Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-22 / 18. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. január 22. II lémet Demokratikus Köztársaság Kormáéra beleegyezett a szabad össznémet választások nemzetközi ellenőrzésébe Berlin (MTI). A Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszterta­nácsa csütörtöki ülésén foglalko­zott azzal a nyilatkozattal, ame­lyet a Szovjetunió kormánya ja­nuár 11-én a német kérdésről tett. Mint a hivatalos jelentés közli, a minisztertanács ki akarván kü­szöbölni a szabad össznémet vá­lasztások kérdésében való meg­egyezés utolsó akadályát, kifeje­zetten magáévá teszi a szovjet kor­mány javaslatát, hogy az össz­német választásokat ejtsék meg nemzetközi felügyelet alatt. ;faktumok politikáját folytatná és a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának mostani, szabad össznémet választások lét­rehozását célzó javaslatait is el­utasítaná, a Német Demokratikus Köz­társaság kénytelen lenne a moszkvai értekezlet határoza­tainak szellemében a Szovjet­unió iránti baráti viszonya alapján különleges intézke­désekhez folyamodni. A szabad össznémet választások­nak és Németország békés egyesí­téséneit megakadályozásáért azok­ra hárul a teljes felelősség, akiit ratifikálják a párizsi szerződése- emeli ki a Német Demok­A MARCALI JB INSTRUKTORAINAK MUNKÁJÁRÓL A sietség, a felkészületlenség nem vezet eredményre A minisztertanács ezzel egyidő- ben rámutat, hogy a párizsi szer-1 ződések ratifikálása elzárná a Né-; . . ... . metország békés újraegyesítéséhez ratlkus Köztársaság Mmiszterta- vezető utat. Ha a nyugatnémet nacsának üléséről kiadott közle- kormány továbbra is a párizsi meny. Árucsereforgalmi megállapodás Nyugat- és Kelet-Németország között Berlin (MTI). Berlinben szerdán! elérte a Német Demokratikus aláírták a német övezetközi áru-; Köztársaság által javasolt szinvo- csereegyezményt az 1955. évre. Az nalat. A bonni kormány nyugat­egyezmény értelmében a Német németországi gazdasági körök kö­vetelésére kénytelen volt ilyen Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország ebben az esz- _ __, . tendőben egymilliárd elszámolási egyösszegű arucsereegyezmenyt egység értékű árut cserél egymás-' kötni a Német Demokratikus Köz- sal. Az övezetközi árucsere ezzel1 társasággal. TOVÁBBI BONYODALMAK A TÖRÖK-IRAKI PAKTUM KÖRÜL Kairó. Sa j tójel elütések szerint Menderesz török miniszterelnök a kairói török nagyköveten ke­resztül meghívta Ankarába Nasszer egyiptomi miniszterelnö­köt. A meghívás úgy szólt, hogy amennyiben Nasszer nem tudna Törökországba utazni, Menderesz szívesen kéresné fel Kairóban. Egyiptomi hírforrások szerint Nasszer miniszterelnök közölte a török nagykövettel, „nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen a török miniszterelnök meghívásának és látogatást tegyen Ankará- ban.‘‘ Nasszer ugyanakkor „sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy jelen­leg nincs abban a helyzetben, hogy Kairóban fogadhassa a török miniszterelnököt, mert rendkívüli módon el van foglalva.“ A nyugati hírügynökségek rá­mutatnak, hogy Menderesz meg­hívása még a török—iraki szerző­désre vonatkozó tárgyalások előtt történt, Nasszer viszont e tárgya­lások után válaszolt. Az egyiptomi sajtó egyébként továbbra is fő helyen tárgyalja a török—iraki paktumot és annak várható következményeit. \ csü­törtök reggeli kairói lapok arról számolnak be, hogy a kairói iraki nagykövet javasolta, az arab orszá­gok miniszterelnökeinek értekez­lete előtt tartsanak külön megbe­szélést Egyiptom es Irak között. Az A1 Gumhurija ehhez hozzáfű­zi: „Az iraki miniszterelnök így akar időt nyerni és kétséget éb­reszteni Egyiptom magatartása iránt, hogy megbontsa az arabok egységét. Az egyiptomi miniszter- elnök viszont azt válaszolta, hogy nem hajlandó jóváhagyni a késle­kedést és az értekezletet szomba­ton megkezdik Nuri Szaid nélkül is. Nuri Szaid csak színleli beteg­ségét — céloz a lap arra, hogy az iraki miniszterelnök „betegségé- re‘‘ hivatkozva indokolta távolma­radását. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK I proletariátus Párizsban és az or­(TASZSZ) Az amerikai vezető-j s^g rnás városaiban általános körök álláspontját kifejezésre jut­tató sajtószervek az Eisenhower által a kongresszus elé terjesztett költségvetéstervezetet „a hideg- háború1' költségvetésének nevezik. A lapok megírják, hogy ez a ter­vezet a katonai kiadások növelé­sét és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésére for­dítandó összeg csökkentését jeienti. A Washington Post című lap szerkesztőségi cikkben bírálja az elnöknek az iskolák kérdésében elfoglalt álláspontját. A lap a töb­bi között kiemeli, hogy az oktatá­si rendszer vezetői bizonyára meg­lepődnének. ha látnák, hogy sem­miféle központi segítséget nem irányoznak elő az iskolaépítkezé­sek céljaira. LONDON (MTI) A Manchester Guardian bonni tudósítója jelenti: Németor­szágra vonatkozó szovjet nyilatko­zat utóhatásai napról napra vilá­gosabban észlelhetők. Mind több és több német kérdezi meg, va­jon ... ez a szovjet ajánlat nem nyújt-e alapot eredményes tárgya­lásokra és reményt Németország egyesítésére? „ PÁRIZS (TASZSZ) A francia nép min­den évben megemlékezik az 1934. februári események évfordulójá­ról. 1934 februárjában a francia sztrájkot hirdetett, tömegtünteté­seket rendezett és ezzel megaka­dályozta a fasiszták hatalomraj u- tását. Ebben az évben lesz e neve­zetes esemény 21. évfordulója. A CGT irodája felhívással for­dult minden szakszervezeti szer­vezethez, hogy február 12-én a demokratikus szabadságjogok és a német militarizmus feltámasztása elleni harc fokozásának jelszavá­val rendezzenek gyűléseket és tö­megtüntetéseket. MONTEVIDEO (TASZSZ) Január 18-án az uruguayi képviselőház rendkívüli ülése megvitatta azt a felhívást, amelyben a costaricai törvény­hozói gyűlés felhívja a világ né­peit és parlamentjeit, juttassák ki­fejezésre szolidaritásukat a costa­ricai népnek a fegyveres inter­venció elleni harcával. Az uruguayi képviselőház elhatároz­ta, hogy válaszol a costaricai tör vényhozói gyűlésnek es válaszá­ban elítéli a Costa Rica elleni agressziót. SANGHAJ (TASZSZ) A vietnami néphad­sereg főparancsnoksága nyilatko­zatot tett közzé, amelyben tiltako­zik a francia félnek az ellen az alaptalan vádja ellen, hogy a viet­nami néphadsereg visszatartja a Francia Unió fogságba esett kato­náit. Előző cikkünkben beszámoltunk arról, ihcgy a Marcali Járási Pártbi­zottság milyen segítséget adott az instruktoroknak, s hogy milyen hi­bák akadályozták azt, hogy az inst­ruktorok eredményes munkát végez­hessenek. Beszéltünk arról, hegy JB titkárai, s elsősorban Bakó elv­társ, milyen hibákat követtek el az instruktorokkal való foglalkozás te­rén, s hogy amióta Juhász István élvtárs vette át az instruktorok irá­nyítását s Illés elvtárs is többet törő­dik az instruktori munkával, értek el eredményeket. Ez azonban korántsem jelenti azt hogy az instruktori munka, az inst­ruktorokkal való foglalkozás kielégí­tő a marcali járásban. Vannak kez­deti eredmények, azonban a régebbi hibák még mindig éreztetik hatásu­kat, a járási pártbizottság még min­dig nem találta meg azt a munka­stílust, azt a módszert, amellyel job­bá teheti az instruktorok munkáját. Nem kielégítő a pártszervezetekkel való foglalkozás Azelőtt jellemző volt az instruk­torok munkájára, hogy egy-egy hé­ten a területükhöz tartozó minden községet végiglátogatták. Ez volt az oka annak, hogy nem tudtak beha­tóbban foglalkozni a pártszervezetek­kel, nem ismerték, s nem is ismer­hették meg a pártszervezetek, köz­ségek, termelőszövetkezetek problé­máit, néni hidtak olyan segítséget adni, mint “szükséges lett volna. Lá­togatásaik annyira futó’ agosak vol­tak, hogy nem hagytak nyomot a pártszervezetek életében, a pártszer­vezetek nem érezték eléggé a párt- bizottság segítségét. Ezen a módszeren lényegébon vál­toztattak az utóbbi időben. Juhász elvtárs felismerte a rövid -látogatá­sok helytelenségét, s úgy szervezte az instruktorok munkáját, hogy azok több időt tölthessenek egy-egy köz­ségben. A futó látogatások azonban még mindig nem maradtak el, van még javítanivaló az instruktorok munkájában. Az is igaz, hogy lát­szólag most szoros a kapcsolat a pártszervezetek és az instruktorok — illetve a járási pártbizottság között, de a pártszervezetekkel való foglal­kozás még mindig nem kielégítő. A pártbizottság titkárai, munkatársai rendszerint alig néhány órát, az instruktorok pedig legfeljebb egy­két napot töltenek egy-egy helyen. Mondani sem kell, hogy ez nem le­het elegendő ahhoz, hogy a JB-nek eleven kapcsolata legyen a járás községeivel, a pártszervezetekkel az alapszervezetek minden tagjával, így nem tudnak elmélyedni egy-egy kérdés vizsgálatában, a pártszerve­zetek munkájának részleteiben, nem tudják azokat az instruktorok kellő­képpen ellenőrizni, s ami a legfon­tosabb: segíteni. Lássunk erre egy példát: Tóth Er­nő elvtárs jó instruktor hírében áll a pártbizottságon. Nyilván ez az íté­let onnét származik, hogy tudják azt, hogy Tóth Ernő elvtárs gyakran látogatja a hozzá tartozó községe­ket, pártszervezeteket. A gyakori lá­togatás azonban nem elegendő, hi­szen Tóth Ernő élvtárs — ahogy te­rületének községeiben is elmondják — alig tartózkodik többet egy fél napnál a községekben. Az ilyen futó látogatások hasztalanok. A -legutóbb Somogysámson község­ben látogatta meg az instruktor a párttitkárt. Amikor megérkezett, el­beszélgettek a pártépítésről — ez a beszélgetés alig tartott tovább 20 percnél —, majd a község problé­máiról esett szó. Tóth Ernő elvtárs meghallgatta a párttitkár vélemé­nyét s utána még elbeszélgetett a tanácselnökkel, s máris utazott to­vább, hogy Sávoly községben is ha­sonló munkát végezzen. Az ilyen futó látogatás arra ele­gendő volt, hogy pillanatnyi benyo­másokat, észrevételeket gyűjtsön a községről a párttitkár és -a tanács­elnök véleménye alapján, azonban ez | nem jelenti azt, hogy meg is ismerte a község legfontosabb problémáit. Segítségnyújtásról természetesen ilyen rövid idő alatt szó sem lehe­li. tett. S még arról sem esett szó, hogy a községi pártszervezetbe miért nem vettek fel hat hónap óta egyetlen tagjelöltet sem. Somogysámson, Zsit- va és Sávoly községekben Tóth Ernő elvtárs az utóbbi időben alig tartóz­kodott tovább egy-egy fél napnál. Tóth Ernő elvtárs lelkiismeretes pártmunkás, nem hiányzik belőle az áldozatkészség, szeretik a hozzá be­osztott községekben. De hogy mun­káját még jobban elvégezhesse, hogy eredményesebben foglalkozhasson te­rületével, ahhoz az kell, hogy több időt töltsön egy-egy községben. A futó látogatás elegendő lehet arra, hogy egy-egy adatot gyűjtsön a hét­fői beszámoltatáshoz a terület köz­ségeiről, de nem elegendő ahhoz, hogy a pártszervezetek érezzék is az instruktorok segítségét, hogy alapo­san megismerhesse Tóth elvtárs a pártszervezetek életét, segítséget ad­hasson a hibák megszüntetéséhez.-Mutasson rá erre Juhász elvtárs is az eligazítások alkalmával úgy, hogy a többi instruktor is tanuljon belőle. Mondja el, hogy az instruk­tor munkája így kapkodó lesz, ho­lott a községekben elmélyült ellen­őrző munkára, alapos segítségre van szükség. Ezt fél nap alatt lebonyo­lítani nem lehet, de nem lehet egy nap alatt sem. De a marcali járás többi községé­ben, így például Kéthelyen is jogo­san panaszkodnak arról, hogy igen gyakran meglátogatják őket a járási pártbizottság instruktorai, vagy tit­kárai, de a látogatás minden esetben futólagos. — Nincs olyan hét, hogy ne nézne be Marcaliból valaki hozzánk — mondják —, de minden látogató sií?t Kéthelyen és a járás községeiben azt szeretnék, ha a pártbizottság instruktorai s más funkcionáriusai annyi időt töltenének ott, hogy ne csak néhány futó szóval, hanem meg­felelő alapossággal, ha kell, a gya­korlatban. is megmutatnák a párt- szervezetek vezetőinek, hogyan kell foglalkozni a gazdasági munka irá­nyításával, a politikai tömegmunka kérdéseivel. Tervszerűllenség a munkában Azonban nemcsak a futó látogatás az instruktori munka egyedüli leg­nagyobb hibája. A pártbizottság, így az instruktorok munkájában is, nem egyszer szervezetlenség, kapko­dás érződik. Ebből a tervszerűtlen- ség-bő! adódik aztán az, hogy a leg­többször a fontosabb, aktuális fel­adatok végrehajtását szem elől té­vesztik s más, kisebb adott helyzet­ben kevésbé fontos feladatok meg­oldásán fáradoznak. A kapkodásból ered az is, hogy a tömegszervezetekkel keveset fog­lalkoznak, keveset törődik a JB és az instruktori hálózat a járás tö­megszervezeti munkájának megjaví­tásával. A járás községeiben a tö­megszervezetek tagjai nem élnek szervezeti életet, a DISZ, az MNDSZ a legtöbb helyen nem dolgozik, csak papíron léteznek, s minden tevékeny­ségük a tagdíjfizettetésre korlátozó­dik. Az instruktorok kint a terüle­ten nem keresik fel a tömegszerve­zetek vezetőit, nem adnak segítsé-1 get azdknak, de a JB sem hívta fel figyelmüket, hogy ezzel is foglal­kozzanak. Ugyanígy keveset törődnek az insitruktorok a Hazafias Népfront-bi­zottságokkal Pedig az instruktorok ameflett, hogy komoly segítséget, ta­nácsokat adhatnak a népfront-bizott­ságoknak j— segíthetnének a nép­fronttal kapcsolatos helytelen néze­tek eloszlatásában. Erről már sok szó esett az eligazítások alkalmával, de a valóságban, az instruktorok mun­kájában még nyomát sem találtai a népfront-mozgalom segítésének. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pártbizottságon sok szép terv, kez­deményezés születik, csupán a tervek végrehajtásával nem törődnek. A tömogszervezetek és a népfront el­hanyagolása, e fontos munkaterület lebecsülése általános jelenség a párt- bizottság munkatársai között. Ez ab­ból fakad, hogy a pártbizottság nem törődik a kiadott feladatok végre­hajtásával, nem ellenőrzi a tervek megvalósítását. Tájékozatlanság a gazdasági kérdésekben A tervszerűtlenség érződik más munkában is: keveset foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel, a tsz- pártszervezetek megerősítésével. Az instruktorok azért nem tudnak meg­felelően foglalkozni ezekkel, mert tá­jékozatlanok egy-egy kérdésben, nem ismerik a megfelelő határozatokat, rendeleteket. Tájékozatlanság az oka annak is. hogy mással, mint a tsz-pártszerve- zetek életével, nem is mernek fog­lalkozni, a gazdasági munkával kap­csolatos kérdéseket már igyekeznek elkerülni. Az instruktorok legtöbbjé­től hiába kérték tanácsot, segítséget a termelőszövetkezetek a tervkészí­tések alkalmával — nem tudtak se­gíteni. Mint a legutóbbi eligazítások al­kalmával kiderült: az instruktorok nem tudják, miképpen folynak a termelőszövetkezetekben 2 tervké­szítések. még csak -megközelítően sem tudják megmondani, hogy egy- egy tsz-ben mennyi a munkaegy­ség-részesedés, hiszen ez után még nem is érdeklődtek. Szilágyi e’vtárs, aki egyilke a leg­jobb munkát végző instruktoroknak, tehetetlenül nézte, hogy -a Pusztako-t vácsi Dimitrov TSZ-ben úgy készí­tették el a vezetők a tsz tervét, hogy a tagság nem tudott róla, de még a pártszervezet vezetősége, a párt- titkár sem. Ez a hiba több tsz-ben is előfordult az instruktorok tudtá­val, akik éppen tájékozatlanságuk miatt nem tudtak segíteni. Baj van az irányítással A tájékozatlanság legfőbb oka, hogy a pártbizottság még ma sem ad elég segítséget az instruktori munkához. Nem megfelelő a hétfői beszámoltatás és eligazítás olyan rendszere sem, ahogy azt Marcali­ban teszik. Kezdjük talán a beszámoltatáson: Hogy a pártbizottság megfelelő mun­kát végezhessen, ahhoz az szüksé­ges, hegy ismerje a járás egyes te­rületeinek sajátos problémáit, a párt- élet, a gazdasági munka eseményeit, a hibákat. Ezek rúegismerésére nagy­szerű alkalom lenne a hétfői beszá­moltatás, hiszen az instruktorok az egész hetet a területen töltik, tehát ismerniük kell a problémákat. De ezzel szemben mi a helyzet? A JB-n a következő rendszer ala­kult ki: az instruktorok beutaznak Marcaliba, s a pártbizottságon a tit­kár kérdésére elmondják észrevéte­leiket. Kérdésekre felelnek, arra, ami a beszámoltatást vezető titkárt a legjobban érdekli. Ez alig tart két órát, tehát igazi beszámoltatás lé­nyegében nincs. Utána röviden meg­szabják a következő hét feladatait, S ezzel az instruktorokat útnak bo­csátják. Az tastrukorok, ha ugyan el tudják mondani fontos észrevéte­leiket — nem kapnak választ azok­ra, nem tudják meg azok eredmé­nyeit. S hogy az instruktorok beszá­moltatása ilyen szűkre szabott, hogy a JB nem ellenőrzi, segíti az inst­ruktorokat a területei) — ez az oka anbak, hogy az instruktorok munká­járól szóló határozatok nagyrésze formális, nem számol egy-egy terü­let sajátosságaival, éppen azért, mert a JB nem ismeri azokat. Illés elvtárs ugyan nagyjából is­meri a járás problémáit, de mindent ő sem ismerhet, ezért lenne szük­sége a részletesebb beszámoltatásra. Még jobban szüksége (lenne erre Ju­hász élvtársnak, aki alig két hónap­ja, hogy a pártbizottságon dolgozik. Ezek tények, s éppen ezek alapján mondhatjuk azt, hogy a járási párt- bizottság nem olyan színvonalon irá­nyítja az instruktorokat, s ezeken keresztül a pártszervezeteket, mint amely megfelel a mai követelmé­nyeknek. (Folytatjuk.) Nagy Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom