Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. augusztus 7. „VIGYÁZZ, a jó bárói- lehallgat-!" Az egyik nyugatnémet tarto­mánynak Bonnban, a szövetségi fő­városban székelő képviselete meg­lehetősen özönvíz előtti módon, fu­tárok útján érintkezik kormányá­val. A korszerű hírközlő eszközök­ről, a telefonról és a távíróról le kellett mondania, mert gyakran megtörtént, hogy a képviselet je­lentései előbb jutottak el valame­lyik nyugati hatalom főbiztosához {ma nagykövetéhez), mint a cím­zett miniszterelnök hivatalába. A Stuttgarter Zeitung közli ezt a hirt, s jó néhány ténnyel bizonyít­ja, hogy Nyugat-Németorszagban voltaképp nincs sem levél-, sem telefontitok. Ezért például egy kül­földi követség nem Bonnban, ha­nem ... Svájcban adja föl fontos leveleit és táviratait. A telefonbeszélgetések lehallga­tása és a levelek átvilágítása ellen már a parlamentben is történt til­takozás. Mint a Neues Deutschland írja., a képviselők elpanaszolták, hogy az NDK-ból érkező posta a •címzett helyett gyakran... az •ügyészségre kerül. Egy tudós, akit az oktatásügyi minisztérium az NDK-ban kiadott tankönyvek ta­nulmányozásával bízott meg, a tankönyvek miatt kellemetlensé­gekbe keveredett. A rendőrség fi­gyeli a demokratikus országokkal váló kereskedelem kiépítésére tö­rekvő cégeket, 'fi szakszervezete­ket, sőt megfigyelés alatt tart egyes politikusokat is. A Nürnberger Nachrichten azzal •egészíti ki ezt a képet, hogy a nyugati hatalmak kémszolgálata . v, (mancsaik gyakran megsérti a le­véltitkot, akárcsak a hírhedt bon­ni alkotmány védő hivatal (ez a hi­vatal »védi« azt az alkotmányt, am&ly kimondja a levelezés és a telefonbeszélgetés titkosságát!), va­lamint a szövetségi kancellária hatáskörébe nemrég átkerült Geh- len-féle kémszervezet is. A háború folyamán Németország- sszerte mindenütt hirdették az éber­ségre intő plakátok: »Vigyázz, az ellenség lehallgat!« A Stuttgarter Zeitung most gúnyosan így eleve­níti föl ezt a felhívást: »Vigyázz, a jó barát lehallgat!« Osztrák lap a magyar ■országgyűlés legutóbbi ülésszakának légköréről Bécs (MTI). A Die Presse című ■osztrák lap budapesti tudósítójának tollából cikket közöl a magyar or­szággyűlés múltheti munkájáról. Az osztrák újságíró megállapítja: »A külsőségeket tekintve, alig lehet különbséget felfedezni a nyugati parlamentek és a magyar országgyű­lés ülései között. Kellemesen érin­tett, hogy a magyar törvényhozás házában senki som kért igazolványt tőlem. Teljesen szabadon és ellenőr­zés nélkül mozoghattam a párt és az állam legfőbb képviselői között, mó­dom volt beszélgetni velük és igazi parlamenti légkörben éreztem ma­gamat. Munkánkat megkönnyítette, hogy a külügyminisztérium dolgozói készségesen felajánlották tolmácsi ■szolgálataikat«. Szakadás a londoni hároinhatalmi frontban Szuez kérdésében Érdekességek innen-onnan MADRIDI képeslapok Eb vagy kutya LONDONI képeslapok A Szued-csatorna államosítása áll to­vábbra is a nemzetközi politika homlok­terében. A távol-keleti országokban egyöntetű helyesléssel találkozott az egyiptomi kormány lépése, s példának tekintik saját cselekvésükben. Fogcsi­korgatva fenyegetőznek a francia és India ne vegyen részt a londoni értekezleten London (MTI). A Hindustan Times azt írja, hogy India »nem tenné I okosan, ha részt venne a londoni ér­tekezleten, mennyiben az értekezlet­nek az a célja, hogy nemzetközi tá­mogatást biztosítson az Egyiptomra gyakonlandó nyomáshoz.« Amilyen az adjonisten ... A kairói rádió közölte, hogy az egyip­tomi kormány, tekintettel a nyugati ha­talmak magatartására, tartalékosokat hív be. Ezenkívül fiatalokat képeznek ki, hogy előkészítsék őket a fegyveres ellenállásra. A fiatalok kiképzését kü­lön e célra létesített táborokban foly­tatják. A Szíriái olajmunkások szolidaritása A Szíriái kőolajmunkásak szakszer­vezetének elnöke — a londoni rádió értesülése szerint — kijelentette, hogy ha az. imperial ista államok bármilyen lépést tesznek Egyiptom ellen, a Szíriái szervezett munkások azonnal el fogják zárni az olajveze­téket. Az egyiptomi példa ragadós Dzsakarta (TASZSZ). Az Antara hír- Sgynökség jelentése szerint Kartavi.ia- ta, az indonéziai parlament elnökhe­lyettese, a muzulmán szövetség pártve­zetője a Szuezi-csatorna egyiptomi álla­mosításához fűzött hírmagyarázatában kijelentette, hogy az indonéz kormány­nak követnie kell Egyiptom példáját és a Hollandiával xerekasztal-értekezleten kötött szerződések érvénytelenítése után államosítani kell a fontosabb hajózási társaságokat, ültetvényeket és bánya­ipari vállalatokat. Egyiptom készül a válaszra Kairó (MTI). Nasszer elnök vasár­nap este tanácskozott az egyiptomi külügyminiszterrel és a forradalmi tanács volt tisztjeivel, a kormány tagjaival. Az értekezleten kidolgoz­ták a londoni háromhatalmi nyilat­kozatra adandó egyiptomi válasz főbb pontjait. Szuez Egyiptomé Párizs (MTI). Ahmed Izmail, az ál­lamosított Szuezi-csatorna Társaság új igazgatója nyilatkozott a kairói rádióban. Mint az AFP írja, minde­nekelőtt rámutatott, hogy a társa­ság 576 tisztviselőjének 53 százaléka angol imperia'ista körök, ugyanakkor nem kis bosszúsággal tölti el őket az, hogy amerikai partnereik nem képvi­selik teljesen az S álláspontjukat. Az alábbiakban rövid szemlét adunk a »szuezi kérdés« újabb fejleményeiről. egyiptomi állampolgár. A társaság által foglalkoztatott négyezer mun­kás többsége szintén egyiptomi. Mint mondotta, az új igazgatóság körülbelül évi harmincöt millió egyiptomi font bevételre számít, amelyet az asszuáni gátépítés finan­szírozására fordítanak. Az államosítás szuverén jog Genf (TASZSZ). Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának most folyó genfi ülésszaka az elmaradt országok gazda­sági helyzetéről és a szóbanforgó or­szágok fejlesztésének finanszírozására létesítendő ENSZ-alapról tárgyal. A vitában Anglia és Franciaország küldöttei támadták Egyiptomot a Szuezi- csatorna államosítása miatt. Egyiptom képviselője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Anglia és Fran­ciaország küldöttei erre a célra hasz­nálták fel a Gazdasági és Szociális Ta­nács szónoki emelvényét. Rámutatott arra, hogy a tanács nem illetékes Egyiptom szuverén jogainak megvita­tására. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ több okmányában ünnepélyesen elismer­te minden államnak azt a jogát, hogy felhasználja saját erőforrásait, belel­értve az államosítás jogát is. Példaként felhozta, hogy Anglia is államosított több nemzetközi jellegű pénzügyi vál­lalatot. Az egyiptomi küldött hangsúlyozta, hogy az egyes államok Egyiptom-elle- nes fenyegetései nem segítik elő a ba­ráti nemzetközi együttműködésre ked­vező légkör megteremtését. Nasszer szövetségesei Párizs (MTI). A szuezi viszállyal kapcsolatban a francia polgári sajtón az előző napoik harcias hangulata után némi bizonytalanság vett erőt. A Gombát közli Philippe D’ Argen- lieu köztársasági szocialista kijelen­tését, amely szerint mihelyt tárgya­lásokra kerül sor, Nasszer megnyerte a játszmát. ■Ugyanezt a véleményt fejezi ki a Franc-Tireur is. A lap hangoztatja, hogy Nasszer,nek két biztos szövetsé­gese van, az egyik az idő, amely neki dolgozik, a másik: két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió semlegessége. Washington azon elhatározása, hogy megengedi ame­rikai hajóknak, fizessék az egyipto­mi társaságnak a Szuezi-csatornán való átkelés illetékét, az első szaka­dás a londoni hárconhatalmi front­ban. Az illetékek fizetése tángyában elfoglalt amerikai álláspont a fenn­tartások ellenére lényegében Nasz­Egy madridi újság főszerkesztője a lap legfrissebb számát olvasta. Sze­me a következő híren akadt meg, melyet saját maga írt: »A Retiro-iparkban megnyílt az 1956. évi nemzetközi kutyakiál­lítás. A kiállításon 204 külföldi fajhoz tartozó és 52 hazai kutya vesz részt. Franco generalisszi­musz önagyméltóságának képvi­selőjét és négy minisztert nagy lelkesedéssel fogadott a látoga­tóközönség.« Még nem tudni, hegy mi lett a főszerkesztővel, de a madridi kávé- házakban még mindig kacagnak az újsághíren. Színész, a&il nem szabad megtapsolni Egy madridi varietében egy szí­nész esténként egy munkás fizetésé­nek levonásait olvassa fel. A mun­káltató annyi levonást jegyzett fel, hogy végezetül a munkás tartozik fizetni a »tulaj«-nak. Ez az előadás minden este hatalmas tapsvihart vált ki — különösen a kakasülőn. De a francoista »La Vanguardia« című újság a spontán tüntetés miatt meg­sértődött és szankciókat követel a tapsoló maridiak ellen, mert — amint írja — »a demagóg politika bűncselekményt képez«. A katalánok „nyelvleckéje“ Barcelonában legutóbb egy elő­adást tartottak »Menend ez Pelayo és a katalán nyelv« címmel. A Caja de Juibüaciones nagytermét megtöltöt­ték a katalánok, akik egy kiváló filológust akartak meghallgatni. Alighogy az előadás megkezdődött, két rendőr odament az előadóhoz és felszólította, hogy az előadást kasztí- liai nyelven folytassa. A , tudós a hallgatóságnak kijelentette, hogy ezek után nem folytatja előadását. A közönség egyszerre kiáltotta: »Éljen Katalónia!« —■ és a fiatalok egy cso­portja elkezdte énekelni a katalán himnuszt: »Eis Segadors«. Eg? intim napirendi pont az alsóházban Az alsóház tagjainak pirulása közben tárgyalták meg a brit had­sereg női katonái fehérneműjének intim problémáját. Irene Ward asszony vetette fel a kérdést. Kijelentette, hogy az elő­írás szerinti fehérnemű vastag gyap­júból vagy műselyemből készül, a nadrág hosszúszárú és a térd alatti szorítógumi akadályozza a vérkerin­gést. A hadügyminiszter válaszolt a ka- tonanok tiltakozására. Biztosította okét, hogy ezentúl nem kell visel­niük az előírt fehérneműt, hanem fehérnemű-pótlékot fognak kapni, amiből választásuk szerinti fehérne­műt vásárolhatnak. Katonadolgok Lena Jeger asszony, munkáspárti képviselő, felfedte a War Office (hadügyminisztérium) elutasító ma­gatartását egy fiatal katona szabad­ságolási kérésében. A képviselőm« hangsúlyozta, hogy az ok kézenfekvő: a katona a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. Mrs. Jeger azt is ki­fogásolta, hogy a női önkéntesek fo­lyamatban lévő rostálásánál a War Office egy száz kérdésből áll® kér­dőívet töltet ki. A kérdőíven többek közt arra is kell válaszolni, hogy a katonanő milyen politikai párttal ro­konszenvez és milyen külföldi orszá­gokban járt. Ha meghallják, hadd hallják A BBC legutóbbi adásában, a cip­rusi kérdéssel foglalkozva, ismertet­te Lord Radcliffe és a nicosiai pol­gármester tárgyalásainak eredmé­nyét. A beszámoló végén egy erőtel­jes hang kijelentette: »Más szavak­kal, az egész időpocsékolás volt.« Kiderítették, hogy a hang tulajdo­nosa a BBC bemondója volt, aloi azt hitte, hogy a mikrofont már kikap­csolta. szer erőszakos lépésének de facto el­ismerése. — ennyit tudott a legtöbb külföldi ré­gebben Bulgáriáról. Ezt a hírnevét Bulgá­ria a ika-zanlaiki Ró­zsák Völgye olajtartal­mú rózsáitól, nyerte, amelyekből a világhí­rű rózsaolajat készítik. Bulgáriában rózsa­olajon kívül fodor­menta, levendula, gó- lyacrr-virág és egyéb illatEbar-ci'jajckat is gyártanak. A bolgár illatszer- és kozmetikai ipar nagyon fejlett. Bulgáriában sok gyár A „rózsák országa“ készít illatszereket, esszenciát és szappant, és termelésük évről évre emelkedik. A termelés emelkedése elsősorban a belső fogyasztás növekedésé­nek következménye, mert különösen a bol­gár parasztság vásá­rol nagy mértékben il­latszereket és szépség- ápoló készítményeket, amire a múltban nem volt példa. A szappan- gyártás például 1943- hoz viszonyítva 1856- bam 250 százalékkal fog emelkedni. 1955-ben Bulgáriá­iban ötvenféle pipere- ési mosószappant, megyvemféle kölnivizet és parfümöt, húszféle különböző arckrémet ■gyártottak. Idén sok ■újfajta szappant, köl­nivizet, púdert, kré­met és egyéb kozme­tikai szert hoztak már eddig is forgalomba. A bolgár rózsaoláj min­den illatszernek és esszenciának fontos al­katrésze, amely nagy­ban emeli a minősé­get. Gépesített pártérteheslet A mezőgazdaságfejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztéséről A Minisztertanács határozatot hozott ül mezőgazdasáqfejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának felfüggeszté­séről. Eszerint azokkal a mezőqazdaság- lejlesztési járulék fizetésre kötelezettek­kel szemben, akiket a felülvizsgáló bi­zottság közópparasztnak minősít, az említett határozat végrehajtását 1956. január 1. napjától Kezdődő hatállyal fel kell függeszteni. Általános jövedelem­Az elmúlt hónapokban elszaporod­tak a gyermekek játékából keletke­zet tűzesetek. Jogosan vetődik fel tehát a szülők gondatlansága. Szám­talan esetben figyelmeztettük mi iá •a szülőket, hogy gyermekeiket ne hagyják felügyelet nélkül, hogy a gyújtóeszközöket olyan helyen tart­sák, aihoi a gyermekek nem férhet­nek hozzá. A gyermekek általában szeretnek tűzzel játszani. Ez a játék legtöbb esetben megbosszulja magát, szemé­lyi és társadalmi tulajdon pusztulá­sát okozva sokszor életet is köve­tel. Halálos kimenetelű tűzeset történt a Marcalihoz tartozó cserhátpusztán. A Marcali Állami Erdészet farakodó- jánáil az éjjeliőr tüzet rakott a kuny­hó előtt, s amikor munkahelyéről eltávozott, nem oltotta el a tüzet. A közelben lakó gyermekek odamen­tek játszani, a tűzre szalmát raktak, s a 'kunyhó meggyulladt. A lángok fcamar elharapództak. A kunyhóban adójukat a földterületük nagyságának megfelelő dolgozó paraszti birtokcso- porcra érvényes adótételek alkalmazá­sával kell kivetni. Adóhátralékaikat fe­lül kell vizsgálni, s azokból a mezögaz- daságfejlesztési járulék címén fennálló hátralékot teljes egészében, az együtte­sen kezelt adóból fennálló hátralékot pedig a xulákterhelésből származó ösz- szeg erejéig törölni kell. tartózkodó gyermekek kimentéséről szó sem lehetett. Két kislány a gon­datlanság & a tűzzel való játék ál­dozata lett. Csaknem 100 ezer forintos kárt okozott Boronkán két ötéves gyer­mek, aki a hazulról hozott gyufával á szénával megrakott pajtában ját­szott és azt felgyújtotta. A tűz a szomszédos épületekre is átterjedt, amely négy gazdának a lakóházában, gazdasági épületében, gazdasági fel­szeretéseiben és állataiban súlyos ká­rokat okozott. Két tűzeset a sok közül, amely gyermekek játékából keletkezett. Ez arra kell intsen minden szülőt, hogy akadályozza meg a gyermekek ilyen­irányú kártevését. Ismét felhívjuk a szülők figyelmét a gyújtóeszközök elzárására, s arra, hogy gyermekei­ket ne hagyják felügyelet nélkül. Gondoljanak a társadalmi tulajdon, saját vagyonuk megvédésére és gyer­mekeik életére. "ETele Elemér, a Kis- és Közép- nehéz Csavargyártó Vállalat igazgatója elégedetten dőlt hátra a párnázott székben. — Jó ez a beszá­moló, mi? — kérdezte Fürge Mi­hályt, a szemfüles igazgatói titkárt. — Pompás — helyesel az lelkesen. — Bizonyára nagy lendületet ad majd a műszakiaknak a technológia fejlesztésére. — Na ja! — bólontott Kele! — De gondoskodjon, hogy pont 12-kor minden műszaki megjelenjen a ta­nácskozáson. Senki távol nem ma­radhat! Fürge már ugrott is. Még a párná­zott ajtón is behallatszott, amint te­lefonján rendületlenül továbbítja az igazgatói ukázt. — Éppen egyórás — olvasta végig Kele a beszámolót. — Még van más­fél órám, addig körülnézek az üzem­ben. — Már az ajtónál volt, amikor hangos csörgéssel visszahívta a köz­vetlen telefon hangja. — Kele elvtárs? — ismerte fel az iparigazgató elnyújtott hangját. — Pont 12-kor értekezlet lesz az Ipar­igazgatóságon. A miniszterhelyettes elvtárs tájékoztat fontos dologról. Tá­volmaradni nem lehet. — Még tilta­kozni sem volt idő, amikor a vonal túlsó végén már kattant a kagyló. Fürge éppen e pillanatban nyitott be széles mosollyal. — Minden rend­ben, igazgató elvtárs — harsogta. — Mindenki értesítve. Elmaradni csak halotti bizonyítvánnyal lehet — sü­tette el kedvenc szójátékát. — Le kell fújni az egészet' — mondta rosszkedvűen Kele, aki e pillanatban haragudott ügybuzgó tit­kárára. — Az Iparigazgatóságra kell mennem. Két helyen pedig egyszer­re nem lehetek. NE JÁTSSZ A TŰZZEL! — Lefújni? — biggyedt le kétség- beesetten Fürge szája. — Azt nem lehet. Különben is miért ne lehetne az igazgató elvtárs egyszerre két he­lyen? — Ne vicceljen — mordult rá a hatalmasság. — Nem, nem, hogy is merném? — kapott a hirtelen jött ötletén Fürge, s azzal Kele füléhez hajolva, hossza­san suttogott. — Remek, pompás — sugárzott az igazgatói ábrázat. — Ügyes ember maga. Megérdemelne egy kis fizetés- javítást is. No, hozza csak ... * 4. * TVféhány perccel 12 előtt a mű- szaki értekezletre igyekvők csodálkozva látták, hogy Kele sze­mélygépkocsija az igazgatóval ki­gördül a gyárkapun. Takarékos Ta­más főkönyvelő már-már vissza is fordult, amikor Fürge diadalmas hangja megállította. — Az értekez­let meg lesz tartva! Pont 12-kor mindenki a helyén ült. Fürge az asztalfőn állt. — Ked­ves kartársak. Az értekezletet meg­nyitom és felkérem Kele igazgató elvtársat előadásának megtartására. Gyors Pál főmérnök bosszúsan szólalt meg. — Mit hülyéskedik, Für­ge kartárs! Hol az igazgató? — Itt! — nyúlt az asztal alá Für­ge, s egy kis táskát emelt fel. — Magnetofon — hördült fel a műszaki értekezlet. — Hogy mit ki nem talál ez a Kele... S a magnetofonból felhangzott az igazgató jólismert basszusa ... Alig hogy az előadás elhangzott, belépett Kele. — Megkezdhetjük a hozzászólást — mondta olyan derű­sen, hogy mindenki láthatta: az igaz­gatónak rém jó kedve van. Nem is csoda. Rájött, hogyan lehet egyidőben két különböző értekezleten részt ven­ni. Az egyiken mint hallgató, a má­sikon mint előadó. *x- 4« % TVéhány nap múlva ismét érte- kezletet hirdetett az igazga­tó. Óvatosságból azonban már előző este szalagra vette beszédét. Igaz, ez az értekezlet szűkkörű, csak a főmérnök, főkönyvelő, főtechnológus, fődiszpécser ... szóval a fő-fő embe­rek számára rendeltetett el. Dehát mit lehessen tudni. Lefújni pedig nem érdemes. S valóban. A reggeli órákban a minisztériumban hat em­ber vette fel a kagylót... Pont 12- kor értekezlet a főosztályvezetőnél, igazgató elvtárs jelenjen meg ... Pont 12-kor értekezlet a főkönyvelő­ségen, a főkönyvelő ... Pont 12-kor értekezlet a műszaki osztályon, a főmérnök... Pont 12-kor ... stb. A gyárban öt ember agyában öt­lött fel ugyanaz a gondolat, s szinte egyszerre nyúltak a telefonhoz, majd rövid időre bezárkóztak. 12 előtt el­távozva pedig lelkére kötötték leg­közvetlenebb munkatársaiknak: — Pontos legyen. * * * I Dont 12-kor Fürge ott állt az ! asztalfőnél. Előtte a . magne­tofon, magába rejtve az igazgató hangját. S az értekezleti asztalon még öt darab, melyeket a fő-fők leg­közvetlenebb munkatársai helyeztek el az asztalon, megkérve Fürgét, hogyha legközvetlenebb főnökük fel­szólalására /kerülne sor, úgy nyugod­tan kapcsolja be főnökük hangját. Mindnyájan rájöttek, hogyan le­het két értekezleten egyidőben és kü­lönböző helyen részt venni. Csak Fürge nem... Horváth József %

Next

/
Oldalképek
Tartalom