Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-28 / 175. szám
2 ran SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 július 23. Az SZKP Központi Bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának SO. évfordulójára Július 30-án fesz öt wen éve, hogy megnyílt az Oroszországi Szociáiáemokraita Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ez az évforduló kiemelkedő esemény a Szovjetunió Kommunista Pártjának, országunk népeinek életében és az egész niemzíeíköizi forradalmi mozgalom történetében. Ezen a 'kongresszuson vetették meg a munkásosztály harcos, forradalmi •marxista pártjának alapját, egy újtípusú pártét, mely elvileg különbözik a II. Internacionálé reformista pártjaitól. „A bolsevizmus — írta V, I. Lenin — mint politikai eszmeáramlat és mint politikai nárt 1903 óta állt fenn“ — hangzik a 'bevezető rész. A bevezető a továbbiakban hámig súly o,zz a, hogy Lenin, Marx és Engels tanításai!\aik. hű 'követője, az új történelmi körülmények között a marxizmust alkotó szellemben tovább fejleszt ette és kérlelhetetlenül harcolt a marxizmus nyii't és titkos ellenségei ellem, az opportunizmus minden megnyilvánulása ellen. Lenin, a forradalom lángelméje, által megteremtett Bolsevik Párt győzelemre vitte az 1917. évi Nagy Októberi Szociálist.a Forradalmat, megszervezte a proletariátus diktatúráját, biztosította .a szocialista társadalom felépítését és biztosan vezeti előre a szovjet népet a kom- mun.zmus felé. Lenin neve el választhat at Jam a Kommunista Párt történetétől', szorosan összeforrott a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének keletkezésével, fejlődésével. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nép határtalan szere'tetéc és bizalmát élvezi. A Szovjetunió dolgozói hosszú évek történelmi tapasztalátai alapján meggyőződtek arról, hogy az országukban fennállott politikai parték közül csak a Kommunista Párt igazi népi párt, amely kifejezi a dolgozók alapvető érdekeit — hangsúlyozza a bevezető. A bevezető rész kiemeli, bogy fél évszázad dicsőséges harcaiban a zseniális Lenin, majd nagy tanítványa és ügye folytatója, a nagy Sztálin és harcostársai vezetése alatt megedződött a Kommunista Párt a kommunizmust építő, szovjet társadalom vezető és irányító ereje és hogy a párt gazdag történelmi tapasztalatai lelkesítő például szóig,állnak minden ország kommunista és munkáspártija számára. I. Az OSZDMP II. kongresszusának történelmi jelentősége Az SZKP Központi Bizottsága téziseinek ellső fejezete, amely az OSZDMP II. kongresszusának történelmi jelentőségével foglalkozik, ismerteti a 'történelmi helyzetet, amelyben Oroszország marxista pártja megalakult. A kapitalizmus akkor Tépett legfelső és legutolsó 'szakaszába, az imperializmusba' és a proletár forradalom közvetlen gyakorlati kérdéssé vált. Oroszország abban az időiben az imperiai- lízmus valamennyi ellentmondásának csomópontja volt, az orosz cárizmus és a nyugati imperializmus érdekei a legszorosabban ösz- szeíonódtak. Az első fejezet ismerteti az oroszországi marxista mozgalom eredetét, amelynek első állomását a Plehánov vezetésével 1883-ban megalakult „Munka felszabadítása“ marxista csoport jelentette. A tulajdonképpeni forradalmi proletár- párt csírája azonban a lenini „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására“ (1895) volt. A szövetség tevékenysége a marxizmusnak a munkásmozgalommal való széleskörű egyesítésére irányult. • Az OSZDMP első kongresszusa (1‘898) — amely kimondta a marxista párt megalakulását — nem érte el célját. Az oroszországi marxista mozgalom’ továbbra is egyes elkülönült szociáldemokrata ■körök és csoportok . stádiumában maradt. Pusztított a munkásosztály politikai, harcát és vezető szerepét ■tagadó „ökonomizmus“ mérge, A II. kongresszus idején eldőlt a legfontosabb politikai kérdés; milyen utón halad a fiatal orosz munkásmozgalom? A szocialista ideológiától lelkesítve a cárizmus és kapitalizmus ellen — ezt az utat jelölték Lenin éa a bolsevikek — vagy rácsúszik a reformizmus útjára, hogy a menseviíkek terveinek megfelelően a pártot hozzáidomítsa a cárizmushoz és a kapitalizmushoz. A tézisek első fejezete hangsúlyozza; ..Lenin éa a lenini ..Iszkra“ ideológiai elveinek a párt II. kongresszusán aratott győzelme döntő jelentőségű volt pártunk és a forradalom fejlődése, az egész nemzetközi forradalom, szempontjából“. A II. kongresszust megelőző évtized munkásmozgalmának történetét Lenin harca — a szocialista tudat harca az ösztönösség ellen — tetté nevezetessé. A továbbiakban kiemeli az ..Iszkra-nak,- a Lenin által alapított egész Oroszországra kiterjedő marxista lapnak szerepét, amely központtá vált a párt erőinek egyesítése, a pártkáderek összegyűjtése és nevelése szempontjából. Lenin a párt megteremtésekor a forradalmi harc életbevágó feladataiból indult ki, mesterien általánosította a marxisták szervezési tapasztalatait. Megteremtődött a munkásmozgalom mintaképévé vált harcos, edzett Kommunista Párt alapja. Az oroszországi munkásmozgalom' követelményeinek megfelelően Lenin .továbbfejlesztette a munkás- mozgalom egyesítését a szocializmussal, kidolgozta a munkáspárt ideológiai alapjait, magasra emelte a forradalmi elmélet jelentőségét. Lenin bebizonyította, hogy csak élenjáró elmélettel rendelkező párt lehet a dolgozók igazi vezére. A fejezet kiemeli; ..az OSZDMP II. kongresszusának történelmi jelentősége abban áll, hogy az a kongresszus a lenini1 „Iszkra“ által felvetett és kidolgozott Ideológiai szervezeti elvek alapján megteremtette Oroszországban a valódi marxista pártot.“ A kongresszus döntő jelentőségű abból a szempontból is, hogy felvette programmjába a. marxizmus legfontosabb tételét, a proletariátus diktatúrájáról szóló tételt,. A proletárdiktatúráról szóló pont Lenin műveinek történelmi jelentőségű győzelme volt. A pártprogramra- ba felvették még a parasztkérdéssel kapcsolatos forradalmi-demokrata követeléseket. Lenin megvédte a bundisták és a lengyel szociáldemokraták ellen 'a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló pontot, megvédte a proletárinternacionalizmus alapel-veit. A II. pártkongresszuson diadalt arattak a forradalmi harc nagy eszméi. A II. kongresszus elfogadta á minimális és maximális prog- rammot, amely a párt VIII. kongresszusáig (1919) a párt harcos vezérfonala volt — mutat rá az első fejezet. A II. kongresszuson a párt feű építésének szervezeti alapelvei körül vívott harcban Lenin áz alapvető marxista tételeket védelmezte a mensevikekkel szemben, azt, hogy a párt a munkásosztály öntudatos, szervezett élcsapata, amelyet a forradalmi elmélet a társadalmi fejlődés törvényeinek' és az osztályharc törvényeinek ismerete, a forradalmi mozgalom tapasztalatai fegyvereznek fel. Lenin hangsúlyozta, hogy csak ilyen párt tudja sikeresen irányítani a harcot a 'hatalom kivívásáért. Lenin a párt egységének megóvása érdekében rámutatott, hogy szilárd, proletár vasfegyelemre Van szükség, amely egyformán kötelező a párt minden tagjára, vezetőjére és az egyszerű párttagokra egyaránt. Hatalmas jelentőségű az a lenini tétel is, hogy minidén párttag felelős a pártért és hogy a párt felelős minden tagjáért. A pártélet Lénin által kidolgozott szabályai előírták a párt szervezeti szabályzatában foglalt követelmények legszigorúbb megtartáí sát. Lenin külön hangsúlyozta a kollektiv vezetés elvét, mert ez biztosítja a pártot a véletlenekkel és az elfogadott határozatolkiban az egyoldalúságokkal szemben. Lenin, a marxizmus történetében először dolgozta ki a pártról szóló tanítást. Lenin harca a II. kongresszuson a Programm és a szervezeti kérdésekben megvonta a válaszfalat az OSZDMP forradalmi része, a bolsevikok és opportlunis- ta része, a mensevikek között. A tézisek hangsúlyozzák Leninnek. Marx és Engels ügye folytatójának, a forradalom- kiváló stratégájának halhatatlan érdemeit, kérlelhetetlen harcát az opportunizmus ellen,, kiemelve ennek óriási jelentőségét minden ország forradalmi mozgalmának fejlődése szempontjaim1. „Az OSZDMP II. kongresszusa fordulópont volt a világ munkásmozgalmában“ — mutat rá befejezésül a tézisek első fejezete. II. A Kommunista Párt harca a proletárdiktatúráért A tézisek második fejezete elöljáróban hangsúlyozza. hogy az Oroszországi Szóéi á'deuWk rata Munkáspárt II. kongresszusától a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig a bolsevikok bizonyultak az egyetlen forradalmi- marxista erőnek Oroszországban. Lenin ebben az időszakban 'zseniálisan megalapozta a bolsevikok itaktikájáf, világos perspektívát adott az orosz marxistáknak a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnő veséről. Lenin bebizonyította, hogy az akkor ’kialakult történelmi helyzetben a forradalom győzelmének elengedhetetlen feltétele a munkásosztály szövetsége a parasztsággal , a proletariátus vezető szerepének biztosítása mellett. A második fejezet a tovább,lakban a bolsevikek vonala és a mouse vikek vonala közötti harccal foglalkozik. Ez a harc — mutat rá —• különösen kiéleződött az 1905— 1907-es években, az első orosz forradalom idején. A bolsevik ok egy népi forradalom megindítására és győzelemrevitelére, ,a cárizmus fegyveres felkeléssel váló megdöntésére, a munkások és parasztok képviselőiből álló ideiglenes forradalmi kormány alakítására törekedtek. Ezzel szemben a mensevi- kek amellett kardoskodtak, hogy a forradalomban a liberális burzsoáziát illeti meg a vezető szerep és a forradalom felgöngyölítésére törekedtek. Az 1905’ös orosz forradalom veresége után, a sztoiipini reakció nehéz éveiben a bolsevik ok' az új forradalom előkészítésének irányvonalát követték, s fáradhatatlanul gyűjtötték az erőket a forradalmi mozgalom újabb fellendítéséhez. A mensevikek ebben az időszákban egyre jobban elfávolliod- tak a forradalomtól, a proletariátus illegális forradalmi pártjának felszámolását követelték, nyílt 1 íkvidátorokká váltak. A reakció nehéz körülménye között csak a bolsevikoik, a leninisták maradtak hűek a marxizmushoz — emeli ki a II. fejezet. — A sztoli- pini reakció időszakának legfontosabb eseménye az OSZDMP prágai konferenciája (1912) volt. A párt ezen a konferencián kiűzte soraiból a mensevJk Likvidátorok at és ezzel megteremtette az alapját annak, hogy a bölsevikok politikai csoportból önálló párttá alakuljanak. A prágai konferencia tehát megvetette a,z alapját az újtípusú pártnak, a Ieninizmus pártjának, a Bolsevik Pártnak. Ezután a tézisek az 1912—1914 közöt. i években bekövetkezett újabb Wradaimi fellendülés jelentőségé' el foglalkoznak és kiemelik azt a fontos szerepét, amelyet az 1912 tavaszán alapított „Pravda“, a párt legális napilapja töltött be a forradalom sikeres előkészítésében. A továbbiakban a tézisek a bolsevikok pártjának az 1914—1918— as világháború nehéz időszakában vívott harcát ismertetik. A II. fejezet rámutat, hogy a II. Interna- cionálé árulóival szemben a bolsevikoik .a marxista-leninista elméletet követve következetesen harcoltak az imperialista háború polgárháborúvá való változtatásáért, az imperialisták oroszországi hatalmának megdöntéséért, &z imperialista háború elleni harc minden országban váló támogatásáért. Az egész világ munkásosztályára nézve óriási jelentőségük volt Lenin háború alatt írt elméleti munkáinak, elsősorban „Az imperializmus, mint a kapitalizmus 'legfelsőbb foka“ című művének. Le' nin ebben a könyvében kimutatta, hogy „az imperializmus- a pro'Ietá" riátus szocialista forradalmának előestéje“, Lenin történelmi érdeme az — hangsúlyozzák a tézisek, —• hogy az imperializmus elemzésénél hatalmas tudományos felfede zést tett': megfogalmazta és megindokolta azt a lángeszű következtetést, hogy liehet,séges a szocializmus győzelme kezdetben egynéhány, sőt egy országban. Ez a szó chilista forradalom új, beíejrpftt elmélete volt. Gazdagította és előrevitt, e a marxizmust,, elméleti és taktikai útmutatással szolgált a bői s evikokitaik a háború, ;a béke és a forradalom kérdésében, Oroszország munkásai a Bolsevik Párt vezetésével az első vi-’á'g* háborúban megdöntötték a cá:iz- mu~t és biztosították a burz-oá demokratikus forradalom győzelmét. Majd megteremtve a szocialista forradalomba való áttérés feltételeit,, az orosz munkásosztály élén a bolsevik,ok pártjával, szövetségben a .szegényparasztsággal, a katonák és matrózok támogatásával _ a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, megdöntötte a burzsoázia hatalmát, megteremtette á szovjet hatalmat, létrehozta a szocialista szovjet államot, s ezzel megvalósította az OSZMDP II. kongresszusán, elfogadott program- mot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletár- forradalom lenini elméletének diadala volt — hangoztatja befejezésül a II. fejezet. III. A Kommunista Párt a szocializmus felépítéséért vívott harcban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom uj korszakot nyitott az emberiség történetében, a kapitalizmus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus, diadalának korszakát ’—- hangzik a Hl. fejezet bevezető mondata, majd hangsúlyozza, hogy az októberi forradalomban kivívott győzelem eredményeképpen a Szovjetunió Kommunista Pártja a világ forradalmi és munkásmozgalmának ..rohambri- gádjává’’ Vált. A tézisek a továbbiakban foglalkoznak azzal a hatalmas harccal, melyet a gazdaságilag elmaradt Oroszország élenjáró, erős szocialista hatalommá való átalakítása érdekében folytatott a szovjet nép a Lenin által kidolgozott és tudományosan megalapozott, programim útmutatásai alapján. A Kommunista Párt — leküzdve a hatalmas gazdasági nehézségeket, és a belső ellenforradalom lázadásait — a szovjet népet teljes győJ zelemre vezette az intervenciósok és a ffihérgárdisták fölött. Az intervenciót leküzdve a szovjet nép- óriási építőmunkába fogott, amelyet a szocializmus építésének lenini terve irányított. A Szovjetunió dolgozói a Kommunista Párt vezetésével elsőnek indultak meg a szocializmus építésének, feltáratlan útjain, utat törve az egész emberiségnek a szabad és 'boldog élet felé — emeli ki a III. fejezet. Ezután a tézisek rámutatnak, hogy a proletariátus győzelmes diktatúrájának közepette a párt és a nép ellenségei, a trockisták, bu* haripisták, burzsóÚ-nacionalistáik, ezek a merisevik maradványok kapi- tuláns- álláspontot foglaltak el a szocializmus felépítésének kérdésében. A Kommunista Párt Központi Bizottsága -1— amelynek élén J. V. Sztálin, V. I. Lenin ügyének nagy folytatója állt- — vezetésével, szétzúzta az árulókat és kapitulánso- k'at. megvédelmezte a lenimzmust és határozottan irányt vett a szór cializmus felépítésére a Szovjetunióban. A párt abból a lenini tételből indult ki, hogy a Szovjetunióban mindaz megvan, ami szükséges és elégséges a teljes szocialista társadalom felépítéséhez — hangsúlyozza a. III. fejezet. . A tézisek a továbbiakban rámutatnak azokra a hatalmas eredményekre. amelyeket a szovjet nép a háború előtti ötéves tervek idején ért el a párt által kidolgozott tervek alapján és amelyek révén a Szovjetunió elmaradt agrárországból ihatalmas szocialista, ipari-, kol- hozihatalommá változott. A Szovjetunióban véglegesen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, örökre megsemmisítették az embernek ember által való kizsákmányolását. A .szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt törtéirelemben elsőnek építette fel az új társadalmi rendszert, a szocializmust,. A szocializmus győzelme felszámolta a munkanélküliséget és megteremtette a dolgozók jómódú, kulturált életének feltételeit. A. Kommunista Párt a lenini-sztálini nemzetiségi politikát követve megszabadította Oroszország népeit az évszázados társadalmi és nemzetiségi elnyomástól és* m g.téremtette a hatalmas, soknemzetiségű szocialista államot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. A szocializmus győzelmének alapján kibontakoztak és megerő ödtek a szovjet társadalom olyan hatalmas_mozga- tó erői, mint az 'erkölcsi-politikai egység, a Szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság — hangoztatják a tézisek, A III. fejezet ezután rámutat: A Szovjetunió alkotmánya lerögzítette ' a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeit, a Kommunista Párt XVIII. kongresszusa (1939) pedig meghatározta a szovjet társadalomnak szocializmusból a kapitalizmusba való fokozatos átmenet útját. v A szccializ'mue 'felépítése a Szovjetunióban Lenin végakarata teljesítésének eredménye, a Kommunista Párt bölcs vezetésének eredménye. a párt politikáját egységesen támogató munkások parasztok, értelmiségiek hősies munkájának eredménye. A párt azért győzedelmeskedett és győzedelmeskedik, mert hű a leninizmushoz. J. V. Sztálin 1941 április '22-én mondott felszólalásában beszélt Lenin nagyságáról és Lenin végakaratának jelentőségéről; ,.Ö, Lenin, tanított minket úgy dolgozni, ahogy a bol- sevikoknak dolgozni kell, nem ismerve félelmet és nem riadva visz- sza sem ilyen nehézségtől” — emeli ki a fejezet. A tézisek ezután méltatják annak a ténynek történelmi jelentőségét, hogy a Szovjetunió társadalmi éS államrendszere fényesen kiállta a Nagy Honvédő Háború hatalmas próbáját — majd. rámutatnak, hogy a háború napjaiban a párt a fasiszta hódítók elleni össznépi harc lelkesítőjeként, szervezőjekéht lépett fel s az országot egységes harci táborrá alakította. 'A háború évei alatt a Kommunista Párt még jobban összeforrt a néppel, még szorosabb kapcsolatot teremtett a dolgozók, széles tömegeivel. A háború ismét bizonyította, hogy az egyetlen harci szervezet, amely nem ismer ingadozást éa ellentétet soraiban. A Kommunista .Párt vezette szoyjet nép és a hős Szovjet Hadsereg szétzúzva a fasiszta agresz- szorokat. megvédelmezte hazája szabadságát és függetlenségét, megmentette Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabság veszélyétől. A szocializmusnak' a fasizmus felett a második világháborúban aratott győzelme eredményeként^ a kapitalizmus rendszeréről levált Európa és Ázsia több országa, amelyekben megszilárdult a népi démokratikue hatalom. A szocializmus és a demokrácia ügyének kimagasló győzelme volt a népi forradalom győzelme Kínában és a Kínai - Népköztársaság, megalakulása. Mérhetetlenül megerősödött a Szovjetunió helyzete, igen megnő" vekedett a Szovjetunió tekintélye és befolyása az egész nemzetközi fejlődésre — emeli ki a Hl. feie' zet. A fejezet a továbbiakban azokat a hatalmas sikereket méltatja, amelyeket a háború utáni években a Kommunista Párt lelkesítette szovjet nép páratlanul rövid idő alatt ért el a népgazdaság valamennyi ágában és a kultúra minden területén. A III fejezet ezután hangsúlyozza a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának történelmi jelentőségét, a szovjet nép további előrehaladása szempontjából — majd megállapítja, hogy a (Folytatás a 3. oldjon.)
