Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-12 / 265. szám
to ¥ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1ETEK! . . j^OSMNW M W M agyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 265. szánt. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1957. november 12. Tanfolyamok Szakvizsgák az állami gazdaságok téli programjában A mezőgazdaság szocialista szektorában évről évre fejlődik a termelés technikája. Uj gépek, új módszerek kerülnek alkalmazásra a termelésben, amelyeket csak úgy hasznosíthatnak a dolgozók, ha alaposan megismerik azokat, egyszóval: ha gyarapítják szaktudásukat. (A kormányzat sokféle lehetőséget biztosít a dolgozók tanulásához, egyes munkaterületeken pedig meg is követeli íi szakképzettség megszerzését. Megyénk állami gazdaságaiban igen alaposan, gondosan készülnek a ítéli szakoktatásra. A megyei igazgatóság oktatási terve szerint mintegy 600 állami dolgozó vesz részt különböző szaktanfolyamokon. E létszám még 'növekszik is, hiszen a tanfolyamok megkezdéséig egyre többen kapnak kedvet a tanuláshoz. Nincs megyénkben egyetlen gazdaság sem, lahol egykét, sőt némely helyen három tanfolyam ne indulna. Az oktatás formái általában ezüstkalászos tanfolyamok lesznek, de a legtöbb gazdaságban gépesítési szakoktatás is lesz. A helyi adottságók döntik el, hol, mily ismereteknek az elsajátítása fontosabb. A Marcali Állami Gazdaságban külön KlSZ-tanfolyamot is szerveznek. Horváth József KlSZ-tiíkár jó példával jár elől, magánúton készül a mezőgazdasági technikumi érettségi vizsga letételére, s készíti a fiatalokat a téli szaktanfolyamra, amelynek ő is hallgatója lesz. Az idősebb dolgozók közül huszonötén ezüstkalászos tanfolyamon vesznek részt, öt traktorost elküldött a gazdaság Sárvárra hat hónapos traktoros gépészképző iskolára. A Felsőbogáti Állami Gazdaságban húsz hallgatóval ezüstkalászos, 12 részvevővel pedig gépesítési tanfolyamot szerveztek. Rajtuk (kívül 35 dolgozó részesül balesetelhárítási oktatásban. — A Nagybaráti Állami Gazdaságban ugyancsak lesz ezüstkalászos és gépesítési tanfolyam is. Kustos István, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy ők már jónéhány természettudományi és egyéb témájú szakfilmet is beszereztek. Most vesznek egy DIA-filmvetítőgépet, hogy a tanfolyamokat, illetve a tananyagot szemléltetőbbé, érdekesebbé tegyék a hallgatók számára. Tovább sorolhatnánk a példákat annak bizonyítására^’ hogy megyénk állami gazdaságaiban komolyan veszik a téli szakoktatást. A Tengődi Állami Gazdaságban harmincötén jelentkeztek magánúton leteendő szakmunkás vizsgára. Aki szakmunkás képesítést szerez, annak nagyobb lehetősége nyílik az előléptetésre, a nagyobb keresetre. Az a cél, hogy miméi több j ólképzett szalonunkás dolgozzék gazdaságainkban, mert az egyik feltétele a terméshozamok növelésének, a szakszerű, jövedelmező gazdálkodásnak is. A színvonalas ezüstkalászos -tanfolyamokon fizikai dolgozók tanulják. A legérdemesebb ,'doígozókat pedig ingyenes mezőgazdasági szakiskolára küldik. Számos szakvezető téli bentlakásos továbbképző tanfolyamon vesz részt. A főagronó- musok (továbbképzéséről is gondoskodnak. Közülük -többen szakdolgozatot írnak, s ezeket a kijelölt szakvezetők, imajd a minisztérium' szakemberei lektorálják, minősítik, a legjobbakat pedig vitára bocsátják a szakemberek között. ítélet társadalmi tulajdon elleni vétségért Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és lopás kísérlete miatt négy havi börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy István kaposvári lakost, aki -áprilisban a Tejüzemtől egy 25 literes kanna tejet eltulajdonított, majd pedig tejszínes kannát is akart lopni, de munkatársainak ébersége ebben megakadályozta. Vontatottan megy a cukorrépa szerződtetés Október végi adatok álnak rendelkezésre a cukorrépa szerződtetésről. A számok azt bizonyítják, hogy a megye -termelői eddig az 58-ra előirányzót cukorrépa vetésterületnek alig több mint hatvan százalékát vállalták. Ez cseppet sem megnyugtató, hiszen cukorra mindennap minden háznál szükség van, s jövőre sem kevesebb, inkább több kell, mint az idén. Miért csak hatvan százaléknál tartunk még? A számok sok mindenről beszélnek. Elmondják például, hogy a megye '254 községe közül 96-ban egy négyszögölei sem gyarapodott a cukorrépa termelésiére vállalt terület az utóbbi 10 napban. Ezek közé sorolható többek között a siófoki járás 11 falva. Balatonszabadiban a tervezett 80 holdból 26 holdat kötettek le, Balatonkiliti a 40 holdból pedig mindössze hetet. A megyében eddig 15 — kevés cukorrépa területtel bíró — község teljesítette szerződéses tervét. A kaposvári járásban is — bár a megyei átlagon felül van —, még több mint 1000 holdra kell termelési szerződést kötni. Éppen e járásbeli jelenség, hogy a termelők kevesebb területre például Orciban 1956-ban 93 termelő 76 hold cukorrépára kötött szerződést. Az 58-as évre 95 gazdával állapodtak meg, de 30 holddal kevesebbre, ami azt jelenti, hogy Orciban az idén 1307,a jövő évi szerződés szerint csak 782 négyszögöl az egy termelőre eső terület. Zimány- ban jövőre átlagosan 238 négyszögöllel termel kevesebbet egy-egy gazda, mint 1956-ban. Ezekben a községekben a tervteljesítés egyetlen módja, hogy felülvizsgálják, ki mennyire szerződött és okos szóval a helyes irányba tereljék a gazdák érdeklődését.- A GYÚJTÓGYERTYA GYÁRBAN üvegtestű gyertyákat készítenek. Az új gyertya érdekessége, hogy a szokásos szigetelőanyag helyett üvegszigeitelőt alkalmaznak. Földindulás Igen, földindulás. Mindenképpen ennek kell neveznem, mert Kodolányi: Földindulás c. drámájának barcsi bemutatójáról szeretnék írni, azért is, mert valóban megmozgatta a földet, vagy legalábbis a föld lakóit. Nem is olyan régen, valamikor szeptember végén született meg a gondolat, hogy tenni kéne valamit. A Gondolatot tett köpette, megalakult a színjátszó csoport. Voltak olyanok, akik mm kíméltek fáradságot, jöttek, idősek, fiatalok, asszonyok, férjek, lányok, fiúk. Közös munkával, hosszú esték próbái után a rendezők — Vértes György és Poszovácz Vendel kemény munkája nyomán a különböző emberekből, mert van köztük kevésbé iskolázott és tanultabb is — keltek életre Kodolányi hősei. Együtt dolgoztak ezen, kéz a kézben, szívvel-lélekkel a motorszerelő, a kultúrotthon igazgatója, a tsz-lien dolgozó asszciny, a ‘pult mellől jött lány, az útkaparó, a tisztviselő, a szabó, a cipész, a pedagógus. Az egész társadalom — Barcs minden rétege képviseltette itt magát. Dolgoztak és nem hiába. Szombat és vasárnap ;este a barcsi kultúr otthonban szomorú eseményeket, az 1930-as évek nehéz problémáit hozták ők felszínA műszaki egyetemek levelező tagozatain bányaipari, valamint kohó- ipari mérnök közgazdász szakokat létesítenek. Az új szakokat a nehézipari műszaki egyetem bányaimérnöki, illetőleg kohómérnöki karán szervezik. A gépipari mérnök közgazdász szakot a nehézipari műszaki egyetem gépészmérnöki karónak levelező tagozatán is be kell vezetni. A meginduló újabb gazdasági mérnöki szakokra 'a megfelelő, mémöJELENTÉSEK A LAJKÄROL SZERETIK-E AZ ASSZONYOK A SZÉP FÉRFIAKAT? SZÉP A MÚLTJUK, DE MÉG TÖBBET ÍGÉR A JÖVŐJÜK... A VASÁRNAP SPORTJA Barcson re Kodolányi szavaival azt, arrdt József Attila így írt: egyke, sívár bűn... Több volt ez, mint műkedvelő, sokkal több. Nem vagyok kritikus, de azt láttam, hogy jó volt, hogy megtaláltuk a helyes utat, ezen kell tovább haladni. Jó volt, nem is tudnánk kiemelni senkit, mindenki azt nyújtotta, amit szíve, lelke diktálta Ha dicsérnem /szabad, dicsérnem kell mindenkit egyaránt.. Poszovácz Vendel Kántor Jánosát, Rácsek Lászlóné Juliját, a kis Józsikát — Vértes Gyurikát — Simon István Böbékjét, Bátorffy Jenöné■ Böbéknéjét, Piókás szüle szerepében Sinkó Katit, a papot, a szek- tánsokat, a bírót, a németet, az orvost, Zsuzsit, mindenkit. A tervekről néhány szót. Megérdemelné a Földindulás, hogy messzebbre, magasabbra is eljusson A követlcező hetekben a környékre viszik a kultúrát. A közönségről: nem mindig értették meg a drámát — no, nem mindenki, de sajnos voltak, akik a drámai pillanatokban — mint például, mikor a gyerek halva fekszik, s ők nevetnek — de voltak, akik megkönnyezték. S öröm, hogy ez utóbbiak voltak többen. HORVÁTH JÁ.NOS ’ki oklevéllel rendelkezők vehetők fel. Kivételesen indokolt esetben az illetékes miniszter javaslatára műszaki főiskolát, illetve gazdasági és műszaki akadémia ipari tagozatát végzettek is felvehetők. A levelező oktatás tanulmányi ideje két év, amelynek elvégzése után diploma-terv, illetve diploma munka feladatot kell kidolgozni és azt megvédeni. (MTI) Újabb mérnöki közgazdász szakokat létesítenek A GÖLLEI MEGNYITÓ Szép idő köszöntött a vasárnapi kaposvölgyi szarvasmairhateeyészté- si hónapot megnyitó G öltére. Már a kora reggeli órákban nagy volt a készülődés. Tiszta udvarokkal, szép jószággal várták a Pestről és vidékről érkező vendégeket. A temető melletti széles térközön hosz- szú sorban álltak az «-ünnepeltek« — a bemutatóra felvezetett le?; • tehenek, üszőik, bikák. Kezdődik a bemutató és a bírálat. Az állatokat felvezető igazdák között járkál az ideérkezett Magyari András miniszterhelyettes és dr. Bíró Gyula professzor. Szánté lesnek szavaik után az emberek. Jólesik a dicséret, de a bírálatért sem Iharagusznak meg, hiszen tudják, hogy segítőkészsóg hozta ide közéjük az országos vezetőt, s a tudós embert. Odamegy a sorban elől álló tehénhez a miniszterhelyettes, tekintetével mustrálja a szép jószágot. Látszik, tetszik neki, s felteszi a szokásos kérdéseket a gazdának: Hány éves, mennyi tejet ad, hogyan ta- karmányozza? A magyartanva -v> zsi« gazdája, Kurdi János >- idestova harminc esztendeje tenyészti ezt a fajtát, dicséri a »Rózsit«, hisz most is húsz liter tejet ad. Csak egy panasza van rá: négy év óta nem sikerült üsző boűjút kapni tőle. Évről évre bikaneművel lepi meg a gazdát. No, persze ez is jó, mert a tenyészbikának nagy ára van. A tavalyi »fia« is itt van a kiállításon, s amint látszik, elég derék állat. — Azt szokták mondani, Göllén a jó tehenek' után mindig ibika születik — üiti el tréfával a gazda aggodalmát a miniszterhelyettes. Cser Sándor három marhával képviseli Gölte legelőkelőbb színeit. A négy éves, hét és fél mázsás Bárány nemrég került a házhoz, tízezer forintot adott érte egy szakcsi gazdának. De megéri, nagyon megéri. Első borjas létére jóval négyezer kiló fölött van az évi hozama, a teje meg 4,3 zsírt tartalmaz. — 'ÍNi, de) .hisz iBíró professzor nem is ismeretlen. Magyaróváron már találkoztunk — emlékszik Cser Sándor. — Igen, ott szemléltük együtt a gyönyörű üszőket. Mindnek a hátán meg lehetett) volna feküdni, olyan kövérek, szélesek voltak e- mondja Cser, az akkori látogató. S most, a professzor' szájából azt is megtudhatjuk, hogy a tarka szimen- táli kosztromai fajta keresztezése sikerrel járt. átlagosan 4600 liter tejet fejtek az előhasú tehenektől. — Ott másként itakarmányoznak ám — vetik közbe többen is, s a miniszterhelyettes válaszára, hogy takarmány nélkül step állatot nevelni nem lehet, beleegyezőleg bólogatnak. Közben a bíráló bizottságok is hozzáfognak a dolgukhoz. A jobbnál jobb megyed szakemberekből álló bírálókat körbe-karikába zárják az egymás után haladó jószágok. A körben állók mindenhogyan . must- rálgatják azokat, sok mindent szemügyre vesznek, hogy kimondhassák a »legszebb« minősítésit. Rublec Imre 13 éves tehenének legfőbb érdeme, hogy 11 borjút adott a Galamb, s az évi tejhozama 5465 liter. Ebben a múltat kell értékelni, megtette a magáét, s lám, milyen fiatalosan mozog, még legalább 4—5 évig tartja magát. A bírálók egyetértéssel kiállíttatják a körből, s később a kiállítottak közül is ennek ítélték az első díjat. Molnár Ferenc inámi gazda, »Piros« tehene még fiatal, -mindössze három borjút hozott * a világra, a teje 3643 liter. Szép küllemével nyerte meg a szakemberek .tetszését, no meg a második díjat. A harmadik díjat a már említett Cser Sándor, Galamb nevű fiatal jószága kapta meg. Még négy tehén válik ki a körből, ezek gazdáit — Kovács Ernőt, Puska Imrét, Bíró P. Józsefet, Kovács Imrét — elismerő Oklevéllel jutalmazta a bizottság. Szigorú bírálókra leltek a göllei növendék bikák. Bizony, bikát nehezebb nevelni, mint üszőt. Az előbbiek növekedésének ás fontos eleme a jártatás, a gondozás, de a bikáknál ennek elmulasztása még inkább rányomja bélyegét a növendékre. Galambos János, a Tenyészállatforgalmi Vállalat vezetője korholja is ezért a gazdákat. »Ne a gazdát kérdezd meg a tartásról, takarmányozásról, hanem nézd meg a bikát« ez a mondása. Hiába, nagyok a követelmények, nehezebben megy a bírálat. Az első díjat Puska Imre tizenöthónapos Hangos nevű magyartarka bikájának ítélték oda. Ennek a szülője 5289 kg tejet adott egy év alatt, a származási lap tanúsága szerint. Még ennél is jobb tejeléssel dicsekedhet Puska Ferenc, második díjas szimenitáli bikájának az anyja. Az üszőiknél nagyobb a szerencse, letek gazdáinak több jelismerés is dukál. Varga Sándor, Jakab Imre, Jakab Ferenc, azután Berta Imre, Szabó Sándor, Galambos Imre, Kovács Ernő, Kovács Sándor, Berta Ferenc, Cser Lajos elismerő oklevelekben kapták meg állattenyésztő szorgalmukért a dicséretet. A bírálat és bemutató után gyűlik a nép az iskola udvarára, hivatalosan itt nyitja meg a Kapós- völgye szarvasmarhatenyésztési hónapot Magyari András elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese. — Nagy örömömre szolgál, hogy eljöhettem ide, s személyesen meg- ismeikiedhetitieim, beszélhettem a göllei állattenyésztőkkel. A látottak a legteljesebb örömmel töltenek el. Gölle parasztsága • •'"■''ŰRS' I ,, toSa. méltó az elismerésre. A bemutatott állatok kiváló minőségűek, szépek, jól gondozottak. Mindenekelőtt gratulálok a szép eredményekért a göllei gazdáknak és kívánok további jó munkáit, gyümölcsöző sikereket a kaposvölgyi szarvasmarhatenyésztésihez — mondta. Ismertette a gölleiekkel a mező- gazdaság és a szarvasmarhatenyész- tés helyzetét. Hangsúlyozta, hogy Gölléiben azért folyik fejlett mező- gazdálkodás, mert fejlett szarvas- marhaitenyésztése van. Dr. Bíró Gyula professzor majdnem egyórás előadást tartott a szarvasmarhatenyésztés kérdéseiről. — A tehén az összes állat között a ■legelső helyen áll — mondta. — Egy hatezer literes tehén négy-öt millió kalóriaértéket termel, s ez kielégítően fedezi négy-öt ember egész évi tápanyagszükségletéit. — Az ember a húst is szívesen eszi — folytatta. — Háromszor annyi húsra van szükségünk, mint amennyi zsírt elfogyasztunk éven át. A hús termelése olcsóbb is. A világpiacon 30— 40 százalékkal több valutát kapunk egy kiló húsért, mint amennyit a zsírért fizetnek. Az állat az emberiség jólétének megteremtője, de egyben a legnagyobb vetélytársa is. A szántóterület kétharmadának termését az állatok élik fel, s nálunk — mióta nyugdíjas vagyok — ráértem számolni — az állatok a feletetett 100 kalóriából csak 11 kalóriát adnak az embernek. Ezt háromszoroséra emelhetnénk. Hogyan? Több fehérjetartalmú takarmány etetésével. A pillangósok úgy dolgoznak, mint a gyár, fehérjét :— humuszt — adnak a talajnak, s az állatnak egyaránt. Ahhoz, hogy egy 3000—4000 liter tejhozamú tehenet ellássunk téien-nyáron elegendő fehérjével, naponta 4—5 kg leveles lucernára van szükség. A borjaknak 2—3 kg elegendő. Nem nehéz ezt megteremteni. Azstán gondoskodni kell a tehenek zöldtakar- mámyáról télen is. Nem száraz kukoricaszárból készült silóval, mert a kukoricaszár silózva is rossz takarmány. Szerintem a rossz tehénnek is adni kell 15 liter tejet, a közepes tehén 25 litert adjon, a jó tehén 30 liternél, a rekord termelés meg 40 liter fölött kezdődik. Sokan megkérdezik, merre tartson a simrvasrnarhiaj tenyésztés. A magyartarka világiviszonylatiban is a legjobbak közé tartozik. Ezért meg kell becsülni, jó kell takarmányoa- ni. Ebéd után Magyari elvtars a helyi és a megyei vezetők kíséretében udvarlátogatásra indult. Az első út Jakab Imre 20 holdas középpara s zthoz vezetett. Istállójában kilenc szarvasmarhát láthattunk. A górékiban 250 mázsa kukorica van tárolva. Hat és fél hold termése. A sertésólakban 11 hónapos, 200 kiló körüli »süldők« híznak, olyanok, amilyeneknek Biró professzor szeretné a hússertést. Kovács Ernő istállójában 8 marha áll, vízvezeték van itt is, meg a lakásban is. A szarvasmarha mellett mindene a sertés. A miniszterhelyettes hosszan beszélgetett Kovács Ernővel, s szerencsét, örömet, 'boldogságot kívánt családjának. — Azt szeretnénk, ha minden parasztcsalád így élne — mondotta búcsúzóul. Varga József
