Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

4 S O iVÍ 0 G Y I NÉPL Á P VASARNAP. 1951. ÁPRILIS 22. Kultúrparkot építenek Böhönye dolgozó parasztjai Böh&nye a múlt év novemberében a szocialista forradalom emlékünnepé­nek napján avatta fel kuttúrotthonát, amelyben a felavatás után meg is in­dult az élet, de nem tartott soká. Nem tudott a kultúrotthon belső étele ki­fejlődni, mert a reakció gyorsan föl­fedezte, hogy az újonnan épült kultúr, althon mennyire összefogja a falu la­kosságát, hogy neveli és mozgósítja a gazdasági, politikai feladataik teljesíté­sére. A kulákság aljas aknamunkája lassanként szakította ki a dolgozó pa­rasztokat a kultúrotthon közösségéből és sikerült is szétbomlasztani rövid egy hóngp alatt először az ifjúságot, azután a kultúroso,pontot. — ;,Az eddig jól dolgozó DISZ és MNDSZ-höl ala­kult kultúrcsoiportok széthullottak. Pe­dig tavaly, a Szabad Föld Téli Este és a megyei kultúrversenyben a böhö­nyei egységes kullúrcsoport a második helyen végzett a legjobbak között, meri olyan jó munkát végzett és egységes volt“ — mondja Mózes István vezető­ségi tag, a kultúrotthon jelenlegi könyvtárosa. — „Volt jó tánccsapo - tunk, színjátszó csoportunk, négyszó­lamú énekkarunk, aztán egyszer csak egyik is elmaradt, a másik is, többen összevesztek, egyszóval felbomlott. Már akkor láttuk, honnan fuj a szél, ami itt szétszórja a kultúrcsoportokat, a kulákság uszította össze kultúrcsoport- jai-nk tagjait. A Szabad Föld Téli Es­tékről egyre többen maradtak el. A dolgozó parasztok, pedig azelőtt 200— 220-an is megjelentek a kultúrotthon- ban“ — mndja Poklos Ágnes, a III. típusú termelőszövetkezet kultúrcsoport- jának felelőse. — ,,Nem tudtunk hó­napokon keresztül kultúrműsort adni a Szabad Föld Téli Estéken, nem sike­rüllek az -ünnepségeink és sokáig nem tudtam, hogy miiyen módon fogjak hozzá a feladatokhoz és miként szün­tessem meg községünk kultúréletének megbénulását,“ — mondja Berták Fe- rencné tanítónő, a helyi tanács tagja, a böhönyei kultúrotthon igazgatónője. A falu dolgozói segítséget kértek a Párttól ez év februárjában és a Párt segített. Munkások, városi dolgozók jöttek a faluba és nyújtottak segítséget Böhönye dolgozó parasztjainak a ku- lákok elleni harcban. A munkások és a városi dolgozók népnevlö munká­ja mellett világossá vált a falu dol­gozó népe előtt, hogy a kutákok mi­lyen aknamunkát folytatnak ellenük. Böhönye dolgozó parasztjai sorra lep lesték le az ellenség kártevő munká­ját. A dolgozó parasztok februárban tömegesen léptek be a termelőszövetke­zetbe és Pártunk Kongresszusára Bö­hönye terme utszövetkezeti község lelt. A négyezer lakosú Böhönye élete azóta nagyon megváltozott. Ez a sok ered­ményes és helyes változás megmutatko­zik a kultúréietben is. A szocialista község kulturális élete kiszélesedett és nagymértékben megnőtt a böhö­nyei dolgozók kultúrigénye is. — ,,Most már úgy vagyunk — mondja Bertókné, a kultúrotthon igazgatója —, hogy egyes rendezvényeknél a kultúr­otthon terme kicsinek bizonyul. Az elmúlt héten kultúrcsoportunk, amely egy hónapja alakult, a „Szabad szél“ című operettet játszotta. A kultúrotthon rendszeres könyvtári ol­vasóinak száma iO—50-ről március hó­napban 200-ra emelkedett. Ezeket az eredményeket a könyvankétok rende­zésével érték el. Varrnak azonban hiányosságok is, amely legnagoybb mértékben az ifjú­ság munkájában mutatkozik meg. Tw ságosan sokat foglalkoznak -a sporttal, más komolyabb feladatok elvégzését elhanyagolják és így a kultúrmunka te­rén is nagyon kevés aktív munkát végző fiatal van. Az idősebb dolgozó parasztok sokkal lekesebiben vesznek részt minden munkában, így a kultúr­munkában is, mint a falu fiatalsága. Ez súlyos hiba, amit a fiatalságnak ki kell küszöbölni. Böhönye dolgozó parasztsága élenjár a tavaszi mezőgaz­dasági munkák elvégzésében, de min­dern megtesz a falu kulturális életének fejlesztéséért. Ezt mulatja leginkább az, hogy április 4-én, felszabadulásunk ünnepén, amikor a műsoros estről több dolgozó kiszorult a nagy terem kicsinysége miatt, akkor elhatározták Böhönye dolgozói, hogy május l-re, a munka ünnepére kultúrparkot létesí­tenek társadalmi munkával, ahol hatal­mas szabadtéri színpadot építenek és gyermekjátszóteret. Az elhatározást telt követte, C-án gyűlésen vitatták meg a dolgozó parasztok a lehetősége­ket és közösen határozatot hozlak, hogy május l-re felépítik, felavatják a kultúrparkot, hogy ott ünnepelhes­sék a munka ünnepét. Másnap már megkezdődött a munka és a szabadtéri színpadon lelkesen dolgozik Böhönye do'yozó parasztsá­ga. Ezt a nagyszerű társadalmi munkát egyre szélesebbre tervezi a község la­kossága és így nemcsak Böhönye dol­gozói veszik ki részüket a munkából, hanem más községek is segíteni akar­nak, hogy május l-re egy,üt ünnepel­hessenek Böhönye dolgozóival. Marcal ib M, Kaposvárról, Dávod- pusztáról jelentkeztek brigádok, hogy munkájukká! rész*vegyenek ia kultúr- park létrehozásában. A böhönyei dolgozó parasztság lel­kes munkája a falu kulturális fejlő­dése érdekéb-n ezzel az építkezéssel is azt bizonyítja, hogy a fennálló hiá­nyosságokat rövid időn belül kiküszö­bölik és « termelő szövetkezetté lett község, lsöhönye dolgozó parasztsága küzdeni fog azért, hogy a szocialista kultúróiét fej oüése tekintetében is- hazánk élenjáró községeihez tartóz­rn\n . Somogyi Pál: JCéjfLtk S z&aieiatrStzáq,bAL ív. cA hűbúf iL aLatt A háború alatt a Szovjetunióban a hadbavonalt férfiak helyét asszonyok töltötték be. Nők dolgoztak a gyárak­ban, üzemekben, műhelyekben, épüle­teken, rendkívüli ügyességgel és gyor­sasággal elsajátítva különböző szak­máikat. Voltak kőművesek, lakatosok, szerelők, vasesztergályosok, asztalosok sőt ácsok is. A roppant orosz sztep­pén kolhozgazdaságok asszonyai, le­ányai szántottak, vetetlek, arattak. Sokszor éj-nap egybefolyva, vasárnap­ról és pihenőnapról lemondva, szün­telenül folyt a munka, hogy el lehes­sen látni élelmiszerrel a hadsereget, s a lakosságot. A szovjet nép szerette hazáját, de nagyon gyűlölte az orvul hazaijára tört fasiszta németeket és szövetségeseiket. Will leién, aitiikor Sztálingrádnál a Vörös lh.dscreg kezdte felgöngyölíteni a fasiszta frontokon, megkezdődött a hadifoglyok özöniése a megtépázott szovjd fődre. Napról-napra jötteka jog gok, németek, magyarok, finnek, mindenféle . nemzetiségűek, akik a szouje’. népek ellen harcoltak. Az agyonhajszalt. agypnsanyargatoit éhes rongyo s < üthetek rengetegének végé- hosszt nem volt. Emlékszem, gödrös, sápadt arcukon rettenetes félelem ült, álig volt jártányi erejük. Ez év telén Szovjetunióban a gaz­da ni,ji Ac.';/;. I nagyon nehéz volt. Már harmadik éve tartották megszállva llö’cr hordái az ország nagy részét. Harmadik éve raboltál: a szovjet ál­lam éléskamráját, Ukrajnái, Beszoru­lnál, a Balti á.tárnokát, a Don vidékét, Kubán nagy részét és más területeket. Amit a sokmilliós ellenséges haderő ft! nem falt, azt vagonba rakták és el- szállítottak Németországba. Úgy mak­kor a megszól ott területekről millió és millió asszony, gyermek, csecsemő, öregek és betegek menekültek át az rllMl"/.-/» n íi m o t sí 11/\.M 1 o v til a I u Verseny a DISZ-ben május 1 tiszteletére A marcali járás DISZ-tLtkárai érte­kezleten vitatták meg, hogy milyen nagy és megtisztelő feladatok várnak most alapszerv ez eleik re. A legfontosabb munkánknak jelöl­tük meg a DISZ középszervek küldöt­teken keresztül való megválasztását. Ismertettük, hogy ez csak úgy lesz eredményes, ha most az előkészítés munkáját összekapcsoljuk a DISZ dőlt álló valamennyi feladat sikeres meg­valósításával. Ezek közül külön kiemeltük a 'bé­kéért folytatandó állandó szívós har­col, nagy gondot fordítunk ia békeévek aláírására, amivel hitet tesznek dolgo­zó fiataljaink « béketábor felé, harcos békeakaratukról. Ebben a munkában élenjár a sávotyi szervezet, ahol ápri­lis 8-tól mos tanig az ifjúgárdistáik 1050 aláírást gyűjtöttek. A béke megvédése elválaszthatatlan termelő mnkánk fokozásától. Ezért vállalta f elő--óllal ásóban Kamf János sztahanovista ifjúmunkás, az OHLAK DISZ szervezőtitkára, hogy 170 száza­lékos átlagteljesítményét tartani fogja és félévi tervét május l-re befejezi. Molnár János, a pusztakovácsi gép­állomás DISZ titkárheiyct-tesc vállal­ta, hogy május l-re tavaszi tervét 110 százalékra fogja teljesíteni. úgyszintén Horváth József is. aki már 0!) százalék­ra teljesítette tervét. Ac ifjúmunkásokat, trnklvrislákal köveik a tszcs-bcn, állami gazdaságok­ban dolgozó fiatalok is. A kürtös pusz­tai tszcs-ben április 4-re is jó teljesít­mények születtek. A fogalos ifjúsági- brigád 110 százalékos vállalását 150 százalékra teljesítette. Farkas József kocsis pú. 170 százalékot ért el a leg­utóbbi héten, a növényienmcltetö-brr gád a vetési munkál utóikat jól meg­szervezte. Horváth István 150 százalék­ra teljesítette normáját. Nem riadtak vissza a vetés gyors befejezése érde­kében a késő estig való munkától sem. Hasonló eredmények vannak a bö­hönyei tszcs-ben. Itt a DISZ-titkárnak már 140-nél több munkaegysége vám, Fekete Jánosnak pedig 125. Itt azon­ban <a tszcs.-vezetöséy véleménye sze­rint ifjúsági munkncsapato'kat szervez­ni nem lehet, mert a tszcs létszáma váratlanul emelkedett magasra, kény­telenek az idősebb tagokkal együtt be­osztani. Egyénileg dolgozó fiataljaink sem akarnak elmaradni ebben a verseny­ben. Tóth György titkár elvtárs a szer­vezet tagjainak nevében vállalta, hogy j valamennyi vetési munkát befejezik április 23-ig és ennek a munkának az elvégzésére párosverseny re hívja ki a gadányi szervezetet. A nagyszakácsi DISZ-lagok 10 hat. hold rostiéul vet­nek el közösen, amit végig ok munkál­nál; meg. így a község vetéstervét e téren 110 százalékra teljesítette. A falusi szervezeteink igen fontos feladata a tagloborzási műnk ', a szer­vezeti élet további megszilárdítása. Er röl beszélt felszólalásában J::di Imre, gadányi titkár elvtárs. Elmondok.", hogy az utóbbi hónapban 3ü falu’! szerveztek be az ifjúgárdistái. Vá! ni la, hogy még 15 lányt beszerveznek és így elérik, hogy a község dolgozó / tatjai valamennyien DISZ-tagok ész­nek. Ebben a munkában a: égé': já­rást versenyre hívta ki, hogy ki / •gju nyerni u Járási Bizottság r zászlóját és jutalmul kitűzött új fut- bulUhibdát. Hi a megír. utaikozó Irháikat menet mi inait a ziikség, a hiány ezen a közben ki jav tjük, . pártszervezeti ónk rés.-en is lm lattanul fel föl; őzöd ott. De még is 'J ti óbb gonddal segítik ifjú sági n úlyos ga idusági helyzetnél még szemező tejük lankáját, a Megyei Itt­bár [óbbcin, vérig sér libben hatott a r.qííi.vjfív/; jobban cjtcnőrzi a• kiadóit nép re n fusis :!a haramiák bécsMensé­átfutok elvégzi ■ cl, úgy sikeresen í icy­nei. Az clliui colt és megbecsMenít élt VfUÓsi'jl ik Bál­■ előtúr i út mohit Mi >es,k, nő vérek, inenyarszonyolc, és u fá un ’is (i Párt legjobb segítő • > / yve rmekleány ók. égbe örö segély k ■ árit á­válik ve áamenn yi DlSZ-szervezetön sfM. A szerve zeit mu i ka sok, a zsidó BÍRÓ GYULA vdU ású lakos súg, a kolh o zp/iras ztok DISZ járási til kár. löm eges regi iikólás-u. Szuronyhegyre Kiss János somogysámsoni ‘ DISZ- titkúr tagdíjfizetési ,felajánlásában ver­senyre hívta ki a többi szervez-let és javasolta, hogy oz ifjáyárdUlétk úgy osszák szét a bélyegeket, - hogy 20-ig . el tud fanul: a járás felé számolni. Ezen­kívül még sok leiles felnjtiu é,; hang­zott él a többi szervezetből is. különö­sen a kultúrmunka meyj.vrilú-úra. Adriiéban megértették az elvtársak a választás jelentőségét is. I, ; tel lek. hogy úgy vátassszúk n ■ / j; - tus 10-ig az alnpszcniezetrk küldötten, hogy azok tényelegesen a szerve: -legjobb tagjai legyenek, '"kik méltók er­re a nagy bizalomra, hogy « Megyei és a Járási Választmány tagjai legye­nek. De oviinak még olyan cvezc'cl: is, ahol nem értettél; meg enn t; a; értekezletnek fontosságát és min je­lenlek meg az értekezleten. Ez kn nő­sen az állami gazdaságokra vom zik. mert onnan egy titkár sem jelent meg. A kelevizi titkár arra hivatkozott hogy nem kapott meghívást, a sze nyeri elaludt, a böhönyei. Ge dicsér Sándor predig a tapsonyi búcsút tar- itolta fonto'sdhitmik. Ezektől az elviilrsak-liM mást várnak az oltani fiatalok, azt, hogy bátran vezessék őket, ne féljenek a nehézsé­gektől, bízzanak rájuk feladatok el­végzését, tájékoztassák őket a munka tűzött kisdedek, felkoncolt aggastyá­nok, puskatussal halálra sújtott álla­potos nők. Leningrad milliónyi éhe­zőinek irtózatos szenvedése. Könnyen elképzelhető, milyen volt a hangulata a szovjet népnek, milyen égetően perzselte a bosszú tüze a szov­jet ember lelkét mindezek okozói, az ellenséges katonákkal szemben. Fen­séges magasságba tört fel a szent gyű­lölet lángja, s vele a hazaszeretet fé­nyessége, mely tömeges hősiességet és hősöket szült a frontokon és a mun­ka frontján. A foglyok egy része — a becsületesebbek, leiket úgy hurcol­tál: a frontra — hetekig lesütött szem­mel járlak, szégyellik magukat tiszt­jeik, parancsnokaik hallatlan besHáii- tásai miatt. S hogy mégsem nyilvánult meg teitlegességekbcn a tömegbosszú, ez a szovjet ember magas erkölcsi s-ínvcmalát mutatja. Gorkij azt mvnd- ta: „Ha az ellenség nem adja meg ma­gát, meg kell semmisíteni.“ A világití rü író, a nagy proletár humanista ta­nítását megértette a szovjet nép. Meg­értette azt, ha az ellenség megadja ma­gul, az többé nem ellenség. Sztálin elvtárs, a kommunisták a uépet nem nemzeti és faji gyűlöletre tanítják, ha­nem ellenkezőleg, a nemzetek közötti testvériségre, egyenlőségre. A Szovjet­unióban több mint 60 nemzetiségű nép lakik. Minden nemzeticég egyenlő jogú édes gyermeke a nagy Szovjet ha­zártak, legyen az orosz, ukrán, tatár, cigány, kirgiz, zsidó, vagy eszkimó. Valamennyi testvérként foglal helyet a nagy család asztalánál. Ezért ‘ért­hető, hogy a szovjet nép lelkében a bosszú helyett a megértés, isegíleniaka- rás nemes érzései lakoztak a foglyok iránt.-- Istenem, hol helyezzük le ezt a tömérdek szerencsétlent? _ kérdez­té l: egymástól a szovjet polgárok a hadifoglyokat nézve. — Honnan vesznek nekik orvossá­got, élelmet? Nagy probléma volt ez abban a: Ülőben, de becsülettel megoldották. * * * Magyar közmondás: — Messziről jatt ember azt mond, amit akar. A kommun dák nem szoktak üres sza­vakkal dobálózni. Szavaimat megdönt­hetetlen tények támasztják alá. Am'kor a fasiszták megindították a Imi!járatot a Szovjetunió ellen, Hitler :<:/ mondotta; ,,A szovjet rendszer, az tgc'-z boisevizmm a GPU terrorjára, homokra van építve. Három várost elfoglalok, hat megadja magát.“ A fasiszták a Szovjetunió nagyrészét ,i a.Iák és megszállva tartották időn keresztül. A szovjet nép " oiilözó t, szenvedett. Leningrád ■ "J v - blokád alatt. Olyan éhséget •mg a történelem nem mmer, mint !'o n vo’t, de Leningrad nem adta '• cg jót.. Leningrád küzdött és gyö- ‘t. A vötóskutona háromszori sebe- 1 s uhui ismét frontra ment és so- r. .’<>• J't hősiességgel harcolt. A: ii.u- gői! megtisztította hazáját, a -apprd. erős fasiszta hadigépezetet -t-e és kitűzte Berlin fölé a gyű­lt lom vörös lobogóját. A: a katona, kinek nincs miért küz- hiá, a: ros.a katona. A szovjet rtép- i I: volt miért küzdenie, van öröm- lés jelene, van napsifgarps szép j,j­•őjo, kis ma is, a békeharc mai szakasza- 1a a szovjet nép, Sztálin népe a vi -aj <!n.gozóinak nagy reménysége, a 0(1 milliós béketábor zászlóvivője. A Szovjetunió kolhozai gazdag kör. dolgozói nagyúri szeretnek olv a könyvtár munkájúiban is. Ii y.t D. Sálijuknak, a könyv Ír ve: • ‘arakkal rendelkeznek. A kolhozok s s-. b-:d idejükben szívesen segítenek ■ i G. Kdura, fiatal kolhozparasztnő se­téjének, az új könyvel; katalógusainak Megnyílt Moszkvában a magyar képző- művészeti kiállítás MOSZKVA. ■ .i moszkvai rádió péntek esti adásá­ban be-jet ént ette, hogy Moszkvában Itelpeken megnyílt a magyar képzőmű­vészeti kiállítás. A megnyitás alkalmá­ból Geraszimov, a Szovjetunió képző­művészeti akadémiájának elnöke és MihiUyfi Ernő magyar népmüveiésügyl miniszterhelyettes mondott beszédet. A kiállításon több, mint 300 mű sze­repel, festmények, rajzok, szobrok, omelyek visszatükrözik a magyar nép örömteli munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom