Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-31 / 61. szám

2. oldal. ZEMPL'ÉN. Julius 31. kedvező színben tünteti fel az intézet állapotát. A növendékek közt sem súlyosabb megbetegedések sem halá­lozás nem fordult elő. Az iskolaszék tagjai gyakran megjelentek a tan­órákon, az évzáró ünnepélyen pedig mely nagy közönség jelenlétében folyt le, Alexander Vilmos iskola­széki elnök tartalmas beszédben mu­tatott rá az évzáró vizsgák szüksé­ges voltára, mint olyanokra, melyek a naiv gyermeki lélekre a jutalom vagy büntetés hatásával bírnak. Az évkönyv leközli ezek után a végzett tananyag rövid vázlatát, majd a növendékek névsorát. Érdemsoro­zatot nem közöl, sem kiemelkedő sem kurzív betűket nem használ a tanu­lók névsorában. A klaszifikációs táb­lázat elhagyása rontja le részben az évkönyv ama nagy értékét, melyre jeles közleményei alapján méltán számot tarthatna. Azon tanulók, kik középiskolába nem mentek az elemi 4 osztály el­végzésével, ismétlő iskolába jártak itt, számszerint 24-en. Az intézet te­hát megfelelt a törvényes kivánal­maknak. Statisztikai táblázatából közöljük a következő adatokat: a tanévet be­fejezte a négy osztályban 135 rendes tanuló. Közöttük 17 kitűnő, 43 jeles, 42 jó, 23 pedig elégséges osztályzatot nyert. Javító vizsgát tehet 8, osztályt ismétel 2 Az 1909/10. tanévi beiratások szeptember 1—5 napjain eszközöl­tetnek ; tandij elengedésért szept. 3-ikáig lehet folyamodni az iskola­székhez. Tandij az I. osztályban 24 korona, azután osztályonkint 8—8 koronával több. y. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Anyakönyvvezető helyettes fel­mentése. Meczner Gyula főispán Tomcsányi Boldizsár monoki anya­könyvvezető helyettest ezen tisztsége alól felmentette. )( Szerkesztő-helyettesítés a Hi­vatalos Lapnál. A vármegyei „Hiva­talos Lap“ szerkesztője Görgey Géza vármegyei jegyző szabadságra men­yén, a vármegyei Hivatalos Lap szer­kesztésével ideiglenesen Isépy Zoltán vármegyei tb. főjegyző lett megbízva. )( Segé'y a Boszniába behivot- taknak. Kiss Ödön h. polgármester felhívja a város területén tartózkodó mindazon közös hadseregbeli tartalé­kosokat, póttartalékosokat és tartósan szabadságoltakat, akik a folyó év ta­vaszán Boszniában, Hercegovinában és Dalmáciában elhelyezett hadsereg­beli csapatoknál és intézeteknél, va­lamint a hadi tengerészeinél a külpoli­tikai viszonyok következtében szük­ségessé vált létszám kiegészítése cél­jából behivattak, illetőleg visszatar­tattak és családtagjaik segélyre igényt tartanak, hogy az összeírás fogana­tosítása céljából augusztus hó 3-tól kezdve 10 éig a város katonaügyi osz­tályánál jelentkezenek. )( Nagymihály uj elöljárósága. Nagymihályban folyó hó 29-én tar­tották meg Bajusz Andor főszogabiró elnöklete mellett az elöljáróság tiszt­újító közgyűlését. Bíróvá Walkov- szky Béla, h. bíróvá Lakner Antal, pénztárossá Glück Emil választatott meg. )( Yadászati jog bérbeadása. A Sztára község határában gyakorol­ható vadászati jog hat évi időtartamra augusztus hó 4-ik napján fog Sztá rán a körjegyzői irodában bérbeadatni. Borsi község vadászati joga holnap, aug. hó első napján adatik bérbe nyilvános árverés utján Borsiban, a községházán. HÍREK. — Tisztelgés Szalay Lőrincnél. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevő­ség nyugalomba vonuló főnökét Sza- lay Lőrincet pénzügyi tanácsossá történt kineveztetése alkalmából folyó hó 29-ikén testületileg üdvözölték hivatalos helyiségében a számvevőség tisztviselői. Ez alkalommal elhatároz­ták, hogy közbecsülésben állott fő­nökük tiszteletére bucsubankettet ren­deznek, ebbe azonban Szalay az ő szerény és ünnepeltetést kerülő ter­mészeténél fogva csak úgy egyezett bele, ha a bankett teljesen családias jellegű s egyedül a számvevőségiek körében tartatik meg. A családias la­koma ma este 7 órakor veszi kezde­tét a Torzsáson, hol a tisztviselők elbúcsúznak volt főnöküktől. — Miniszteri elismerés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Lengyel Samu homonnai izr. elemi iskolai igazgató-tanítónak azon alkalomból, hogy a folyó tanévben töltötte be működésének 25-ik évét, buzgó és eredményes munkálkodásáért elisme­rését okiratban adta tudtára. — Hivatalvizsgálat. Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató folyó hó 27-ikén s 28-ikán a szerencsi kir. adóhivatalban hivatalvizsgálatot tar­tott. — Huszárok átvonulása váro­sunkon. A kassai 5. huszárezred egy 180 emberből álló különítménye ér­kezett csapattisztjei vezetése alatt folyó hó 30-ikán városunkba, hol el­szállásolást is nyertek egy napra, mig Kassára utaztak. A huszárok ez által az Ínséges állapot kike­rültessék. Ha ilyen módon nem jutunk megoldásra, akkor olyan helyzet állhat elő, melyen segí­teni igen nehéz lesz s a nyomo­rúság áldozatává válik számos szorgalmas, iparkodó, de foglal­kozás hiányában elsorvadó mun­káskéz. Az államtól sem várha­tunk mindent, egy egész ország nélkülöző lakosságát az állam sem segélyezheti kellőleg akkor: midőn a nyomorúságos időkben magának az államnak jövedelmei is megapadnak. Cselekedni kell, a veszélyt megelőzni, mig nem késő! Iskolai Értesítők. VII. A sátoraljaújhelyi aut. orth. izr. hitközség elemi fiúiskolájának 1908/9. tanévi évkönyvét Gárdos Mór tanító szerkesztette. Vármegyénk népiskolái közt a sátoraljaújhelyi aut. orth. izr. nép­iskola nemcsak modern építkezés, de főleg belső felszerelés tekintetében az első helyek egyikót foglalja el. — Hogy pedig a volt régi rozoga és vajmi sok tekintetben renoválásra szorult intézet mai fénykorát elér­hette, abban az iskolafenntartó hit­község egyetemén kivül különösen e három embernek van nagy része: Alexander Vilmos iskolaszéki elnök, ifj. Deutsch Simon iskolaszéki alel- nök és Lipsitz Bernát hitközségi el­nöknek. Az évkönyv első közleménye azzal foglalkozik, hogy iskolaegyesü- let alakítását tanácsolja, nehogy az ingyenes népoktatást elrendelő 1908. évi XLVI. t.-c. súlyosan nehezedjék az iskolafenntartó hitközségre. Az eszmét igen nagy részletességgel, teljes tárgyilagossággal s úgy fejte­geti, hogy érvelésének betüszerint igazat kell adnunk. Megbecsülhetlen értékű, remek dolgozat az évkönyvben „Az iskolai élet belső világából“ cimü II. közle­mény. Kifogástalan szép stílusáról, mely most a humort és szatírát is művésziesen öleli fel, mindjárt ráis­merünk a Gárdos Mór tanító tollára. Növendékeinek irt, de azt mondjuk, hogy méginkább a szülők olvassák el ezt a 12 oldalas szép beszélgetést. Megünnepelte az iskola összes nemzeti ünnepeinket. Kegyelettel ülte az aradi vértanuk napját, valamint összes nagyjaink emlékezetét. A tanév történetéről szóló évi jelentés igen Ez közeliinkből való, igen ér­tékes példája arnak, hogy mig a tu­datlanság kárt tesz önmagában a pénzköltéshez nem értő emberben, addig a szellemi fejlettség boldog családi életet biztosit a kellő tőke birtokában. Legutóbb történt, hogy a meg- számlálhatlan milliók urának, a bé­csi Róthschild családnak szemefénye, a 21 éves Oszkár báró életunlságá- lan főbelőtte magát. Ez sem tudott pénzt költeni, csak pocsékolni. Az okos pénzköltéshez nem volt elég intelligenciája. Hiszen a milliomosok fiainak nem nehéz kitűnő iskolai bi­zonyítványokat szerezni, a tudás hiá­nya mellett sem. A balvégzetű ifjú­ról kiderült, kogy valóságos dorbé­zolások közt töltötte ifjú éveit, ideg­zete elernyedt s organizmusa össze- roskadt a pénzköltés művészetének hiányában. Egyik külföldi város törvényszéke nem régiben súlyos börtönre ítélt egy dúsgazdag ügyvédet, ki millióit ak­ként szórta, hogy rossz nők társasá­gában Ádám kosztümben táncolt s ily helyzetben lefényképeztette magát. A fénykép egy példányát megkül- dötte az irodájában alkalmazott egyik gépiró kisasszonynak, ki azt igen he­lyesen, a rendőrséghez juttatta. A policia nem kiméli némely államok­ban a milliomosokat s a pénzköltés művészetéhez nem értő fiskális jó egynéhány évre hűvösre került. A pénzkirályok természetesen az amerikai államokban vannak legna­gyobb számmal képviselve. Nem is találunk annyi boldogtalan családi életet, válópert, sőt komolyabb drá­mát egyetlen más világrész államai­nak dusgazdagjai közt sem, mint ott. Magában a Gould családban rövid idő alatt 3 válóper fordult elő. Ezek igazán szegény gazdagok. Értik a pénz meghódítását, de nem értenek saját feleségük meghódításá­hoz. Nincs eszük arra, hogy millióik mellett ne unatkozzanak, tehát ke- vésbbé intelligens lelkűk durva ösz­tönét követik. Adakoznak ők milliók­kal jótókonycélokra és közintózetekre, de ezt saját hiúságuk kielégítése vé­gett cselekszik, mert sem tudomány­hoz, sem festészethez, zenéhez, iro­dalomhoz nem értenek. Akárhány eset van, hogy régi festményekért milliókat fizetnek, de a festményeket nem ők, hanem felfogadott udvari kritikusaik bírálják s becsülik meg, kik emberi gyarlóságukból s pénszer- zési ösztönükből folyólag többnyire összejátszanak az eladókkal s a tu­datlan milliomost szépen becsapják. Egészen más és igen magasan felülálló ezeken a közepes jó jöve­delmű osztály úgy erkölcsi, mint reál szempontból. Akinek a mindennapi kenyérért nem kell aggódnia, de ele­gendő jövedelme van ahoz, hogy csa­ládjával együtt minden eshetőség mellett is gond nélkül, tisztességes polgári jólétben élhessen meg, — az olyan emberben magas fokra fejlődik a munkaszeretet s ki nem zsarolt idegrendszere bámulatos munkaké­pességet biztosit neki, melyet intelli­gens gondolkozása folytán embertár­sai javára fényesen tud értékesíteni. Ezek is adakoznak jótékonycélokra, de százasaikkal gyakran több hasz­not tesznek a társadalomban, mint a tudatlan milliomosok az aranyak özö­nével. Ne higyje azért senki, hogy a pénz, a sok pénz boldogít. A pénz veszedelmes eszköz a tudatlan ember kezében, de áldás a szellemileg ma­gasabb fokon állók birtokában. Pénzt elpocsékolni akármelyik csavargó is tud, de hogy valaki pénzt hasznosan költsön el: ahoz a pénzköltésnek művészete szükséges. (j.) Vencsellőről utaztak vissza Kassára s ez ütjük közben tartottak pihenőt itt Sátoraljaújhelyben. A huszárszázad ugyanis Vencsellőn a Tiszán úszó­gyakorlatokat tartott s azok befejez­tével most tér vissza állomás helyére. — Agyonsujtotta a villám. F. hó 29-én reggel fél hat óra tájban Sátoraljaújhely város felett Mikóháza felé nagy felhőtábor vonult el. Az égiháboru azonban városunkat egy­általán nem érintette, a vihar felle­gek messzebb tömörültek s Abauj vármegye felé siettek, hogy kiöntsék mérgüket. Annál csodálatosabb és érthetlenebb tehát a szárnyaló fel le­gekből kitörő azon villámcsapás, mely emberélet áldozatot is követelt. A tovavonuló feliegtáborból egyszerre cikkázó villám pattant ki, melyet iszonyatos dördülés követett. A vil­lám leütött a gyártelepi állomás kö­zelében az állami faiskola melletti mezőségre, ahol épen akkor Labbancz János 23 éves kertészsegéd, az ál­lami faiskola alkalmazottja egy tehe­net legeltetett. A közelben levők csak azt látták, hogy valami fényesség tű­nik el a földben a tehenet legeltető Labbancz János mellett s azután ab­ban a pillanatban eldől a tehén s a mellette álló ember. Az állami fais­kolában, mely a gyártelepi állomás mellett van, a Labbancz testvérek vannak kertészekként alkalmazva s a testvérek közül Labbancz János mádi születésű, 23 éves, ref. nőtlen kertész- segéd lett a gyilkos villám áldozata. Mikor hozzáfutottak már akkor halva volt, feje, felső teste meg volt da­gadva s erős piros szint kapott. — A tehenet is élte a villámcsapás, ott vergődött a halálos baleset érte gon­dozója mellett s le kellett ölni, hogy kínjaitól megszabadítsák. Az embei- élet áldozatot kívánó villámcsapás hire már kora reggel elterjedt a vá­rosban s nagyon sok orvos ragadta meg az alkalmat, hogy a villámcsa­pott ember hulláját megnézze s ta­nulmány tárgyává tegye. Az eset hire annál nagyobb csodálkozást kel­tett, mert köztudomású volt, hogy nem volt a városban olyan nagy égi­háboru a szerencsétlenség idejében, melyből villám leütésre is lehetett volna következtetni. A gyilkos villám szánandó áldozatát folyó hó 30-ikán temették el. — Halálozás. Czagány Ferenc m. kir. pénzügy igazgatósági dijnok nyolc éves, Flóra Margit nevű leány gyermeke folyó hó 29-én Sátoralja­újhelyben elhalt. Rövid idő alatt már a negyedik gyermek élet az, melyet magának a halál e családtól követel. A kis leányt a mélyen súj­tott gyászoló család folyó hó 30-ikán kisérte uj lakóhelyére : a temetőbe. — Áthelyezés. Bujnovszky La- josné sz. Bényey Julia óvónőt Sze- pesolasziból a nagymihályi kisded- óvódához helyezték át. — Gyalogjárók rendszeres locso­lása. Megemlítettük lapunk legutóbbi számában, hogy Schmidt Lajos rend­őrkapitány köriratban hívta fel a háztulajdonosokat a házaik előtti gyalogjáróknak napjában kétszer való rendszeres locsolására. Amily életre­való, üdvös s mindnyájunk érdekében kívánatos volt a rendelet, ép oly szo­morú és megbotránkoztató az a ha­nyagság, melyet a rendelet teljesíté­sében már most, annak kiadása első napjaiban a háztulajdonosok tanúsí­tanak. A legtöbb háztulajdonos ön- tözetlenül hagyja háza előtt a gya­logjárókat abban a hitben, hogy mint minden rendszabályunk, ez is csak írott malaszt s nem kell teljesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom