Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-21 / 3. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. január 21. zetét és fajtáját fanatikusan szerető igaz magyar ember. Az Isten hozta Zemplénvármegyébe Nagyméltóságodat I Gömbös Gyula miniszterelnök válaszában a következőket mondotta : — Jól tudom azt, hogy Zem plénvármegye különös gondozásra szorul. Ez és más okok is vezettek engem ide. Az egész országot járom és súlyt helyezek arra, hogy ebben a megyében is gyökeret verjen a nemzeti egység mozgalma, gyökeret, amelyből kiterebélyesedik majd az a fa, amely örökké ott ál figyelmeztetőül a mai nehéz időkben minden magyar előtt, emlékeztetve arra, hogy csak az egységben van az erő. Élénk és lelkes éljenzéssel fogadták a miniszterelnök szavait. Az állomás épülete előtt összegyülekezett többszáz főnyi tömeg lelkes ünneplése közben hagyta el a sátoraljaújhelyi pályaudvart a Vezér dr Kozma György főispánnal. Hosszú autó és kocsisorban vonult be a Nemzeti Egység országos vezérkara és nagyszámú kíséretük vitéz Zombory József tüzoltófőparancsnok irányítása mellett a városi színházhoz, a párt zemplénvármegyei zászlóbontásához. A fellobogózott utcákon, melyeken a zempléni leventék, a Zemplénvármegyei Move. Rákóczi Lövészegylet tagjai és a sátoraljaújhelyi iparos cserkészek állottak sorfalat, a lakosság sürü sorokban lelkesen köszöntötte a miniszterelnököt. A városi épülettömb bejáratánál a Zemplénvármegyei Move. Rákóczi Lövészegylet impozáns megjelenésü diszszázada sorakozott fel, melynek élén a Nemzeti Egység indulójának elhangzása után dr Barna Géza elnök, lövészparancsnok tisztelgett a Vezér előtt. A zsúfolásig megtelt városi színházban, a Nemzeti Egység zászlóival és jelvényeivel diszitett falak közt kezdetét vette az ünnepélyes vármegyei zászlóbontás, amelyhez hasonló nagyjelentőségű demonstráció alig volt még az országban. Dr Kozma György főispán, vármegyei elnök megnyitó beszéde után Gömbös Gyula miniszterelnök mondotta el hatalmas beszédét, mely nemcsak országos értelemben vett szenzáció volt, hanem európai szempontból is nagy jelentőségű esemény. Ezt a beszédet a budapesti lapok legnagyobb része teljes terjedelmében közölte, azért mi csak a fontosabb és minket közelebbről érdeklő részek kiemelésére szorítkozhatunk. Az egész magyar jövőt átfogó programot adott a miniszterelnök, mondván többek között a következőket: A gerslidemokrácia és a horogkereszt ellen. — Vannak úgynevezett „modern tömegmozgalmak, amelyeket ide is igyekeztek átültetni. Gondolat szegénységre vall, hogy importálni akarnak ilyen dolgokat. Ez az a stilus, amely ellen tiltakoztam és amelyet „gersiidemok- ráciá“-nak kereszteltem el. Ki mertem mondani, hogy nem kívánok olyan demokráciát, amely mellett a lakosság éhezik s csak a vezérek élnek jól a Dunapalo- tába.i. (Úgy van 1 Úgy van !) — Az olyan 40.000 holdas urak, akik a horogkeresztes mozgalmat importálják, kezdjék önmagukon az általuk hirdetett szociális intézkedéseket, (Úgy van! Helyeslés.) A protekciós tehetségteleneknek befellegzett Aki a mi jelvényünket viseli, az fogadalmat tett a 95 pontra, fogadalmat tett nem rám, aki múlandó vagyok, hanem a nemzetre, amely örök. És megmondom mindjárt azt is, nem való a mi jelvényünk annak a mellére, aki rögtön zsebredugja, mihelyt nem tudjuk elhelyezni azt, akit pártfogol. (Nagy éljenzés és helyeslés.) Unokatestvéreknek és a tehetségtelen magyaroknak befellegzett. Akkor, amidőn oly erős a verseny és négyezer diplomás ifjút egyelőre nem tudunk elhelyezni, akkor álljanak félre a selejtesek s a jelesek menjenek előre I (Nagy taps.) Az elmúlt év politikai mérlege Kormányzásom első esztendeje elmúlt. Politikai mérlegjelentésem a következő: Politikailag Magyar- ország helyzete megerősödött. (Nagy taps.) Sikerült az országnak 81 millió pengős kiviteli felesleget elérnie. (Éljenzés.) Jóllehet gazdasági helyzettel küzködik a nemzet, történelmi hagyományaihoz, öröklött és ösztönös államalkotó tehetségéhez méltóan nagy gondolatokat is tud szolgálni, igy elsősorban a revízió gondolatát. ünnepélyén Miskolcon és remek szép székfoglaló beszédét büszkeséggel hallgattam végig a többi zempléniekkel. Élete alkonyán a legnagyobb kitüntetés érte, amelyet a refomátus egyházban valaki elérhet. Az elhunyt Degenfeld József után 1927 évben a magyar raformátus egyetemes Konvent világi elnökévé választották meg. Ezzel még eddiginél is sokkal nagyobb teret nyert arra, hogy kiváló képességeit az egyház javára érvényesíthesse. És a ráháruló feladatoknak minden várakozást meghaladóan meg is felelt. így érte el aztán a legmagasabb polgári kitüntetést is. Megkapta az 1. osztályú érdemkeresztet a csillaggal. Egyik kimagasló, emlékezetes tovékenysége volt 1931. évben a sárospataki főiskola centennáriumi ünnepének megrendezésé. Tudvalevőleg ezen a szép egyházi ünnepélyen a Kormányzó Ui is megjelent, akit Dókus Ernő páratlanul szép beszéddel üdvözölt. Ez volt utolsó nagyobb közéleti szereplése. Mert 1932. év elején váratlanul lemondott az egyházkerületi főgondnoki és a Konvent világi elnöki tisztségéről is. Lemondása, Mikor elkövetkezik a pillanat és nemzetközi fórum elé hívnak mint magyar miniszterelnököt, akkor megmondom majd, hogy mit értek a revízió alatt. De mindaddig, amig ez nem következik be, hibának minősíteném, hogy mint magyar miniszterelnök nemhiva- talos fórum előtt fejtsem ki felfogásomat. (Úgy van 1 Úgy van ! Helyeslés.) 1200 állás a diplomásoknak Az állami apparátusban még ez évben 1200 egyetemi ifjút fogunk elhelyezni. (Nagy taps.) Erre azt fogják mondani, hogy mig az egyik oldalon racionalizálunk, addig a másik oldalon újabb alkalmazottakat veszünk fel. A nyugdíj törvény alapján 2500 közalkalmazottat fogunk törvényes végelbánásban részesíteni s igy ha fel is veszünk 1200 újat, még mindig marad hat és fél millió pengő megtakarítás a költségvetésben. Bankfúzió és irányított gazdálkodás. Felfogásunk szerint pénzügyi szervezetünk túlméretezett; s ez a körülmény drágítja a hitelt s igy megnehezíti a termelés lehetőségét. (Úgy van ! Úgy van 1) A pénzügyminiszter ur programjába tartozik a gazdavédelmi akció további céltudatos, szerves lebonyolítása is. A földmivelésügyi miniszter az erdőtörvényt készít elő és az irányított gazdálkodásról szóló törvényjavaslattal foglalkozik. melyet gyönyörű levélben jelentett be, a Konventnél nagy megdöbbenést váltott ki. Rá akarták birni Ravasz László püspök és Teleki gróf egyházkerületi főgondnok kiküldöttek által, hogy a lemondását vonja vissza, de az ősz vezér férfi, utalással hanyatló erőire, melyekkel már nem szolgálhatja egyházát olyan hatékonyan, mint azt szeretné, ragaszkodott a lemondásához. Érdemeit az Egyetemes Konvent 1932 április 27-iki ülésében Balthazár Dezső püspök és dr Balogh Jenő főgondnok méltatták. Dr Balogh többek közt ezt mondotta: „Az utóbbi években, amikor Dókus Ernőre hárult az óriási munkateher, melyet ő fáradhatatlan munkabírással, mintaszerű kötelességérzettel és rendkívüli sikerrel viselt, mindnyájan bámultuk, mennyire megnőtt az ő egyénisége az újabb teher alatt. Valamennyien csodáltuk fényes tehetségét, sokoldalú és nagy műveltségét, itélő- tehetségének éles voltát és mindenre kiterjedő tájékozottságát. Ilyen volt Dókus Ernő, akit elvesztettünk és akivel Zemplén vármegye talajáról sarjadt, magasan iveit, közbecsülésben és szeretetben eltöltött nemes élet záródott le. Nagy-Magyarországnak egy itt maradt ércalakja omlott össze. Büszkeséggel gyászolhatjuk őt. Dókus €rnő emlékezete Irta: Lehoczky Sándor. Tudtuk, hogy az enyészet őt sem fogja megkímélni, de azt reméltük, hogy még évek hosszú során köztünk marad és segít nekünk az élet küzdelmeiben. Az isteni gondviselés máskép határozott. Már most el kellett vesztenünk Dókus Ernőt, ezt a kedves, régi tipusu magyar öreg urat, egy végzetes baleset folytán, amely őt e hónap 17-én, Budapesten érte. Kétségtelen, hogy senki sem pótolhatatlan; de vannak egyének, akik ha az élők sorából kidőlnek, tátongó űrt hagynak maguk után hosszú időre a közélet terén is. Dókus Ernő halála pótolhatatlannak látszó veszteséget jeleni széles körben és mindazoknál, akik az elhunyttal közelebbi társadalmi kapcsolatban voltak. Kora fiatalságában kezedett Dókus Ernő már érvényesülni. A jogi tanulmányai befejeztével rövidesen megszerezte az ügyvédi diplomát. Csak éppen hogy betöltötte a 21. életévét. Ez időben gróf Andrássy Gyula volt a miniszterelnök, aki a diplomás nagymüveltségü zempléni ifjút, aki már akkor a vármegyéje törvényhatóságának bizottI sági tagja volt, fogalmazóvá nevezte ki maga mellé. De nem sokáig maradt a minisztérium kö telékében. Mert ahogy 24 éves korában megnősült, lemondott ál lásáról és szép feleségével Ragányi Ilonával Legényén a családi falusi birtokán telepedett meg. Itt élt 1—2 évig csendben, teljes visszavonult- ságban. Barátainak és főleg Molnár István főispánnak unszolására 1889 évben, mint Tisza Kálmán miniszterelnök hive, elvállalta az országgyűlési képviselőjelöltséget a sátoraljaújhelyi választókerületben. Ellenfele Viczinándy Ödön vármegyei főjegyző volt, aki a gróf Ap- ponyi Albert által alakított nemzeti párt programmjával lépett fel. Rendkívül erős küzdelem után a mandátumot Dókus Ernő nyerte el és ezután még 5 cikluson volt országgyűlési képviselő, legutoljára Wekerle Sándor első miniszterelnöksége idejében. A felesége betegeskedése hosszabb időre megbénította a közéleti tevékenységét. A református egyház ügyeiben ennek dacára — egy pillanatra sem lankadt el, minek elismeréséül 1908. évben a tiszáninneni Egyházkerület főgondnokává választották. Jelen voltam a beiktatási
