Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-15 / 163. szám
'2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951 július 15. A fonói dolgozó parasztok párosversenye meggyorsította a begyűjtés ütemét Pártszervezeteink és községi tanácsaink jó népnevelő munkája nyomán Sorra születnek meg községeink kiváló eredményei. Fonó dolgozó parasztjai példát mutatnak más közséigek dolgozó parasztjainak is. Fonal Imre dolgozói paraszt 195 százalékra, Tankavics József dolgozó paraszt 194 százalékra. Nagy István dolgozó paraszt pedig- 135 százalékra teljesítette egész évi szénabeadási kötelezettségét. A be- gyiijtési mozgalomban rész,tvesznek a község többi dolgozói is. így érték e1, hogy Fonó község egész évi szénabeadási kötelezettségét 103 százalékra teljesítette. A jó szénabeadás mellett szépen folyik a kenyérgabona begyűjtése is. Juhász Imre tanácselnök jár elül jó példával akkor, amikor 4 mázsa búzáját elsőnek vitte he a földmű" vesszövetkezet raktárába, iioríy a gabona minél előbb a városi dolgozók asztalára kerüljön. A kötelező 70 kg árpa beadása helyett 240 kg árpát vitt be, hogv több beadással erősítse államunkat. A begyűjtés élenjáró harcosainak pé’dáját követi Kelemen Sándor 9 holdas középparaszt, aki 4 és félmázsa búzáját közvetlenül a cséplőgéptől szállította be a begyűjtő- helyre. Fonó község dolgozói páros" verseny kiszélesítésével biztosítják a begyűjtés sikeres végrehajtását. Ezidáig 30 dolgozó paraszt áll párosversenyben egymással. Büsü községben is szépen folyik a begyűjtés. Nem akarnak lemaradni a fonóiaktól, egész évi tojásbeadási tervüket 76 százalékra teljesítették. Schlesinger Mihály 13 holdas középparaszt 125 kilóval több szénát adott be, mint évi előírása volt. Példáját követte Sípos József 10 holdas közóppa- raszt, aki 100 kilóval adott be több szénát, mint évi előírása volt. A községi tanácsnak és a pártszervezetnek több gondot kell fordítani a cséplés gyors megkezdésére, mert még július 13-án sem kezdődött meg a cséplés. Igái dolgozó parasztsága minden erejével veszi ki részét a begyűjtési mozgalomban és ezen keresztül a békéért vívott nagy harcban. A begyűjtésben élenjár Pozsár György dolgozó paraszt, aki kenyérgabonabea’diását közvetlenül a cséplőgéptől 149 százalékra, árpa" beadását pedig ugyancsak a cséplőgéptől 144 százalékra teljesítette. A tojásbegyüjtésben László István dolgozó paraszt jár az élen, mert évi beadását 250 sziázalckra teljesítette. Ugyancsak élenjár a tojásbeadásban Dancsok Antal, az évi tervét 185 százalékkal túlteljesül tette. Menyhárt Jártas 5 holdas tahi dől' goeó paraszt 125 kioyfarum búza beadása helyett 500 kilót adott be és ezzel 400 százalékra teljesítette lcenyrégab onab eadási köt elezettségét• Andocs községben Kazsai József plárttitkár jár az élen jó példával a falu dolgozó parasztjai előtt. A faluban elsőnek vitte be összes búzafeleslegét a gyűjtőhelyre. Kapoly dolgozó parasztjai árpabeadás terén tűnnek ki megyénk községei közül. A község dől" gozói összesen kétszázhetven'kéf mázsát adtak be. Csuti Gyula 6 holdas dolgozó paraszt 180 százalékra teljesítette árpabeadási kötelezettségét és ugyanakkor kijelentette, hogy „amint elcsépeli gabonáját, azon lesz, hogy kenyérgabonabeadási kötelezettségét 20Ö százalékra teljesítse.“ Som községben a kuliákság és a Tito ügynökei azt hifesztelték, hogy a beadást nem lehet teljesíteni. Pető Ferenc 19 holdas középparaszt bebizonyította, hogy igenis lehet teljesíteni a beadást, akkor, amikor 4:86 kiló árpa beadása helyett 740 kiló árpát adott be. Pető Ferenc példáját követte László Mihály 16 holdas középpa- mszt, aki 244 kiló árpa helyett 720 kilót szállított a begyüjtőhelyre. Som község parasztjai is magukévá tették a begyűjtési mozgalom jelentőségét. A község összes élesé" pelt árpatermése 187 mázsa, ebből 107 mázsa árpát adtak be. Balatonszárszó község dolgozói nem feledkeznek meg a tejbeadásról sem. Tejbeadásban Kis Imre dolgozó paraszt jár az élen, aki 200 százalékra teljesítette tejbeadlási kötelezettségét. Nagy István, á II. Dó- zsa-tszcs elnöke 240 kg árpa he lyett '400 kg árpát adóit be. B. Kovács József 7 holdas dolgozó paraszt 50 kg árpa helyett 200 kg árpát adott be, hogy tervének túltel" j esi tűsével erősítse a béke nagy táborát. Devecz Sándor ádándi dolgozó paraszt 8 mázsa búzát adott be 30 kiló előírt beadási kötelezettség helyett. Ezek az eredmények mind arra mutatnak, hogy dolgozó parasztságunk követi Pártunk irányítását és hogy parasztságunk igazi harcosa a béke nagy táborának. A Minisztertanács pénteki ülése A miniszter anács pénteken délelőtt Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese elnökletével ülés" tartott. Gerő Ernő elvíárs, a Népgazdasági Tanács elnöke előterjesztésére ?. min szferíanács határozatot hozott a művezetők kötelességeiről és jogairól. A miniszter anács g közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a műszaki tanárképzésről. A népművelési miniszter előterjesztésére a minisztertanács Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára új Kossuh-emlékmű felállításai határozta el. Az új Kossuth-szobor elkészítésére pályázatot írnak ki. A pályázat kiírására, valamint a pályaművek elbírálására a minisztertanács kormánybizottságot küldött ki, amelynek elnöke Rákosi Mátyás elvtárs, taÉ)a‘ pedig Dobi István, Bognár József, Darvas József, Erdei Ferenc, Farkas Mihály elvtárs, Molnár Erik e'.vtárs, Révai József elvtárs. A gabonabeszolgáltatási terv határidő előtti teljesítése erősíti az egész népgazdaságot Nam ír vezérezredes javaslata a tárgyalások folytatására Peking,. (TASZSZ) Az Uj Kína hírügynökség jelenti Phenjanból: Tudósítónknak a koreai front főhadiszállásáról szerzett értesülései szerint Nam ír vezérezredes, a ko" reai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője július 13-án reggel válaszolt Charles Turner Joy a'tengernagynak, az Egyesült Nemzetek fegyveres erői küldöttsége vezetőjének előző napi leveléreNam ír vezérezredes 'levele a következőképpen hangzik: Charles Turner Joy altengernagy. — Levele megérkezett■ Jelen levelemben a következő választ adom: 1. Július 12-én 7 óra 45 perckor rém akadályoztuk meg, hogy az Önök küldöttsége ideérkezzék tanácskozásra Ami az autóoszlopban tartózkodó tudósítókat illeti, na' gyón is természetes,, hogy azok nem voltak bebocsájthafók at tárgyalások körzetébe, minthogy a két, fél erre vonatkozóan nem egyezett meg. Küldöttségének nincs igaza abban, hogy emiatt megtagadta a részvételt a tanácskozáson. 2. Ami a tárgyalásokról történő tudósítást illeti, riporterek és a sajtó egyéb képviselői útján, véleményünk szerint, riporterek és a sajtó egyéb képviselői kölcsönös megegyezés nélkül egyik fél részéről sem jelenhetnek meg a tárgyalások körzeté' ben. A Columbia Broadcasting Company tudósítója a koreai fegyverszüneti tárgyalásokkal kapcsolatos amerikai mesterkedésekről A columbiai Broadcasting Com" pany washingtoni tudósítója kijelentette, hogy az amerikai hivatalos személyek éppen azért küldötték a tudósítócso\portot Keszonba, mert számítóinak rá, hogy a tudósítókat nem bocsájtjáka tárgyalások területére. Ilymódon próbáltak — belpolitikai meggondolásokat követve — ürügyet találni a fegyverszüneti tárgyalások ideiglenes megszakítására. A tudósító rámutat, hogy a kon" gresszus jelenleg halogatja a kormány által előterjesztett gazdasági ,,ellenőrzési“ törvénytervezet elfogadását. A kormány a törvénytervezet elfogadását az újrafelfegyver- zést proyramm megvalósítása érdé' kében követeli. A magasállású hivatalnokok a koreai fegyverszüneti tárgyalások megszakítása lehetőségének felvetésével biztosítani akarják a müitarizálási programra továbbfejlesztésének támogatáslát. IXagy összegű jutalékot kapnak a mákgubó begyűjtésében élenjáró úttörőcsapatok Gyógyszeriparunk egyik le|gfon)íjo | sabb nyersanyagát^ a mákgubó skoíL gáltatja. Megyénk miniden községében termelünk mákoü, mivel fonfb)s| élelmezési oilkk. Tekinteti'íel arra. hogy a mákgubó Tvé&külözhetetlen nyers. anyag. begyűjtése országos éltek. A mákgubó begyűjtése előtt az arra vonatkozókat ismertiefljük termelőinkkel és úttörő ifjúságunkkal Kormányzatunk 13, mákgubó termé- Jői árát az elmúlt évi mázsánkénál 50 Ft-os ár helyett 60 Fö-ibam állapította meg és addig, amíg az elmúlt éveiké ben. a mákgubó ára földmű vessző vetkezeti raktárba beszállítva 50 Ft volt, addig, az 1951 nyarán beigyüj- Ütésre kerülő mákgubó métermázsánu kénii 60 Ffjos ára a termelő udVarán átvéve értendő vagyis az a termelő, aki a mákgubót a szövetkeffieiti raky tárba beszáJlitja, még külön tengelyi- fuvar kö’flségmegilóritiéslt is kap. Az átvevő telephelyre történő leszállítás uűán métermázsánkén)t 2 Ft kártérítést kap a termelő. Földműveasfzövet. kezeleinik és dolgozó parasztságunk élőit ismeretes a mákgubó begyűjtés jelerltőségp, már aiz elmúlt évekről, erre feifhívjuk különösen aZi úttörő ifjúság figyelmét/. Úttörő ifjúságunk az évvégi vizis(- gák előtt az iskolában már megismerte a mákgubógyüjilés jelentőségét és inipt minden fontos ponton, úgy a mákguibóbegyüjjés vonalán is majd kiváló eredményt mutált, fel.. Úttörőink minden begyűjtött mázsa, mákgubó n án 4 Ft jutalékot kapnak a szövetkezetitől. Az úttörő asapat, amelyik a begyűjtést magáévá teszi a gyűjtés sikere érdekében, brigádo’, alakít, az bátraira számíthat nagy összegű jutalékra. Az úttörők vegyiék fel a kapcsolatot a helyi íöldmű vessző vetkezet mákgubó felelősével, hogy a begyűjtés késedelem nélkül ’ megkezdődhessék. A mákgubó begyűjtéséhez nagy népt- gazdasági érdek fűződik. Mákgubóból nyerik a különböző gyógyszerek alap, anyagát, mely a belföldi szükséglete!* teljes egószébeini fedezi, ezátal nem kell drága valutáén! gyógyszeralapanyagot ‘behoznunk külföldiről, sőt kivitelre is tudunk termelni. A Bolsevik Párt irányítása és a nagy Sztálin vezetése alatt a kolhozrendszer a, szovjet állam hatalmas erejévé változott. A Nagy Honvédő Háború kemény megpróbáltatásait a kolhozrendszer becsületei kiállta. Sztálin elvtárs mondotta még 1943-ban — „Kolhozaink és szovhozaink ... m nden komoly fennakadás nélkül ellátták hadseregünket és országunkat élelemmel. A kolhozrendszar nélkül ezt a rendkívüli nehéz feladatot természetesen nem tudtuk volna megoldani. Ha ma, a háború har- mrrdik esztendejében, hadseregünk nem szenved hiányt élelemben, ha a lakosság el van látva élelemmel és az ipar nyersanyaggal, úgy ez a tény a kolhozrendszer erejét és életrevalóságát a kolhozparasztság hazafiasságát bizonyt;ja." A kolhozok közösségi gazdasár gának megerősí.ésében és fejelesz. tésében mindenkor óriási szerepet játszat1! a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatásának politikája. Miért tekinti a szovjet állam a gabonabeszolgá1 atási terv telje, sítését a kolhoz-parasztság első parancsolatának. parasz.ság még, nagyobb ütemben növelje a szántóföldek termékenységét, s hogy pontosan teljesese az állam iránti kötelezettségeit. A háború utáni békés munkaévei ismét megmutatták a falu dolgozóinak mély hazafias öntudatát és hogy megértik feladataikat. A lenini-sztálini beszolgál|.atár- sí politika, helyessége teljes mértékben beigazolódó!1!. Ott, ahol a kolhozparasztság időben teljesíti a éabonabe- szolgáltatási tervet, kellő időben hozzálátnak a közös alapok megteremtéséhez és meg- kezdheiik a jövedelem felosztását. A „Szovjetország"-kolhoz egy év leforgása alatt 300 hektárral bőví-ette a búza vetésterületét azért, mert időben teljesítették a beszolgáltatást. A gabonabeszolgaltatásűk A Szovjetunió népgazdasága szocialista tefvek alapján fejlői.k. A népgazdaság tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy jó előre ismerjék az állam forrásait, s hogy megfelelően biztosítva legyenek az anyagi eszközök. Egyik ilyen anyagi eszköz a kenyérgabona- Ez az oka, tehát annak, hogy a Bolsevik Pár! és a szovjet kormány életbevágóan fontosnak tart- ja, hogy a gabonabeszolgáltatási tervet már idejekorán közvetlenül az aratás után, ne pedig később teljesítse a parasztság. A gabonabeszolgáltatási terv kellő idejű teljesítése lehetővé teszi a Párt és a kormány számára az ipar, a mezőgazdaság és a népgazdaság egyéb fejlesztésének helyes összhangbahozását. Ez az összhang nélkülözhetetlen feltété, le a kommunizmus építésének. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy „a szocialista társadalom az ipar és a mezőgazdaság munkásainak társulása a termelésben és a fogyasztásban. Ha ebben a társulásban az ipar nem kapcsolódik a részére élelmiszert és nyersanyagot adó, az ipari terméket pedig elfogyasztó mezőgazdasághoz, ha az ipar és a mezőgazdaság nem képeznek ilymódon cgyet- len népgazdasági egységet, akkor abból semmiféle szocializmus nem származhatik.“ A szovjet haza Lenin és Sztálin Pártjának vezetésével megoldatta az ipar és a mezőgazdaság összekapcsolásának feladatát. Megoldotta azt, úgy, hogy kollektivizál- ta a mezőgazdaságot és megteremtette a mezőgazdaság számára a szükséges szocialista alapokat- A feladat az, hogy az ipar és a szocialista mezőgazdaság kölcsönösen lámaszkodva egymásra, állandóan biztosítsák a termelőerők szakadatlan növekedését, a Szovjetunió ipari hatalmának erősítését és a fogyasztási cikkek egyre növekvő mennyiségét- Ehhez azonban az szükséges, hogy a kolhoztervének határidőre történi teljesítése megmutatkozik a kolhoz, beliek jólétén is, jVJiután elszámoltak az állammal és megteremtenék a szükséges alapokat, m.nden kolhozban megkezdhetik a jövedelem elosztását. Ennek eredményeképpen a legfontosabb gabonatermő vidékeken nemcsak nő a vetésterület, de ugyanakkor emelkedik a termelékenység is. így például Kazahsztánban a vetésterület egy év alatt 383 ezer hektárra növekedett- 1947-ben és 1948-ban például az akájiak vetés, területükéi, több, mint egymillió hektárral növelhették gzért, mert a gabona időben történt beszolgálta ása megteremtette ehhez a szükséges anvp-'i feli ételeket. Ilyen óriási ugrás csak a kolhozrend, szer, csak a mezőgazdaság szocialista rendszerének körülményei között lehetséges. Ilyenek tehát a sztálini beszolgálatási polipka gyümölcsei. A beszolgáltatási tervek határidőre történő teljesítése nemcsak az állam érdekének felel meg, de hasznára válik minden kolhoznak, minden Folhoztagnak egyaránt, mivel a kötelezettségek pontos teljesítése erősíti a kolhoz kollektív gazdaságát, amely a kolhozparasztság jólétének forrása, . j Minthogy a szovjet parasztok erf'"-e tisztábban látják az állam iránti kö.elzettségük teljesítésének óriási jelentőségét, évről-évre szélesedik az egész szovjet hazában a gabonabeszolgáltatási verseny. Ennek a versenynek zászlaján lángbetükkel áll a felhívás: „Határidő előtt tdj^íteük első parancsolatunkat megfelelően azt a kötelezettségünket, hogy az államnak gabonát, húsf. tejet, zsírt és egyéb mezőgazdasági terméket adunk.“ A vá'ialt kötelezettségek ténvlteljestíése a szocialista haza hatalmának további megerősítésén jelenj. A gabonabeszolgáltatás teljesítése az az út, amely a kommunista társadalom felépítéséért vívott harcban termékbőséghez — új győzelemhez vezet. Az amerikai intervenciósok újabb gaztettei Koreában Phenjan. (TASZSZ.) A Nodon Színműn beszámol az amerikai intervenciósok Maszanri faluban (phenjani Lar:omány) elkövetett gaztetteiről. Amikor az amerikai megszállók betörtek 'a faluba —1 írja a lap — elfogták Mun Ben Csu parasztot és három na pon keresztül izzó vasalóval és kalapácsünésekkel kínoznák. Az amerikai barbárok, mielőtt a falut kiürítették, hetven koreai foglyot megöllek, köztük az agyongyötört Num Ben Csuk is.. Az amerikai I hóhérok foglyaikat az előre megásott gödrök előtt felsorakoztat" ták, majd sortűzzel agyonlőttek őket. A amerikai parancsnokság, mikor a néphadsereg kiűzte a megszállókat a faluból, arra ttöreke- dett. hogy eltüntesse sötét gaztetteinek nyomát ezért néhány bombázógépe; küldött a falu fölé, amelyek bombazáport zúdítottak a tömegsírokra. Koreában naponta lepelzik le az amerikaiak újabb és újabb gaztetteit.
