocializmus iránti hűség. Ma hazánkban 107 000 tanácstag dolgozik a helyi államhatalmi szervekben. Közülük 62 000 fő, az összes tanácstagok 58 százaléka párton kívüli. fi népfront-bizottságokban 130 000 ember tevékenykedik. és ebből 92 000. a tagok létszámának 71 százaléka

párton kívüli. A népi hatalom

párton kívüli harcosai természetesen a legmagasabb állami I tisztségekben is megtalálhatók.

A párt és a tömegek helyes viszonya, a párt tömegkapcsolatainak megerősödése új értelmet ad a »pártorikívüli« fogalmának is — mondotta Kállai Gyula. — A párt és a tömegek helyes viszonya megteremtésének eredményeként megszűnt a lekicsinylés, amellyel korábban a párton- kívülit illettók. Ma a pártonkívüli — hacsak nem a kapitalizmus megrögzött védelmezőjéről van szó — a párttag harcostársa és szövetségese abban a küzdelemben, amelyet egész népünk a párt vezetésével a szocializmus felépítéséért folytat

A Hazafias Népfront munkájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe

Beszédének további részében Kállai Gyula a népfront-mozgalommal foglalkozott. Megállapította: a Népfront a párttagok és pártonkívüliek harci összefogásának egyik fontos, gyakorlatilag is bevált kerete, olyan politikai szövetség, amely több évtizedes múltra tekint vissza. E szövetség tartalma és formája az idők folyamán változott ugyan, de állandó maradt az a célja, hogy a nép előtt álló legfőbb feladatok megoldását segítse elő a nép legöntudatosabb képviselőinek, a kommunistáknak a vezetésével. A népfront-mozgalmat hazánkban is a kommunista párt hívta életre. A párt szervezte a Márciusi Frontot, a Történelmi Emlék- bizottságot, a Magyar Frontot. A párt vezetésével tömörültek a nemzet legjobb erői a nagy nemzeti célok megvalósítására: a fasizmus ellen, a függetlenségért, a demokráciáért és a békéért. A háború előtti, alatti és a felszabadulás utáni népfront-mozgalmak örököse ■ ptt az 1949-ben megalakuló Népfront, amelyre nagy várakozással tekintett a közvéle- Ez a várakozás megmutatkozott az 1949-es választásokon is, J-T ikor a magyar nép tömegei első ízben adták szavazataikat a nártvezette Népfrontba tömörült _ kommunistákra és pártohklYfiliekre, s jóváhagyták a szo(ü?Hzmus felépítésének programját. Később, sajnos, a párt vezetésében kifejlődött a személyi kultusz és a dogmatizmus, ej’ torzult a párt szövetségi poir tikája, s eltorzította a helyes alapokon elindult népfront-tevékenységet is.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. iúniusi határozatai után megvillantak a lehetőségek a nép front-mozgalom felélénkítésére. A Hazafia« Népfront első kongresszusa, amelyet 1954- ben tartottak, kétségkívül a

fellendülés lehetőségeinek időszakában ült össze. A kongresszus és az utána következő hetek, hónapok jogos reményt ébresztettek azokban, akik hitték, hogy a Hazafias Népfront a nép összefogását jelenti a nagy nemzeti célok megvalósítására. E remények azonban akkor nem váltak valóra, mert a Népfrontban kialakuló revizionista csoportosulás vette át a vezető szerepet, s a maga népellenes politikai célkitűzéseinek fórumává tette a Hazafias Népfrontot. Az a tény, hogy a Népfrontban nem érvényesült a párt vezetése, súlyos következményekkel járt, olyan helytelen nézetek vertek gyökeret a mozgalomban, amelyek megbénították eredményes tevékenységét. Elterjedt például az a nézet, hogy a Népfront a pártonkívüliek szervezete. Ez a szemlélet egyenesen kizárta a kommunistákat a népfront-mozgalomból. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy a párt csak végezze az országépítés nehéz feladatát, a Népfront majd »ellenőrzi« és »bírálja« tevékenységét, mint valamiféle »ellenzéki pórt«. Világos, hogy az ilyen és ehhez hasonló nézetek alapján a Népfront nem tölthetett be komoly szerepet az ország életében.

Napjainkban a Népfront már leküzdötte mindezeket a nézeteket, s élő, eleven, tömegmozgalommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló feladatok megoldásában, s munkájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe. A párt és a Népfront között helyreállt a

A í/.oó's’ista építőmunka újra hagy .lendülettel halad előre" > folytatta Kállai elvtárs. — Hároméves tervünket jóval a határidő előtt teljesítjük, és eredeti, céljait túlhelyes, jó viszony. Ennek alapjai a következők:

1. A Népfront azokat a célokat igyekszik megvalósítani* amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé.

2. A párt javaslatait a Népfront keretében a kommunisták és pártonkívüliek együttesen megvitatják. E viták hozzájárulnak az össznépi feladatok kijelöléséhez.

3. A Népfront szervei segítik mozgósítani a tömeg' két az ily módon kialakított feladatok végrehajtására; segítenek szervezni őket a szocialista építőmunka gyorsítására.

4. A népfront-bizottságok a tömegek véleményére és javaslataira támaszkodva a szocialista építés fontos kérdéseinek megoldására hívhatják fel a párt- és állami szervek, valamint a közvélemény figyelmét.

Az ellenforradalom leverése óta egyre fokozódó mértékben érvényesülnek a népfront-mozgalomban ezek a helyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Hazafias Népfront tevékenységében nagy fellendülés következett be.

Ha e történelmi tapasztalatokat helyesen érvényesítjük munkánkban, a Hazafias Népfront továbbra is a magyar dolgozó nép fegyvere lesz a szocialista társadalmi rend felépítéséért és a béke biztosításáért folytatott harcban. A párt továbbra is fenntartja és erősíti politikai vonalát, melynek lényegét röviden úgy lehetne kifejezni; »Együtt a tömegekkel a szocializmus győzelméért, a béke biztosításáért.«

szárnyaljuk. így magasabb szintről kezdhetünk második ötéves tervünk végrehajtásához. A szocializmus alapjait a második ötéves terv idején la- (Folytatás a 2. oldalon^

Hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező