Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

TTtÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hi <. 5Ni* Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 132. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. .június 7. Mai számunk tartalmából; MAQYAR ÜQY IS (3. oldalon) Készüljünk as aratásra (5. oldalon) A Somogyi Néplap kulturális melléklete (6—7. oldalon) PEDAQÓQUSN AP Hruscsov elvfórs beszéde __ a moszkvai dolgozók gyűlésén Kitüntetések a 8. pedagógusnap alkalmából Tegnap délelőtt 10 órakor a megyed tanács v. b. termében fogadást adtak a kitüntetett pe­dagógusok tiszteletére. Dr. ' László István, a megyei tanács v. b. elnöke ünnepi meg­nyitóján a Művelődésügyi Minisztérium és a végrehajtó bizottság nevében köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében a hagyományossá vált pedagó­gusnap jelentőségéről szólott, a nép .ünnepléséről, mely ezen a napon, június első vasárnapján oly nagy szeretettel köszöni meg pedagógusainak iskolai és iskolán kívüili áldozatos mun­káját. A továbbiakban röviden megemlékezett a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülé­séről, majd így fejezte be meg­nyitóját: — Arra kérjük Önöket, hogy kitüntetésük után még jobb munkát végezzenek, s tantes­tületükben is gondoskodjanak a nevelés eszmei-politikai egy­ségéről, nevelőtársaik jó mun­kájáról. — László István elv­társ ezután a művelődésügyi miniszter és a maga nevében sok sikert és erőt, egészséget: kívánva átnyújtotta a kitünte­téseket. Az oktatásügy kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta Kertai: Mária ált. iskolai nevelő, Barcs,: Lőrincz György számadóigaz-; gató, Siófok, dr. Páti Ferenc] gimnáziumi tanár, Kaposvár,: Kardos József igazgató, Len-: Szirmai Jenő elvtárs ^pohár- köszöntő j ében a megyei párt­bizottság nevében üdvözölte a kitüntetett pedagógusokat, majd dr. Páti Ferenc a kitün­tetettek nevében mondott me­leghangú köszönetét. — A kitüntetés fokozza ben­nünk a szilárd .eltökéltséget, —- mondotta —, hogy a jövő­ben is a dolgozó népért, a szo­cializmus teljes kibontakozá­sáért munkálkodjunk. A fogadás baráti beszélge­téssel ért véget, majd a Peda­gógus Szakszervezet ebéden látta véndégül a kitüntetette­ket * * * A kormány a »Kiváló tanító-“ címet adományozta Vesztergál Lajosnak, a Bábonymegyeri Általános Iskola igazgatójának. A kitüntetés átadására tegnap a parlamentben került sor. Moszkva (MTI). A szovjet párt- ég kormányküldöttség visszatérte alkalmából szomba­ton délután a moszkvai sport­palotában nagygyűlést rendez­tek. A küldöttség tagjait négy felszólaló köszöntötte Moszkva lakosai nevében. Ezután a jelenlévők hatal­mas tapsa közepette N; Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején elmondotta, a szovjet küldöttség három csoportra oszolva járta be Al­bániát, hogy minél jobban megismerje az országot, mind több alkalommal találkozzék az ország népével és vezetői­vel. A szovjet küldöttség albá­niai tartózkodása idején több ízben találkozott az ott üdülő Otto Grotewohl- lal, s hasznos eszmecserét folytatott vele fontos nem­zetközi kérdésekről, s Peng Tö Huaj marsallal, aki ba­ráti látogatást tett Albá­niában. »Mint ismeretes, Albániából visszatérve Malinovszkij mar- ! sallal együtt a Magyar Szo- I cialista Munkáspárt Központi ♦ Bizottsága és a magyar forra- t dalmi munkás-paraszt kor- ; mány meghívására nem hiva- I talos látogatást tettünk ma- tgyar barátainknál Budapesten, . ahol találkoztunk és igen hasz­nos beszélgetéseket folytattunk Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István elvtársakkal és több más állami és pártveze­tővel, az" MSZMP Központi Bi­zottságának tagjaival-« —mon­dotta. »A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság, a két or- I szág kormánya és testvéri Fmsz-vezetők tanácskozása Tegnap tanácskozásra jöttek össze Kaposvárott a MÉSZÖV igazgatósági tagjai és a föld­művesszövetkezeti járási köz­pontok vezetői. A beszámolót Horváth János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tartot­ta. Értékelte megyénk föld­művesszövetkezeteinek- az el­múlt évben és 1959. első ne­gyedévében végzett munkáját. Beszámolt az értekezletnek az A VIT-KÜLDÖ — Először úgy volt, hogy a turistákkal indulok majd útnak — mondja —, s mi­kor megtudtam, hogy Somogy VlT-'üldött- jei között mehetek, akkor örömömben majdnem a plafonig ugrottam. — Munka­társai bizonygatják, hogy így volt, pedig ebben az épületben ugyancsak magasra építették a mennyeze­tet. gyel-tóti; Nagy Előd igazgató, _ Kaposvár, Kiss Ferenc igazga-í Balajcza Jánost a tó, Visnyészéplak, Cselők Lász-t kaposvári járásban jól ló kollégiumi igazgató, Kaoos-iismerik mindenütt. vár és Csapó Sándor, ez Űttö-Í Alacsony, tömzsi röház igazgatója. ♦ alakja gyakorta fel­Szocialista kultúráért jel-;feltűnik a községek- vénnyal tüntették kd Együd Ár- • ben; néha taggyülés- pádot, a csurgói gimnázium ta-íre, néha meg csak nárát, Kocsis Károlyt, a So- \ úgy, minden különö- mogy megyei Népiegvüttes po- i scbb alkalom nélkül litikai vezetőjét, Boda Pétét; látogat el a falusi kazscki igazgató tanítót és Si-; KISZ-szervezetekhez mon László városi KISZ-tit- * kárt A kitüntetések kiosztása után áttörök köszöntötték rózsa- j lyrngazitarú, meg- esokrak&al a pedagógusokat, beszélni a tentwxiló­i hogy segítsen a fiata- | lók ügyes-bajos dolgát kát, vagy éppen csak elbeszélgetni a gyere­kekkel. 1948-ban már EPOSZ-munkát vég­zett Csökölyben, 53- ban az ifjúsági moz­galom aktivistája leit, 56 óta pedig járási titkárként dolgozik. Magánál nemigen szeret beszélni, mun­kájáról kérdezzek meg mást, ajánlgatja is­mételten, s csak ak­kor ered meg a sza­va, amikor a VíT-tel kapcsolatos terveiről kérdezem. — Nem akartam el­hinni sem, olyan nagy örömet jelentett szá­momra — elhallgat. — Most VIT-előadá- sokat olvasgatok, és szerzek egy könyvet Ausztriáról, mindent szeretnék megtudni erről az országról, ahol hamarosan talál­kozhatok a világ va­lamennyi részének fiataljaivál­— Persze a feszti­vál ünnepségein kí­vül kiváncsi vagyok magára Ausztriára, Becsre, az idesereg- lett fiatalok életére, szokásaira, mindenre, a legapróbb dolgokra is. — Tekintete már az elképzelt történé­seket kutatja, gondo­latai már messze jár­nak. Aztán itthon van megint. Azokra gondol, akiknek mesélni fog majd, amint hivata­losan mondják: él­ménybeszámolót tart. — Utam során ké­szítek majd egy albu­mot, ebbe gyűjtöm össze a fényképeket, hogy legalább rajtam s a képeken keresztül ismerkedjenek meg mások is mindazzal, amivel én megismer­kedtem: a fiatalod hatalmas seregeivel, egyénenként azokkal, pártjai között kifejezetten ki­tűnő baráti kapcsolatok jöttek létre, s e kapcsolatok állan­dóan erősödnek. Magyarország területe fe­lett átrepülve elvtársi kö­telességünknek tartottuk, hogy két napra megálljunk ebben a baráti országban, és ismét kifejezzük őszinte nagyrabecsülésünket a munka­szerető magyar nép iránt, győ­zelmeinek szervezője, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és személyesen Kádár János elv­társ, a magyar nép kiváló fia iránt« — mondotta Hruscsov a gyűlés résztvevőinek hatal­mas tapsa közepette. A szovjet miniszterelnök ez­után a küldöttség albániai ta­pasztalatairól szólt. Hangsú­lyozta: az állami és a pártve­zetők személyes találkozásának, kölcsönös megbeszélésének nemcsak akkor van szerepe, amikor valamiféle véleményel­térés vetődik fel, az ilyen látogatásokra ak­kor is szükség van, amikor semmi sem zavarja az egyetértést. Minél gyakrabban kerül sor az állami és a pártvezetők szemé­lyes látogatásaira, találkozásai­ra, minél őszintébb eszmecsere folyik ezeken a találkozásokon, annál jobb az egyetértés min­den kérdésben, annál könnyebb elmélyíteni a' barátságot. Hruscsov méltatta az albán ipar eredményeit, majd kiemel­te, különösen nagy lehetőségei vannak az albán mezőgazda­ságnak: A szovjet miniszterel­nök rámutatott: a szocialista országoknak a mezőgazdaság fejlesztésében is együtt kelj működniük, túl kell lépniük az egyes államok szűkén értelme­zett érdekeit, meg kell valósí­taniuk a mezőgazdasági terme­lés egyszerű munkamegosztá­sát, az éghajlati viszonyoknak légjobban megfelelő mezőgaz­dasági kultúrát kell fejleszteni nemcsak saját szükségleteik kielégítésére, hanem az egész szocialista tábor számára. »Nincs messze az idő, ami­kor Albánia valóban a szo­cialista tábor országainak gyöngye lesz. Ez meggyőző példát jelent majd a Földközi-tenger meden­céje valamennyi országának. Megláthatják, mit jelent a szo­cializmus, milyen sikereket ér­het el a nép, ha saját kezébe veszi a hatalmat s az államot, a gazdaságot a marxizmus-le- úkikkel én szemtől» nmizmus tanítása nyomán a szembe találkozhai-\szocializmus alapjaira helyezi« tam, s a várossal, aholi— állapította meg Hruscsov. Hunyadi Mátyás szé-1 Ezt követően hangoztatta: Az kelt valamikor, ahol;Albán Munkapárt vezetői jól Bessenyei testőröskö-; ismerik és alkalmazzák a dött, ahonnan Haynau ; rnarxizmus-Teniniamus tanítá- és Bach indult Ma-.sait. Ezért látszik furcsának, gyarországra. | amikor egyes külföldi szemé­Az indulásig még* lyiségek azzal vádolják őket, sok idő van, nagyon ♦ hogy nem értenek a marxiz- sok. Hány terv szü-? mus-leninizmushoz. »Az, aki letik addig (ezt még i tegnap még nem ismerte ezt a feltétlenül megnézem, í tudományt, m« ■ elsajátította azt meghallgatom, és % azL kijárta a forradalmi har- kíváncsi vagyok iskoláját, szilárdan a amazra is), és mi va- ♦ marxizmus-leninizmus állás­iéiul meg az előre f pontjára helyezkedik, megvé- elgondolt programból; hl ezt a nagyszerű tanítást a — nem tudom. De ; revizionisták és az oppurtunis- szép lesz mindenkép- ♦ iák támadásaitól« — hangsú- * lyozta Hruscsov a jelenlévők egyöntetű helyeslése közepette. Az albán-szovjet tárgyalá­sokról szólva a szovjet mi­niszterelnök hangsúlyozta: ezek a megbeszélések olyan őszinték voltak, amilyenek csak a legjobb barátok kö­zött lehetségesek. Az albán vezetők kérték őket, hogy a Szovjetunió adjon se­gítségei a halászflották számá­Országos Földművesszövetke­zeti Tanács legutóbbi üléséről, majd ismertette azokat a fel­adatokat, amelyek a földmű­vesszövetkezetekre hárulnák a megyei pártbizottság pénteken tartott ülésének határozatai­ból. A MÉSZÖV igazgatósági el­nökének referátumát vita kö­vette. pen, s küldjük el Ba­lajcza Jánossal, a KISZ Kaposvári Já­rási Bizottsága titká­rával s mind a töb­biekkel mi is örömün­ket, a somogyi fiata­lok testvéri kézfogá­éit. a magyar fiatalok békeakaratát. V. P. ra rendkívül alkalmas part­menti öblök kihasználásában. A szovjet miniszterelnök hang­súlyozta, a kölcsönös előnyök alapján érdemes lenne szovjet —albán megállapodást kötni a szardínia halászflotta létesíté­séről, amely flotta mind a Szovjetuniót, mind Albániát ellátná szardíniával. A halász- flotta-bázis megteremtése meg­szilárdítaná Albánia helyzetét, s ugyanakkor ■ figyelmeztetésül szolgálna Albánia • szomszédid­nak, akik nagyon megszokták, hogy szemügyre vegyék, mi történik Albániában. A továbbiakban a szovjet miniszterelnök kijelentette: »Az albán dolgozók meg vannak győződve arról, hogy országuk biztonsága szilárd alapon áll. Mi #; megerősítettük őket ebben a meggyőződésükben« — mondotta Hruscsov. — Ha valaki Albániára támad, az a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a varsói szerző­dés valamennyi országával ta­lálja magát szemben. Ebből a szempontból nem játszik sze­repet, hogy Albánia távol esik a szocialista országoktól. Hruscsov beszéde befejező részében a Balkán helyzetével foglalkozott. Megemlítette, hogy Olaszország beleegyezett idegen rakétatámaszpontok építésébe saját területén, Gö­rögország pedig jelenleg tár­gyalásokat folytat erről. Mi szükség van ezekre a bázisok­ra? — kérdezte Hruscsov —, hiszen nyilvánvaló, hogy sem a kis Albánia, sem pedig a Szovjetunió és szövetségesei nem akarnak Görögországra vagy Olaszországra támadni. A török és a görög kormány el­utasította Bulgária békés ja­vaslatait, visszautasította azt a tervet, amelyet Chivu Stoica román miniszterelnök terjesz­tett elő a balkáni atommentes övezet létrehozásáról. Ezt a ja­vaslatot Jugoszlávia is támo­gatta. A nem szocialista álla­mok azonban elutasították ezt a józan és békés tervet »Ha Görögország és Törökország nem bízik Albániában, Bul­gáriában és Romániában, miért nem hisznek Jugoszláviának, amely társuk a balkáni szövet­ségben?« — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormány vélemé­nye szerint a leghelyesebb az volna, ha a Balkánon kölcsönös ellenőrzéssel ra­kéta» és atommentes öve­zetet teremtenének. Ha ez a javaslat nem talál tá­mogatásra, s a nyugati hatal­mak folytatják a Balkánon ag­resszív politikájukat, akkor a Szovjetunió Albániával, Bulgá­riával és a többi szocialista or­szággal együtt kénytelen lesz rakétatámaszpontot létrehozni az agresszorck támaszpontjai­hoz közelebb eső helyeken — állapította meg Hruscsov. »Úgy gondolom, Görögország és Olaszország kormánya jó­zanságot tanúsít, és nem egye­zik bele, hogy a népeket ve- ■ szélybe döntse, mert a rakéta­támaszpontok működésbe he­lyezése új világháború kezde­tét jelentené — mondotta töb­bek között a szovjet minisz­terelnök. — Meg vagyunk győződve róla, hogy minden békesze­rető nép elítéli saját orszá­gában azokat, akik nem kí­vánják a békét.« Hruscsov beszéde befejező részében ismételten köszönetét mondott az Albán Munkapárt és az albáp kormány vezetői­nek a szíves meghívásért, él­tette a Szovjetunió és Albánia népeinek testvéri barátságát, a szocialista tábor országainak egységét, a világ békéjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom