Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-10-10 / 41. szám
Sátoraljaújhely, 1937. október 10. & LXV1I1. évi. 41. szám. Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. BOGTAT KÁLMÁN Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Szombaton délelőtt helyezték örök nyugalomra a budapesti Ke- repesi-uti temetőben a székesfőváros által felajánlott diszsirhelyen Komáromi Jánost, a népszerű elbeszélőt és regényírót. Komáromi János korai elhunyta Zemplénvármegyében — innen és túl — gyászba borította mindenkinek a lelkét, akit csak valamilyen szál is fűz a mi fájdalmas szükebb hazánkhoz. Az egész ország könnyes részvéte kisérte utolsó útjára a Mit búsulsz Kenyeres, a Pataki diákok, az Idegen leány, az Ősdiák, a Régi Szerető, a Rongyos gárda, a Régi ház az országúinál és a hasonló nagysikerű regények zseniális szerzőjét, aki az újkori magyar irodalomnak egyik legeredetibb és legnagyobb alakja volt, de még ezenkívül is sokkal több minekünk: zemplénieknek! Zemplénvármegye legnagyobb írója hunyt el Komáromi János ban és nem élt még a magyar földön iró, aki oly megragadó eredetiséggel, annyi sajátos, vegyesen huncut és szomorkás derűvel sugározta volna szét az irodalomban a zempléni lélek gazdagságát, a Bodrog partján, az újhelyi hegyek hangulatában és a sárospataki főiskola történelmi hagyományaiban élő ismeretlen édes-bus zempléni álomvilágot. Komáromi János a határontuli zempléni Málca községben született. Itt töltötte ifjúságát és nemes költészete itt szedte magába azokat a sajátos színeket és eredeti alakokat, melyek regényeit a leg- ujabbkori irodalom legnépszerűbb termékei közé emelték. t Komáromi János a világháború g utáni magyar élet Jókaija volt, kinek írásaiban a jóság, tisztalelkű- ség, a derű és a nemes romantika bájolta el és nyűgözte le olvasóit a mai gépies, üreslelkű hétköznapokban. Komáromi regényeiben szivünkhöz nőtt diákfigurák és bájosleikü leányalakok képviselik azt a szebbik világot, melyet ma- , gunkban hordozunk és emellett a magyar katonai és emberi erényekben való hit domborodik ki költészetében, megnemesitő erővel töltve el hatalmas olvasó közönségét. Komáromi János a mi nagy Írónk és felejthetetlen örök büszkeségünk, nemcsak könyveiben, hanem egyéniségében is mindig független és eredeti volt. Diák maradt ő mindig. Kedves, jókedvű és érzelmes lelkületű pataki diák, a tanulóköri életküzdelmek ragyogó humoru mesemondója. Szive-lelke, irói egyénisége a zempléni talajból nőtt ki és az Esze Tamás mezítlábasaitól kezdve, egészen az ifjúsága alatt annyira megkedvelt eredeti zempléni köznépi alakokig, — mint amilyen pl. a „hires“ Vidróczky — a kárpáti fenyvesek és a bodrogközi nádasok titokzatos suhogása járja át könyveit. Fájdalmasan finom szerelmek romantikája keveredik az olyan izzig-vérig húsból és vérből való zempléni alakokkal, amilyenek az öblöstorku Korpa János, Csanak András, Pecsenye Pál és a többi jobb sorsra érdemes szegénylegények és önérzetes „csiszlikek“, akiknek színes hangulatos mókázásaiban keserű élet- filozófia árulja el a Felvidék su- i lyos szociális problémáit és ere- ' Az aradi vértanuk ünnepén ke- gyeletes megemlékezéssel zarándokolt a magyar nemzet vitéz Gömbös Gyulának, a Nemzeti Egység egy évvel ezelőtt elhunyt nemeslelkü nagy vezérének sir- halmához. A sorozatos emlékünnepségeknek kiemelkedő része volt a Gömbös Gyula Társaság megalakulása. Az értekezleten a miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai is résztvettek. Dr. Fáy István főispán, valamint a vármegye NÉP képviselői is résztvettek a nagyjelentőségű alakulógyülésen. Sztranyavszky Sándor, az emlékbizottság elnöke nagy hatást A nehéz anyagi helyzetben lévő határszéli lakosság nem bírja el a jelenlegi rendkívül magas tűzifa - árakat, melyek széles rétegek téli tüzifaellátását veszélyeztetik. A súlyos téli gondok elé néző lakosság érdekében dr. Fáy István főispán előterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez az olcsóbb tűzifaárak és a lakosság téli tüzelővel való ellátásának bizdeti mélabus, oblomov-os gondolatvilágát. Komáromi János korai sírja körül nemcsak olvasóközönségének százezrei gyászolnak, hanem regényeinek száz és száz bájos, derűs és felejthetetlen alakja is, közöttük Testvérke is, a fiatalkori szerelem eszményi ideálja és szinte látjuk őt, amint a Vihorlátról fújó hideg őszi szélben törékeny teste meg- megrázkódik a zokogástól. Nem búcsúzunk el örökre Zemplénvármegye nagy fiától. Az ő igazi életét könyvei őrzik és az ő könyveit nem lepi be a porréteg. Amig csak magyar él, árasztani fogják az élet boldogságát, a magyar sors keserűségét, könnyeket, mosolygást egyaránt. Komáromi él tovább, változatlanul. Es egyre-egyre többen lesznek, akik hozzá menekülnek majd e »ronda életből“ és mindent felejtő boldogsággal „vetik ki hasukat“ az ő nagy szellemi verőfényének. * Balogh Gyula sátoraljaújhelyi m. kir. rendőrfogalmazó sógorát gyászolja a messzire ment és mégis velünk maradt hűséges zempléni szivü nagynevű pataki diákban. keltő emlékbeszédben méltatta vitéz Gömbös Gyulát, majd a Társaság jelentőségét emelte ki. — Az a kör, amelyet életre hívni szándékozunk, — mondotta beszédében, — legyen az egymást megértő, megbékélt, a magyar jövőért áldozatot is hozni tudó, nem egymással, hanem egymásért, a jobb magyar sorsért együtt küzdeni akaró magyarok tábora, hol nincs és nem is lehet gyűlölet, csak szeretet, mint ahogy Gömbös Gyula is csak szeretni tudott. A nemzeti társadalomnak jó szolgálatot teszünk, amikor Gömbös Gyula emlékét az eljövendő nemzedékek számára megőrizzük. tositása érdekében. A kereskedelmi miniszter most közölte a vármegye főispánjával, hogy a cseh-magyar államközi megállapodásban a külföldi tűzifának elhelyezése Miskolc—Sátoraljaújhely vasútvonaltól északra fekvő területeken is lehetővé tétetett. Éhez képest nincs akadálya annak, hogy az itteni kereskedelem a vám és egyéb szabályok betartása mellett a helyi szükségletnek megfelelő mennyiségű tűzifát Csehszlovákiából behozza. A behozatal megkezdése előtt köteles az importőr fakereskedő a „Dredoma“ Magyarországba fát exporttáló szövetkezet pozsonyi cég által láttamozott vételi kötle- velet jóváhagyás céljából a kereskedelmi minisztériumban bemutatni. A behozatali engedélyeket a kereskedelmi miniszter a behozatalt lebonyolító cég részére a bemutatott kötlevelek jóváhagyása után szolgáltatja ki. A behozatalra kerülő tűzifa árát a 35.300/1937. KKM. sz. rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1937. évi 218. számában) 3. §-a alapján a vármegye alispánjának előterjesztésére a kereskedelmi miniszter külön fogja megállapítani. Zempléni ügyvédek a miskolci kamarában A miskolci ügyvédi kamara október hó 3-án tartott tisztújító közgyűlésében 1940 év végéig a következő zempléni ügyvédeket választotta meg kamarai tisztségekre: Választmányi rendes tagok: Dr. Búza Béla és dr. Nagy Béla Sátoraljaújhely. Fegyelmi bírósági rendes tagok: Dr. Adriányi Béla Sátoraljaújhely, dr. Binét Menyhért Sárospatak. Kamarai helyi bizottsági tagok: Dr. Búza Béla elnök. Tagok: dr. Binéth Menyhért, dr. Berger József, dr. Dubay István, dr. Garai Armin, dr. Nagy Béla, dr. Rácz Miklós dr. Tóth Alajos. Póttagok: Dr. Barna Géza, dr. Gáspár Sándor, dr. Sleyer Lajos Sátoraljaújhely és dr. Honétzy Géza Tokaj. Uj róm. kát. plébánia a Bodrogközön Kápolna épül Tiszakarádon A bodrogközi Tiszakarád községben a pusztakarádiakkal együtt mintegy 1200 róm. kát. hivő él. A katolikus hívők részére az elmúlt napokban a premontrei kanonok-rend plébániát szervezett és a plébánia vezetését már át is vette dr. Vidákovics Aladár premontrei lelkész. Az uj plébániának még csak Pusztakarádon van kápolnája, ezért most a tiszakarádiak elhatározták, hogy községükben is felépítenek egy kápolnát. A buzgó és vallásos érzéstől áthatott tiszakarádiak már meg is kezdették a gyűjtést a kápolna felépítése érdekében és a gyűjtés eddig mintegy 1300 pengőt eredményezett. Addig, amig a kápolna felépül, ideiglenesen egy magánépületben fogják az Istentiszteleteket elvégezni. Gömbös Gyula Társaság A vármegye főispánja az emlékbizottság megalakulásán Nem birja el a magas tuzifaápahat a zempléni határszéli lakosság Nincs akadálya a felvidéki tűzifa behozatalának Komáromi János | 1890-1937
