Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-04 / 27. szám
2. e<8»l. Március 4. — Vesető «aerephes juttatni az intelligenciát I — adta ki a kormány a jelszót. Kérdés, bogy melyik és milyen pártáílásu intelligens!» értődik a dodonai kijelentés alatt. Nemde, az arany és salak jól bevált elve fog itt is érvényesülni ? <$[ Gíess-wein Sándorról furosa kis birt röpít világgá ai egyik félhivatalos ujiág. E saarint Gieaswein belépett volna a ke- resiténypáriba. Most már csak az a kérdés, hogy Giesswein teszi-e magáévá a keressténypárt álláspontját, avagy a pre- látus elveit sajátítja-e ki a párt? A Saegeden bombát dobtak a liberális polgárság köaé agy aaigoru politikai lecke formájában. Tették ezt abban a reményben, hogy sikerül vele széiugraaztani a liberális gondolkozásuak hatalmas táborát, nmelyetja aaoeiáldemokratapárt is teljes mértékben támogatott. A bomba explo- dált és hatalmas visszhangja támadt, amely hétszersaan rezeg vissza aa izgalmakkal tslitett levegőbsn. A hatás is nyomban jelentkezett, talán nagyobb is, mint aminőt a bombavetők reméltek, de arról ők nam tehatnak. Iga«, hogy arról sem, hogy éppen as ellenkező eredményt érték el vele, mint amit akartak. A tábor nem robbant azét, sőt arőaebben és szilárdsbban áll, mint, valaha. Ha a főispáni nyilatkozatbombák ilyen hatázsal vannak, úgy ajánlatos minél töab Ilyen bombát dobni, mert a liberális tábor egységessé tételére igazán szükség van. A stréberek hathatós segédeszköze volt mindig a nép- szerűség bajhászás, amely tudvalevőleg nem nagyon válogat as eszközökben. Az önimádáu lovagjai egyforma buzgalommal sietnek minden kínálkozó alkalmat felhasználni arra, hogy „becses“ személyüket előtérbe tolják. A népszerüségszerzéBnek ez a módja különben napjainkban vált nagyon divatossá, amikor a rohamosan változó konjukturák folyton újabb és újabb „‘.zel- lemóriásokat* veinek fe.színre. S minthogy minden etbikai rossz gyorsan terjed a világon, ez is kezd tért hódítani. Ma már divatba ment a társadalmi életnek úgyszólván minden vonatkozásában. Ahol a szellemi és orkölesi nivá óságok gyönge lábon állnak, ott hamarosan szerepet kap a nép- szerüségszerzo^nek ez az olcsó fajtája s nem is marad sohsem az eredmény szépségének va atu jiyik kelléke, ott ahol hiányzik az Ítéletalkotás képessége. Ott szerephez jut és fórumra kerül 8 nagyhangú akarnok és minél jobban veri a mellét s minél sísntoribb hangon kiáltja a maga személyes kiválóságát, annál biztosabban érvényesül. Mindez eddig még nem volna országos csapás. A bsj csak ott kezdődik, bogy a lármás osörtetők elkedvetlenítik és tétlenségre kárhoztatják az igazi tehetségeket. Akiket műveltségűkből származó önérzetes szerénységük, finom izles és a jé modor tartanak vissza attól, hogy kiáltanak a porondra egyrnlőt’en harcot vívni a ssájaskodókkal. S a jóhiszemű, de meggondolatlan közönség szeme előtt csak a stréber és az akarnok hangoskodik egészen eddig, amig belé nem ezuggerálja hézag tamit és hazug állításait. — Pedig igasán sohasem volt még olyan szüksége az országnak a tehetséges emberre, a müveit főre és józan gondolkozásra, mint napjainkban. Közeleg a képviselő választások ideje. Tessék csak megfigyelni, már bújnak is elő a képzelt nagyságok, akiknek értékük a oyelv, mely a szájukban pereg. L ilkükből egyetlen igaz érzés fakad esak fel nagy burkoltan : a mérhetetlen hiúság s a féktelen érvényesülni akarás. Szomorú szignaturája ez a kornak, mely ezt az emberfajtát . termelte s amely ilyen nemtörődöm, rövidlátó közönséget kreált magának. Aat hisszük azonban, hogy minden ilyen igyekezstü akarnokok süket fülekre akadnak« Hz uj drágái hullám Kezdetén Az állas és az árdrágítás. — Míaden ipareJkk megdrágul. Újabb béremelés •16tt az Iparban. 1921 március újabb h bátran mondhatjuk, hogy s legsúlyosabb próba elé állítja amúgy is tönkrezüllött termelésünket. Aa állam, mely a polgárok magánéletébe a legmesszebbmenőim belenyúl, újra belépett as áremelők amúgy is hemzsegő sorába. Az élet szükségleteinek mindennemű államilag elrendelt drágítása mindig kárhoztatandó és ami a fő, ellenkezik az állami élet a?yik első követelésével. Az állam legszegényebb polgáraitól vonja meg a falat kenyeret, midőn kérlslhatetlenül ezigoru rendeletéivel a polgárok nyakába zúdítja a fogyasztási adók legantissooia i- aabbját, a minden egyes közszükségleti cikket egyformán sújtó 8 s ázaiőkos for- ga mi adét. A cukor árát is most emelik, jóval ez eddigi ár fölé. A füseeraruk nivetai nélkül emelkedtek. As eddig is szi. to elviselhetetlen drágaság lassan&mt tűrhetetlenné kezd válni. Mint minden eddigi drágulás maga u án vonta a munkabér k emelkedését, úgy ez most sem fog elm r«dni. Budapesten a munkások ezrei sztrájkba léptek, bérkövetelések miatt. Aí odd gi példákból tudjuk, hogy az ottani muukabéremelési követeléseket sgy * .t.ora követik a vidéken is. A legsulyos bb caapas., amit az állam polcaira aiérh*’, az a vasúti tarifának március 15-ér» b ígért emelése lesz. Következményeire az összes ipari és kereskedelmi érdekeltségek figyelmsetatték a 1 ormányt, de minden hiábavaló volt. As emelés be fog következni és maga után rán ja az összes közszükségleti cikkek árait. A drágaság mindig a legközvetlenebbül érezhető baj. A kormánynak mindig az volt az állítólagos igyekezete, hogy letörje a drágaságot. Igyekezetének eredménye a teljes negatívum lett. Átvizsgáló Bizottságokkal, — improduktív ««»közükkel, súlyos büntetésekkel iparkodott elejét venni a drágaságnak. Hiába volt és hiába less minden. Hiába issz mindaddig, mig az * egyetlen helyes utat, a termelés megindulását nem fogja elősegíteni a kormány. Mig a termelés meg nem indul, a drágaság csak folyton növekedni fog s a fogyasztók kizsarolt éhes tömegei lassanként lemondanak az egyetlen éltetőjükről, a 1 jobb ée «-.ebb időben vetett hitükről ie. — Hegesség gyakran esak a rossz emésztés köretkeeménye. I!y esetben a Hu nyadi János *viz (Sjxlahner) rendszeres használata meglepően ;ő hatésu. na — Megalakult a Vitézi Rend Zemplénben. Zemplénvármegye ideiglenes vitézi ezékkapitánya, Aranyossy Béla őrnagy bensőséges ünnapség keretében nyújtotta át Lehócaky Lajos, Puskás Lajos, Butyka János és Füzesséry Sándor ideiglenes járási ssékhadnagyoknak a Saéktartóság által a Rend tagjai közé meghívó levelet, amelyért Butyka János hadnagy tolmácsolta a hadnagyok köszönetét. A Vitézi Rend ztmplénmegyei esoportja rövidesen megkezdi működését. — Mi van a kőzrendéfzeti hivatallal} Á közrendéazeti hivatal ügyének már állandó rovatot lehetne nyitni. Hónapok óta folyik a városi kezelésbe való átvétel ügye, ds még ma sincs befejezve. Tóth Elek állam- rendőrkapitány már átvette a bűnügyi osa- táiy veietését Jurció városi randőralkapi- tánytól, aiit viszont a város a közrendé- szeti hivatal vezetésével bízott meg. Mint már több izbsn rámutattunk, a közrendészet átszervezése az ország öesssa többi városaiban már két évval eaelőtt megtörtént, mig Ujhely csak moat — »laposan megkésve tesz »leget a belügyminiszteri rendeletnek. Az átvétel azonban most is csak formailag történt meg és az e tárgyban megte t összes intézkedések abban merülnek ki, hogy a város a kösrendászeti hivatalnak egy üres szobát bocsátott a rendelkezésére. A város uj ügyosztályát azonban egyelőre még nem lehet üzembe helyezni, mert a helyiség még nincs be- rend zve és a szükséges irodai felszerelés nek is hijjával v n mk. A hivatalvezető mellé beosztandó rodai segéderő személyire mzva sem iónont még döntés és igy a hivatal üz•inbeh#iy®*ése körül teljes a bisonyialanuág. — Eljegyzés. Filiporits József Sátoraljaújhely eljegyezte Müller Ilonkát Déva- ványáró). — Tradieiós Istentisztelet. Folyó hó 7-én este fél 5 órakor a sialusquo izr. nagytemplomban főt. Rótb Samut! főrabbi Istentiszteletet tart és az ez évben elhunyt papokért gyászbeez det fog mondani. Éa alkalomra Kleicmann Simon vezetése mellett Feldbrand kámor és az ifjúsági alkatúi énekkar több egyházi énekszámot fog ón k-ini. — Este 7 órakor a tanácsteremben társasvao ora lesz. — A Diana fürdőt az igazgatóság hivatalos kasanrevizió és viznyomás próba miatt egyelőre nem tudja üzembe helyezni. — A sárospataki izr. leányegylet estélye a legfényesebb siker jegyében zajlott le február 25-en. Sátoraljaújhelyből is sokan vettek részt a mulatságon, melynek sikere érdekében Witt Bei)« elnöknő s Feldmesszer Nándor titkár buzgói r odtak legeredményesebben. A nagy erkölcsi siker mellett az anyagi sem maradt el s tekintélyes összeg jutott a jótékony célra. /1EGGYIELKE isméi miiidetiüff) Ma már mindenki tudja, hogy Syrernn a legtökéletesebb terpentines czipökrém.
