Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-18 / 271. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Szerda, 1959. november 18* Legyen foganatja szavuknak z előadást nagy figye- j menyek nem fenyegetnek ilyen lemmel hallgatják az veszéllyel: a hely kijelölésekor ott voltak a kor-állatorvosok is. Dr. Lelkes Ödön ádáindi kör- állatorvos tapasztalta az egyik i termelőszövetkezetben: állati szóba. A mezőgazdaság szocia-! fehérjét tartalmazó húslisztet állatorvosok. Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője a jelenlévőket közelről érintő témát hoz lista átszervezésének befejezté vei új alapokra teli helyezni az állatorvosok anyagi javadalmazását. Szükséges olyan premizálási feltételeket kimunkálni, amelyek az állattenyésztés és -hizlalás jövedelmezősége növelésében anyagilag érdekeltté tennék az állatorvosokat. A hallgatóság egyetértéssel fogadja a javaslatot. Hozzá kell tehát fogni egy tervezet elkészítéséhez — nem az állatorvosok nélkül, hanem velük együtt: így akarja a pártbizottság. Az irányelveit kidolgozása, az ügy nyugvópontra helyezése nem várathat magára hosszú ideig. Bizonyára kellő figyelmet szentelnek a somogyi kezdeményezésnek az intézkedésre hivatott országos szervek is. Ennyiben kerül szóba az eszmecserén az »anyagi kérdés«. A továbbiakban a mezőgazdaság jelenlegi helyzete a termelőszövetkezeti mozgalom várható előrelendüléséből adódó új körülmények állnak a beszélgetés középpontjában. T öbben hangoztatják — a 1 hivatalos értekezlet befejezése után is —, hogy üdvös lesz közös nevezőre hozni az állattenyésztés és állategészségügy dolgát. Érvényre kell juttatni azt a nem mai keletű felismerést, hogy az állatok egészségének védelme nem a beteg jószág meggvógyításánál kezdődik. Az állatok megfelelő elhelyezési körülményeinek megteremtése, a takarmányozás szakszerűsége, a gondozás lelkiismeretessége — tehát: az állattenyésztők, állatgondozók és állatorvosok jó együttműködése — ez kell a mezőgazdaság e fontos ága eredményeinek növeléséhez. Dr. Egyed Lajos megyei szakállatorvos példákat sorol fel. A kaposvári járás több termelőszövetkezetében völgybe építettek sertésfiiaztatókat. A ködös, nyirkos levegő megtizedeli a malacokat. Az új létesítadtak a növényevő jószágnak. És ráadásul csodálkoznak azon, hogy emésztési zavarokkal küszködnek a tehenek. A takarmányadagok össze- állításakor is érvényesüljön az állatorvos szava. Az állatorvos nem versenytársa, hanem segítője az állattenyésztőnek. Nemcsak altkor kell hívni, ha gyanús tüneteket észlelnek a jószágnál. Az állatorvosnak nem a gyógyítás, hanem a betegség megelőzése az elsődleges teendője. Hívja hát őt mindenkor a tsz-eilnök, az agronómus és az állattenyésztő — hiszen tud segíteni, van hasznos, megszívlelendő tanácsa. Dr. Fazekas Jenőt úgyszólván naponta megkérdezi Losonczi Pál, a barcsi Vörös CsDJ.ag Tsz- elnöke: mit tapasztalt istállóikban, óljaikban, és mi a javaslata. A Vörös Csál lag bevételének zömét az állattenyésztés adja. Ez a példa is mutatja, hogy az állatorvos és a szövetkezeti vezető jó személyi kapcsolata hasznara válik a közösségnek. Amíg a tenyésztés dolgába intézményesen nem szólhat bele az állatorvos, addig emberileg kell elérnie, hogy foganatja legyen a takarmányozást és gondozást illető javaslatának. A jövő bizonyára törvényes alapot teremt majd arra, hogy az állattenyésztő útja találkozzék az állatorvoséval. Mert ma hol tartunk? Ott, hogy a kifejezetten állategészségügyi szakkérdéseken túl mondhat az állatorvos, amit akar.:: A kerek asztalnál régi visz- szásságokra is fény derül. Dr. Hódi András, az Állategészségügyi Intézet vezetője említ meg egy esetet: — A cseri réten baromfikeltető állomás létesülne. Jó kapcsolataimnak köszönhetem, hogy engem is meghívtak a helyszíni szemlére. Ki-ki el - mondja a véleményét, és egyszer csak szót kér a városi tanács képviselője: »Tárgytalan a 1 dolog, nem lesz itt baromfikeltetés, mert már elkészültek a gyepmesteri telep tervrajzai.« Ennél nagyobb badarságot ritkán hall az ember. Gyepmesteri telep három steril környezetet kívánó intézmény tőszomszédságába — ott van ugyanis a mi intézetünk, az állatkórház és a Mesterséges Termékenyítő Állomás ..; A cseri réten mégis baromfikeltető állomást létesítenek. De rrüért kellett a gyepmesteri telep tervrajzaiba fölöslegesen pénzt beleölni?’ S erről az elgondolásról miért csak egy későbbi alkalommal — mondhatnám úgy is: véletlenül — lehet tudomást szereznünk? A z esetlegesség nem cél- rávezető. Tervszerűségre, az állattenyésztési és állategészségügyi szakemberek munkájának jobb Összehangolására van szükség. Ezt sürgeti a kötetlen beszélgetés, ezt kívánja meg a mindennapok gyakorlata. K. J. Érettségi után szakmát tanul »A SZAKVIZSGA LÉTÉTÉ- — válaszolja határozottan. — rencsére a napokban itt volt a LE még nem jelenti a szakma És elmondja, hogy Kaposváro't Magyar Könyvterjesztő egy ko- ismeretét.« Sokáig csengett fü- kezdte gimnáziumi tanulmá- lemben ez a mondat, még ak- nyait, de az utolsó évben Csűrkor is, amikor már rég betet- góra ment, ott érettségizett. csija, tőlük kaptam könyvet a villamossági alapkísérletekről — közvetlenül nem az autóvíltem magam mögött a Berzsenyi Hirtelen elneveti magát, mint lamossághoz tartozik ugyan, de hasznos tudni iiégy hónap utcai Autójavító Icapuját. Hosz- egy öreg, aki mosolyog a fiataszú tapasztalaton nyugvó igaz- lak bohóságain, és hozzáteszi: múlva jönnek legközelebb, es ságot rejtenek ezek a szavak, — Persze, mint afféle fiatal, akikor fogom visszaadni. Hát pedig nem öreg munkás, egy imádtam az autókat. Elhatá- ilyen véletlenek segítenek rajaiig pár hónap óta ott dolgozó roztam, hogy szakmunkás le- tam. fiatalember, Alkonyt Aladár szék. — Kézmozdulatával, armondta.í.i cával jelzi, hogy nem tudja bőNem is olyan régen Ott az rebben megmagyarázni, miért érettségiztető bizottság előtt — autóvillamossági szakmát minden bizonnyal szorongva, erzi hivatásának, már ahogy ez ilyenkor szokás — CSAK EGY BAJ VAN — , és ma arról számol be egy teszi hozzá. — Keveset taníta- kicsit izgatottan, egy kicsit nak az iskolában. büszkén, hogy fél órával ezelőtt Elgondolkoztam. Voltam én — Ha levizsgázott, mit szán* dékozik tenni? — A szakvizsga letétele még nem jelenti a szakma isomere* tét. Itt akarok maradni. Az én hivatásomra nagyon ráillik a szállóige: »Holtig tanul az ember.« így van ez. A mindennapi munka követeli: szüntelenül fejezett be olyan szerelést, ami- is diák, sok diákot ismerek, de u™lni, fejlődni kell. 7»>„ ' ........... • z7j. ’ . . ’ Mjí.ójí. Jf ntlilprfrtg.rnl Hp i lyen panaszt még nem hallottam. Azonban nincs időm ezMajd kollégáiról beszél, álcák- kel többé-kevésbé egyidős, tró* Elkészül-e végre a gigei művelődési ház? Érthető a gigei lakóknak az a kívánsága, hogy készüljön el végre a művelődési házuk. Már rég megállapították, hogy életveszélyes benne a tartózkodás. Akkor bezárta kapuit — a gigeiek úgy gondolták,• rövid időre. Segítettek is társadalmi munkában, hogy augusztus 20-ára elkészüljön. A következő terv szerint november 7-én számították megnyitná. Sokan még fogadtak is, hogy megnyílik-e vagy sem. Sajnos, a borúlátóknak lett igazuk. Nem készült el az épület. A hibás munkára jellemző, hogy a tetőgerendát az ablak fölé helyezték, ahol a fal teherbírása igen kicsi. Ezután másutt vágtak ablaknyílást, az eredetit befalazták. Természetesen ez rontott az épület képén is. A községben a tavasz óta nincs művelődési ház. A mozielőadásokat az iskolában tartják. De azért elkészültek a téli programmal. A megnyitót december 6-ra tervezik. Remélik, hogy akkorra befejeződnek a munkálatok. A lakosság már nagyon várja, mert ez jeleníti az egyetlen hasznos szórakozási lehetőséget. A 70 éves Szűcs bácsi is el-eljár megnézni, hogyan halad az építkezés- ő és felesége egyike a lelkes látogatóknak, még a bálokon is. ott vannak. Nem táncolnak ugyan, csak nézik a fiatalokat. Az idén sok új és jó filmet szeretnének látni az újjáépült művelődési házban. Csontosék, akik nem olyan régen még a színjátszó csoportban szerepeltek, azt szeretnék, ha a Csíky Gergely Színház gyakrabban ellátogatna Gigére. Sokan több ismeretterjesztő előadást kémek, némelyek tanfolyamra szeretnének járni, a fiatalabbak szeretnének sokat táncolni, de egyben valamennyi kívánság megegyezik: hogy miinél előbb elkészüljön a művelődési ház. R. F. lyet eddig még nem csinált. — Szóval az idén érettségi- «««'• ■=*- fáikról hétköznapjaikról zett? — kérdeztem. — No és zel foglalkozni, mert Alkonyt latKro1’ hétköznapjukról. mi indította arra, hogy ne a Aladár tovább magyaráz. — ALKONY1 ALADÁR továbbtanulást válassza, ha- Igen, számomra kevés újat ta- nem autóvillamossági szerelő nítanak. Eddig még alig hallatlegyen? tam valami olyat, amit a kö— Szakmát akartam tanulni zépis,kólában nem tanultam lélekkel ezt tanulja. volna. így magam próbálko- — minden bizonnyal zom. De nem találok elég szakkönyvet — mondja. — Szeérettségizett létére — nem restéin olajos ruháját, kezét* Szakmát választott, és szívvel* Belőle — jó szakmunkás lesz! Vörös Márta A nőmozgalom feladatairól tanácskoztak a marcali járásban Mintegy 110 leány és asszony — a községek nőtanácsának, az óvodák és iskolák szülői munkaközösségének vezetői — gyűltek össze a marcali művelődési házban, hogy megvitassák a nőmozgalom feladatait. Böröcz Imréné, a járási nőtanács elnöke beszámolójában a nőtanácsok elmúlt évi munkájáról beszélt. A járás 43 nőtanácsa különböző szakkörök, tanfolyamok, előadások, ankétok szervezésével igyekezett elősegíteni a nők felvilágosítását, művelését. Súlyos hibaként említette meg, hogy a járásiban egyetlenegy nőt sem választottak be a tsz-vezetőségekbe. örvendetes, de még nem kielégítő a fejlődés a nők továbbtanulásában: az idén mintegy 42 asz- szony végri az általános iskolát, illetve a gimnáziumot. Részletesen ismertette a szülői munkaközösségek megnöveltefeladatait mid a nem ízetközi nőmozgalom 50. évfor- - kiáltotta, nem -mindert pá- ídulójának méltó megümneplélenleg, professzor úr? — érdeklődött a vendég. — Milyen tányú kutatásokat folytat? — Állati fehérjékkel foglal- 'ozom — mondta GrÖner. — sére hívta fel a figyelmet. Szőcs Sándomé. a marcali te- irületi nőtanács elnöke elmondotta, hogy kisgyűléseken ismertetik a pártkongresszus irányelveit, és gyermekneveléssel foglalkozó előadásokat szerAzt mondhattam volna, hogy mindez igen kedélyes, ha ezek- vadozott. Valóban nem találha- ből fl. beszélgetésekből nem tott volna magához illőbb fele- áradi volna valamiféle határ- séget. Jankowska sem köthe- tailan üresség; mert mindenről tett volna előnyösebb házassá- olyan szenvedély nélkül, olyan got. Gröner mellett társadalmi közönyösen beszéltek, mintha a helyzete megszilárdul, jólétben téma egyáltalán nem is érdé- lesz része, és tálán lelketlen kelné őket. gazdáitól is sikerül ily módon Igen, minden nagyon kedé- megszabadulnia... lyes lett volna, ha nincs az az Jankowska egy szót sem érzésem, hogy ezeket az embe- szólt, csak titokzatosan móreket itt, az asztal körül, nem- sólygott, és tűrte, hógy mm- csak azonos társadalmi helyze- denki kezet csókoljon neki. tűk, hanem valami titkos káté- Ezután Gröner -meg akarta lék is összefűzi, ■mintha vala- mutatni kaktuszait. tosz nélkül. — Nincs drágább, értékesebb az emberi életnél! Ebben a pillanatban a lepedő, amelyet meglökött, lecsú- íutatásokat végzek a plazmák szott az asztalkáról. Annak el- lumzerválásával kapcsolatbanlenére, hogy az egyik nő vil- Pohlmann a bezárt ajtóra lámgyorsan visszatérítette, ez mutatott: az egy pillanat is elég volt ah- pveznek. — Igazán érdekes volna azt hoz, hogy meglássam, mi rejlik S, Varasdi Ferencné. a nemes, , , - - , , az oltárt látni, amelyen ön a alatta.. -. Jdédi notanacs küldötte sajat Az öreg gém valósággal cd- tudomány istenének óMoz. Az asztalkán egy kisgyermek (példájával bizonyította, hogyan Gröner fölényesen mosoly- feküdt. Mehet három gyermek nevelése gott, Gröner követte tekintetemet, amellett 180 munkaegységet sze— Aligha hiszem, hogy az és a bosszúság fintora torzitot- í rezni, ráadásul részt vállalni a én laboratóriumom a beavatat- ía el arcát. V lanokat érdekelhetné — mond- — Bocsássanak meg... —j-'arsa a mi mun "a o is. ta, de azért nyomban kitárta könnyedén meghajolt felénk, előttünk a laboratórium ajta- — Deimchen asszony! — szólt ját. oda az egyik nőnek. — Jöjjön Óriási, világos szoba■ volt, va- csak ide, kérem, egy szóra! kító fehérség mindenütt, üveg- Az idősebb laboránsnő vona- edények tömkelegé .a kodva közeledett Gr&nerhez. Kissé távolabb, egy vagy asz* Mimt mindig, amikor izgatott tálnál két fehér köpenyes nő tolt, Gröner sziszegni kezdett, állott; belépésünkkor mindkét- haragosan morgott, és közben Palkó Anna a leánytanácsok feladatairól. Tereknes Ferenc, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára az asszonyok tsz-ben vállalt szerepéről szólt. Közömbösség a javából! Nagyatádon november 12-én* csütörtökön este 6 órára hívta össze a járási művelődés* ügyi felügyelő a Járási Gyér* mek- és Ifjúságvédelmi Bizottság tagjait megbeszélésre* valamint a bizottság újjászervezésére. A negyven meghívott közül azonban csak tizen jöttek el! Nem küldte el képviselőjét a Fonálgyár, a Konzervgyár, a Dohánybeváltó és a Járási Földművesszövetkezeti Központ sem, noha ezeken a helyeken sok fiatal dolgozik. Mi ez? Nem más, mint érdektelenség, közömbösség a javából! Az ifjúságról volt szó, s éppen azok nem jelentek meg, akik mást sem tudnak mondani, mint hogy fegyelmezetlenek, neveletlenek a mai fiatálak. A megbeszélésen Selmeczl Miklós művelődésügyi felügyelő szólott a bizottság eddigi munkájáról és feladatáról. Megállapította, hogy sajnos, a bizottság eddig mást nemigen tett, mint évente egy-két alkalommal ülésezett- Pedig annak ellenére, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva javulás állott be a fiatalkorúak magatartásában, még mindig sok a tennivaló. A bizottság tagjai munkahelyükön és utcájukban éljenek jogaikkal. Észrevételeikről tájékoztassák ‘a művelődésügyi felügyelőt, hogy szükség esetén iniézkedhessék. Ifjúságunk neveléséről, védelméről volt szó ezen az értekezleten. A távolmaradottak, ha késve is, az újsághírből tudomást szerezhetnek róla.... n. s. mennyien egy tartoznának... Az a gondolatom támadt, hogy talán valamennyien Taylor tábornok szervezetébe tartoznak... Desszert után pezsgő követtitkos rendbe Mindannyian fölmentünk az ^n kiegyenesedtek, mint a ka- úgy vinnyogott, mint az öreg', . ... .. . z. • 7- __ __^ — L — i ^.1 IddlTHrtlls tori tf-v.rt + nJ.mrvWnol* ó riási, üvegezett verandára. Különleges polcokon rengeteg cserépben a legkülönbözőbb fajta kaktuszok sorakoztak. Gröner egyik fajtától a mátonák, és zavartan meghajol- kutyák, ha rosszat álmodnak, tak, pedig Gröner ügyet sem Deimchen asszony elvörösö- i vetett rájuk. dött. — A laboránsnőim — mond- Borzalmas sejtelmem tá- [ ta, hanyagul fejével feléjük madt! intve. Jól gazdálkodtak a községfejlesztési alapból Somogyszilban Látszatra talán nem nagy az 'az eredmény, amelyet a közkezeit, s amikor teletöltöttek a síkig vezetett bennünket, leipoharaikat, Gröner felállt. Végigtekintett barátain, szeme rajtam akadt meg, és amikor beszélni kezdett, észrevettem, hogy éppen engem akar Es ekkor észrevettem, hogy a úr — fordultam Grönerhez. késén magyarázta, hogy miben két nő valamit rejteni akar, és ön a plazmáját... különbözik egyik a másiktól, testükkel takarják a nemkívá- Gröner barátságosan — Bocsásson meg, professzoríségfej'oszúsi alap felhasználáés hogy milyen fáradságába ke- natos látnivalót.. 5 rii.lt mindegyiket felnevelnie. Mögöttük, szorosan a nagy Megérintette ujjaival az asztal mellé állítva, amely teválaszalt: — Igen, emberi vérrel is ki-' meglepetés- egyik kaktuszt, felsóhajtott, és j# ^dt lombikkal, kémcsővel és sérletezünk. Az emberi vér j nem minden fontoskodás nél- fiolával, kisebbfajta, fehér, zo- plazmája nyújtja a kutató szó- es furattak, a te- kül egy másik verandára nyüó ^áncozott, kerekes asztalka ÓZ- mara a leggazdagabb anyagot... íkörlSomázták az épületet meghökkenteni a sei. — Kedves barátaim! kezdte, szentimentálison for- ajtóra mutatott. gatva olajos fényű szemét. — — Amikor az agyam ott pl- tőkben az orvosi műszereket Itt a virágok között, minden henést követel, akkor ezekhez rakják, vagy a zoológusok lágerodtól. megszabadulva, várat- a kis teremtményekhez mene- - lan hírrel szeretném önöket külők, enyhülést keresve.; s 1 megörvendeztetni .a — Az ott az ön dolgozószoAjkához emelte Jankowska bája? — kérdezte az egyik kezét, és ebből egyszerre min- vendég. den világos lett. —Nem, a laboratóriumom — — Megtaláltam végre élet- felelt Gröner. — Nem tudtam társamat — közötte. — Jan- ellenállni a führer felhívása 'sával értek el Somogyszilban. Mégis jelentős, hiszen évek óta 'vártak megvalósításra az olyan tervek, mint például az iskola- épület felújítása. A nyolc tantermes általános iskolát kívül- Ibelül tatarozták, folyosót épített, olyan, amilyenekre a mű boraitóriumában a kisebb állatokat operálják. Nagyon érdekelt, hogy mit rejthet a kis asztalkára dobott lepedő. Gröner daruszerű léptékkel Tehát nem tévedtem, Gröner nyugodtan és tárgyilagosan beismerte, hogy ezt a kisgyermeket kísérleti célra használták fél.-.-. Soha életemben nem felejtem el azt a kisgyermeket. Porcelánszerű babaarcát, szabályos valamint vaskerítéssel kentet ték körül. Százezer forintot fordítottak erre a célra. Másik százezer forintot a 700 méter hosszú, másfél méter széles betoniárda építésénél használták fel. Ez a munka 'még most is folyik. Villanyhálózatot bővítettek 15 ezer forint ereiéig. A községi könyv..^.1/».^ u. elhaladt a laboráns-nők -mellett, ______u k owska asszony abban a meg- ^le^ünk ^gítté^ére és egy szívtelen folyadékkal te- vonásait, selymes fekete fürt-Viár üj helyiséget kapott új békéiét! terű- ™ temoikot vett a kezebe. jeit, bizalommal kinyújtott ke-irendezési tárgyakkal. Igaz, a — Ennek a plazmának a se- zecskéit.. (könyvállomány bővítésére nem gítségével igen sok értékes Jsokat mindössze ötszáz tórinember életét menthetjük meg — Folytatjuk — (tót adott a községi tanács, de tiszteltetésben részesített, hogy a birodalomnak a elfogadta ajánlatomat, és ha- letek elfoglalásában, de itt is marosan, igen hamarosan et a tudományt szolgálom, jeleségem lesz,,* — Es mivel foglalkozik jea következő évi tervben jóval nagyobb összeg szerepel majd. A napokban sikerült megegyezésre jutni az orvosi lakás vásárlása ügyében. Kétszázezer forintért veszik meg a nyugdíjba vonuló karorvos lakásab Az összeg felét az Egészségügyi Minisztérium fedezi. A község fejlesztéséhez az idén sok, mintegy 40 ezer forintnyi társadalmi munkával és anyaggal járult hozzá a falu lakossága. A jövő évi tervek közül a legfontosabbnak a vízprobléma megoldása látszik. A községben ugyanis mindössze 5 mélyfúrású közkút van, s vízmenynyi,ségük csak igen nehezen fedezi a szükségletet. Ezért artézi kút fúrásával vagy törpe vízmű építésével kívánnak segíteni ezen a problémán. Folytatni kívánják a járdaépítést is; Még 700 méter hátravan. Ha elkészül, az egész községben betonjárda lesz.
