Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-18 / 46. szám

3 ftarona. Ura 3 korona. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóéit Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefont 42. szám. - — —■ - - ­Sátoraljaújhely, 1922. Április 18. SföiMfiirlcipL Előfizetési dijak : Egész évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetccntiméterenkint számíttatnak. FŐSZKUStESSTŐ : EEOÓJÓZSEF irt Éi AiA A nil ii A i ifnii#i i ifcpQA ifWfcnffri Ötvenharmadik évf. 46. szám (6253.) Genua. A legszebb olasz temetők városá­ban tilt Össze az a nemzetközi kon­ferencia, amelyhez fogható a bécsi kongresszus óta nem volt Európában. A konferencia összehozása Lloyd George politikai sikere. »Nincsenek győzők és nincsenek legyőzőitek“ — ez a kijelentés egy­ben a konferencia irányvonalát is megszabja. A tárgyaló főiek nem el­lenségek többé, nem gőgös legázolók •s alázatos legázoltak, hanem teljesen égyenjogu felek. Ez irányelvnek szép és nemes és az imperialista revanche- essme tombolába után eredménynek is mindenesetre nagy eredmény, még akkor is, ha ezt a nagy erkölcsi tő­két egyelőre gyakorlatilag nem is le hét kamatoztatni. Franciaországnak volt gondja rá, hogy a békülékenység és engedé­kenység szellemét álláspontjának szi­gorú lessögezésével kellően ellensú­lyozza és gyakorlati értékét a mini­mumra csökkentse. A békeszerződé­sekhez és az azokban lefektetett el­vekhez nyúlni nem lehet, tehát a ge- nuai konferencia csak olyan megálla­podásokat eredményezhet, amelyek a saint-germaini szerződés pontjait nem érintik. így tehát a konferencia a gazdasági helyset szempontjából lé­nyegesebb eltolódásokat nem igen produkálhat. Azonban igy, csonkán, me {kötöt­ten is nagyjelentőségű a genuai ér­tekezlet, mert a nagy világégés óta először ültek a zöld asztalhoz Európa nemzetei, olyanok, akiket lesújtott a háború, olyanok, akiket felemelt és olyanok is, akiket nem érintett köze­lebbről. A tárgyalások lehetősége egyma­ga olyan eredmény, amelyért érde­mes volt összehívni a konferenciát még akkor is, ha — mint a franciák oly nagy örömmel lá'nák — kudarcba is fulna, Az első lépés már megtör­tént arra, hogy a nemzetek a zöld asztalnál folytatott purparlék során megértessék magukat egymással, tisz- tázzanak elvi kérdéseket és keressék a módokat a megegyezésre, az euró­pai egyensúly helyreállítására. A ki­tűzött célhoz hosszú, de egyenes az ut és ha egy lépéssel, még ha mért- földes csizmákban lépik is, nem is lehet mindjárt a célhoz érni, azonban az első, kezdeményező lépés megté­tele reményt nyújt a továbbiakra. * Magyarország az alfabetikus sor­rendben utolsónak került a Palazzo di San Giorgio patkóalaku zöld asz­talához, azonban éppen ez az elren­dezés (ette lehetővé, hogy a magyar delegátusok Lloyd George tőszomszéd­ságába kerültek. Hogy ez a szomszédság jelent-e valamit, ma még bajos volna megál­lapítani. Az már kétségtelenné vált, hogy azok a vérmes remények, ame­lyeket a magyarok — különösen gazdasági szempontból a génuai kon­ferenciához fűztek, aligha fognak igen csekély mértékben is beteljesedni. Ebben pedig nemcsak a minket kör­nyező ,ttfdd!‘-államok kulisszamögötti intrikáinak van jelentős része, de nagymértékben okozója az a hibás rendezés is, amelynek baklövéseit ép­pen a magyar kormány követte el. Hiányzanak a megfelelő szakem­berek, akik nélkül gazdasági szakkér­déseket érdemlegesen letárgyalni le­hetetlen. Hiányzanak azok a férfiak, akik az egyes problémák helyes be- á *itásával ós érveik kellő megvilá­gításával fel tudták volna kelteni a tárgyaló felekben a jobb belátás szel­lemét. És hiányzik — ezt elsősorban kellett volna említenünk — a magyar politikai életnek az a vezéralakja, aki befelé bizalmat, kifelé pedig szemé­lyében tekintélyt ós a magyar érde­kek megbecsülését jelentette vdna. A gazdasági és közlekedésügyi bizottság ülésein máris erősen érez­hető volt — aminek bekövetkezése előre látható volt, hogy a magyar delegációból a gazdasági praktikus szaktekintélyek kizárása megbosszulja magát. A tanácskozások még csak most kezdőd ek meg és máris az a helyzet, hogy a többi államok, főleg a kisántánt minden szögletre kiterjedő harci készültségével szemben a ma­gyar küldöttség inkább csak elméleti energiákat tud felsorakoztatni. A kor­mány óriási, megbocsái hatatlan mu­lasztást követett el, »mikor a gazda­sági, kereskedelmi és ipari szakte­kintélyek részvételét meggátolta, vagy nem tette lehetővé. A felmerülő pro­blémák és a vitatkozások iránya már most illusztrálja, hogy ezek részvétele a konferencián megvívandó magyar harc szempontjából milyen nélkülöz­hetetlen szükséget pótolt volna. A meghívott államok kormányai átérezve a konferencia jelentőségét, legkiválóbb államférfiaikat küldték Genuába, hogy ott érdekeiket méltó­képen képviseljék. Nékünk, magya­roknak is van egy nagykoncepcióju, európai látókörű politiku unk, akire nemcsak a nemzet osztatlan egésze tekint bizalommal, de akinek neve kifelé is tiszteletet parancsol. Es ez a férfiú nincs ottl Ha nem emlitenők a nevét, akkor is tudná mindenki, kire gondolunk. Arra a férfiúra, aki vállaira vette a letiportságunk súlyos keresztjét, aki elment Trianonba és emelt fővel, érces hangon tiltakozott a szégyenletes feltételek ellen. Apponyi Albert nincs a magvar delegáció tagjai között. Apponyi Albert nem képviselheti Magyarországot Gé- nuában, az az Apponyi Albert, akit Trianonba elküldeni jó volt és helyes volt. A kormány elzárkózásának két­ségtelenül politikai háttere van, amit bár eleinte erősen tagadtak, később azonban — beismertek. A mulasztás mentségére okul azt hozták fel, hogy Apponyi szélsőséges legitimista. Ezt megbocsáthatatlan bünül rójják fel a nemzet legnagyobb fiának és okos- kodásákat azzal tetézik, hogy Appo- nyit azért nem küldhették Génuába, mert a királykérdésben vitt eksipo- nált szerepe bizalmatlanságot keltene önmaga iránt. Nem tudjuk, hogy akár a minisz­terelnök, akár a külügyminiszier meny­nyiben örvend a külföld előtt nép­szerűségnek és különösebb bizalom­nak, mert ennek megnyilatkozását eddig nem igen tapasztaltuk. Apponyi tiszteletet és becsülést vívott ki a magyar névnek úgy Trianonban, mint a népszövetség előtt, azonkívül Ap­ponyi idebent, az országban is osz­tatlan bizalomnak örvend, ezt pedig 1 Férfi öltönyre és legjobb férji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • Feilste is héh m m 1 feiöltö szöseteh BHUNN&R LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztóik iionipn szövetek fa SS I nagy vílnsztékbsn. * Sátoraljanjhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre figyelni 1 legjobb minőségben. >ü 1 SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom