Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. október 13. Mit tudtunk meg a£ őizi niezűq, azdai ági miLvikákt&L a megyei tanács főagronómusától Vetegetésre, betakarodúsra kívánni sem lehetne kedve­zőbb őszt, mint a mostani. Elegendő csapadékot, napfényt kaptak a földek. Szinte csúcs­forgalom van a mezőkön. Reg­gelenként rajzanak kifelé az emberek, mindenkinek sürgős a dolga. A szorgos falusi nép vetkőzted a határt: hangya­szorgalommal takarítja be az ősz kincseit, a télirevalót. Ahol ma még kukoricaszárral bab­rál a szél, ott holnap már szé­pen fölszántott földet talál. Óráról órára változik a mező képe. Megkérdeztük Molnár Imre megyed főagronómust: hol is tartunk jelenleg, mit mutat a képzeletbeli grafikon, mennyi termés van kinn, stb. ■— Először is talán Somogy vetési helyzetét nézzük meg — javasolta a fő­agronómus. — örvendetes — folytatta s—, hogy az idén őszi árpából a tavaszi árpa rovására töb­bet vetettünk, mint tavaly. Huszonhatezerről harmincezer katasztrális holdra nőtt a terü­let. E kedvező változást az őszi árpa termés magasabb holdan- kénti átlagának tulajdoníthat­juk. Majd háromszor akkora volt a hozam, mint tavaszi ár­pából. Pontosan 9,8 mázsa a holdanként! átlag. — Búzából, rozsból 3 száza­lékkal emelkedik a vetésterü­let. Szükség van erre. Ugyanis tavaly kevesebb földet vetet­tünk be kenyérgabonával ar­ra számítva, hogy egységnyi területen a fejlettebb agro­technika alkalmazása révén holdanként magasabb lesz majd a termés. Sajnos, az aszály közbeszólt, s módosí­tott a terven. A búza, rozs összvetésterület növelésétől függetlenül a cél továbbra is az, hogy egységnyi területről minél több búzát, rozsot taka­ríthassunk be. Ennek feltéte­leit a lehetőségekhez mérten megteremtettük. A tavalyinál is gondosabban elmunkálták a földeket. 1125 vagon műtrá­gyát használtak fel eddig a megyében. Termelőszövetkeze­teinkben átlagban 155 kg mű­trágya jut egy holdra. — A jövő évi jobb termést szolgálja a vetőmagcéere akció is. őszi árpából 53 vagon volt a keret. A cseremag minden szemje elkelt. Rozsból 69, bú­zából 283 vagonnyit cserélhet­tek a gazdák. Búzából még nem fogyott el a rendelkezésre álló mennyiség, hisz nem feje­ződött be a vetés. De a jelek szerint ebből sem marad, a parasztok élnek a lehetőséggel, és nemcsak őszi árpát, rozsot, hanem búzavetőmagot is cse­rélnek. — Semmi sem akadályozza a vetési munkálatok folyama­tosságát. A jövő évi jobb ter­més említett feltételein kívül sokat nyom a latban az is, hogy az idei őszön nem tolód­tak el a vetési határidők. Ide­jekorán került a földbe a mag. Az őszi árpát szeptemberben elvetették, befejeződött a rozs vetése, és a búzából vetésre váró terület 45 százalékára is kiszórták már a magot. A nagy őszi munkák másik része a betakarodás. Vetni, vagy burgonyát, kukoricát szedni, hogy melyiket előbb, erre nincs recept. Ez a gazda dolga. A burgonyaszedés megyeszerte befejeződött — mondotta a főagronómus —, s meglehetősen szép termést is hozott ez az év. A szuloki Bé­ke Tsz 80 holdas burgonya tábláján merkur fajtából 130 mázsa termett holdanként. A barcsi Vörös Csillag 60 hold­járól 125, a balatonkiliti Dó­zsa 135, a somogyjádi Augusz­tus 20 Termelőszövetkezet 130 mázsát takarított be holdan­ként. — Nem véletlen — jegyezte meg Molnár Imre —, hogy tsz-eink holdanként 100 mázsa felett termeltek burgonyából. Köztudomású, hogy e vető­burgonya minősége eléggé le­romlott. Termelőszövetkeze­teink pedig annak idején ne­mesített gumókat vetettek. Ha jó mag kerül a földbe, leg­alább 30 százalékkal több ter­més várható, mint különben. Éppen ezért fontos, hogy mi­nél több gazda minőségi bur­gonyát vessen majd tavasszal. — Évről évre visszatérő je­lenség, hogy a termelők a leg­utolsó pillanatban vagy ké­sőbb, amikor már nincs minő­ségi mag, jelentik be igényü­ket. Gondosság kérdése az egész. Ezt illetően most sem kielégítő a helyzet. Eddig mindössze 48 vagon nemesi­tett vetőburgonyára van igénylés. Kevés ez a mennyi­ség a megye krumpli-vetéste­rületéhez mérten. 1959-ben ugyanis 30 ezer holdon terme­lünk majd burgonyát. A kukorica bf taki rítása jó ütemben halad — tért visz- sza az előbbi témához a fő­agronómus. — A termés a ta­pasztalatok szerint jobb, mint a múlt évben volt. Különösen azok a gazdák jártak jól, akik hibridkukoricát vetettek. En­nek holdja lényegesen többet terem, mint más fajtáké. Ter­vek szerint jövőre a kukorica vetésterület 50 százalékát hib­ridfajtával vetjük be. — Némi lemaradás mutatko­zik a szárvág'snál. Baj, hogy nem mindenki tartja eléggé fontosnak a tengeri letörése után a szár letakarítását. Pe­dig ez kettős haszonnal jár: korábban kezdődhet a mély­szántás, s takarmányozás szem­pontjából előnyösebb a korán lekerült szár etetése. — A burgonyán és kukori­cán kívül még egy fontos ka- pásnövényünk van: a cukorrépa. Ennek betakarítását is a leg­nagyobb gonddal kell végezni. Hisz nemcsak egyéni, hanem országos érdek is a cukor. Cu­korrépából 115 mázsás holdan- kénti termés várható. Ötven­kilencben több lehet. Mintegy 40 százalékkal emelhető az át­lag, ha ősszel megfelelő meny- nyiségű trágyát kap a föld, és a mélyszántás időben tör­ténik. — Most van az aprómag- cséplés ideje is. Szerződéses vörösheréből és lucernából 30 vagonra valót szállítanak a központi raktárakba — mon­dotta csak úgy kiegészítéskép­pen a főagronómus. — A vetési és betakar-'kési munkák befejezése után álta­lános invázió kezdődik a me­zei pockok ellen. A '■'? ­völgyi községekben, a fonyódi járás egy részén és Csurgó környékén nagy a fertőzés. Amíg van kinn termés, nem járhat jó eredménnyel az elle­nük való harc, azért kezdik csak később — mondotta be­fejezésül Molnár Imre főagro- nómus. Gőbölös Sándor--------- um ... f l« a természet neveli a jövő erdejét J OETÖRT A TECHNIKA ■*-* a fák birodalmába. Fá­bián Sándor Fészerlakon, Ke­lemen József pedig Fiadon hagyta kézi fűrészét. Agregá- tor termelte áram helyettesíti a fűrészhúzó emberi izmot. A fiadi Horváth Géza és Előházi László, a báripusztai Henézi István meg a felsőmocsoládi Nagy László sem hozott hazul­ról szerszámot a vállán: ők két motoros fűrésszel gyérítik az erdőt. Nem emelkedik ki tus­kó az avarból — a fa vágott tövén behunyt szemmel meg- botlás nélkül átléphet a gyalo­gos. A hossztoló munkás előbb szemmel méri végig a fekvő bükkóriást. A törzs alsó, leg­vastagabb végénél kezdi a je­lölést: ötszázas fűrészárunak való, százhúszas bányadeszka, nyolcvanas bányabélés ÍIó — sorolja a rönkdarabok hosszá­nak centiméterét és a szét­szabdalt törzs rendeltetését. A göesöt kiejti, az a tűzifa-rakásba megy. Nincs eldobnivaló ebből az értékes anyagból. Mások is vannak itt ma a Közép-Somogyi Erdőgazdaság kisbárapáti erdészete kéri ke­rületében. Hatvan »zöldkala­posjött el tapasztalatot gyűj­teni az erdő természetes fel­újításáról. Kiss Imre — aki tizenegy év óta ismeretséget kötött e terep minden fájával — magyarázza a szemlélődés színhelye, a hetvenhatos tag (erdőrész) élettörténetét. Száz- tizenhét év e bükkös átlagos életkora. Néhány esztendő alatt minden itteni fa megérik a kivágásra — nem fejlődnek tovább, vékonyak az évgyűrűk. De mit láthat majd itt az utá- nunk következő első és máso­1 dik nemzedék? i _ Huszár Endre, az Erdészeti Tudományos Intézet munka­társa egy kis tisztás felé mu­tat: nagy igyekezettel törnek az ég felé a nyolc-tíz éves fa­csemeték. íme, a természet megadta a receptet! Nem az ember, hanem a fa vetette a magot. Az oldalról kapott szórt fény hatására nemcsak kikelt a bükk csemetéje, hanem meg is erősödött, s teteje másfél méternyire elrugaszkodott a földtől. Ez az újulat drága kincs — a természet adomá­nya. Félti is az erdész, mint a szemevilágát, mert a jövő er­dejét látja a zsenge hajtások­ban. íyjA MÉG ANYJA védö­■‘-'-L szárnya alá húzódik a kis facsemete, de holnap már kevés lesz neki a szülők ágai közt beszűrődő fény. Felké­szült az önálló életre, s amit eddig védelemként nyújtott neki az öregek árnyas lomb­sátora, az most már növekedé­se gátjává vált. A fakitermelé­si tervek elhatározóinak nincs szentebb kötelessége, mint az, hogy meghallják, megértsék és teljesítsék a jövő természe­tes erdejének kérő, követelő szavát. Neki a motoros fűrészt a huszonöt méter magas bükk tövének, hadd jusson levegő­höz a fiatal csemete. De nem egyszerre letarolni az egész erdőt, hanem olyan iramban, ahogy a kis fák megkívánják. Nem kerülhet máról holnapra szabad állásba a pár éves bükk-újulat, mert a nagy for­róság, a vad szél kiszárítaná a termőtalajt, és elpusztulnának a csemeték. Fokozatos felújító vágás — ez a leendő erdő bá­bája. XTHARAPTA A FŰRÉSZ az álló fa törzsét, meg­inog a szálas bükk, és tehe­tetlenül a földre zuhan. Fáj, nagyon fáj a szíve a harminc­hat éve erdész Hajdú József­Bárdu^varnohi jegyzetek A vártnál nagyobb leéz a hal termés A Nagyatádi Halgazdaság 2000 holdnyi területet kitevő halastavában megkezdődött az őszi nagy halászat. Az eddigi eredmények azt ígérik, hogy a vártnál gazdagabb lesz a termés; a tervezettnél majd ezer mázsával több halat fog­nak ki. Hatvan kisebb halastavat már lehaT asztak, és edd t több mint 1300 mázsa halat szállítottak el. Ebből 300 má­zsát az NDK-ba küldtek. No­vember e’ső napjaiban meg­kezdődik a nyugati export is: több száz mázsa kitűnő so­mogyi hal kerül a nyugat-né­metországi piacokra. Ka nyitják meg az italboltot. j Az épület korszerűsítésénél nem­ei; rhanem 19 ezer forint ! CiV-liu társadalmi munkát is ad­tak a bárdiak. Gőgüs Ferenc má- -1 kezdve 21 ezer forintos pult mtigúl szolgaija ki a szomjas yen..igeltet. Aki elfáradt, akinek inába szállt az ital, megpihenhet a. ] mellé helyezett 24 új szék valamelyikén. Vakoskodni sem kell ebben a kisvendég­lőben. A búzái csárdában nem olaj ég a lámpában, hanem vil­lany szórja szét fényét. Jó mutatást kívánunk a hely­belieknek és meghívottaknak a minden bizonnyal hétfőbe nyúló vasárnapi vendéglő-avatáson. Szabó Gábor gazdasági felügye­lj dossziéja meghízott: augusztus óta 117 aiaírí belépési nyilatkozat gyűlt össze benne. Vízgazdálkodási ...omlást kívánnak létre hozni a -r~:.Azt rkrrják, hogy tiszta mederben folyjék a Bárd-patak. A i-zcní:ót kilométer hosszú árok egy részét az állam metszeti, a többit pedig a községhez tartozó települések réttulajdonosaí veszik 1 gondozásba. Flaposdada, K.ipos­szenthenedek, Bárd, Szendihegy, Lipótfa, Bánya és más lakott he­lyekre terjed ki a leendő társulás hatósugara. Bajban van az adóügyi megbí­zott. A legnagyobb jóindulattal sem tehet eleget a Kaposvári já­rási Tanács Pénzügyi Osztálya va­lamelyik szakelőadójától kapott írásbeli parancsnak A járás leve­lében ugyanis az van, hogy a Ha­tármenti Vörös Csillag Tsz (Zsip- pő) és a Béke Ore Tszcs (Zsippó) 1953. szeptember 11-e óta tartozik 18, illetve 97 forinttal, talajvizsgá­lati díj címén. Az »Illetékhátralé­kok nyilvántartása« ezt mondja. A bároudvarnoki adóügyi csoportve­zető viszont tagadólag rázza a fe­jét. Talán rendezték ezt a hátralé­kot? Vagy elévüit? Hehogy! Se ötvenháromban, se azelőtt, se az­után, nem volt se termelőszövet­kezet, se termelőszövetkezeti cso­port Zsippón... Mi lesz, ha elárultuk a titkot, s mi lesz, ha elolvassák e sorokat a járás pénzügyi osztályán? Erre Kí­váncsiak vagyunk . ., (kj.> 7lek, ha látja, hogy sok cseme­tét maga alá temetett a fa. Hajdú bácsi nem kivágni, ha­nem babusgatni szereti a töl­gyet vagy a bükköt. Ezért ké­ri a munkásokat: ne oda dönt­sék a fát, ahol sűrű az újulat — még ha arra húz is a bükk —, hanem a tisztásra fektes­sék, ott nem tesz kárt a cse­metékben. Az sem mindegy, hogy hol van a fák szétdara- bolóinak műhelye: ne tapos­son láb, ne essék nehéz gally a bükkanya gyerekeire. A ledöntött, darabokra fű­részelt fát el kell szállítani a tő mellől. Eközben szenved a legtöbbet az újulat. A földön húzatott rönk pereme tövestül kiszántja a néhány esztendős csemetét. A gumikerekű von­tató nem tud forgolódni a fák között. De megoldódott a fo­gas kérdés: az oldal nélküli szekérhez hasonló rönkközelítő kerékpár sikeresen mutatko­zott be. Az erdő szeretete adta az ötletet Kiss Imrének a szerkezet elkészítéséhez. Na­gyon kíméletes legyen a köze- i lítés — ezt szolgálja a szállító ‘ eszközök útjainak célszerű ki- ] jelölése is. Az erdő most kezdi levetni megsárgult köntösét. Mégis meglátszik, hogy tárcsa járta a fák álját. Talaj élőké szitás ez — a barázdált avar befogadja a bükk lehulló makkját. Az ember, a gép segíti a termé­szet erdőnevelő munkáját. Amott kislányok hajladoznak. Gyorsabban telik kosaruk, amint megtudják, hogy ezután nem hat, hanem tíz forintot kapnak egy-egy kiló bükk- makkért. Szükség van erre a »fűmagra«, mert nemcsak a természet, hanem az ember dolga is a bükkvetés. De nem kertbe, hanem bükktalajon álló, kivénült cserfák alá kerül a makk. Ahol gyökeret vert, abban az anyaföldben éli le életét a fává serdülő csemete, amit nem kell idegen talajba átültetni, s a gondozási költ­ségek is az ország pénztárában maradnak. Ez az előnye és haszna a természetes erdőfel­újításnak. TVfEM A HOLNAP MÉR­■L ’ LEGE mutatja meg, mit ér az erdész munkája. Hosszú évtizedek, egy-két em­beröltő tovasuhanása után suttoghatja a lomb a dicsérő vagy elmarasztaló szót a ma erdejének gondos vagy gon­datlan gazdájáról. A kisbár- apátiak nagyon szeretnék, ha az utódok hálával vennék szá­jukra nevüket. Ezért babus­gatják a természet adta, de e'iflöeri gyámalításra szoruló csemetéket. Jól mondta Szöl- lősi József, a mjegyei tanács szakfelügyelője: nem csupán a mindennapi kenyér ellen­szolgáltatásául teszik ezt, ha­nem hivatásból. KUTAS JÓZSEF Z?s J * 1 a Kaposvári Mezőgazdasági Felszereléseket L \RGJ)G7,OÚGX)]DQl Gyártó KTSZ műhelyeiben Itt a szüret. Az idén jóval yobb lesz a szőlőtermés, :it tavaly. A gazdáknak az a üidjuk, mibe tegyék a sok irt. Ezen segít a mezőgazda- ( gi ktsz kádár-részlege. Stier rsef siet a hordódongák ső képünk mutatja —, hogy mi_ nél előbb beleszürhessék a gaz­dák az új bort ebbe az edény­be. * * * Addig üsd a vasat, amíg me­leg. Nem könnyű a kovács­■zehúzásával — amint azt el- mesterség, vagyis a kovácska- | Hiánycikk volt a bika orrkari­lapács. Igaz, ha odaütnek vele, a vas is engedelmeskedik. A tüzes vasból egy-két kalapács- ütéssel Nemecz Márton lőcsva­salást formál. Ezt ábrázolja kö­zépső felvételünk. ka, ezt szintén gyárt a mezőgaz- # dasági ktsz. Maries Antal a rú- \ gós kalapáccsal, tüzes vasból pillanatok alatt készíti el az áJlatvezető karikákat — ezt a i munkafolyamatot örökítette i meg fényképezőgépünk utolsó kattanása. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom