Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-07 / 132. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP A „Tribune“ Kina ENSZ-be való felvételének kérdéséről LONDON (MTI). A „Tribune", az angol munkáspárt úgynevezett Bevan-csoportjának hetilapja írja: Az amerikai szenátus batároza fa, amely ellenzi Kína felvételét az ENSZibie, a hatványozott őrület netovábbja, ez az álláspont, ha az Egyesült Államok hivatalos politikája, gátat emelne az igazi béke megteremtésének útjába/ a Távol- Keleten és az ENSZ halálos ítéletét jelentené. Az Egyesült Államok közvéleményének, főként a törvényhozásnak nagyon isolkat kell még fejlődnie, amíg fel tudja ismerni a való tényeket a 1'ávoJ- Keíeten. Eljön majd az idői, félté" ve, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerrel járnak —amit remélünk, — hogy ez lesz a nemzetközi politika legfontosabb kérdése. RÖVID KÜLFÖLDI BÍREK KOPENHAGA A nők világkongresszusának június 5-én megtartott esti ülésén megindult a vita Andrea Andreen asz- szonynak (Svédország) „Feladataink a nők jogainak kivívásáért és megvédéséért folyó harcban’1 című beszámolója felett. A vitában felszólaltak Dánia, Irán, Törökország, Trinidad és Románia képviselői. A kongresszusnak sok dón szak- szervezet és munkásszervezet küldött üdvözletét. „A külföldi sajtó Dulles közeb és középkeleti útjáról“ — B. Leontyev cikke a „Pravdádban Moszkva. John Foster Dulles, az Eigyesült Államok külügyminisztere és Stassen. a Kölcsönös Biztonsági Hivatal igazgatója /nemrégiben háromhetes utazást tett a Közel- és Közép-Kelet országaiban. Ennek az utazásnak egyik legfőbb célja a ,,Reuter” hírügynökség kifejezése szerint „a középkeleti védelmi szervezet megteremtése“ vollt, — hangzik /többek között a cikk. A Közéi- és Közép-Kelet, valamint Dél-Ázsia országaiban tiltakozó tüntetésekkel fogadták Dulles és Stassen érkezését. Amerre jártak, mindenütt számtalan amerikaelle- nes feliratot láttak. A sajtó közlése szerint Dulles kénytelen vollt beismerni hogy lehetetlen az északatlanti (Szerződéshez hasonló katonai egyezményt varrni „a1 kilenc középkeleti és dél- ázsiai ország" nyakába. Leontyev a továbbiakban rámutat. hogy Düiles és Stassen utazásának feladata nemcsak a középkeleti '„védelmi“ ezer vezet megteremtése volt, hanem még egyéb is. Amint a lapok írják, Dulles azt ajánlotta Iraknak és Transzjordá- n iának, hogy érvénytelenítsék Angliával régebben kötött szerződéseiket. Az Egyesült Államok gazdasági behatolása a Közép-Kelet hatalmas térségébe — ahol Nagy Britannia nomhág még uralkodó pozíciót foglalt el — ma már tény. B. Leontyev cikke befejezésül azt írja: „A köze'keieti amerikai politika alapja az Egyesült Államoknak az az állhatatos törekvésük. hogy megkaparintsák a Közelés Közép-Kelet kőolaj forrásait, kiterjesszék politikai, gazdasági és katonai uralmukat erre a vidékre és ilymódon kiszorítsák Angliáit. Ez tükröződött Dulles- nemrég végétért utazásában, amelynek -kétségtelen következménye lesz az angol-amerikai ellentétek további kiéleződése a Közel- és Közép-Kelet térségében“. _____________________ B idault elfogadta a kormányalakítási megbízás* Párizs (MTI). A „Reuter" jelentése szerint Bidault, a megbukott francia kormány volt külügyminisztere szombaton elfogadta Vincent Áuirliol köztársasági elnök ajánlatát, hogy tegyen kísérletei a<z új kormány megalakítására. Bidault, aki ,a 16 napja -tartó francia kormányválság ötödik aii- ni-szterelniökj elölt je, közölte, hogy kedden vagy szerdán fogja kérni a beiktatását a nemzetgyűléstől — I fűzi hozzá a jelentés. Bonn (ADN) Azzal kapcsolat ban, hogy Ba-den-Ba d e n b e.n a megszálló hatóságok aláaknázzák a víz vezetékrendszert, Rudolf Kohl szövetségi gyűlési kommunista képviselő a következő interpellációt .terjesztette-ellő: ■ „Ki felelős azért az ostoba parancsért, amelynek értelmében robban-tókamráka-t helyeznek él a baden-badeni- tor- rásvezetékek alá? Mit szándékozik tenni a szövetségi kormány ezen tervek végrehajtásának megakadályozására;?" A bonmii pénzügyminisztérium államtitkárának az interpellációira adott válaszából az derül k-i, hogy a megszálló csapatok az Adenauer kormány teljes beíleeigyez,ésével hajtják végre -a Tohbantókamrálk beépítését a ví z v e ze t é k rend s z erbe, BERLIN A nyugatnémet szövetségi gyűlés mentelmi bizottsága „bizonytalan időre” elnapolta a Németország Kommunista Pártjának tíz képviselője elleni ügy tárgyalását, noha Adenauer kiadta a parancsot, hogy a kommunista törvényhozók mentelmi jogát még a választási harc kibontakozása előtt fel kell függeszteni. A mentelmi bizottság azért volt kénytelen így dönteni, mert Nyu- gat-Németország lakossága egyre viharosabban elítéli az Adenauer- rendszer fasiszta terrorpolitikáját. ROMA Az olaszországi választási hadjárat gyakorlatilag már befejeződött. Június 7-én reggel 6. órától este 22 óráig és június 8-án reggel 7 órától 14 óráig tart majd a szavazás,. 48.743 választási körzetben két-két urnát állítanak fel:, egyet a szenátusi jelöltekre, egyet pedig a képviselőházi jelöltekre leadandó szavazólapok számára. A képviselőházi és szenátusi választásokra egyidőben kerül sor. PEKING * # A „Vietnami Hírügynökség" beszámol arról, hogy május hónapban a vietnami néphadsereg alakulatai Észak-Vietnamban, a Vörös-folyó mindkét partján hevesen támadták a franciák állásait. A népi harcosok május 11-ig különböző összetűzésekben megsemmisítettek egy ellenséges századot, két szakaszt és további 24 ellenséges katonát. Ezenkívül 122 foglyot is ejtettek. BUKAREST . Könyvhónapot rendeztek a Román Népköztársaság Magyar Autonom területén. A könyvhónap alatt 21 állami könyvüzleten kívül könyvsátrak százaiban állították ki és adták el nagy példányszámban a könyveket. Az üzemekben és a vállalatoknál is könyvvásárokat rendeztek. A Magyar Autonom terület lakossága kulturális színvonalának gyors emelkedését bizonyítja az a tény, hogy az idén a terület dolgozói 240 százalékkal több könyvet vásároltak, mint a múlt év hasonló időszakában. NEW YORK A newyorki „Stanley’1 filmszínház — írja a „Daily Worker” — a napokban bemutatta a „Szadko” című színes szovjet mesefilmet. A film zenéjét Rimszkij-Kors?ákov műveiből állították ösSze. Andrea Andreen asszony beszámolója a nők világkongresszusa ülésén Kopenhága (TASZSZ). A nők világkongresszusa június 5-i délutáni ülésén elhangzott Andrea Andreen asszony (Svédország) beszámolója az I. napirendi pontról. Ez a napirendi pont a nők jogaival foglalkozik. „Mi, nők — mondotta Andrea Andreen asszony — számbelileg az emberiség felét jelentjük és tapasztalatból tudjuk, hogy méltók vagyunk az egyenjogúságra”. A nők egyenjogúságának követelése különösen fokozódott a második világháború után. A világközvélemény ebben segítséget nyújtott a nőknek. Ennek hatására az Egyesült Nemzetek Szervezete kimondta az egyenjogúság elvét és javasolta a kormányoknak, hogy adják meg a nőknek a szükséges jogokat. Ezt az’élvet azonban nem kielégítően valósítják meg. ' Sok kormány semmibe veszi e jogokat, más kormányok. pedig csupán formálisan nyújtanak bizonyos jogokat, nem biztosítják azonban azok megvalósítását. így sokmillió asszony teljesen jogfosztott. Az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvét azokban az, országokban sem alkalmazzák, ahol elismerték. Kivétel csak a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok. Az Egyesült Államokban a nők a szakmák többségében 30—40 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. A néger nők átlagos keresete csunán kétötöde a fehér nőkének. Nagy-Britanniában, Svédországban, Franciaországban és Japánban a nők bére jelentősen kevesebb a ' férfiakénál. Még súlyosabb a nők helyzete a gyarmati országokban és a gyámság alatt álló területeken. 3 Az országok többségében semmibe veszik a nőknek a munkához való jogát. Sok országban nincs szakmai oktatás és ez korlátozza a nőknek azt a jogát, hogy szakmát szerezzenek és szakmunkát végezhessenek. Valamennyi tőkés országban a nőknek a munkához' való jogát korlátozza az is, hogy nem biztosítják törvényes rendelkezések az anya- és gyermekvédelmet. A nők nem kapnak terhességi szabadságot, egyáltalán nincs elég napközi otthon és bölcsőde. Indiában, Iránban, Törökországban, Algírban, Tuniszban, Marokkóban a nők írástudatlansága 80—90 százalékos. Az írástudatlan nők száma Olaszországban is jelentős. A nők 15 országban sem nem választhatnak, sem nem választhatók az államhatalmi szervekbe. Az előadó az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Spanyolországból, Iránból, Brazíliából adatokat idézett, amelyek azt mutatják, hogy ezekben az országokban különböző —- képzettségi, lakóhely szerinti, vagyoni stb. — cenzusok korlátozzák a. nők politikai jogait. Colombo ában, Hondurasban, Paraguayban, Egyiptomban, Transzjordániában, Tuniszban, Marokkóban és más országokban a nőknek egyáltalán nincs választójoguk. Mostanában — folytatta Andrea Andreen asszony — a nők számára mind korlátozottabbá válnak a lehetőségek, hogy részt vehessenek a no- litikai, gazdasági és általában véve a közéletben. A fegyverkezési hajszát folytató kormányok el akarják nyomni népeik növekvő ellenállását. Megtorló intézkedéseket tesznek a jogaikat védő asszonyok ellen. Korlátozzák és eltiltják a gyűléseket, tüntetéseket, megsértik a szólásszabadságot, feloszlatják a női szervezeteket, letartóztatják és börtönbe vetik a nőmozgalom vezetőit, és harcosait. Az anyák és háziasszonyok napról- napra nehezebben látják.el családjukat a férj nyomorúságos keresetéből, vagy a munkanélküli segélyből. Andrea Andreen asszony szembeállította a kapitalista országok helyzetével a békés alkotómunkát végző Szovjetunió és á népi demokratikus országok helyzetét. A szovjet nők nagymértékben kihasználják a szovjet alkotmány adta jogokat és kiemelkedő szerepet játszanak az ország életének minden területén. A Kínai Népköztársaságban és az európai népi demokratikus országokban a nők teljes egyenjogúságot élveznek a politika, a gazdasági élet, az állampolgári jogok és a kultúra területén. A nők tevékeny részt vesznek az államigazgatásban. Kongresszusunk feladata —, mondotta, — hogy széleskörű vélemény- csere alapján találja meg annak a kérdésnek általános megoldását, mit kell tenni azért, hogy a nők egyenjogúsága a világ minden országában megvalósuljon. Minden békeszérető és haladásra törekvő nővel és férfivel együtt fokoznunk kell harcunkat a demokráciaellenes merényletek ellen, az ellen, hogy betiltják a jobb élet jogát védelmező női és egyéb szervezeteket, fokozni kell a harcot az elnyomás minden formája ellen, a nőmozgalom aktív harcosainak letartóztatása ellen. .................................................. ■ ■ N EMZETKÖZI SZEMLE __________ —,------------------- >i» ----V asárnap. 1953 június 7. A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG Több mint két hete nincs kormánya Franciaországnak. A nemrég lemondott Mayer-kormány bukását volia- képen ugyanazok az okok idézték elő, amelyek esztendők óta állandóvá teszik Franciaország kormányzati válságát. Mayer miniszterelnök, hogy kiutat találjon abból a gazdasági zsákutcából, amelybe Francia- országot az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás és az ezzel járó túlméretezett hadiköltségvetés juttatta, olyan gazdasági rendszabályokhoz akart nyúlni, amelyek a dolgozó tömegek újabb megterhelését, a nép nyomorának fokozását jelentették volna. A francia parlament burzsoá többsége nem merte megszavazni ezeket a rendszabályokat, mert kénytelen volt számolni azzal, hogy az ilyen rendszabályok tovább növelnék a francia kormány politikája miatt már amúgyis . hatalmas felháborodást. A Mayer-kormanynak tehát mennie kellett. A francia kormányválság azonban azóta sem oldódott meg. A kijelölt miniszterelnökök közül egyik sem tudott kormányt alakítani. Mendes- France, az egyik kijelölt miniszter- elnök, akinek sikerűit egészen odáig eljutnia, hogy a parlament előtt elmondhatta programmbeszédét, nem kapta meg a szükséges felhatalmazást. Mendes-France külpolitikai programmjában voltak bizonyos momentumok, amelyek arra mutattak, hogy Mendes-France igyekszik kifejezést adni a francia burzsoázia egyes csoportjai részéről az Egyesült Államoktól való növekvő függőség miatt megnyilvánuló elégedetlenségnek. Megemlítette azt is, hogy Franciaország katonai kiadásai túlméretezettek és beszélt arról, hogy az indokínai háborúban való lekötöttség hátrányos helyzetet idéz elő Franciaország számára Nyugat-Né- metországga! szemben. Belpolitikai programmjában azonban Mendes- France sem különbözött elődeitől, ő is további adóemeléseket, gazdasági megpróbáltatásokat helyezett kilátásba. így Mendes-France nem kapott többséget. Nem kapta meg a francia parlament burzsoá képviselőinek többségi szavazatát, mert politikai progra,mmjában bátortalanul célzást tett az Amerikától való függőségre és ez nem felelt meg a parlamentben többségben lévő, tüzön-vizen át Amerikát képviselőknek. Nem szavazta meg azonban Mendes-France programmját a Francia Kommunista Párt sem. Nem szavazta meg azért, mert belpolitikai programmja — az új terhek, az adók további emelése — voltaképpen az eddigi külpolitika továbbfolytatásának biztosításához teremtené meg az előfeltételeket. De nem szavazta meg azért sem, mert Mendes-France külpolitikai Prog- rammjában is esak néhány ködös, homályos célzást tett az Amerikával való viszony rendezésére. A francia politika válsága így mindjobban elmélyül. Nem arról van szó, mint azt a francia burzsoázia amerikabarát körei állítják — hogy a francia alkotmányban „hiba" van és ez lehetetlenné teszi a zavartalan kormányzást —, hanem arról, hogy a francia nép milliós tömegei elítélik Franciaország jelenlegi kiil- és belpolitikáját és mind nagyobb tömegekben támogatják a Francia Kommunista Pártot, azt a pártot, amely Franciaország politikájának teljes megváltoztatását, a háború politikájáról a béke politikájára való áttérést követeli. AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK ELÉ Ma választ Olaszország népe. A jelenlegi választás néhány hónappal ezelőtt elfogadott új, súlyos visszaélésekre alkalmat adó választási törvény alapján folyik le. Erre a törvényre azért volt szüksége az- uralmon lévő De Gasperi-féle pártnak, mert az utóbbi években mind több jel bizonyította, hogy valóban demokratikus választások esetén a párt elvesztené parlamenti többségét. Ezt mutatja az 1951 május 27- én és június 10-én megtartott önkormányzati választás is, ahol a kereszténydemokraták — az 1948-as választásokhoz képest — szavazóiknak több mint harminc százalékát elveszítették. De Gasperiék tehát a parlamenti házszabályok teljes felrúgása után létrehozták az új törvényt, amely — úgy gondoják — lehetővé fogja tenni számukra parlamenti többségük megtartását és eddigi po-« litikájuk folytatását. De Gasperiék azonban mind jobban érzik, hogy inog lábuk alatt a talaj és ezért még a választójogi tör? vényben sem bíznak. A többség elvesztésétől való félelmükben minden eszközt igénybevettek, hogy biztosítsák választási győzelmüket. A burzsoá választási technika minden ismert fogása szerepet játszott a választási kampányban. Leváltották a városok és községek haladóérzelmü polgármestereit, kizárták a választási bizottságokból a haladó pártok képviselőit. A kommunista párt, a szocialista párt és a többi ellenzéki párt szónokait sok helyen letartóztatták. Működésbe lépett a klerikális reakció is. Egymást érték a püspöki körlevelek, amelyek arra „figyelmeztették" a választókat, hogy kötelesek a kereszténydemokrata pártra szavazni. Egyházi nyomdákban szavazócédulákat nyomtattak, majd kitöltve kiosztották azokat több falu választói között, bogy ilymódon szavazzanak, Mindezt azért, hogy uralmon maradhasson az a kormány, amely eladta Olaszországot. De Gas- peri pártjának nincs olyan programmja, amelyet nyíltan a nép elé tárhat. Éppen ezért a választási kampányban De Gasperi pártjának képviselői részéről csak a jólismert hangzatos ígéretek és a kommunistákat gyalázó rágalmak hangzottak el, de semmi olyasmi, amire a nép helyeslő igent mondhatott volna. Az olasz nép azoknak a pártoknak a programmja ra mond igent, amelyek azt követelik, hogy Olaszország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, ne engedjen amerikai támaszpontokat építeni saját területén, csökkentse a katonai kiadásokat, folytasson olyan politikát, amely a hihetetlen nyomorban élő olasz nép életének jobhrafordulásához vezet. Ilyen pari az Olasz Kommunista Párt és azok a pártok, amelyek mindezeket a követeléseket felvették programmjukba. Az olasz nép nagy tömegei támogatják. ezeket a pártokat. Maga a$, a tény, hogy De Gasperiéknek az új csaló választási törvényhez és a. választási terror eszközeihez kellett fo- lyamodniok, azt mutatja, hogy Olaszország burzsoá kormányának van mitől félnie a választásokon. V. Sz. Szemjonov németországi szovjet főbiztos Berlinbe érkezett Berlin (ADN). V. Sz. Szemjonov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa június 5-én Berlinbe érkezett. Josef WTirth volt birodalmi kancellár, az „Egységért, békéért és szabadságért küzdő németek szövetségéinek elnöke nyilatkozott a sajtónak a Szovjetunió németországi főbiztosának kinevezéséről. —r Bonn nem kívánja Németország újraegyesítését. Ezért nem keltett meglepetést, hogy Adenauerék, a legképtelenebb állításokkal feleltek a „Pravda" cikkeire és a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatására. , — A Szovjet Ellenőrző Bizottság működésének megszüntetése és V. Sz. Szemjonovnak, a kiváló diplomatának kinevezése önmagában is megcáfol minden rosszindulatú félremagyarázni. Szemjonov Berlinbe való megérkezése világosan tükrözi a szovjet kormány akaratát és változatlan készségét, hogy az esetleg tartandó négyhatalmi értekezleten békés megoldáshoz segíti a német kérdést. BIDAULT TANÁCSKOZÁSAI Párizs (MTI). Georges Bidault, akit Auriol elnök Mendes-France kudarca után kért fel kormányalakításra, még nem válaszolt a köztársasági elnöknek. Bidault tanácskozott az MRP képviselői csoportjával, amely bizalmát nyilvánította iránta s azt a reményt'fejezte ki, hogy Bi- dauit „biztosítani fogja a külpolitika folytonosságát". Bidault ezután René Mayerrel, Paul Reynaud-val, Mendes-Frances-szal, valamint Guy Mollet-val tanácskozott. Párizsi politikai körök úgy tudják. hogy Bidault felvette a kapcsolatot a gaulleisták vezetőivel is. A hírek szerint Bidault elsősorban a gaulleistákra kíván támaszkodni és be akarja venni képviselőiket a kormányba. Úgy tudják továbbá, hogy Bidault Pinay-val is tárgyalt, aki szintén támogatásáról biztosította. Auriol elnök hír szerint Mendes- France kudarca után Pinayt akarta felkérni a kormányalakítás megkísérlésére, Pinay. azonban nem volt hajlandó erre, mivel véleménye szerint programmja alapján nem tudta volna megszerezni a szükséges szavazattöbbséget. 13616312
