Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-09-17 / 104. szám
Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóniv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. 5fefitlfeoi Mrtop. Előfizetési dijak: Egész évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkint számíttatnak. Sátoraljaújhely, 1922. Szeptember 17. FŐ SZEXRE 3ZTŐ : KROÓ JÓZSEF Otvenharmadik évf. 104. szám (6312.) iro 5 korona. Ura 5 korona. Musztafa Hemal a nacionalista török felkelővezér beírta tehát nevét a történelembe, azokkal a hadi tettekkel, melyeket az egész világ csodálatára a görög haderők ellen kivivőit. Szmirna eleste egymagában is világtörténelmi tény, beigazoiás* annak a mi általunk is annyira hangoztatott elvnek, hogy a békeszerződések nem tények, hanem íöltevések, melyeket értéktelen pa- pirronggyá silányithat a nemzeti ébredés és az elszánt «karat. A törökök minden gondolat és minden í a- hozás nélkül nekifogtak ssent háborújuknak s a történelem megdönthetetlen igazsága, mint annyiszor a múltban, most is megnyilatkozott. Vannak egyes hírek ugyan arról, hogy a török seregek a bolseviki erők és hadianyagok igénybevételével tudták győzelmeiket kivívni, ámde ez mit sem változtat a tényeken, Musztafa Kemai hősies magatartásán, mert ha valaha jogosult volt, ma százszorosán az a jezsuiták hires mondása: cél szentesíti az eszközöket! A török nacionalisták elérték céljukat, a békeszerződés rájuk nézve immár értéktelen papiros, melyet semmivé tett az erő és széitópett az igaz nemzeti érzés. A törökök példát mutattak nekünk is arra nézve, hogy lehet, csak akarni kell a jobb, a szabadabb életet, másrészt figyelmeztetik az antantot, hogy korbáccsal és bilinccsel nem lehet kormányozni embermilliók életét és irányítani a világpolitikát. A nagy nemzeti érzések uj és hatalmas íellángolása idején csak a békesség útja állhat előttünk, a nemzetek megaláztatásának, összetörésének és modern rabszolgaságának ideje örökre elmúlt. Elmúlt a gyűlölet és a kizsákmányolás politikájának létjogosultsága, meit a világ összeomlását nem szabad és nem lehet a romboló erőknek uralniok. A világ szem -, mely most az ünneplő és ujjongó Szmirna felé fordul, megláthatja a kivezető utat, a konszolidáció lehetőségének módját, mely nem más, mint % nemzetek jogainak visszaállítása. Enéikül soha sem lesz béke . . . Négymillió dollár hirdetésre Az Amerikai Magyar Népszava szerint egy cég 11000 dollárt fizet naponta hirdetésért. Tizenegyezer dollár az év minden napján hirdetésre, — ez a Wm. Wrigley Jr. Co. üzleti programmja az 1923. évre. A Win. Wrigley Jr. Co. rágógumink árul, ami darabonkint egy centbe kerül. Négymillió dollár, szán hirdetésre a jövő esztendőben ez az egycentss eikKct árusító vállalat. A hirdetésre szánt négymillió dollár négyszázmilió darab rágógumiul ára. Tehát egy évben négyszázmillió — vagyis naponta 1.100,000 darab — rágógumink kell eladniok, hogy osak a hirdetések költségét fedezzék. És hol van ezenfelül még a többi költség. A rágógumin! előállítása, gyárak, gépezetek és műnk sok, irodai alkalmazottak, ügynökök sU>. Es hol van még «zen felül a üuszon? Aki nincs ssokva az amerikai üzleti arányokhoz, talán el se hiszi azt, hegy egy fegyoantas áru hirdetésére évente négy millió dollárt költenek el. Vagy talán azt hiszi a tájékozatlan esodálkozó, hogy ezek a Wrigley-ék annyira megszedték magukat, hogy most megőrültek és kidobálják a pénzt az ablakon? Mert minek a hirdetés akkor, amikor úgyis olyan rengeteg számban fogy el az árucikk. A Printers’ Ink cimü lapban C. M. Harrison egy interview-t közöl a vállalat vezetőjével, Win. Wrigley Jr.-ral, aki maga vezeti a hirdetési osztályt. „Harminckét esztendeje vagyek ebben az üzletben és — bevallom — háromszor törtem le. Csináltunk hibákat és tévedéseket, mint mindenki minden üzletben, de egy dolog van, amiben Bohasem csalódtam és ez a: hirdetés.“ Wrigley megmagyarázta, hogy a hirdetés kifizetődik. Es két dolog van, ami most a nagyszerűen fejlődött üzletét tönkreteheti: az egyik a tulhirdotés, a másik a hirdetés beszüntetése. Mert nem elég egy árucikket egyszer behirdetni, nem elég az embereket rávenni arra, hogy egyszer megvásároljanak egy bizonyos árut. Állandóan a szemük előtt kell tartani az árucikk nevét. Az utolsó meglehetős rossz üzleti évben a Wrigley-üzlst rettenetesen nagyösszegü hirdetése meghozta a hasznot. Természetesnek találják tehát, hogy a következő esztendőben még fokozottabb mértékben hirdessenek. Az 1923. évben a társaság 8000 újságban fogja elhelyezni hirdetéseit. Egy milliónál többet szánnak újsághirdetésekre. Ennek az összegnek legnagyobb részét természetesen amerikai lapok Kapják meg, nagy lapok épenugy, mint kis hslyilapok, de a 8000 ameri&ai lapon hivül idegen országok újságjaiban is fognak hirdetéseket elhelyezni. Nsmtégen a rágógumii csomagoló papírján mindössze három nyelv szerepelt. Angol, francia és spanyol. Jelenleg 18 nyelvű felírások szerepelnek a társaság gyártmányán. Rengeteg hirdetést használ a társaság és a napokban kötött egy szerződést 8 millió dollárra a következő négy esztendőben felhasználandó plakáthirdvtősekre. A ovotkező esztendőben a Wín iey társas. plakátját az egész ország területén min u elképzelhető helyen meg fog uk találó/. A new-yorki Times Squaren levő lanreklám évente százezer dollárba karul. De a vállalat vezetője szerint meg is er ennyit. Mert minden vidéki emb@r, aki bejön New-Yorhba, megbámulja est a reklámot. És igy a Broadwayn ragyogó betal- mas villanyreklámnufc 6pen úgy része rvu a topakai, denken és sau franei-eoi üzlet nagyobbitásában. mint a ubw-yoieiban, Nagyon kifizetődő az úgynevezett prémium rendszer. A vállalat a kiskereskedőnek agy bizonyos mennyiségű rágógum- mit átvétele mellett egy más cikket is olcsóbban ad. Így például legutóbb egy „avernahrp* ceruzát kaptak a kiskereskedők 30 centért, amit egy dollárért árusíthattak. Más esetben pedig minden bizonyos mennyiségű rágógumim után egy borotvát kaptak az értéknél alacsonyabb áron. Wirgley azt tartja, hogy az ember csak úgy kereshet sok pénzt, ha van szive sok pénzt áldozni. Minden áruoikket osak úgy lehet nagyban elterjeszteni, ha nagyban hirdetik. A világ legjobb és leghasznosabb árucikkét sem lehet eltorjeszteni, ha titokban tartják. Wirgley tehát az üzleti mottóját em- osak hangoztatja, hanem a gyakorlatban is sikeresen alkalmazza. És az ő példája bizonyítja, hogy: a hirdetés kifizetődik. Nyomorgó bécsi magyar zsiOé egyetemi hallgatók folsegitésére abakoztak: Klein Jenő 100 szokol, I*r. Leányegylet 2000, Dnutech Mihály, Mereur Bank, Reinhard Fenne, Weinberger József, Földes Ferenc, dr. Burger Jakab, Szegő Sándor, Kemény Adolf, Sehermer Herman, Magyar Általános Hitelbank, Fenyő Jósssf, Bankegyesület r. t., dr. Jarezal Jenő, Róth Adolf Fiai, Dáutseh és Feigenbaum, Berko vits József, Robos 1000—1000 K.-át, Blum Géza 800 K.-át, Brünner Lajos, König Ignáené, Spiegel A on, Klein Vilmos, dr. Róth József, Grünwald Mór, Steinbsah Adolfné, ösv. Schwäres Ignásná, Sohön- feld HermaD, Népbank, Grünberger Vilmos, Lukáoa H., dr. Fried Samu, Klein József, Kardos József, Grosz M. Lajos, Klem Márton, dr. Rudaliné, Steindler Hsrman, Schweiger Márk, Nsumen Jenő, Hartensuin Ábrahám, Klein Ármin, Frieds? Jenő, Kelen Sándor, dr. Fuehs Emil, KáJm Férfi Öltönyre és felöltő szitok legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbb j BRÜNNER LAJOS Fekete és ki.: 1 posztók, ksmgarn 1 1 mi sálasztÉ^bsn. * férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaujliely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni 1; ’siöuBíek legjobb minőségben. M j * I*!
