Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

Vasárnap, 1956, február 19. SOMOGYI NÉPLAP 7 Üzemeink szinte kivétel, éves versenyvállalásban ígérték meg a terv határidő előtti teljesítését, az 'önköltség csökkentését, a termelé- / kenység növelését. Ezek voltak ál­talában azok a pontok, amelyekre ' felajánlást tettek. Ha alaposabban megvizsgáljuk megyénk üzemeinek idéi versenyvállalását, azt látjuk, hogy sok felajánlás nem reális, nem előrelendítője a termelésnek, nem a dolgozók eleven versenyszellemén, önkéntes felajánlásain alapulnak. , Sokszor előre kitöltött versenyválla­lási blankettát iratnak alá a dolgo­zókkal, vagy utólag közlik velük a vállalás egyes pontjait. Nem megle- ’ pő azután, ha az ilyen módon „meg­szervezett“ vállalás nem jelent élő munkaversenyt, ha a verseny telje­sen formálissá válik. Az ilyen „ver- ' seny“ nem más, mint a teljesítmé­nyek adminisztratív értékelése, je­lentések küldése. Csakhogy ez egyál­talán nem viszi előbbre a termelést! ’ Az ilyen papircsverseny: önmagunk becsapása. Vállalás a selejt — növelésére Az első vállalást a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát tette. Szép •és dícséretxeméltó kezdeményezésé­nek azonban csúnya szépséghibája van. Azt vállalták ugyanis többek között, hogy selejtjük ebben az év­ben 6 százaléknál magasabb nem ■lesz. Ebből mindenki azt következ­tetné,, hogy náluk a selejt az elmúlt évben 6 százalékon felül .volt. Pedig -szó' sincs fóla! A Vas-.és Fémipari Kombinát tavalyi' legmagasabb sé- • lei tje 5.8 százalék volt. Ennél, a vál- ",falatnál visszafelé fordítottak a íej- -tlődés kerekét Ahelyett, hogy évfől­• évre jobb minőséget vállalnának, ' most a tavalyinál nagyobb selejt gyártására tettek „felajánlást“. Pe­dig az év elején úi módszert vezet­• tek be. a gáznyomásos öntést. Ezzel • az eljárással jelentősen csökken az Öntödei '«elejt. S ahelyett, hogy az új eljárást figyelembevéve jelentős se- lejtcsökkentést vállaltak volna, még a tavalyi selejtszázalékot is felemel­; ték. Az ilyen vállalás, a könnyen elérhető és túlteljesíthető cél nem ösztönzi jobb munkára a dolgozót, és / a vezetőket sem serkenti arra, hogy ’ nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a tartalékok feltárására. Az ilyen ko­molytalan vállalás lejáratja a ver- ‘ sénymözga’maf. A fejlődés megkö­• vételi, hogy évről-évre jobb minősé-, • get állítsunk elő, éppen ezért a mi-. nőség megjavításának mindig kell szerepelnie a verseny vállalásokban,: persze nem olyan formában, mint ahogyan a Vas- és Fémipari Kom-; binát tette. Csak ott fejlődhet ki igazi versenymozgalom, ahol a vál­lalások elérésére a réginél jobb munkát kell kifejteni. Ahol a dolgozók nem tudnak „saját" vállalásukról Egyes üzemekben a dolgozók nem is tudnak „felajánlásukról“. Ilyen vállalat például a Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari ES. A dolgozók az újságból szereztek tudomást arról, hogy ők éves versenyvállalást tet­tek. Nyilvánvaló, hogy itt a verseny- szellem is olyan lehet, mint a fel­ajánlás. Vagyis üres, tartalomnélkü­li. Mert ugyan melyik dolgozót fűti az ígéret valóraváltása, ha az ő ne­vében mások tettek vállalást? A dolgozók véleményét mellőzni, velük a felajánlást nem megbeszélni: egyenesen sértő a dolgozóra nézve. Súlyos hiba az is, hogy a vállalá­sok túlnyomó részében nem találha­tó-meg a műszaki fejlesztésre, a fej­lettebb módszerek alkalmazására tett felajánlást. Pedig a technika fejlesztése ma egyik alapvető ténye­zője az ipar előtt álló feladatoknak. Mégis elfeledkeztek róla. Egyedül a Kaposvári Kefeanyagkikészítő Vál­lalat és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tett. ilyenirányú felajánlást. Pedig de nagyon nagy szükség van erre többi üzemünknél is! Ha alapo­sabban megszervezik a vállalások előkészítését, ha a dolgozókkal bő­vebben, részletesebben megtárgyalják az egyes pontokat, sok; hasznos ja­vaslattal bővült volna az éves ver­senyvállalás. Nem szerepel a felajánlásban az egyenletes termelésre tett vállalás, s a munkamódszerek átadását is vi­szonylag kevesen vállalták. Szigorúan bizalmas! Még mindig nem megfelelő a ver­seny nyilvánossága és értékelése. Sók üzemünkben lóg elhagyottan a versenytábia, poros lapján régi ver­senyeredmények szégyenkeznek. Több helyen nem értékelik idejében a versenyeket, ahol pedig értékelik, nem mindenütt bocsátják a nagy nyilvánosság elé az eredményeket, nem népszerűsítik kellőképpen a legjobbakat. Olyan esettel is talál­koztunk a Baromfifeldolgozó Válla­latnál, hogy a párt lapja munkatár­sának kérdésére nem voltak hajlan­dók „elárulni“ a munkaverseny eredményeit, nem mondták meg, kik1 a verseny élenjárói, mivel ez sze­rintük bizalmas adat, amit legfel- e<-'b az igazgató külön engedélyével közölhetnék. Az éves versenyvállalások már megtörténtek. Sikeres megvalósul á-- sukat azonban a dolgozók havi, rész­letes vállalásának kell alátámaszta- tani. Ezekben a havi felajánlások­ban a dolgozók nemcsak az éves vál­lalás egy hóra eső részét vállalhat­ják, amelyek ugyan nem szerepelnek az éves vállalásban, de az eredmé­nyes versenymozgalomnak elenged­hetetlen elemei: a műszaki fejlesz­tésre, újítások, új munkamódszerek bevezetésére tett felajánlások, a gyengébb dolgozók megsegítése. Az éves versenyvállalás csak az első lépés, melyre a dolgozók eleven munkaver- senyét, az egyéni, páros- és brigád­versenyt kell alapozni. E munkaver­senyeket úgy kell megszervezni, hogy az éves vállalások alapján az üzem legfontosabb feladatait tük­rözzék, állandóan frissek, könnyen értékelhetők legyenek. A szakszervezetek a versenymoz­galom gazdái. Most is jó gazda mód­jára dolgozzanak, foglalkozzanak a munkaversennyel, töltsék meg tar­talommal, bontakoztassák ki a dol­gozók alkotó kezdeményezését, ja­vaslatait építsék bele a versenyfel­adatokba. A szocialista versenyszel­lem emelésével,- a versenymozgalom szélesítésével mozgósítják dolgozóin­kat á második ötéves tervünk meg-, valósítására. Langer Károlyné. Négy új híd építését kezdik meg az idén Kaposvárott A közelmúltban fejezték be a Ka- pos-folyó medrének szabályozását. Az árvízvpszély további csökkenté­sére Kaposvárott négy nagyívelésü hidat építenek a régiek helyett. A négy híd kb. 10 millió forintos költ­séggel épül. A 6 és fél méteres híd- hyílású cseri híd helyett 20 méter nyílásút építenek, a Vörös Hadsereg úti nyílása 30 méter lesz. Hasonló mértékben nagyítják a többi hidat is. Az építkezéseket még ebben az évben megkezdik. Ezek a nagynyílású hidak biztosí­tani fogják, hogy nagytömegű víz is könnyen . lefolyhasson . a kibővített mederben. Az éves versenyvállalások nyomában nélkül számolója sí sra lelkesítene a Barufiíeliiolp »lat -dolgozóit Talán még soha nem jelenitek meg aranyién, a Baro-rte-iíddolgoz-ó Válla­latnál iröpgyűlésén, mint most pén­teken, amikor az SZKP XX. ko-ng- ressziusáraajc jelen tőségéről emlé­keztek meg. A Központi Bizottság beszámolója, az új ötéves terv irányelvei minden dolgozó érdeklő­dését felkeltette. Kipirult, lelkes ar­cok figyelték a rövid beszámolót, maid egymásután emelkedtek ma­gasba a kezek, hogy a dolgozók el­mondják véleményüket. »Azt akarjuk, hogy nálunk is megvalósulhassanak azok a nagy eredmények, amelyeket a Szovjet» unió már elérti ígérem, hogy a jö­vőben még sokkal- jobban fogok dol­gozni. Vállalom, hogy ezentúl telje­sen selejtmentes munkát végzek« —■ mondta Dávid Istvánná kopasztó. Br-andefflc László DISZ-titkár örömmel jelentette be a röpgyülésen, nagy a kongresszusról olvasottak annyira feUelkesítei-ték az üzem fia­taljait, hogy három DISZ-brigád alakult: Szabadság., Béke íés Zója néven, s az ország összes -b-anomfifgl- dolgozó üzemében dolgozó, fiatalít versenyre hívták a terv túlteljesíté­sére, a selejtmentes munkára. A lelkes hangulatú röpigyűílésm még sokan tettek felajánlást. Dávid Istvánná kiváló dolgozó vál­lalta, hogy munkamódszerének át­adásával segíti a lámpázó tanuló­kat. Gyürecs Aladárné tanuló lám­pázó megígérte, hogy e hó végéig kiváló minőségű munkával eléri a 100 százalékos teljesítményt. Miklós Ferencné csoportvezető bejelentette,, hogy az SZKP XX. kongresszusá­nak anyagából csoportja dolgozóival rendszeres felolvasást tart. Gasparies Ferencné MNDSZ«brigád alakítását javasolta, amely példát, mutatna “ vállalat ■ nő, dolgozóinak a felajánlá­sok teljesítésében. A~MÁV Igazgatóság kaposvári távközlő kollektívája rászolgált az elismerésre A MÁV Igazgatóság távközlő és biz­tosító berendezési szakszolgálatának kaposvári dolgozói dicséretet érde­melnek ' kiváló munkájukért. Ger­gely Ödön távközlőmester, Banaí Gyula blckkmester vezetésével a íávközlőszolgálait dolgozói ■ példát mutatnak nemcsak Kaposvár^ hat­nom az igazgatóság valamennyi vasutaséinak. • A kaposvári távközlő kollektíva megérdemli az elismerést és meg í® kapja azt, A hatodik élüzemavató ünnepélyen Gergely Ödön távközlő­Műszakir klu best az ÉDOSZ kultúrotthonában A Cukorgyár-műszaki dolgozói az ÉDOSZ kultúrotthómban jólsikerült ikluib-estet tartottak. Megvitatták " az 1955—56-os cukornépafeüdolgozási tervév eredményeit és hiányosságait. Megbeszélték a műszaki fejlesztés irányelveit és gyakorlati feladatait. Főképpen a répamozgatás korszerű­sítésiére, ■ s. gyártási eukorveszt-eség további csökkentésére tettek javas­latokat. Megvalósítható, jó javasla-i tót tettek: Decsi, Gyimési, Válkov- szfki elvtárs és még sokan mások. A műszaki klub-esitet minden, hó­napban megismétlik. mester, Barnái 'Béta blokkmester. Magyar Gyula műszerész és -Gyöhei Béla műszerész 18 hómsapöh át. vég­zett kitűnő múmkájáért megkapja «■ »Szakma kiváló- dolgozója II.« jel­vényt és oklevelet -s az ' ezzel jár» pénzjutalmat. Ugyanebben a magas ■kitüntetésben részesül Mogyorós* Sándor balatonszemesi főintéaő, blokkműszerész is. Lugas/ Gyula, Dénes Károly műszerész 12 .hóna» óta tairfoja,- felváló, eredményét, öle a »Szakma kiváló dolgozója I.« jel­vényt kapják meg. . Ma sorsolják az Ötödik Békekölcsön nyörményeit Ma délelőtt' 11 és 1 óra között tartják meg az év első sorsolását, a/. V. Békekölcsön második húzását. Ezúttal a 1Ö0 ezer. forintos főnyere­ményen kívül 11 ötvenezer forintos, 11 huszonötezer forintos, 22- tízezer forintos és 66 ötezer forintos .nagy­nyeremény, valamint 550 ezer forin­tos, 7150 ötszáz forintos és 88 43# kétszáz forintos nyeremény: jut' kötvénytulajdonosokmak. ■ i ítélkezésére beállított Mondschein Tiborné béralapon felüli adminiszt­rátort, ugyancsak a Kaposvári Állami Gazdaság ' fizeti egy takarítónővel együtt, rajtuk kívül még vagy 10 béralapon felüli, az igazgatóság ren­delkezésére beállított dolgozó al-kal- : .Hízáséhoz járulnak hozzá havonta jelentős összeggel. Így aztán érihető, hogy a gazdaság minden 24 hold föld­jére egy improduktív munkaerő jut. Ez. aztán önköltségcsökkentés! Ezen­kívül még az igazgatóság nyomtat­ványellátásához is jelentős összeggel járul a gazdaság. Az igazgatósági rokonok is szépen megférnek a kaposvári .gazdaságban. Botykai János raktárost — akiről öjár szó lesett,, de még beszélni ! fó- gujik róla — azért alkalmazták, mert az igazgatósági' revizor apja. Zala MiklőSné —i akit eddig ugyancsak béralapon felül alkalmaztak — az igazgatóság főkönyvelőjének anyja, adminisztrátori beosztást kapott. Az igazgatóság igazgatójának apja pe­dig éj jeliőrként került a gazdaságba. S . még jónéhány pokont említhet­nénk —■ béralapon felül a’kalrrtazva —, akiknek eltartását ugyancsak -. a Kaposvári Állami Gazdaság, nyögj. Hogy azután az, egymás segítségére s: az, állárrii gazdaság terhére szövet­kézéit rokonok miképp, hasznosítják állásúikat, arról még szó esik. ■A volt földbirtokos és a társadalmi tulajdon Apa és fia jól megférnek az álla­mi gazdaság kenyerén. A -fiú az igaz- . .Hatóság .revizora, hát apjának, a volt földbirtokodnak is szerzett egy' jó á’ifjst: '"Raktáros íet-t a kaposvári gaz­daságban. Már szó esett Botykai Já­nosról a.303 mázsa kukoricával kap­csolatiban. Most még csak annyit ró­la, .hogy égy 'év alatt nem kevesebb, mini 182 ezer forintot fizetett rá te­vékenységére, a gazdaság Körűibe"ül 800 zsák veszett el a kezén, 376 zsák­ká!'maradt adós a Terme« vrnrga’mi- nak, amiért a gazdaság 48 000 form­tet .fizetett,' 17 000 forintot pedig a2ért kellett fizetni, mert a zsákokat késedelmesen száll!tóttá vissza. Per­sze ebben a 182 ezer forintban nem szérepe1, ami tönkrement Botykai kezelésében — például a kukorica —, de az sem szerepel, ami csak úgy a gazdaság igazgatójának, hallgatóla­gos beleegyezésével tűnt el a rak­tárból, s i-nnét-onnét: termény, gyü­mölcs stb. No, persze, ő sem maradt ki az almaügyből. Ha már az igaz­gatóság igazgatója és többi dolgozója, no meg a gazdaság vezetői is kivet­ték részüket a nagy gyümölcstermés­ből — hiszen háromszorosa termett a tervezettnek — ő sem maradhat ki. Mázsaszám szállította haza az al­mát, de csak igen kis tételt fizetett ki. Azt is úgy, hogy a drágább Jo­nathan almából vitt, de úgy fize­tett, mintha az .olcsóbból vitte volna. A földibirtokos úr tehát nagyszerű éléskamrára, igazi paradicsomra buk­kant a Kaposvári' Állami Gazdaság­ban, barátai, Budai igazgató, az igazgatóság vezetői és a többiek »jó­indulata« révén. Ab igazgatóság éléskamrája Az igazgatóság vezetői elég gyak­ran megfordultak a gazdaságban, de korántsem.. segítés, ellenőrzés céljá­ból. Dehogy. Állandóan vitték a kü­lönböző áruféléket, terményt, gyü­mölcsöt. A gazdaság dolgozóival ho­zatták rerídibe lakásukat, de külön­böző lakásfelszerelési tárgyakat is -kifizettettek á gazdaság . általános költségéinek terhére. Nyugodtan te­ttették, az igazgatóságon mindent el­tussoltak. Az igazgatóság vezető} és Budai igazgató, Zala Miklós igazga­tósági főkönyvelő »kéz -kezet mos« E-lapon a dolgozók mindenféle jelen­tését, panaszát eltüntették. Közben 'húzták a hasznot a gazdaságból. A gazdag a’matermés épp kapóra jött. Az igazgatósági vezetők, Botykai Já­nos revizor, Zala Miklósné, Zala Miklós főkönyvelő, Dózsa Zoltán, Szabó Zoltán, Budaváriné és a töb- . -hiek nagymennyiségű almát szállí- tettak haza — persze térítés nélkül. \mikor a minisztérium főkönyvelője vizsgálta az almaüigyet, azzal vezet­ők.-tó’re hoff" n 'V'EZÖKFR-nek fi­zetlek.ők is az almát. A MEZÖKER 'mutató-.''- viszont egyikük neve sem szerepel. De igen jelentős az az a’ma,mennyiség is, áimit az ‘Igazgatósig 0= Budai eladott vagy elajándékozott —‘ éppen ezért, mert-magánosoknak« a gazdaság nem ad­hat el almát. Nap mint nap újabb és újabb ismerőseik jelentek meg az °iándék 50 vagy 100 kiló almáért. Persze, a -könyvelésnek nem mutat­ták. ki,- müyen nagy volt a termés, csupán a hivatalos értékesítési memy- -nyisóg szerepelt mint hozam, Ezzel szem-ben 300 százalékos almatenmé- sük volt. A rokonok paradicsoma A jó rokonok és az igazgatóság dolgozói más téren is igyekezték ki­használni a gazdaságot. Közülük öhb-eh 'kaptak illetményföldet ki­sebb vagy nagyobb területen. Itt so­rolhatjuk dr. Kütte! Jenő állatorvos, a Mesterséges Megtermékenyítő -ál­lomás vezetődnek- Rákóban - és Ka­posvárott kiadott-földjét — aki állá­sa mellett még a Kaposvári Állami Gazdaságtól is fizetést kap, Dózsa Zoltán .ismeretlen, nevű nőismerősé­nek, az igazgatóság vezetőinek, Botykai János revizornak kiadott »i'letmcnyföldeket«. _ Az illetményföldek után természe­tesen egyikük sem fizette a használ lati díjat, de az is -kiderült, hogy ezek közül többen, csak névleg hasz­nálták a földet, nem művelték — a gazdaság műveltette saját dolgozói­val — a »bérlők«, cisak a termést vitték haza minden ellenszolgáltatás méík-ül. Ezt úgy is lehet nevezni, h-gy jól Jövedelmező ravaszság, de úgy is, hogy csalás, a népgazdaság megkárosítása ... Zala Miklósné. a Megyei Igazgatósáig főkönyve1 éjé­nek anyja is 600 helyett 960 négy­szögöl iflekményfökjlef kapott a gaz­daságtól A kukorica törését és a szárlevágást Zala Miklósné. egyéni gazdával végeztette, aki' a szárat -haza is vitte Zala Miklósné ennek ellenére jogtalanul, csalással vett fel' a terményibetakarításért és a szárért a gazdaságtól nagyobb ösz- szeget. Nem -beszélve arról, hogy a föld használatáért sem fizette be az illetményt. Persze, mindezt Budai Antal igazgató tudtával. Budai Antal is igyekezett haszno­sítani igazgatói -beosztását. Nem­eseik az a)’,ma- és egyéb ügyekben -működött közre — saját hasznára ■—/ hanem maga is a' gazdaság fa­tkész’etéből tüzelt. Névnapját is az igazgatóságán lévő barátaival, az igazgatóság vezetőivel. Botykaival és, a többiekkel a gazdaság -borából ünnepelte.1 A novemberben megren­dezett bálon az. ő utasítására kiadott 200 liter -bor is elfolyt a »levegőbe« *— térítés nélkül. Az igazgatóságon persz-e nem szólnak az ilyenekért Budainak. Hogyan is szólnának? -Zala Miklós és más vezetők még la­kásaikat is a gazdaság dolgozóival, a gazdaság , terhére hozatták r-end- be. „Kis apróságok“ Hasonló kis »apróságok« -tömegé­vel fordulnak .elő a gazdaságban.' Nem kevesebb, mint négy . birka hiányzik az állományból.’’ Eltűnt... Szabó Zoltán főaigronóxnus a maga szakállára cserélgette, egyéni gaz­dákkal a -gazdaság üszőit, -s arra utasította Balassa íbeniigádvezetőt, hcigy egy üszővel mindig többet je­lentsen. mint amennyi az állatállo­mány. Vajon miért? Az az egy üsző ugyanis hiányzik. De -aztán so- irio-lha-tjuk még az »apróságokat«, hegy teljesebb legyen a bűn- lajstrom. A miniszteri rendelet elle­nére is nagymennyis-égben adtak jogtalanul kenyérgabonajuttatást. ro- kcMcknak, az állatorvosoknak. Az is »apróság«, hogy Budaváriiné. és Dó­zsa Zoltán kezén 'körülbelül 50 000 forint értékű göngyöleg tűnt el., Az igazgatóság tudtával történt az is, hogy 140 tehenet fejtek, de csak n8»ról vezettek nyilván tartást. Az átlagot így 118 tehén után számol­ták, s így csapták be jelentéseikkel a minisztériumot is. -Hasonló -bér­es áfást követtek el a vemhes tehe­neknél. mely-ekné' mintha hízók .lennének —- 'súlygyarapodást: ■ szá­moltak el. Ilyen »apróság« aztán — de töibib tízezer forintot tesz ki — a ■tek-armányrépahiány, stb. • -.Még igen sok hasonló példát lehetne em­líteni- a- gazdaság vagyonának fele­lőtlen kezelésére, - a-• csalásra, a fele­lőtlen. gazdálkodásra. Ezeknek az embereiknek a -garázdálkodása kiha-t -még erre a gazdasági évre is, hiszen Szabó 'Zoltán például annak ellené­re, hogy. tudta: a rozsvetőmag csak 27 százalékos csiraképességű — mégis azt vettette el. így aktán vár­hatnak a »gezdaga ter-méste.'' ' A felelösségrevöhás nem marad elI Ez hát a magyarázata' a nagy veszteségnek". Ezek a. Visszaélések adnak magyarázatot arra, hogy ms­én: 5,43' forint 1 liter' tej önkölt­sége a gazdaságban, s_ miért ■magas a búza és ’ egyéb ’ terméy ny-ek önköltsége, és hogy miiből adó­dik ilyen óriási deficit. A Kaposvá­ri /Állami Gazdaságnak rheg van és még is volt ä. lehetősége airiá,/hogy eredményesen gazdálkodjék, csuhán felelőtlen egyének. ' ösztaly-idegen elemek’, csak' a maguk'hasznát 'n-ézp vezetők irányították a gazdaság muhkáfát. A kár, amit a gazdaság­nak okoztak, sokkal nagyobb, sem­mint hogy egyszerű bírálattal n-api« rerdre lehetné térni fö-lötté, hegy aztán ’ tóVább űzhessék tevékenysé­güket, visszaéléseiket. Bizonyos,, hegy'ínéig alafro&äbb vizsigálaf, majd pedig i- ’kemény feielősiségnevonás f nem marad el. Nemcsak a gazdaság igazgatója, Budai Antal, a vezetők — Szabó Zoltán főagrenémus, Dózsa Zoltán üzemegységvezető, 1 Botykaa János, raktáros és a többiek -a hibá­sak, de hibás Szvjsztuni László, á Megyei Igazgatósáé iig-azgatójá és a?1 i-gaagátóság többi// yézétőjé is, ;iők% nhe'yett. hogy segítettek volna a gazdaságnak a hibák, megszüntetéj- Róbén, egyéni hasznukat nézve inr kább -hozzájárultak -a hi-tók nőve« léséhez. • hozzáíárultak ahhoz,- hogy á Kaposvári Állami 'Gazdaság merő hasznot, hanem több millió forint kárt okozott népgazdaságunknak. A -Kaposvári Állami Gazdaságba® történtek szolgáljanak, tanuilságtíl á megye-; többi 'állami' gazdaságálnak, de .azoknak a vezetőknek is. akik á .jövőben a’ Kájpoávári Állami Gazda­ságot Irányítani fpgjdjc. — .’nem 6 népgazdaság kárára, hanem jé ,Tmm- kávák Je’kirsmiéretes. gazdálk-odássaí, a társadalmi tulajdon becsületes ke­zelésévé! — népgazdaságunk haszná­ra.1 Nagy Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom