Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 3. Levél egy fiatal írótársamhoz K edoes Barátom! A múltkor, beszélgetés közben arra kér­tél, mondjam el, hogyan éltek az írik dfaban a: időben, amikor ezen • fStdferületen, s amely ma drága bezár te. még a kapitalizmu-s dúlt és nrmlbodott. Minél kérdésedre ak­kor fatóktgosan vábaszo>lt<im s mivel ez « kérdés bizonyára másokat is érdekel, engedd meg, hogy nyílt tőréiben most bővebben kifejtse,m. Úgy hiszem, kevés újat, mondok néked azzal, ha leírom ide: abban oz időben « burzvoú kezében volt •z Íródni out is, mint minden egyéb, csők áru. volt. Megyédig olyan árit, mminek a kelendőségét, értékét a gyárosok, a bankái'ók, a grófi tíz- etSér holdak üzletemberei, viyécei s&fbtűk meg, — Éppen ezért mi­iünk a soviniszta, a revizionista, iro­dalom volt n kelendő irodaiam, értéig a nemzeti gyűlölködésf volt hivatva még magasabbra hevíteni- Hogy majd egy alkalmas pillanat- ben háborút robbantsanak ki. És hogy mennyire megfelelt ez a, nrer gpor revizionista irodalom a román uralkodó osztály érdekeinek is, azt bizony ttja ns « tény, hogy ő is tá­mogat to ezt az irodalmat azzal, hogy elnézte, engedte kiadni és ter­jesztem. Igen, mert a romám feu­dális burzsoáziának is az volt az érdeke, hogy minél jobban gyűlöl­je egymást <i két nép. — Ezzel ma­gyarázható hát Nyirö József, Remé­nyük Sándor és Tamási Áron nagy „irodalmi sikere“'; könyveiknek halina-posztós kötése, Nyíró eme­letes háza. Tamási román királyi vét s ni i szabedjegye s a bécsi döntés utáni Korúi mláncos kitünteítmk- Ok « wrogifj/r burzsoázia érdekeit, céljeút szolgálták tollúkkal. — Az vígan írónak, aki ennek ellenkező­jét cselekedte, vagyis a román és magyar nép megbékélését, barátsá­gét hirdette és példázta írásaiban); aki a háború s az azt előidéző ki­zsákmányolás ellen emelte fel hang­ját, annak semmi esélye nem volt hal ina-kötésre, emeletes házra, tor mén királyi vasúti szabad jegyire, kitüntetésre. Annak elhallgatás, cenzúra, éhezés, börtön, sőt halál volt a része irodalmi munkássá- : fjáért. Példa erre Nagy István, Sa­lamon Ernő, Kovács Kotorna Je nő­be szeljek esek D e most mér jnagamról: „Elmondja Jánosi“ c. regényem megjelenése után, 1939-ben — e regénnyel azt szerettem volna bizo­nyítani, hogy nem olyan ám a szé­kely, amilyennek Nyirö és Tamási ábrázolja — « hivatalos irodalmi közvélemény nagy hű-hót csapott és érdemén felül dicsérte könyve­met. Könyvem Buda,‘-síén a Tamá­siék könyve mellett ugyancsak ha- tína-kötést kapott és most már én is íróként tartottam magam számon. A soviniszta irodalom kerítőinek ,pne]cg“ biztatására azon frissiben elhatároztam!, hogy megírom „Já­nos“ II. kötetét is. Ekkor jelent meg a ..Korunk“ kritikája, Gaál Gábor tollából, aki kíméletlenül megmondta, hogy olyan sem a szé­kely, amilyennek én iram s hogy az igazi író nem azzal tesz szolgálatot dolgozó népének, ha annak nyomor rúságát idilli képekben fényképezi papirosra, hanem ha rámutat nyo­morúsága okaira és harcra biztatja e nyomorúság okozói ellen. Szóval lekapott a tíz körmömről a „Ko­runk“. Akkor rosszul esett és na­gyon fájt a bírálat, éppen mert igaznak éreztem, de most látom, milyen nagy szükség volt reá. Bár • , Jeladó" jól megfontolt hízelgés­sel igyekezett begyógyítani a „Ko­runk“ ütötte sebeket s rögtön fel' •jánloti’a anyagi támogatását a „János“ folytatására, a „Korunk“ bírálata tüzes vas volt számomra, nem akartam még egy szer megsütni ez ujjám, megírtam hói az ,ijesz­tendő“ c. regényemet. A „Korunk", he, nem is öntudatomat — azzal még nem rendelkeztem — de lelki- ismeretemet figyelmeztette. Igen, "de hamarosan érezni kezdtem, mit je­lent figyelmén kívül hagyni a kia­dtál „jóakaratot“. Ó. nem arról volt szó, hogy nem adta volna ki a könyvemet-, az „Vjesztendőt". Ki­adták a könyvet, csak nem adták el. 19A0-ben jelent meg Budapesten Révai kiadásiban az „Ujeszténdő" s miután Í9M-bcn — éppen lelkiis­mereti álcákból — szerződést bon­tottam a Révaival, új kiadóm a Ré­vai pincéjében a kiadott 3000 pél­dányból 2600 darab „Ujcsztendőt“ vett At, mint eladatlan példányt. Ez azt jelentette, hogy én két év alatt az ,,Ujesztendő‘‘ c. regényemmel ke­restem WO-szar 30 fillért, azaz 120 pengőt, mivél 3 pengő volt daróbja egy könyvnek s abból 10 százalék volt a szerzőé. Szóval ebből a 120 pengőből és a közben irt novellák­ból kellett megélnem két esztendeig. Egy novelláért 10 pengőt fizettek abban az időben, vagy legjobb eset­ben l~>-öt. Így hát a feleségem újra bement dolgozni a gyárba, én meg az „Uj- esztendő“ után megírtam egy kö­tetre való novellái, maid ,,A fekete macska“ című színdarabomat. Nincs okom szégyenkezni értük és nálam nem is a megírtakkal volt baj. hanem a meg nem írtakkal. M* 1939-ben írtam egy novel­lát „Megindul a föld“ a cí­me Miután felolvastam e munká­sok előtt, ahol nagyon szerettek, felvittem az ,,Erdélyi Helikon“-hoz közlés végett. 1 lap szellemi irá­nyítója. Kovács László ezeket mondta: — Nyers, drasztikus téma ugyan, de nem is ez « fő baj. Nem elég művészi — magyarázta s visz- szaadta azzal, hogy saját érdekem­ben ne közöltessem, tőlem már „sokkal szebb írásokat várnak“. — Hazavittem a novellát, betettem a fiókba s elő sem vettem többet s azután lehetőleg kerültem az ehhez hasonló témákat. Most pár napja kezembe került ez az írás s meg­döbbenve és tele szégyennel láttam, hogy irodalmi munkásságom egyik legdrámaibb és legkeményebb írása- Hőse fellázad az akkori társadalmi rend ellen és a tőkésekre ontja « hegyet. Példamutató írás volt ez az elnyomottak számára. — Tehát, ltn nincs is okom szégyenkezni megírt írásaim miatt, elég szegyeini valóm van azokért, melyeket meg kellett volna írnom és nem írtam meg. Foglaljam hát össze számodra a: eddig leírtakat: Amint feltűnt egy tehetség, az irodalmi élet pecérei azonnal igye­keztek megfogni, becstelenné tenni, rávenni arra, hogy adja el a tollát; -hogy a gyűlölet, az elnyomás hit­vány, embertelen elveit hirdesse; hogy a. kizsákmányolták, az elnyo­mók céljait szolgálja a kizsákmá­nyoltak, az elnyomottak ellen. Ha gerinctelen volt a: a tehetség és megtette, siker és pénz volt a bére; lm ellenszegült, elhallgatták s hagyták, hogy éhezzen; ha pedig ellenük támadt, akkor börtönbe zárták., vagy megölték■ így éltek hát az írók, mikor még kapitalizmus dúlt drága hazánk földjén. e lássuk, hogyan élnek ma. A Szovjet Hadsereg ha­zánkkal és dolgozó népünkkel együtt irodalmunkat is felszabadí­totta. Az írók is felszabadulták és most már írhattak volna mindar­ról, amiről eddig csak álmodozni •mertek, de papirosra vetni nem- Szabadon írhattak volna és nem tudtak írni. Még azok sem tudtak, akiket proletár írókként tarlónak számon. Miért! Azért, mert műve­letlenek voltak, nem voltak tisztá­ban a pártszerű irodalom döntő kérdéseivel. De mint minden téren, úgy az irodalom terén is Pártunk segítsége jelentette a döntő fordu,* 1938 november 7-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hu­szonegyedik évfordulóján a moszk­vai Nagy Színházban ünnepséget rendeztek. Ezen levetítették az egybegyűlteknek Csiaurelinek, a forradalomról szóló hatalmas fiimai - kotásá: a Nagy tűxfémy-t. E nap­ból kezdve minden ér november 7-én megjelenik ez a film a Szov­jetunió mozijainak vásznán. Valóban méltó ez a filmóriás a Okfóberi Forradalom emlé­D' NAGY TŰZFÉNY A Nagy Októberi Forradalom filmje amilyen rajtuk kívül ezer ég ézer él — és mégis formálói, alkotói voltak a történelemnek. Részei voltak annak a győzelemnek, ame­lyet a szovjet nép a nagy Sztálin vezetésével kivívott­A ..Nagy tűzfény“ is két egy­szerű ember sorsán vezet végig. A lővószárok szennyében, az els# világháború véráradatába» gyö­nyörű és tiszta szerelem születik ■Gcorgij Gudasauri, a fiatal grúz katona és Szvetlána, a gyönyör® Iratot. Éppen három érre, hogy Pár tunk Központi Bizottsága ha,táro­zódat hozott űz irodalom és művé­szet fejlesztésének érdekéiben. Mit jelentett és mit jelent ez a határo­zat íróink resztére. Elsősorban biz* tositja számunkra, hogy anyagi gondok nélkül alkothassanak. A ha­tározok nyomán Irodalmi Alap lér iesiilt, amely alap biztosítja az írók sstámára.- J. adatgyűjtési sza~ hódságra mehessenek. Vagyis: egy­két hónapot tölthetnek kint olyan terepen, amilyen témakörről írni akarnak. 2. Alkotási szabadságra mehetnek az írók. Vagyis: annyi időre, amennyire szükségük van müvük megírásához. elmehetnek írószövetségünk üdülő- és mntnka- ielepére teljesen díjtalanul. 3. Pihe- nőszabadságra mehetnek az írók ugyanezekre az üdülőhelyekre és ugyancsak . díjtalanul. A. Népi kor­mányunk Pártunk határozata értel­mében Állami Irodalmi Dijat léte­sített, 500 és 200 ezer lejes díjakat, melyeket minden évben kiosztanak az arra érdemes műveknek. 5. Mint legfőbb segítség: a határozat értel­mében íróiskolát létesítettek Buka­restben, ahol fiatal írótehetségek művelhetik magúkat és sajátíthatják el n: írói mesterséghez óhatatlanul szüks'áge-s! ideológiai, politikai és szakmai műveltséget. Mindezért a: óriási segítségért Pártunk íróitól nem kívánt és nem kíván cserébe egyébét, minthogy jól írjanak, hogy tollúkat a dolgozó nép szolgálatába állítsák. Vagyis: Írjanak a népek barátságáról; az építés, a munka nagyszerűségéről, szépségéről; a dolgozd emberek leg­nagyobb kincséről — a békéről. Hogy örökké csak az igazat írják, s éppen ezért leplezzék le és gyűlöl- tess&k meg az emberekkel a hábo­rúra uszítókat, a kizsákményoló.kat. Azt kívánja íróitól, hogy sajátítsák el a Marx—Engels—Lenin—Sztálini tanításokat, hogy valóban méltók lehessenek az írói rangra; hogy utáltassák meg a hazugságot, a gyávaságot, az árulást, hogy őszin­teségre, bátorságra, proletár haza­szeretetre és erkölcsre neveljék dol­gozó népünket. K edves Barátom, most íróink szabadon és gondtalanul él­nek és csakis rajtuk múlik, hogy jó műveket alkossanak. Befejezésül engedd meg, hogy leírjam még a következőket: Annakidején h sovinizmus tolifor­gatói azért kaptak kitüntetéseket gazdáiktól, mert írásaikon keresztül gyűlölködésre, háborúságra nevel­ték az embereket. Én a tavaly azért kaptam Állami Díjat „Szél fuutftlan nem indul‘‘ című írásomért, mert a könyvemben « román ás magyar parasztoknak a kizsákmányolákkal vívott közös harcáról és őszinte barátságáról írtam. Pártomon ke­resztül dolgozó népünk tüntetett ki érte. Íme a különbség barátom, a múlt és a jelen: a barbárság és az embe­riesség között. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték? Köszönöm Pártomnak, hogy ezt az én munkámmal is be­bizonyíthattam. Elvtársi szeretettel ölel: Asztalos István Áss 1934• évben született férfiak és nők bejelentése A 18 éves férfiak és nők szoká­sos évi bejelentését a belügymi­niszter rendeleté szerint január l e és 31-ík napja között keli teljesí­teni, 1952. évi január 31. napjáig te­hát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állam­polgár nőket és férfiakat, akik 1934. évben születtek, tekintet nélkül arra,, hogy ezideig külön be­jelentőlapon be voltak-e jelentve. Ha az 1934. évben született sze­mély állandó lakásától ideiglene­sen fávol tartózkodik és hazatéré­se 1952 január 31-íg nem várható, szülője, vagy törvényes képviselő­je köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés megté­teléről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községek­ben a községi tanács végrehajtó bizottságánál, a férfiak és nők ál­landó lakásának bejelentésére szol­gáló 1., illetve 2. számú bejelentő­lapon kell teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért *z 1934. év­be* született személy és szállás­BD­adója, (szülője), is felelős és liszfásuk büntetést von maga után. A bejelentéskor viszakapott iga­zolószelvény az állandó lakás be­jelentését igazolja, azt a bejelen­tett személy köteles megőrizni és hatósági közeg felhívására bármi­kor felmutatni, majd a lakásból va­ló távozáskor z kíjelentőlaphoz csatolni. — Kettő drrab benzíneskennát találtak, igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNÁR ILONA Feleős. kiadó: GABRI MIHALT Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sártdor_u. 6„ I ew. Telefon: 901. Kaposvár, Május l_u. 21. Telefon: S99 Előfizetési díj: havi li Ft. Uj-Somogy nyomda, Kaposvár, Lalink* Sándor-u. fi. az. Nyomdáért felel: László Tibor, kéhez. A Nagy tűzfényből világos­sá válik előttünk; miért tudott győzni a bolsevikok pártja 1917- ben, Lenin és Sztálin vezetése, a Párt munkásokat, parasztokat és katonákat egyaránt átfogó nevelő munkája: mindez eleven valósággá válik, amikor minden idők legfé­nyesebb napja, a dicső októberi napok peregnek le előttünk. Hogyan kel életre a film vász­nán a tör.éneletn legdicsőbb fe­jezete? Mindnyájan emlékszünk még Csiaureii másik hatalmas film­alkotására, a ,.Berlin elestc'-rc. Magunk előtt látjuk hőseit; A’jo- sát, a fiatal vasöntőt és szerelmét, Natasát- Az ő sorsuk szorosan egy­befonódott a Nagy Honvédő Hábo­rúval. Egyéni boldogságuk az egész nép boldogságának része volt, — bánatuk egybeforrt a nép gyötrel­meivel. Egyszerű emberek voltak, és bátor kis ápolónő között- Az ő> sorsukon vezet végig a film, az ö és hozzájuk hasonló egyszerű em­berek harcát mutatja be a forrada­lom győzelméért. És az ő boldogsá­guk is akkor teljesedik be, amikor 8z egész n«p boldogsága és szabad­sága valósággá váiik. Látjuk a győzelem megí< remtőit; Leninf és Sztálini, Lenint, aki a forradalom előkészítésének leglá­zasabb napjaiban is törődik az egyszerű emberek sorsával. Sztá- lint, Lenin segítő harcostársát és nagy tanítványát. Sorsuk egy a nép sorsával, mert egyek a nép­pel. A ,.Nagv tűzfény" című film fő­szerepeit Mjuffke, Geiováni, Ba- gssviíi és Makarova alakítják. Ma­gyar ezövege: Mányaí Lajos, Sra- káts Miklós, Sinkovits Imre és Sebők Margit hangján szólal meg. Mi van a Kaposvári Szimfonikus Zenekarral? m­Útjáli. Városunk örvendetes módon dúlt el a kultúrforradalom Ez a fejlődés azonban majdnem egyoldalúvá vált. Az íg2z, ho'gy Sikerrel működik a rendőrzenekar, s a könnyű mú­zsa jegyében valóban gondüző órá- ka nyujf azoknak a dolgozóknak, ékik a szórakoztató szovjet és ma­gyar muzsikát, a film- és operett­zenét, mozgalmi dalokat és induló­kat kedvelik. Ez kétségtelenül el­vitathatatlan érdeme nemcsak a rendőrzenekamak, hanem egyéb kuliúregyütleseknek is. Kaposváron azonban vannak so­kan olyan dolgozók is, akiknek a zenekultúra terén már fejlettebb igényeik vannak: az úgynevezett komoly muzsika. Mi nagyzenekari műveket, szimfóniákat, operazenét is kérünk ! Mi a baladó és forradalmár ze­neszerzők alkotásait is meg akar­juk ismerni egy-egy magyarázatos hangverseny keretén belül. Ha már megismertük és megszerettük, új­ból és újból akarunk gyönyörköd­ni Csajkovszkij, Haydn, Mozart, Beélhowen, Schubert, Chopin, Liszt, Verdi, Mascagni, Puccini, Bo­rodin, Musszorszkij, Glinka, Pro- koffjev, Bartók, Kodály, Weiner és mások alko! ágaiban. Erre a komoly és szép feladatra volna hivatoH városunk jónevű együttese: a Kaposvári Szimíóni- kus Zenekar. Vájjon mi a külső és belső oka annak, hogy működése mintegy fél éve szünetel? Szét­hullott-e, vagy ily hosszú idő kell az átszervezéséhez? Erre a kér­désre várunk feleletet, akár egy újságcikk keretében. Nem akar támadás lenni ez a pár sor, csak tárgyilagos kritikája annak a sajnálatramélió fénynek, íjiilyen kár, hogy az említett és közmegbecsülésnek örvendő zene­kar jelenleg nem működik. Annál is inkább az, mert más városok­hoz viszonyítva a zenekultúra te­rén valahogyan megállt a fejlődés­ben Kaposvár. Amt kapunk, az kevés. Rádiója még nincs mindenkinek. A Gördülő Opera sajnos, elég rit­kán gyönyörködtet bennünket, ko­moly, színvonalas hangverseny» s, legjobb esetben kéthavonkint, hs. hallunk. Ezért kétszeresen kívána­tos volna, hogy a Kaposvári Szim­fonikus Zenekar ismét egységbe kovácsolódna, komoly muzsikát* kedvelő dolgozók őszinte őrömére. Elvtársak! Valamennyien felelő­sek vagyunk a kultúrforradalom- mal vivof: békéért! De — harcol­ni is kell érte és áldozatot hozni. Egy zenekedvelő. 1 SOMOOYMEOYEI MOZIK MŰSORA VÖRÖS CSILLAG: Január 4—9-ig. Nagy tűzfény, Előadások kezdete hétköznap fél 6, háromnegyed 8 óra. MATINÉ: Január 6-án: Szí­nes mesevilág, fél 11 órakor. SZABAD IFJÚSÁG: Január 4— 6-ig: Alattvaló. Előadások kezdete hétköznap 5 és negyed 8 órakor. MATINÉ: Január 6-án fél 11 órá­kor: Szerencse fel. BALATONBOGLÁfe: Január 5— 6-án: Hű barátok. P.ARCS: 5 -6 án: Megacélozott3^. CSURGÓ: 5—6-án Verseny a ten­geren. LENGYELTÓTI: 5—6-án Nagy tűzfény. NAGYATÁD: 5—6-án Ivá* Sz*- szanyín. SIÓFOK: 3—4-én Díszmagyar. TAB: 5—6-án Halló Moszkva, Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom