Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-08-17 / 53. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 augusztus 17 az a kérdés, melyre már a közeljö­vőnek meg kell adni a választ. Ennek a válasznak mikéntjétől függ, hogy a tokajhegyaljai kor­mánybiztosság érdemes munkája hálás talajra talált-e? hogy a be­fektetett közpénz gyümölcsöző eredményt fog-e szülni, vagy csak enyhítő narkotikum a halálba ve­zető utón ? A tokajhegyaljai kérdés érde­keltjei remegve várják annak az akciónak a sorsát, mely a termés értékesítését tűzte ki célul. El­végre ezen múlik minden. Ezen múlik, hogy a 30—100 hiteres bortételek ne senyvedjenek el, másirányban elfoglalt gazdáik pincéiben senkinek se kellvén, hanem megfelelő köntösben kelje­nek útra és hódítsák vissza azo­kat a piacokat, amelyekről vé­delmi lehetőségek hiánya folytán elüzettek — hitelvesztetté téve az illegitim hamisítások fojtogató ver­senye által. A józan, megértő kereskedelem is, amely felülemelkedvén ferde kicsinységeken, megtudja érteni, hogy ó van a Tokajhegyaljáért s nem megfordítva — ugyancsak türelmetlenül várja a tokajhegy­aljai egységnek egy olyan formáját, amely neki is visszaadja hajdani akcióképességét és megélhetést nyújtó hivatásának teljesitése által az a hasznos szerve lesz ismét a Tokajhegyaljának, mint valami­kor régen, boldogabb időkben. Vájjon mi kell tehát még ezek- után ahhoz, hogy főispán-kor- mányaiztosunk ne csalódjék abban a várakozásában, melyet a Tokaj - hegyaljával szemben táplált s melynek beszédében kifejezést adott. Vájjon mi az, ami még szükségeltetik, hogy a Tokajhegy- alja úgy hálálhassa meg mindazt a fáradságot, odaadást, munkát, sonlit a rostával való vizmeritéshez. Szerencsésebb volt a szövetke­zet az iparfejlesztés terén, létesítve egy igen sikerült lenfeldolgozó gyárat Perbenyikben. A modern gyártelep ugyan csak fél gyárt­mánnyá dolgozta fel a Ienkórót s azután holland kötélgyáraknak adta át, de az értékesítésnek ez a módja csak ideiglenes lett volna, melyet — erőre kapva — tovább szán­dékozott fejleszteni, amit azonban Trianon, magával ragadva a Bod­rogköz felső részét, meghiúsított. A vidék fátumára, amint ráesz­mélt, hogy a szunnyadó népenergia jutalmazó munkára talált volna, ami egyszerre segíti a földművest és a munkást, arra is rá kellett eszmélnie, hogy korai volt minden reménykedése. A bodrogközi akció felölelte a karitativ tevékenységet is s amel­lett igyekezett az életet elevenebbé, vonzóbbá tenni, amely részben jutalmazott is. Emlékezetes maradt a Bodrogközön egy-két országos méretű lóverseny, amelynek egyi­kén egy külföldi uralkodó herceg is részt vett s a vadászverseny finisében futtatva egy zempléni urlovassal, attól csak alig pár arasznyi előnnyel tudta kicsikarni a győzelmet, amin a vitázó szak­értők össze is disputáltak. Megemlítjük azt is, hogy a Bőd­Vennék jó karban lenti, használt szüretelő edényeket, hÉŐahat, préseket. — Ajánlatokat kér: R0TTENBER6 JÓZSEF fakereskedő (Secovce). Ugyanott cca 55—60 hl. 1928. évi saját termésű, prima minő­ségű mádi szomorodni bor eladó. Sennyey Jíiklós báró és amit Széli József érte áldozott, — ahogy dukál? Megmondjuk őszintén, nyíltan; semmi más, mint nagytermelőink s nagykereskedőink önzetlensége, áldozatkészsége, szolidaritása. A nagytermelők és nagykeres­kedők is kutyaszorítóban vannak, ha nem is a végső ponton, mint a kicsik. Legyenek tehát szolidári­sak a kicsinyekkel. Ne idegenked­jenek az összefogástól, mely rájuk nézve is óriási fontossággal bir, ők a hivatottak arra, hogy élére álljanak egy oly hatalmas akció­nak, amelynek végcélja: a tokaj­hegyaljai egység megteremtése. A tokajhegyaljai egység egyedül és kizárólag az a magaslati levegő, mely még megtudja gyógyítani bortermelésünk és borkereskedel­münk beteg szervezetét. Ezzel és csakis ezzel viszonoz­hatja a tokajhegyaljai érdekeltség méltóképpen azt a sok jóindulatot, munkát, odaadást s szorgalmat, amelyet Széli József főispán éve­ken keresztül a Tokajhegyaljának szentelt. Abból a szép, lelkes és lendü­letes beszédből is, amellyel a fő­ispán a 10-iki értekezletet meg­nyitotta, az csengett elő, hogyÖ is ezt tekintené minden munkál­kodásának legszebb jutalmául... K L. rogköz népe földinségről sem pa­naszkodhatott, aminek jeleként nem éktelenkedtek azok a jellemző né­hány barázdányi földszallagok s nem tanúskodtak a zsúfolt nyo­mortanyák ; juttatván részükre egyes nagybirtokosok elegendő földet altruisztikus árban. S a cse­léd és földmunkáslakások ember­ségesek voltak. Egy más vonatkozásban adott értesítésemben beszámoltam már az eperjesszögi, karádi, leleszi par­cellázásról, amit lehetetlenség volt észre nem venni. Szóval földinség­ről csak egyes, a notórius szociál­demokrata újságok frazeológiájá­ban eshetett szó, de minden alap nélkül. Hanem ami a ribilliót fúj­tatni alkalmas volt, annak egyik hathatós tényezőjeként meg kell említenünk a bécsi politikát, ahol abban az időben kezdtek foglal­kozni a népcsászárság gondolatá­val az általános, egyenlő, titkos választójog kapcsán, néhány no­tóriusan hangzó, azóta nagyrészt feledésbe merült névvel egyetem­ben. A kényszerképzet csökönyös­ségével tartotta magát az a felfo­gás, hogy a magyar prepotenciát le kell törni minden áron s ha az máskép nem megy, rá kell uszí­tani a gazdagokra a szegényeket. A császárhü frakció szájas hada egyre szaporodott. (Folytatjuk.) Bernáth Aladár alispán kitüntetésének átadása Zemplén vármegye közigazga­tási bizottságának hétfőn délelőtt Széli József főispán elnöklete alatt lefolyt augusztus havi ülése, két napirend előtti tárgya folytán, a szokásosnál fokozottabb érdeklő­désre tarthat számot. Az admi­nisztratív ügyek tárgyalását meg­előzően ugyanis elnöklő főispán ünnepélyes keretek között nyúj­totta át Sennyey Miklós bárónak a kormányzó által adományozott II. oszt. arany érdemkeresztet és Bernáth Aladár alispánnak az Orsz. Testnevelési Tanács nagy arany­érmét. Sennyey Miklós báró közel öt évtizede folytat nagyarányú, la­punkban is már többször méltatott közhasznú tevékenységet és annak értékét tartalmas méltatásba fog­lalta össze Széli József főispán, részletesen megemlékezve Sennyey Miklós bárónak a Bodrogköz ár- vizmentesitése érdekében kifejtett munkálkodásáról, továbbá szociá­lis téren mutatott nagyfokú áldo­zatkészségéről, — aminek legjel­lemzőbb bizonyítékát ép a lakó­helyének köznépe szolgáltatta an­nak idején, amikor nem engedte, hogy pártfogóját, jótevőjét elhur­colják a kommunisták. Sennyey Miklós báró a kormány­zói kitüntetést és főispáni üdvöz­lést megköszönő válaszában an­nál is inkább nagyértékünek mon­dotta az őt ért kitüntetést, mert az ezt megelőző évtizedekben ilyes mire nem is számíthatott, miután kuruc ősei egyike Rákóczi Ferenc főtisztje, édes apja pedig a 48-as szabadságharc aktiv résztvevője volt. Az OTT által Bernáth Aladár alispánnak adományozott nagy arany érmet szintén elösmeréstel- jes üdvözlő beszéd kíséretében nyújtotta át Széli József főispán a kitüntetettnek. A testnevelési tör­vénynek Zemplénvármegyében tör­tént eredményes végrehajtása — mondotta a főispán — elsősorban Bernáth Aladár alispán érdeme, akinek nagy része van abban, hogy Zemplén a miskolci kerület négy megyéje közt vezet és hogy le­ventéi az országos versenyeken is figyelemre méltó eredményeket mutatnak fel. Bernáth Aladár alispán válaszá­ban kijelentette, hogy az elért eredmények nagy mértékben tulaj- nithatók munkatársainak is és hogy a kitüntetést még fokozottabb munkára való buzdításnak tekinti. A bizottság ezután az előadói jelentéseket intézte el a szokásos módon, csupán az alispáni jelen­tés során történt némi kitérés, ne­vezetesen Széli József főispán in­dítványára néhai Sebeö Gyula bi­zottsági tag érdemeit örökítették meg a bizottság jegyzőkönyvében. a magyar föld aranykalászos ter­mése nemsokára éretten fog rin- gani a táblákon. Kora hajnaltól napnyugtáig peng majd a kasza; kemény robotban görnyed a gazda, a béres, hogy idejében behordhassa egész évi munká­jának gyümölcsét. Ezt a munkát csak az bírja, aki talpig egész ember, akinek minden izma acélos és erős. A forró napon ellankad a kar, ve­rejték lepi el a testet. Asszonyok, leányok, ha viszitek az élelmet, a frissítő italt a dolgozóknak a földekre, ne felejtsétek otthon a valódi DIANA sósborszeszt, 1 mert az ilyenkor valóságos Isten- 3 áldás. Felfrissíti az elbágyadt M izmokat, gyors mozgásba hozza a vért, edzi és kitartóvá teszi az egész szervezetet, hűsíti a verej­tékező homlokot, megszünteti az 1 itt-ott fellépő szédülést, émelygést, j szóval valóságos újjászületést je- | lent a munkában görnyedőknek. ' Mindenütt kaphatói Utánzatot no fogadjon el. fi rendőrkapitányság julius havi tevékenysége számokban Az államrendőrség helybeli ka­pitánysága julius hóban 42 bűn­ügyben indított eljárást, melyek közül 3 bűntett és 39 vétség volt. A nyomozást 42 esetben fejezték be, és pedig 40 esetben eredmé­nyesen, 2 ügyben eredménytelenül. Kinyomoztak 39 tettest. A bejelen­tett kár összege 1898 P 03 f., a miből 1886 pengő megtérült, ön­gyilkossági kísérlet 2 esetben tör­tént. Kihágási eljárás indult 90 esetben. Júliusban külföldi útlevél kiállítása ügyében 97 esetben indult meg az eljárás. A városba érkezett 222 külföldi, eltávozott 218. A be- és kijelentő hivatal­ban 2203 be- és kijelentőlap ál littatott ki. Kiutasittatott a város­ból 2 csehszlovák és 1 román illető­ségű egyén. Razzia egy ízben volt. A határt átlépte szabályszerű út­levéllel és határszéli igazolvány­nyal 32.867 egyén, ebből belépő volt 16.406, kilépő 15.950 és a 10 kilométeren belüli területre átlépők 511-en voltak. Az utasok e szokatlan nagy száma az ösme- retes hidasnémeti határzár követ­keztében állott elő, minthogy a hidasnémeti utasforgalom a határ­zár megszűntéig a sátoraljaújhelyi kis állomáson nyert lebonyolítást. aSINGER varrógépek Még« A LEO«!ÓBBAK I HIK — Bajusz « széki elnök ki a kormányzón Bajusz György I julius 5-én hősies a Duna hullámsi' lálát, a kormányz pitott signum laudi éremmel tüntette ! tetést volt szemi szönni a megbold nagy atyja Bajus árvaszéki elnök M: mányzójának, ki Gödöllőn d. e. 11 tartó magánkihall — Anyák n tus 30-án d. Andrássy uccai Gyermekotthonba hazafias közQnsé^ hívja meg a Man — Eljegyzéi Sárospatakról elje Miklós ügyvéd B — Lövészve zán. A elmúlt sikerült lövészve Pál házán Károlyi nöksége alatt a j hegyközi községi létéi Onczay Lás valamint Juriss J Lajos főerdészek Sátoraljaújhelyt a egylet mintegy 1 selte Dómján 1 Géza dr. és vité dr. vezetése alat az uradalom tis: meg a megjelel tás során Borst gabiró, majd De esperes intéztek két a lövészekhe tartásra és céltud buzdítva őket. — Haknid ( mulatság. A kantak, hadiözv* vák országos n< nek helyi csopo 20-án délután gyűlést tart, mt latság fog követ — A Zeni] Rákóczi Cé folyó évi augus fél 9 órai kezdi házban irredent lövészegylet feli karának és kör Az egylet lövi hó 25 én réggé lett vonul a löt előzőleg, aug. í és 25-én az irr este fél 8 órát Wekerle téren t bet a falragasz« — Színész Herczog László színtársulatának kötött házasság könyvi hivatali színésznővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom