Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-06-28 / 52. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 28. napi viharnak. Mindenhol ott a pusztítás mély, gyökérig ható nyoma és mindenhol ott a fájdalmas kérdőjel, hogy mit hoz a holnap? S ma reggel, amikor aranyos szikrázással ömlött ránk az enyhe nyári nap, nagy csaták utáni képet mutattak a mezők. Seregestül hevernek a földön a holtra vert madarak s a búzatáblákon mintha egy had* sereg gázolt volna végig, leverve, megtépve borítja a földet a tönkre tiport élet. Egy nagy temető a Hegyalja ma, vagyonokat és erőtől, élettől duzzadó reménységet temetett a tegnapi nap. Hírek még nincsenek, hogy a katasztrófa emberéletben is súlyosabb károkat okozott volna. — Azt azonban uton-utfólen halljuk, hogy a mezei munkások, kiket kívül a földeken lepett meg a pogány idő, nagy számmal sérültek meg. Meczner Gyula főispán és Dókus Gyula alispán ma délelőtt táviratilag tettek jelentést a katasztrófáról a belügyi és a földművelésügyi kormánynak. 11 vármegye tanácskozik. Gazdag tárgysor. — Nincs szenzáció. — Gyönge érdeklődés mellett. A vármegye törvényhatósága ma délelőtt rendes közgyűlésre jött össze. És fájdalmak kószáltak azok között a históriai emlékezetű falak között és borongó, szomorú kétkedés fogta le a lelkeket. A tegnapi katasztrófa mélyen belemarkolt a vármegye szivébe és keserves sor az, amely két egymásra következő szomorú esztendő során, Toppantja derékon a Hegyalját. S ahogy feljöttek a vármegye gyűlésére a törvényhatóság tagjai, mindegyiküknek volt egy-egy szomorú hire és egy-egy fájdalmas gesztusa, ami mind a tegnapi napról számolt be. A feldolgozásra váró tárgysor hatalmas, gazdag és alig akad benne egy-két olyan pont, melyből szenzációt lehetne kicsiholni. Szürke for- maiságok és apró jelentéktelen ügyek : ez adja a tárgysor kilenc tizedrőszét és alighogy keresztül siklott a közgyűlés az egy-két érdekesebb aktán, nyomban megritkultak a törvényhatósági tagok sorai és gyönge, lanyha érdeklődés mellett folyt tovább a közgyűlés. Meczner Gyula főispán megnyitva az ülést, az őszinte fájdalom hangján emlékezett meg arról a katasztrófáról, mely a tegnapi napon érte a Hegyalját. S erről a szomorú nyitányról más helyen adunk tudósítást. Most két politikai jelentőségű átirat került sorra: Szolnokvármegye javasolta, hogy a törvényhatóság Ítélje el a folyó évi márc. 27. parlamenti támadást és sürgessen olyan alkotmányos garanciákat, melyek lehetővé teszik a parlamenti illem és tisztesség megóvását. A közgyűlés megdöbbenéssel vette tudomásul a történteket, de miután már uj képviselőház ült össze, az átiratot irattárba tette. Kimondotta továbbá Tolnavármegye átirata kapcsán a törvényhatóság, hogy Őfelsége 80. születésnapját rendkívüli közgyűléssel ünnepli meg és résztvesz a hálaadó istentiszteleteken. A vármegyei földadó bizottságban megüresedett 2 póttagsági helyre Goldblatt Mór és Szedlák János választattak meg. Dókus Gyula alispánnak a közigazgatás általános állapotáról szóló részletes és kimerítő jelentését tudomásul vette a közgyűlés. Á tiszti nyugdíjalap 1909. évi zárszámadása 8000 korona hiányt mutat, melyet tudomásul véve az 1911. évi költségelőirányzatot, államsegéllyel kíván fedezni a törvényhatóság. A homonnai uj kórház építése tárgyában kelt belügyminiszteri intézvény tudomásul vétetett. A cigándi úrbéreseknek, a Nagy- és Kiscigánd és a Dombrád között közlekedő komphoz formált tulajdonjogát elismerte a törvényhatóság. Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere, dr. Reichard Salamon lemondott állásáról, a lemondást elfogadó határozatot a képviselőtestület nem terjesztette föl az alispánhoz. Székely Elek, Widder Gyula és Keleti Jenő felebbezéseinek elutasításával, a tiszti főügyész javaslatára elrendelte a törvényhatóság a lemondást elfogadó határozat felterjesztését. Az 1910. évi fősorozások idejére a bizottságok polgári elnökeiül: a bodrogközi járásban gróf Széchenyi Ernő, az újhelyi járásban Matolai Étele, a sárospataki járásban Isépy Zoltán, a szerencsi járásban dr. Kovács Gábor, a tokaji járásban Székely Károly, a szinnai járásban Isépy Zoltán, a nagymihályi járásban Czibur Bertalan, a gálszécsi járásban dr. Molnár Béla, a varannói járásban dr. Csőke József és a homonnai járásban Kelemen Kálmán választattak meg. Á körjogyzői nyugdijválasztmánynak Mátray Sándor volt t.-harkányi jegyző nyugdíjügyében és Komássy Antal erdőhorvátii körjegyző nyugdíjjogosultsága tárgyában kelt határozatait jóváhagyta a törvényhatóság. A közgyűlés a délutáni órákban folyik még s további tudósításainkat legközelebb adjuk. Sztropkó a napirenden Bizonytalan még, hogy hol lesz a király főhadiszállása. Az őszi királylátogatás ténye még mindig nagy számmal veti felszínre a bizontalan híreket. Az újabban való értesülések szerint a hadvezetőség még mindig nem készült el véglegesen a felsőmagyarországi hadgyakorlatok terveivel és igy az sincs még véglegesen eldöntve, hogy hol lesz a király főhadiszállása. Szóba került az is, hogy az idén elmaradnak a nagygyakorlatok a késői sorozások miatt, de a hir még kétséges, mert egyrészt abszolúte nem bizonyos az, hogy a fősorozásokat meg lehet-e tartani a tervezett időben, másrészt azonban, ha meglennének is a sorozások, ezek sem nagyon befolyásolnák a nagygyakorlatokat. Bizonyos az, hogy a nagygyakorlatok Zemplénben és Sárosban fognak lefolyni. Azokon a király is jelen lesz igen nagy kísérettel. Idáig úgy volt, hogy a királynak és a kíséretében levő főhercegeknek Sztop- kón lesz a főhadiszállásuk. Újabb hírek szerint az intéző körök állítólag abban állapodtak meg, hogy Sztrop- kón csak a főhercegeknek, a királynak meg Felsővizközön lesz a lakásuk, ahonnan a király automobilon megy a csapatok gyakorlatainak megszemlélésére. Ha a király a sárosmegyei Felsővizközön tartja főhadiszállását, akkor Kassán is keresztül megy. Mig ugyanis Sztropkóra Sátoraljaújhely felé ment volna az udvari vonat Ho- monnáig, ahonnan gépkocsin folytatta volna útját az uralkodó Sztropkóra, addig Felsővizközre Ujhely felé csak hosszú, komplikált és fárasztó utazással juthatna el a király és kísérete. Olyan hosszú automobilutazásnak — mint értesülünk — nem akarták kitenni a királyt, hanem úgy intézik, hogy az udvari vonat Eperjesen keresztül menne és a bártfai állomástól menne a király automobilon. Pulszky Garibaldi, a Ksod. vezérigazgatója e napokban Eperjesen járt is, megvizsgálta az eperjes-orlói és az eperjes-bártfai vasútvonalakat és intézkedéseket tett a vonal sürgős kijavítása és teljes rendbehozás iránt. Elrendelte továbbá Pulszky, hogy a bártfai vasúti állomást rendbehozzák és hamarosan parkot létesítsenek az állomás előtt, mert az újabb tervek szerint a király Bártfán száll ki az udvari vonatból és innen megy kiséretével gépkocsikon Felsővizközre. A király főhadiszállásáról visszamegy Bártfára, meglátogatja a fürdőt, valamint elhunyt hitvesének, Erzsébet királynénak emlékszobrát és felkeresi azokat a helyeket, amelyeken Erzsébet királynő olyan szívesen sétálgatott, a mikor Bártfán időzött. Beszéltünk a királylátogatás tárgyában Dókus Gyula alispánnal is és ő a következőkben volt szives felvilágosításokat adni: Az én információim szerint Őfelsége még nem döntött véglegesen, hogy Sztropkón-e vagy Felsővizközön 'esz a főhadiszállás. Nagyon valószínű, hogy a legfelsőbb döntés bizony nem Sztropkó mellett fog szólani. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az országutakat és a hidakat sürgősen rendbe kell hoznunk. A nagygyakorlatok kívánják meg. Teljes tehát még a bizonytalanság s a seregestől szárnyaló verziók dacára sem tudjuk még, hogy a nagygyakorlatok idején a magyarok koronás királya Zemplénben-e, vagy Sárosban ütteti föl a főhadiszállását. A jegyzők parlamentjéből. Tudósítás a Tokajban megtartott jegyzői gyűlésről. Zemplénvármegye községi és körjegyzői szombaton nagy számmal jöttek össze Tokajban és résztvevőn a jegyzői egylet rendes közgyűlésén, megszabták azt az irányt, melyen tovább halad majd a jegyzői egylet. Jelentős és nagysulyu szerve a jegyzői kar a vármegyei közigazgatásnak, fokozott figyelemmel kell hát nyomon követnünk azokat a momentumokat, melylyel a jegyzői egylet munkássága a nyilvánosságnak szolgál. A szombati nagygyűlés, apróbb adminisztratív ügyeken kívül, azt az újabb tényt vetette felszínre, hogy a jegyzői egyesület élére — az elnöki tisztségben — Szoták István, butkai körjegyző került. Munkássága elé nagy várakozással néznek a jegyzők és néz a társadalom, mely a továbbfejlődés, a nemzeti előrehaladás lelkes és elszánt harcosainak tudja — a falu pennáit. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk : A zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyesületének tagjai közül mintegy negyvenötön vettek részt a szombaton Tokajban lefolyt közgyűlésen. Az elnöki tisztet Füzesséry Ödön járási főszolgabíró diszelnök és Mankovics János egyesületi alelnök látták el, mig a jegyzői teendőket Jász ay Pál egyesületi főjegyző végezte. A közgyűlés a tanácskozást az elnöki jelentés tárgyalásával vezette be, melyben Haraszthy Vince egyleti elnök — másirányu elfoglaltságára való utalással — az egylet tudomására hozta, hogy a továbbiak folyamán az elnöki tisztet nem hajlandó viselni. A jegyzői mellékjövedelemnek a nyugdíjba leendő beszámítása és a nyugdijhatárnak 35 évre való leszállítása tárgyában kelt központi leiratot tudomásul vette a közgyűlés, úgy szintén tudomásul vette a vármegye törvényhatóságának az 1909. évi V. és VI. t.-c. végrehajtási munkálatai foganatosítására fölfogadandó segédmunkaerők díjazása ügyében hozott határozatot. Olvastatott továbbá a kassa—oderbergi vasút vezérigazgatóságának átirata, melyben a féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványok engedélyezését megtagadja. Az őszi központi egyleti közgyűlésre kiküldöttekül Szoták István butkai és Hudász Kálmán tokaji körjegyzők választattak meg. Megalakittatott végül az uj tisztikar. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Szoták István butkai körjegyzőt választotta a közgyűlés, mig a tisztikar többi tagjai maradtak a régiek: első- aleluök Mankovics János tarcali főjegyző, másod-aielr.ök Métely János sókuti körjegyző, főjegyző Jászay Pál hernádnémeti körjegyző s pénztárnok Rácz János tőketerebesi körjegyző. Ugyancsak újabb egy esztendőre megválasztatott 20 választmányi tag. A közgyűlést a Weisz-féle vendéglőben 160 teritékü bankett követte, mely mindvégig az uj elnök lelkes és őszinte ünneplésével szolgált. Az uj évnegyed alkalmából felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, nemkü- lömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy lapunk mai számához csatolt utalványon az előfizetést megújítani, illetőleg hátrálékai- kat beküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk további küldésében akadályozva legyünk. A kiadóhivatal. HÍREK. A nyári TJJhely. Ha irgalmatlan is hozzánk az idő és sűrűén kell előszedegetnünk a már benaftalinozott übercihere- ket : mégis nyár van. Igazi tipikus junius. A nap eseményeiről való krónika fölös számmal veti fölszin- re a tizenhárom próbás nyári sorokat és bőven kerülnek tollhegyre a hírek, melyekben benne van — hamisítatlanul s a maga kedves, eleven hangulataival — a nyár. Kezdjük a komoly s minden júniussal visszatérő randevúkon. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi gymnasium negyedik osztályát 1865. évben végzett növendékek vasárnap, junius 26-án tartották 45 éves talál- kozójukat.Tizennyolcan gyűltek ösz- sze, köztük: Gonda Béla min. tanácsos, Horváth Hugó, Horvátn Géza, Schön Hugó, Dr. Szepessy Arnold, Mauks Elemér, Mauks Elek, Braun Ignácz. Holnap meg azok bíbelődnek majd a tizennyolc éves gondatlan, egészséges fiatalság reminiscenciái- val, akik 10 esztendeje maturáltak az újhelyi gymnáziumban. Közben jönnek a mulatságok. Szombaton este az ezidón érettségit tett ifjak mulattak, vasárnap meg a borbély és a fodrászmesterek ju- niálisa zajlott le. Mindkettő eleven, nagysikerű mulatság volt és ujjongott a jókedv és bancurozott a vidámság kivilágos kivirradtig. És telivér nyári esték az estéink. — Óriási publikum látogatja napnap után a Stuzbart cirkusz nívós, pompás előadásait és szives szóval harangozzák már jóelőre be a maguk tarka, jókedvű produkcióit a — kabarék. — Péter Pál. Az apostolfejedelmek emlékezetét ünnepli holnap a keresztény világ. Szilvesztere van a tanuló ifjúságnak, reménykeltő, örömet hozó vagy keservet fakasztó napja a szülőnek. Közéig a dél. A család szemefénye, a szöghaju nyúlánk fiú, a pöszi, kedves arcú leány minden pillanatban betoppanhat már. Végre. Jönnek. Az arcon derű, a szemekben vidámság. Szó nélkül veszik elő azt a drága félárkus papirt, mely-
