Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP A „Tribune“ Kina ENSZ-be való felvételének kérdéséről LONDON (MTI). A „Tribune", az angol munkáspárt úgynevezett Bevan-csoportjának hetilapja írja: Az amerikai szenátus batároza fa, amely ellenzi Kína felvételét az ENSZibie, a hatványozott őrület netovábbja, ez az álláspont, ha az Egyesült Államok hivatalos poli­tikája, gátat emelne az igazi béke megteremtésének útjába/ a Távol- Keleten és az ENSZ halálos ítéle­tét jelentené. Az Egyesült Álla­mok közvéleményének, főként a törvényhozásnak nagyon isolkat kell még fejlődnie, amíg fel tudja ismerni a való tényeket a 1'ávoJ- Keíeten. Eljön majd az idői, félté" ve, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerrel járnak —amit remélünk, — hogy ez lesz a nem­zetközi politika legfontosabb kér­dése. RÖVID KÜLFÖLDI BÍREK KOPENHAGA A nők világkongresszusának jú­nius 5-én megtartott esti ülésén meg­indult a vita Andrea Andreen asz- szonynak (Svédország) „Feladataink a nők jogainak kivívásáért és meg­védéséért folyó harcban’1 című be­számolója felett. A vitában felszó­laltak Dánia, Irán, Törökország, Tri­nidad és Románia képviselői. A kongresszusnak sok dón szak- szervezet és munkásszervezet kül­dött üdvözletét. „A külföldi sajtó Dulles közeb és középkeleti útjáról“ — B. Leontyev cikke a „Pravdádban Moszkva. John Foster Dulles, az Eigyesült Államok külügyminisztere és Stassen. a Kölcsönös Biztonsági Hivatal igazgatója /nemrégiben há­romhetes utazást tett a Közel- és Közép-Kelet országaiban. Ennek az utazásnak egyik legfőbb célja a ,,Reuter” hírügynökség kifejezése szerint „a középkeleti védelmi szer­vezet megteremtése“ vollt, — hang­zik /többek között a cikk. A Közéi- és Közép-Kelet, vala­mint Dél-Ázsia országaiban tiltako­zó tüntetésekkel fogadták Dulles és Stassen érkezését. Amerre jártak, mindenütt számtalan amerikaelle- nes feliratot láttak. A sajtó közlése szerint Dulles kénytelen vollt beismerni hogy le­hetetlen az északatlanti (Szerződés­hez hasonló katonai egyezményt varrni „a1 kilenc középkeleti és dél- ázsiai ország" nyakába. Leontyev a továbbiakban rámu­tat. hogy Düiles és Stassen utazá­sának feladata nemcsak a középke­leti '„védelmi“ ezer vezet megterem­tése volt, hanem még egyéb is. Amint a lapok írják, Dulles azt ajánlotta Iraknak és Transzjordá- n iának, hogy érvénytelenítsék Ang­liával régebben kötött szerződései­ket. Az Egyesült Államok gazdasági behatolása a Közép-Kelet hatalmas térségébe — ahol Nagy Britannia nomhág még uralkodó pozíciót fog­lalt el — ma már tény. B. Leontyev cikke befejezésül azt írja: „A köze'keieti amerikai politika alapja az Egyesült Álla­moknak az az állhatatos törekvé­sük. hogy megkaparintsák a Közel­és Közép-Kelet kőolaj forrásait, ki­terjesszék politikai, gazdasági és katonai uralmukat erre a vidékre és ilymódon kiszorítsák Angliáit. Ez tükröződött Dulles- nemrég vé­gétért utazásában, amelynek -két­ségtelen következménye lesz az an­gol-amerikai ellentétek további ki­éleződése a Közel- és Közép-Kelet térségében“. _____________________ B idault elfogadta a kormányalakítási megbízás* Párizs (MTI). A „Reuter" je­lentése szerint Bidault, a megbu­kott francia kormány volt külügy­minisztere szombaton elfogadta Vincent Áuirliol köztársasági elnök ajánlatát, hogy tegyen kísérletei a<z új kormány megalakítására. Bidault, aki ,a 16 napja -tartó francia kormányválság ötödik aii- ni-szterelniökj elölt je, közölte, hogy kedden vagy szerdán fogja kérni a beiktatását a nemzetgyűléstől — I fűzi hozzá a jelentés. Bonn (ADN) Azzal kapcsolat ban, hogy Ba-den-Ba d e n b e.n a meg­szálló hatóságok aláaknázzák a víz vezetékrendszert, Rudolf Kohl szövetségi gyűlési kommunista képviselő a következő interpellá­ciót .terjesztette-ellő: ■ „Ki felelős azért az ostoba parancsért, amely­nek értelmében robban-tókamráka-t helyeznek él a baden-badeni- tor- rásvezetékek alá? Mit szándéko­zik tenni a szövetségi kormány ezen tervek végrehajtásának meg­akadályozására;?" A bonmii pénz­ügyminisztérium államtitkárának az interpellációira adott válaszá­ból az derül k-i, hogy a megszálló csapatok az Adenauer kormány teljes beíleeigyez,ésével hajtják vég­re -a Tohbantókamrálk beépítését a ví z v e ze t é k rend s z erbe, BERLIN A nyugatnémet szövetségi gyűlés mentelmi bizottsága „bizonytalan időre” elnapolta a Németország Kommunista Pártjának tíz képvise­lője elleni ügy tárgyalását, noha Adenauer kiadta a parancsot, hogy a kommunista törvényhozók mentel­mi jogát még a választási harc ki­bontakozása előtt fel kell függesz­teni. A mentelmi bizottság azért volt kénytelen így dönteni, mert Nyu- gat-Németország lakossága egyre vi­harosabban elítéli az Adenauer- rendszer fasiszta terrorpolitikáját. ROMA Az olaszországi választási hadjá­rat gyakorlatilag már befejeződött. Június 7-én reggel 6. órától este 22 óráig és június 8-án reggel 7 órától 14 óráig tart majd a szavazás,. 48.743 választási körzetben két-két urnát állítanak fel:, egyet a szená­tusi jelöltekre, egyet pedig a képvi­selőházi jelöltekre leadandó szava­zólapok számára. A képviselőházi és szenátusi választásokra egyidőben kerül sor. PEKING * # A „Vietnami Hírügynökség" be­számol arról, hogy május hónapban a vietnami néphadsereg alakulatai Észak-Vietnamban, a Vörös-folyó mindkét partján hevesen támadták a franciák állásait. A népi harcosok május 11-ig különböző összetűzések­ben megsemmisítettek egy ellensé­ges századot, két szakaszt és továb­bi 24 ellenséges katonát. Ezenkívül 122 foglyot is ejtettek. BUKAREST . Könyvhónapot rendeztek a Román Népköztársaság Magyar Autonom te­rületén. A könyvhónap alatt 21 ál­lami könyvüzleten kívül könyvsát­rak százaiban állították ki és adták el nagy példányszámban a könyve­ket. Az üzemekben és a vállalatok­nál is könyvvásárokat rendeztek. A Magyar Autonom terület lakos­sága kulturális színvonalának gyors emelkedését bizonyítja az a tény, hogy az idén a terület dolgozói 240 százalékkal több könyvet vásárol­tak, mint a múlt év hasonló idősza­kában. NEW YORK A newyorki „Stanley’1 filmszínház — írja a „Daily Worker” — a na­pokban bemutatta a „Szadko” című színes szovjet mesefilmet. A film zenéjét Rimszkij-Kors?ákov művei­ből állították ösSze. Andrea Andreen asszony beszámolója a nők világkongresszusa ülésén Kopenhága (TASZSZ). A nők vi­lágkongresszusa június 5-i délutáni ülésén elhangzott Andrea Andreen asszony (Svédország) beszámolója az I. napirendi pontról. Ez a napirendi pont a nők jogaival foglalkozik. „Mi, nők — mondotta Andrea Andreen asszony — számbelileg az emberiség felét jelentjük és tapasz­talatból tudjuk, hogy méltók va­gyunk az egyenjogúságra”. A nők egyenjogúságának követe­lése különösen fokozódott a második világháború után. A világközvéle­mény ebben segítséget nyújtott a nőknek. Ennek hatására az Egyesült Nem­zetek Szervezete kimondta az egyen­jogúság elvét és javasolta a kormá­nyoknak, hogy adják meg a nőknek a szükséges jogokat. Ezt az’élvet azonban nem kielégí­tően valósítják meg. ' Sok kormány semmibe veszi e jogokat, más kor­mányok. pedig csupán formálisan nyújtanak bizonyos jogokat, nem biztosítják azonban azok megvalósí­tását. így sokmillió asszony teljesen jogfosztott. Az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvét azokban az, országokban sem alkalmazzák, ahol elismerték. Kivé­tel csak a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok. Az Egyesült Államokban a nők a szak­mák többségében 30—40 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a fér­fiak. A néger nők átlagos keresete csunán kétötöde a fehér nőkének. Nagy-Britanniában, Svédország­ban, Franciaországban és Japánban a nők bére jelentősen kevesebb a ' férfiakénál. Még súlyosabb a nők helyzete a gyarmati országokban és a gyámság alatt álló területeken. 3 Az országok többségében semmibe veszik a nőknek a munkához való jogát. Sok országban nincs szakmai ok­tatás és ez korlátozza a nőknek azt a jogát, hogy szakmát szerezzenek és szakmunkát végezhessenek. Valamennyi tőkés országban a nőknek a munkához' való jogát kor­látozza az is, hogy nem biztosítják törvényes rendelkezések az anya- és gyermekvédelmet. A nők nem kap­nak terhességi szabadságot, egyálta­lán nincs elég napközi otthon és böl­csőde. Indiában, Iránban, Törökország­ban, Algírban, Tuniszban, Marokkó­ban a nők írástudatlansága 80—90 százalékos. Az írástudatlan nők szá­ma Olaszországban is jelentős. A nők 15 országban sem nem választ­hatnak, sem nem választhatók az államhatalmi szervekbe. Az előadó az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Spanyolor­szágból, Iránból, Brazíliából adato­kat idézett, amelyek azt mutatják, hogy ezekben az országokban külön­böző —- képzettségi, lakóhely szerin­ti, vagyoni stb. — cenzusok korlá­tozzák a. nők politikai jogait. Colom­bo ában, Hondurasban, Paraguayban, Egyiptomban, Transzjordániában, Tuniszban, Marokkóban és más or­szágokban a nőknek egyáltalán nincs választójoguk. Mostanában — folytatta Andrea Andreen asszony — a nők számára mind korlátozottabbá válnak a lehe­tőségek, hogy részt vehessenek a no- litikai, gazdasági és általában véve a közéletben. A fegyverkezési haj­szát folytató kormányok el akarják nyomni népeik növekvő ellenállását. Megtorló intézkedéseket tesznek a jogaikat védő asszonyok ellen. Kor­látozzák és eltiltják a gyűléseket, tüntetéseket, megsértik a szólássza­badságot, feloszlatják a női szerve­zeteket, letartóztatják és börtönbe vetik a nőmozgalom vezetőit, és har­cosait. Az anyák és háziasszonyok napról- napra nehezebben látják.el családju­kat a férj nyomorúságos keresetéből, vagy a munkanélküli segélyből. Andrea Andreen asszony szembe­állította a kapitalista országok hely­zetével a békés alkotómunkát végző Szovjetunió és á népi demokratikus országok helyzetét. A szovjet nők nagymértékben ki­használják a szovjet alkotmány ad­ta jogokat és kiemelkedő szerepet játszanak az ország életének min­den területén. A Kínai Népköztársaságban és az európai népi demokratikus orszá­gokban a nők teljes egyenjogúságot élveznek a politika, a gazdasági élet, az állampolgári jogok és a kul­túra területén. A nők tevékeny részt vesznek az államigazgatásban. Kongresszusunk feladata —, mon­dotta, — hogy széleskörű vélemény- csere alapján találja meg annak a kérdésnek általános megoldását, mit kell tenni azért, hogy a nők egyenjogúsága a világ minden or­szágában megvalósuljon. Minden békeszérető és haladásra törekvő nővel és férfivel együtt fo­koznunk kell harcunkat a demokrá­ciaellenes merényletek ellen, az el­len, hogy betiltják a jobb élet jogát védelmező női és egyéb szervezete­ket, fokozni kell a harcot az elnyo­más minden formája ellen, a nő­mozgalom aktív harcosainak letar­tóztatása ellen. .................................................. ■ ■ N EMZETKÖZI SZEMLE __________ —,------------------- >i» ----­V asárnap. 1953 június 7. A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG Több mint két hete nincs kormánya Franciaországnak. A nemrég lemon­dott Mayer-kormány bukását volia- képen ugyanazok az okok idézték elő, amelyek esztendők óta állandó­vá teszik Franciaország kormány­zati válságát. Mayer miniszterelnök, hogy kiutat találjon abból a gazda­sági zsákutcából, amelybe Francia- országot az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás és az ezzel járó túl­méretezett hadiköltségvetés juttatta, olyan gazdasági rendszabályokhoz akart nyúlni, amelyek a dolgozó tö­megek újabb megterhelését, a nép nyomorának fokozását jelentették volna. A francia parlament burzsoá többsége nem merte megszavazni ezeket a rendszabályokat, mert kény­telen volt számolni azzal, hogy az ilyen rendszabályok tovább növel­nék a francia kormány politikája miatt már amúgyis . hatalmas fel­háborodást. A Mayer-kormanynak tehát mennie kellett. A francia kormányválság azonban azóta sem oldódott meg. A kijelölt miniszterelnökök közül egyik sem tudott kormányt alakítani. Mendes- France, az egyik kijelölt miniszter- elnök, akinek sikerűit egészen odáig eljutnia, hogy a parlament előtt el­mondhatta programmbeszédét, nem kapta meg a szükséges felhatalma­zást. Mendes-France külpolitikai programmjában voltak bizonyos mo­mentumok, amelyek arra mutattak, hogy Mendes-France igyekszik kife­jezést adni a francia burzsoázia egyes csoportjai részéről az Egyesült Államoktól való növekvő függőség miatt megnyilvánuló elégedetlenség­nek. Megemlítette azt is, hogy Fran­ciaország katonai kiadásai túlmére­tezettek és beszélt arról, hogy az indokínai háborúban való lekötött­ség hátrányos helyzetet idéz elő Franciaország számára Nyugat-Né- metországga! szemben. Belpolitikai programmjában azonban Mendes- France sem különbözött elődeitől, ő is további adóemeléseket, gazdasági megpróbáltatásokat helyezett kilá­tásba. így Mendes-France nem kapott többséget. Nem kapta meg a francia parlament burzsoá képviselőinek többségi szavazatát, mert politikai progra,mmjában bátortalanul célzást tett az Amerikától való függőségre és ez nem felelt meg a parlament­ben többségben lévő, tüzön-vizen át Amerikát képviselőknek. Nem sza­vazta meg azonban Mendes-France programmját a Francia Kommunista Párt sem. Nem szavazta meg azért, mert belpolitikai programmja — az új terhek, az adók további emelése — voltaképpen az eddigi külpolitika továbbfolytatásának biztosításához teremtené meg az előfeltételeket. De nem szavazta meg azért sem, mert Mendes-France külpolitikai Prog- rammjában is esak néhány ködös, homályos célzást tett az Amerikával való viszony rendezésére. A francia politika válsága így mindjobban elmélyül. Nem arról van szó, mint azt a francia burzso­ázia amerikabarát körei állítják — hogy a francia alkotmányban „hiba" van és ez lehetetlenné teszi a zavar­talan kormányzást —, hanem arról, hogy a francia nép milliós tömegei elítélik Franciaország jelenlegi kiil- és belpolitikáját és mind nagyobb tömegekben támogatják a Francia Kommunista Pártot, azt a pártot, amely Franciaország politikájának teljes megváltoztatását, a háború politikájáról a béke politikájára való áttérést követeli. AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK ELÉ Ma választ Olaszország népe. A jelenlegi választás néhány hónappal ezelőtt elfogadott új, súlyos vissza­élésekre alkalmat adó választási törvény alapján folyik le. Erre a törvényre azért volt szüksége az- uralmon lévő De Gasperi-féle párt­nak, mert az utóbbi években mind több jel bizonyította, hogy valóban demokratikus választások esetén a párt elvesztené parlamenti többsé­gét. Ezt mutatja az 1951 május 27- én és június 10-én megtartott önkor­mányzati választás is, ahol a keresz­ténydemokraták — az 1948-as vá­lasztásokhoz képest — szavazóiknak több mint harminc százalékát elve­szítették. De Gasperiék tehát a par­lamenti házszabályok teljes felrúgá­sa után létrehozták az új törvényt, amely — úgy gondoják — lehetővé fogja tenni számukra parlamenti többségük megtartását és eddigi po-« litikájuk folytatását. De Gasperiék azonban mind job­ban érzik, hogy inog lábuk alatt a talaj és ezért még a választójogi tör? vényben sem bíznak. A többség el­vesztésétől való félelmükben min­den eszközt igénybevettek, hogy biz­tosítsák választási győzelmüket. A burzsoá választási technika minden ismert fogása szerepet játszott a vá­lasztási kampányban. Leváltották a városok és községek haladóérzelmü polgármestereit, kizárták a választá­si bizottságokból a haladó pártok képviselőit. A kommunista párt, a szocialista párt és a többi ellenzéki párt szónokait sok helyen letartóztat­ták. Működésbe lépett a klerikális reakció is. Egymást érték a püspöki körlevelek, amelyek arra „figyel­meztették" a választókat, hogy kö­telesek a kereszténydemokrata párt­ra szavazni. Egyházi nyomdákban szavazócédulákat nyomtattak, majd kitöltve kiosztották azokat több falu választói között, bogy ilymódon sza­vazzanak, Mindezt azért, hogy ural­mon maradhasson az a kormány, amely eladta Olaszországot. De Gas- peri pártjának nincs olyan prog­rammja, amelyet nyíltan a nép elé tárhat. Éppen ezért a választási kampányban De Gasperi pártjának képviselői részéről csak a jólismert hangzatos ígéretek és a kommunis­tákat gyalázó rágalmak hangzottak el, de semmi olyasmi, amire a nép helyeslő igent mondhatott volna. Az olasz nép azoknak a pártoknak a programmja ra mond igent, ame­lyek azt követelik, hogy Olaszország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, ne engedjen amerikai támaszponto­kat építeni saját területén, csökkent­se a katonai kiadásokat, folytasson olyan politikát, amely a hihetetlen nyomorban élő olasz nép életének jobhrafordulásához vezet. Ilyen pari az Olasz Kommunista Párt és azok a pártok, amelyek mindezeket a köve­teléseket felvették programmjukba. Az olasz nép nagy tömegei támo­gatják. ezeket a pártokat. Maga a$, a tény, hogy De Gasperiéknek az új csaló választási törvényhez és a. vá­lasztási terror eszközeihez kellett fo- lyamodniok, azt mutatja, hogy Olaszország burzsoá kormányának van mitől félnie a választásokon. V. Sz. Szemjonov németországi szovjet főbiztos Berlinbe érkezett Berlin (ADN). V. Sz. Szemjonov rendkívüli és meghatalmazott nagy­követ, a Szovjetunió németországi főbiztosa június 5-én Berlinbe érke­zett. Josef WTirth volt birodalmi kan­cellár, az „Egységért, békéért és sza­badságért küzdő németek szövetsé­géinek elnöke nyilatkozott a sajtó­nak a Szovjetunió németországi fő­biztosának kinevezéséről. —r Bonn nem kívánja Németor­szág újraegyesítését. Ezért nem kel­tett meglepetést, hogy Adenauerék, a legképtelenebb állításokkal feleltek a „Pravda" cikkeire és a Németor­szági Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatására. , — A Szovjet Ellenőrző Bizottság működésének megszüntetése és V. Sz. Szemjonovnak, a kiváló diplo­matának kinevezése önmagában is megcáfol minden rosszindulatú fél­remagyarázni. Szemjonov Berlinbe való megérkezése világosan tükrözi a szovjet kormány akaratát és vál­tozatlan készségét, hogy az esetleg tartandó négyhatalmi értekezleten békés megoldáshoz segíti a német kérdést. BIDAULT TANÁCSKOZÁSAI Párizs (MTI). Georges Bidault, akit Auriol elnök Mendes-France kudarca után kért fel kormányalakí­tásra, még nem válaszolt a köztár­sasági elnöknek. Bidault tanácsko­zott az MRP képviselői csoportjával, amely bizalmát nyilvánította iránta s azt a reményt'fejezte ki, hogy Bi- dauit „biztosítani fogja a külpoliti­ka folytonosságát". Bidault ezután René Mayerrel, Paul Reynaud-val, Mendes-Frances-szal, valamint Guy Mollet-val tanácskozott. Párizsi politikai körök úgy tud­ják. hogy Bidault felvette a kapcso­latot a gaulleisták vezetőivel is. A hírek szerint Bidault elsősorban a gaulleistákra kíván támaszkodni és be akarja venni képviselőiket a kormányba. Úgy tudják továbbá, hogy Bidault Pinay-val is tárgyalt, aki szintén támogatásáról biztosítot­ta. Auriol elnök hír szerint Mendes- France kudarca után Pinayt akarta felkérni a kormányalakítás megkí­sérlésére, Pinay. azonban nem volt hajlandó erre, mivel véleménye sze­rint programmja alapján nem tudta volna megszerezni a szükséges sza­vazattöbbséget. 13616312

Next

/
Oldalképek
Tartalom