Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-05 / 105. szám
2 SOMOGYI NÉFühAP Szerda, 1954 májas 5. A genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség szóvivőjének sajtóértekezlete a hétfői ülésről Genf ({MTI)'. L. F. Iljicsov, a genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség' • szóvivője sajtóértekezleten számolt be a hétfői ülésről. A genfi értekezlet hétfői ülésén Eden angol külügyminiszter elnökölt. Közölte, hogy a ceyloni minisztérel- nök a délkeletázsiai miniszterelnökök colomboi értekezlete nevében levelet intézett a genfi értekezlethez. A levél szövegét sokszorosították és a genfi értekezlet részvevőinek hétfői ülésén kiosztották. A hétfői ülésen négyen szólaltak fel: Pjun Jung Tao délkoreai külügyminiszter, Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Sztefanopulosz, Görögország képviselője és végül Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. A délkoreai külügyminiszter újból megismételte azt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslata elfogadhatatlan. Újból hangsúlyozta azokat a javaslatokat, amelyeket már előzőleg előterjesztett. Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kijelentette: A koreai küldöttség javaslatával kapcsolatban elhangzott felszólalások nyomán szükség van arra, hogy egyes kiegészítő megjegyzéseket tegyen javaslatának különböző pontjaira vonatkozólag. Korea egységének gyakorlati megteremtése szempontjából Nam ír hangsúlyozta: nagyje. lentőségű az összkoreai választások megtartása. — Úgy vélekedünk — mondta — hogy a külföldi csapatok koreai jelenléte elkerülhetetlenül külföldi beavatkozást von maga után, Korea belügyeibe. Mi, javaslatunkban hathónapos határidőt jelöltünk meg valamennyi külföldi csapat kivonására, de ha más javaslatok merülnek fel a határidőre vonatkozóan, ezt a kérdést újból meg lehet tárgyalni. Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyek szintén részt vettek az országunk ellen folytatott intervencióban és országunk pusztításában — mondotta Nam ír — a külföldi csapatok kivonása ellen foglaltak állást. Nam ír megjegyezte, hogy az Egyesült Államok képviselője felszólalásában — nyilván nem véletlenül — hallgatással mellőzte a Koreai Népi Demokratikus küldöttség javaslatának harmadik pontját. Nam ír megelégedéssel állapította meg, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatát a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége támogatta. Dél-Korea képviselőjének felszólalására vonatkozóan Nam ír kijelentette: Dél-Korea képviselője, hazug, abszurd beszédet mondott, amely nem is szorul cáfolatra. Hazug beszédében leplezni próbálta a délkoreai hatóságok erőszakoskodásait Dél-Korea lakosságával szemben. Meg kell jegyezni — mondotta Nam ír — hogy az efajta kútmérgező beszédek semmiesetre sem segítik elő Korea nemzeti egységének demokratikus alapokon történő megteremtését. Nam ír (kijelentette, hogy Li Szín Man és klikkje napról- napra háborúra uszít Észak-Ko- rea ellen, hogy erőszakkal rákényszerítse rendszerét Észak- Koreára.. Ha azonban — hangsúlyozta Nam ír — a Li Szin Man- klikk újból háborút mer indítani, kétségtelen, hogy a koreai nép még megsemmisítőbb csapással veri vissza az agresszorokat. Ezután a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője Casey ausztráliai külügyminiszter felszólalásával foglalkozott. Caseytól pontosabb felvilágosításokat kért az összkoreai választásokkal kapcsolatos vegyesbizottság összetételéről. Ezután Görögország képviselője szólalt fel s kijelentette, hogy Görögország számára, amely csapataival részt vett a koreai 'háborúban, elfogadhatatlan Nam ír javaslata. Utána Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztere szólalt fel. Csou En-laj megállapította, hogy az Egyesült Államok politikája a koreai kérdésben csődöt mondott: a koreai kérdés békés rendezésének útját a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslata mutatja meg. Csou En-laj hangsúlyozta: az Egyesült Államok képviselője ellenezte, hogy egyidejűleg vonjanak ki mindéin külföldi csapatot Dél-Koreá- ból és Észak-Koreából. Árrá hivatkozott, hogy az amerikai csapatok jellegükben mások, mint a kínai önkéntesek. Igaz — mondotta Csou En- laj — van különbség. A különbség abban áll, hogy az amerikai csapatok agresszorként érkeztek Koreába, a kínai önkéntesek pedig azért, hogy visszaverjék az agressziót. Dél-Korea képviselőjének felszólalására vonatkozólag, amely tele volt a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint más népi demokratikus országok elleni rágalmazó támadásokkal, Csou En-laj kijelentette, ezek a támadások elárulják, hogy a délkoreai külügyminiszter gazdájának szájaíze szerint történtek. A délkoreai külügyminiszter cinizmusában odáig ment, hogy kijelentette: nem volt elég az amerikaiak koreai intervenciója, még nagyobb arányú amerikai . intervencióra van szükség. Ebből kiviláglik, hogyan kell értékelni a délkoreai külügyminiszter felszólalását. A hadifoglyok kérdését illetően Csou En-laj a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségével egyetértésben a következő javaslatot terjesztette elő: 1. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják azoknak a koreai és kínai hadifoglyoknak hazatelepítését, akiket az ENSZ-csapatok parancsnoksága 1953 júniusában, illetőleg 1954 januárjában visszatartott és ezután besoroztak. 2. Az előző pontban foglaltak végrehajtása érdekében bizottságot kell alakítani az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Francia Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság képviselőiből. 3. Amíg a fentemlített bizottság megkezdi a hadifoglyok kérdésének tárgyalását, addig a koreai fegyver- szünetet aláírt érdekelt országok vöröskeresztjeinek' tagjaiból alakult vegyes csoportok menjenek el a hadifoglyok jelenlegi tartózkodási -helyére és tartsanak vizsgálatot. A hétfői ülésen több felszólaló nem volt. Az elnöklő Eden angol külügyminiszter kijelentette, hogy a keddi ülésre a kanadai küldöttség vezetője iratkozott felszólalásra. A hétfői ülés lefolyásának ismertetése után Iljicsov hivatalosan bejelentette, hogy a genfi értekezlet során létrejött megegyezés alapján a 2. napirendi pontban, az indokínai kérdés megvitatásában Franciaország, Anglia, az - Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió képviselőin kívül részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bao Daj-féle Vietnam, Laosz és Kambodzsa képviselői is. A francia kormány intézkedéseket tett a három indokínai társállam képviselőinek meghívására, a Szovjetunió kormánya pedig intézkedéseket tett a Vietnámi . Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívására. Iljicsov ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. Az egyik feltett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság már elfogadta a meghívást és küszöbön áll küldöttségének Genfbe érkezése. A nagy író számos ismeretlen írását adják ki Jókai „írói arcképek“ című kötetében A Jókai-jubileum kapcsán ebben az évben jelenik meg Jókai Mór „írói arcképek“ című kötete. A kötpt anyagát a bevezető tanul' mány írója, Bisztray Gyula gyűjti össze. Bisztray e könyvben Jókainak írói vallomásait, írótársairól szóló cikkeit és az. irodalmi élet jelentőségeire vonatkozó legfontosabb írásait foglalja kötetbe. Á pórtélét hírei A MARCALI JÁRÁSBÓL Nehru nyilatkozata a colomboi értekezletről Az öt ázsiai ország — India, Pakisztán, Burma, Ceylon és Indonézia — miniszterelnöke tanácskozásának befejezése után, Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozatot tett. Nehru kijelentette, hogy — ahogy a miniszterelnökök is leszögezték — „az indokínai kérdés rendezése felé a legfontosabb lépés a fegyverszünet lenne.“ Hoz_ zá tette, „az ilyen fegyverszünetben legkönnyebben a hadviselő felek egyezhetnének meg, sokkal inkább, mintha más nemzetek is beavatkoznának.“ Az értekezlet után közölték, hogy az öt miniszterelnök indonéz javaslatra hozzájárult egy afrikaiázsiai értekezlet összehívásához. Ennek megszervezésével Szasz- troamidzsozsos indonéz miniszter- elnököt bízták meg. Genf püspöke misét mondott a külügyminiszteri értekezlet sikeréért Charrriere genfi püspök vasár' nap a genfi Notre Dame tern' plombán misét mondott a város falai között folyó külügyminiszteri értekezlet eredményességéért. A püspök ez alkalommal tartott beszédében kijelentette, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak meg kell békül- niök egymással. Az angol és a francia minisztertanács hétfői üléséről LONDON Hétfőn az angol minisztertanács ülést tartott. Hírügynökségi értesülés szerint Eden genfi jelentéseit, valamint az indokínai helyzetet vitatták meg. PÁRIZS Hétfőn ülést tartott a francia minisztertanács is. Az ülés után kiadott kommüniké szerint a francia kormány „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a genfi konferencia végetvessen az indokínai háborúnak“. Indonézia részt kíván venni a genfi értekezlet indokínai vitájában Genf (MTI). Az »AFP« jelentése szerint Indonézia kormánya hivatalosan kérte a francia külügyminisztériumot, hogy küldöttséggel képviseltethesse magát a genfi értekezlet második részében, amikor az indokínai kérdést tárgyalják. A Marcali Járási Pártbizottság nemrégen bírálatot kapott, hogy a pártépítő munkát elhanyagolta a járásban. A járási pártbizottságon megszívlelték a bírálatot és azóta mindent megtesznek, hogy kiköszörüljék a járás nevén esett csorbát. Hosszúvízen és Kelevíz községben eddig nem veit pártszervezet, pedig vannak a községben becsületes, jól dolgozó parasztok, fiatalok, akik megérdemelték volna A tsz-ek megszilárdítására is gondot fordít a Marcali Járási Pártbizottság, ügy segíti elő a tsz- ek megszilárdítását és továbbfejlesztését, hogy látogatást szervez a barcsi Vörös Csillag tsz-be. LegköA balatonboglári MNDSZ tagjai lelkesen ünnepelték meg a 10. szabad május 1-ét. A kedvezőtlen idő ellenére az asszonytársak szép számmal jelentek meg a délelőtti felvonuláson. Külön ki kell emelni Komano- vics József né asszonytársat, aki 55 éves létére az egész felvonulás alatt egyedül vitte az MNDSZ zászlaját, nem fogadta el az asz- szonytársak felajánlott segítségét. A felvonulás után megtartott már, hogy pártunk soraiba felvegyék őket. A mezőgazdasági mun" kákban és az állam iránti kötelesség teljesítésében kitűnt dolgozók közül most mindkét községben vettek fel a párt soraiba és megalakították a pártszervezetet. A járási pártbizottság feladata a továbbiakban, hogy az új párt- szervezeteknek segítséget adjon, nevelje őket arra, hogy a község jó vezetőivé váljanak. zelebb a szenyéri Uj Élet tsz tagjaival és a község néhány élenjáró dolgozó parasztjával látogatják meg megyénk, az ország egyik legjobb termelőszövetkezetét. kultúrműsoron és ünnepi beszéden is mind részt vettek az asszonyok. Délután a sportpályán 380 iskolás- és 50 óvodás-gyermeket ajándékoztak meg az asszonyok édességekkel, hogy a kicsinyeknek még kedvesebbé tegyék a május elsejét. A szeretetcsomagokat az MNDSZ-asszonyok fáradságot nem kímélve, közös munkával készítet' ték. A tag- és tagjelöltf el vétel más községekben is javult. Varászlón 5 tagjelöltet vettek fel az áprilisi taggyűlésen. Bizén, Somogyszent- pálon is erősítették soraikat a pártszervezetek, több példamutató dol_ gozó parasztot vettek fel tagjelöltnek a taggyűléseken. Gondot fordít a Marcali Járási Pártbizottság a helyi kezdeményezésekre is. Somogyszentpálon régóta hiányolják a község szorgalmas dolgozói, hogy nincs mozi a faluban. A MOKÉP már többször ígérte, hogy vándormozival rendszeresen látogatja a falut, sőt szerződést is kötöttek, de mindez ideig még nem jutott el a mozi Somogyszentpálra. Nincs villany még Somogyszentpálon, ezért okoz nehézséget a mozi létesítése a faluban. Ezt akarja a JB új kezdeményezéssel meg_ szüntetni. A község vezetőivel mo st azon törik a fejüket, hogyan lehetne egy kis ,.erőművet“ létesíteni a faluban. Van ugyanis a falunak egy elég bővizű patakja, amely kisebb áramfejlesztő meghajtására elegendő lenne és tudna adni annyi áramot, hogy a kultúr- házban világítsanak vele. A megoldás közös ügye a falunak, a járás vezetőinek, közösen is munkálkodnak valóraváltásán. Moszkva9 Ulica „Pravdi“ dóm 24. MOSZKVA, PRAVDA'U. 24. Milliók ismerik ezt a címet. A hatalmas palotába, melynek oromzatán messzire világítanak a „Pravda“ szó betűi, véget nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy szovjet ország minden részéről, a világ legtávolabbi pontjairól. A szovjet emberek akkor írnak erre a címre, amikor az egész néppel meg akarják osztani örömüket, sikereiket, amikor nyilvánosságra akarják hozni alkotóterveiket, amikor bírálják a fogyatékosságokat, amikor tanácsot kérnek, vagy egyszerűen szeretetüket fejezik ki a kommunista párt és a szovjet nép iránt. . . Vegyük kezünkbe a „Pravda“ bármelyik számát. Első oldalán mindig megtaláljuk a legidőszerűbb, legfontosabb témáról szóló vezércikket. A vezércikk mellett rendszerint három kis hasábot fog" lal el a „Hazánk egy napja“ című rovat. A „Pravda“ tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársaságából és területéről sürgönyileg, telefonon, rádión és repülőpostával közük á nap eseményeit, a szovjet emberek újabb és újabb munkagyőzelmeit. Nincs olyan esemény az országban, amelyről a „Pravda“ ne tudósítana. De lapozzunk csak egyet. Az újság másik oldala rendszerint a pártszervezetek életével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkáslevelezők, falusi levelezők, tudósok, orvosok, mérnökök, háziasszonyok és diákok írnak a „Pravdá“-ba. Ismertetik tapasztalataikat, eredményeiket, bírálják a párt' és gazdasági szervezetek, kulturális intézmények munkáját. A „Pravda“ a hibákkal szembeni kérlelhetetlenségre, az állami érdekek védelmére, kötelességeik maradéktalan teljesítésére neveli a szovjet embereket. A „Pravda“ széleskörű propaganda-, agitációs- és szervezőmunkát végez. Hasábjain rendszeresen megjelennek a szövetségi köztársaságok, határterületek pártmunkásainak, a szovjetek dolgozóinak írásai. A „Pravda“ rendszeresen közöl sajtószemlét, foglalkozik a többi újság és folyóiratok munkájával, helyet ad legjobb anyagaiknak. A harmadik és negyedik oldalt a külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes, cikkekből ér' tesülhetünk, hogyan virágzanak az európai népi demokratikus országok. Sikeresén építi az új életét a népi Kína. Elmélyülnek az ellentétek az imperializmus táborában. Mindjobban terebélyesedik és erősödik a népek harca a békéért és demokráciáért. . . A negyedik oldal alján apró betűs szedéssel megtaláljuk a lap állandó rovatainak elnevezéseit. E rovatok munkatársai sokrétű mUn_ kával járulnak hozzá, hogy a lap idejében tájékoztassa olvasóit a legfontosabb és legérdekesebb eseményekről. Most pedig lépjünk be a hatalmas üvegpalotába és látogassunk el a nyomdába. A szerkesztőségi kollektíva mellett a nyomda dolgozói is nagyszerű munkával járulnak hozzá az SZKP Központi Bizottsága lapjának elkészítéséhez. I A szerkesztőségből csőpostán keresztül jutnak a kéziratokat tar' talmazó tokok a szedőterembe. A korszerű szedőgépek egész sorokat szednek ki egyszerre. A tárcák, cikkek és sürgönyök szedők, korrektorok és lektorok kezéből kerülnek a tördelők asztalára. Éjfélre befejeződik a tördelés. A nyers papírlapra nyomott újságoldalakat a szerkesztőségbe küldik, ott újra elolvassák az anyagot, majd az egészet visszaküldik a nyomdába. A tördelt oldalakat, matricázzák, a kész matricák ezután az öntödébe kerülnek. Itt „elválnak“ a matricák útjai. Egy részüket különleges tokokba csomagolva a repülőtérre küldik. A gépmadarak az ország minden részébe elviszik a ,.Pravda“ matricáit. A helyi nyomdákban azután a matricák felhasználásával kiöntik az oldalakat és helyi hírekkel kiegészítve kinyomtatják a „Pravda“ megfelelő mutációját. A „Pravda“ moszkvai nyomdája számára előkészített matrica rög' tön az öntödébe kerül. Az öntő- arutómatákból percek alatt kerülnek elő a félhengeralakú öntvények, az oldalak. Az újság egy-egy számának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. Az öntött oldalakat azután futószalagra helyezik. . . ... A rotációs gép megtelik papírtekercsekkel. A 80 méter hosz- szú gépóriás óránként többszázezer példányt nyomtat ki. Ha egyetlen szalagban fognák össze a papír- mennyiséget, amely egy év alatt keresztül megy a gépen, tíznél is többször átfonhatnánk vele az egyenlítőnél a földtekét. , A balatonboglári MNDSZ-asszonyok is lelkesen ünnepeltek május 1-én
