Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881
42 mástól elválasszuk. Avagy nem ezen átalakuláson alapszik-e a Helmlioltzféle villanygép ? Avagy nem ez átalakulás következtében kapta-e Armstromnak egyik hajós legénye azon ütést, mely létrehozta Armstrom hydroelectecus villanygépét ? Általában kimondhatjuk, hogy nincs oly mechanikai actus, melynél — habár csekély mértékben is -- villamosság ne jőne létre. Térjünk át a tömecsek mozgási erélvének átalakulásaira. Ezek között egyik fontos átalakulás az, midőn a tömecsek hőbeli mozgási erélye átalakul tömeg mozgási erélylyé. Ott vannak kiálló például a gőzgépek! Mindnyájan igen jól tudjuk: mily nagy szerepet játszanak korunkban a gőzgépek ; hiszen a gőz világában élünk; gőzzel szántunk, vetünk, aratunk, csépelünk; gőzzel fonunk, szövünk ; gőzzel furunk, faragunk; gőzzel uszunk, gőzzel repülünk. A gőzgépek rendkívüli fontossága daczára sem tehetem, hogy a gőzgépek elméletébe mélyebben bocsátkozzam, és így csak annyit említek meg, hogy mind ezen különböző gőzgépeknél meleg alakul át mechanikai erélylyé. A fűtés is úgy operál szobáinkban, mint egy gőzgép. A kályhában a tűz körüli levegő kiterjedvén, felszáll a kéménybe, honnan ki a szabadba tódul; ez által a kályhában légritkulás állván be, a szobából új levegő nyomul, mi ismét a szobában idézvén elő légritkulást kívülről tódul friss levegő a szobába; és igy a fűtés nem csak a szoba melegítésére, hanem szellőztetésére is szolgál. A levegőnek eme mozgását a meleg eszközli, itt is a meleg egy része átalakul mechanikai erélylyé ; a kályha tehát egy fel nyomású gőzgép. Hőbeli mozgási erély átalakulhat szintén hőbeli mozgási erélylyé, hiszen hol mérséklet különbség létezik, mindenkor föllép ezen átalakulás az által, hogy a meleg a nagyobb hőmérsékü testből az alacsonyabb hőmérsékletűbe vezettetik át. Átalakulhat továbbáatömecsek mozgási erélye tömecsek helyzeti erélyévé. Midőn szilárd testet megolvastunk, vagy folyadékot elpároltatunk, nem ezen átalakulás következik-e be '? Az olvasztásnál a szilárd testtel közölt meleg az illető test hőmérsékét csak addig képes emelni, mig az folyékony állapotban kezd átmenni; e pillanattól kezdve a hömérsék nem emelkedik, bármennyi meleget közlünk is az olvadó testtel. Ugyanez következik be a forrásban levő viznél is; ha a forrás beáll, a vízzel közölt meleg nem emeli többé a víz hőmérsékét. Hová lesz az igy közölt meleg, azt láttuk már; átalakul tömecsek helyzeti erélyévé; hiszen
