Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-19 / 47. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 19. lett — a Szegedy Bazil főnöksége alatt álló nagymonostori zárda ódon falai között, a szt. Bazil-rend tarto­mányi gyűlése. Az eperjesi gk. egyházmegye ré­széről dr. Yállyi János b. t. t., gk. püspök helyettes képviseletében Ko- valiczky Kornél pápai prelátus nagy­prépost jelent meg, hogy a tartomá­nyi gyűlésen elnököljön, a választá­sokat és a tárgyalást vezesse. Jelenvoltak továbbá dr. Repvák Jenő theologiai tanár világi jegyző, Huma Joachim tartományi főnök, Jozevics Jenő munkács-csernekhegyi, Kubiczky Tivadar máriapóosi, Miku- lics Czyrill miszticzei, Vrabely Máté bikszádi, Szegedy Bazil nagymonos­tori, Dudics Ince kisbereznai, Gávris Kelemen husztbaranyai, Kovaliczky Method bukóchegyi házfőnökök, Mol­nár Emil rendi titkár, Mánu Leó, Dolhi Leontin rendtartományi taná­csosok, Brinszky Miklós a csernek- hegyi, Ruszinkó Emánuel a mpócsi, Szkiba Teofán a miszticei, Popovics Elek a bikszádi, Maxim Athanáz a husztbaranyai, Maxim Ágoston a kis­bereznai és Soltész Eugén a kraszni- bródi monostorok képviseletében. Junius hó 16-án a kora reg­geli órákban ünnepélyes szent misé­vel kezdődött a rendtartományi gyű­lés a monostori zárda templomában; mise után bezárultak a zárda ajtói s annak kulcsait Szegedy Bazil házfő­nök magához véve, a nagyprépost elnöklete alatt az egybegyült papság a tanácskozó terembe vonult, hogy az uj tartományi főnököt megválasz- sza. A választás megejtéséig senki­nek kilépni a zárdából s a tanács­kozó teremből nem volt szabad s a conclavéban alapos megfontolás és tárgyalás után déli fél 1 órakor ki- hirdettetvén a szavazás eredménye, tartományi főnökké a jelenvoltak egy­hangú szavazatával Hama Joachim eddigi tartományi főnök lett megvá­lasztva, kit az összes jelenvoltak a tanácskozó teremből fedetlen fővel kísértek egyházi énekek éneklése mel­lett a szentegyház oltára elé, hol az uj rendfőnök Kovaliczky Kornél nagy­prépost kezeibe az esküt letette. Az újonnan megválasztott rend­tartományi főnök szimpatikus meg­jelenésű, 40 óv körüli erőteljes egyé­niség, ki fiatal kora dacára a rend ügyeit erélyes, de mindig igazságos kézzel intézte s rendtársai között osztatlan szeretetnek örvend; rendjé­nek kormányzását szivvel-lélekkel buzgón teljesítette s anyagi és egy­házi téren is előbbre vitte, ezért for­egyedül kirándult Olcsiszkába. Franyo utána lopódzott. Beszédbe fogott vele. Majd közelebb ért. Már karján tar­totta, ajakával érintette homlokát, de az hirtelen kibontakozott. Franyo bámultan állt. De meg­tudta, hogy a lány nem idegenkedett tőle, csak megengedné az atyja. Alig múlt el néhány nap, An- gella üzent FranyÓDak. Atyja más vőlegényt keresett számára a város­ban. S hozzá tette, ha az egész világ térdre borulna előtte, akkor sem vál­toztatja meg szándékét s megeskü­dött, hogy Franyohoz a paraszthoz nem adja. Nem biz I Dult-fult dühé­ben. Kiabált, hogy szekrénybe zárja leányát s azt a kutyafejü Seligát le- durrantja irgalmatlanul, ha a közel­ben ólálkodik. S bezárta-e a szekrénybe, vagy máshova rejtette, nem tudni. Elég az hozzá, hogy ezentúl Franyo őt nem látta. A tenyeres-talpas cselédtől tudta meg, hogy Angella szereti még őt. Mintha hájjal kenegetnék, oly jól esett ez neki. De a fájdalom is szo­rongatta szivét. Angella üzente, hogy nincs emberi segítség; egyedül az Isten könyörülhet. — Hejh biz az Isten segíthet — dúlt feléje másodízben is rendtársak bizalma. Egy óra felé járt az idő, amikor az egyházi szertartás bevőgzödött s Szegedy Bazil házfőnök a megjelent papságon kívül a rendkormány meg­bízásából adott diszebéden vendégekül látta Zemplén vármegye hivatalos képviselőit is. A vármegye részéről megjelen­tek : Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula alispán, dr. gr. Hoyos Viktor főszolgabíró, dr. Kontz Endre főis- páni titkár, dr. Görgey László szol- gabiró, dr. Klein Zsigmond járásor­vos, Megyercsy Kázmér állatorvos, Rigán Mihály körjegyző, Gojdics Illés j. számvevő s a szomszéd községek gk- lelkészei. A közebéden az első felköszön­tőt Kovaliczky nagyprépost mon­dotta, tolmácsolván az eperjesi püs­pöknek a fő- és alispán részére kül­dött üdvözletét, éltette az ig. rend­főnököt Huma Joachimot. Maiim Ágoston emelkedett ez­után szólásra s talpraesett, ügyes, len­dülettel és szónoki hévvel előadott beszédben fejtette ki, hogy a szt. Bazil-rend tagjai bár nem voltak gaz­dagok : mindig harcoltak őseinkkel együtt a hitért s őseink hittek, hogy harcolhassanak a szabadságért s ez alkalommal is azt látja, hogy az egy­háziak között meg jelentek a világi vezérek, a korona képviselője s meg­bízottja : a főispán s a nép képvise­lője s megbízottja az alispán, hogy a rend hazafias munkálkodását közelről szemlélhessék, ezen való örömének adva kifejezést éltette Meczner Gyula főispánt, Dókus Gyula alispánt és gr. Hoyos Viktor főszolgabírót. Az általános tetszést aratott be­széd végeztével Meczner Gyula tő­ispán magas szárnyalásu hazafias beszédben megköszönve a püspök üdvözletét, mint aki a hazának egyik oszlopos tagja, aki nemcsak mint hazafias érzésű ember tündöklik em­bertársai előtt, hanem főképen példát mutatva tündöklik az ő hazafias ér­zésű papsága előtt is, aki a világi hatóságokkal — bár más utón ha­ladva — egy cél felé igyekszik s ez alkalommal azt látja, hogy az ő nyom­dokait követi a vezetése alatt álló klérus is, melynek minden tagja se­gítségére van a politikai hatóságok­nak a nép vezetésében és a hazafias érzület megtartásában. E tekintetben legnemesebb hivatása a papságnak van s ha n két erő t. i. a világi és egyházi hatóság a vezetésben össze­tart, elérik a haza felvirágzását, me­lyet minden hazafinak szivén kell gondolta Franyo. S a közeli utón álló kápolnács- kához sietett. Levett kalappal, térden állva kezdett ott imádkozni: „Uram­istenem segíts szenvedésemben s ál­dozok Neked annyi ezüstöt, mennyi két markomba fér. Honnét veszem, onnét veszem; ha a földből ásom ki, vagy a tengerből halászom ki, vagy Liptóból hozom, vagy a bányatelep pénztárából lopom, avval te Istenem ne törődj. Az nem a Te gondod, egyedül enyém. Te mindenható vagy, rögtön megteheted, de én akár egész hetet várok, lágyítsd meg Walewski ur szivét, hogy ne ellenkezzék. Amen.“ Fölkelt s elment. Ássa a földet, bányászik, vár, de semmi. Csak arról értesült, hogy Wa­lewski ur elrakta leányát füzveszővel, csak úgy Totyogott. Elmúlt egy hót. Franyo ismét a kápolnához jön, leveszi kalapját, letérdel s Így imád­kozik : „Uramistenem elmúlt egy hót. Amit Ígértem, én betartom. Tán el voltál foglalva másutt; úgy várok még egy hetet. Egy hót múlva eljö­vök. Nagyon szépen kérlek, de ne tréfálj, mert velem nem lehet tréfálni. Ha tudnám, hogy nem teheted, nem viselnie. Maxim lelkes beszéde arról biztosítja őt, hogy a megjelent vezető­szerepet betöltő papság — a püspök példájára — a jövőben is együtt fog működni a világi hatóságokkal egy­mást mindig megértve és kiegészítve. A püspök derék harcosaiért a hazafias lelkületű gör. kath. papságért és a szt. Bazil-rend buzgó tagjaiért ürítette poharát. A lelkes éljenzéssel kisért beszéd után, hagyományos szokás szerint a minden szónoklat, után felhangzott, igazán megható „Éljen soká“ kezdetű szép melódiáju két soros dicsőítő éne­ket az egész vendégsereg meghatva énekelte el. Beszédet mondottak még Molnár Emil dr. Répák Jenő világi jegyzőre, Gávris Kelemen Szegedy Bazilra, a vendégszerető házigazdára, örömének adva kifejezést, hogy 40 óv múltán ismét itt tarthatta meg a rend e ne­vezetes gyűlését; ugyancsak Sze- gedyre mondott felköszöntőt Rigán Mihály is, mig Szegedy Bazil ház­főnök vendégeire ürítette poharát. Ebéd után az összes jelenvolta­kat lefényképezték, hogy a rendház és tartománygyülési tagok ez ünne­pélyes nagy gyűlésről maradandó em­léket vihessenek magukkal Zemplén vármegyéből. Az ünnepélyes közebéd végezté­vel a vármegye vezetői elhagyták a monostor vendégszerető hajlékát s a rend tagjai pedig folytatták komoly munkásságukat s a jövő ciklusra a házfőnökök választását ejtették meg s letárgyalták fontos rendi ügyeiket. A tartományi gyűlés junius hó 17-én ért végett. Reméljük, hogy jövőben rövidebb időközökben üdvözölhetjük vármegyénk területén szt. Bazil-rend érdemes tagjainak nagygyűlését, ki­ket ez alkalomból is hazafias öröm­mel üdvözlünk, tz. VARMEGYE ÉS VAROS. )( Állásába visszahelyezett kör­jegyző. Farkas József laborcfői kör­jegyzőt, — mint a közigazgatási bi­zottság üléséről Írott tudósításunkban irtuk — az ellene lefolytatott fegyelmi vizsgálat során az alispán állásától felfüggesztette. Most arról értesülünk, hogy a felfüggesztett körjegyző fe­gyelmi ügye immár befejezést nyert s a körjegyző már visszahelyezést nyert állásába. )( Vadászati jogok bérbeadása. Nagymihály község vadászati joga junius hó 30 ikán, a községi jegyzői kényszeritenélek; de megteheted tu­dom. Amen.“ Ismét elmúlt egy hét és Seliga nem tapasztalta, hogy Walewski ur megpuhult volna. Elmegy harmadszor a kápolná­hoz s mondja: „Uramistenem 1 Ha üres kézzel mennék Hozzád, nem mondom, de mindig ígértem valamit s be is tartom, csak vág9 legyen a nyári munkának. Nem is fogsz sokat várni. Tudok már egy zsidó korcs- márost Poprádon. Még egy hetet en­gedek s szépen kérlek. Ne tréfálj, velem nem lehet tréfálni. Amen.“ Franyo csak nem tudott kivárni valamit. Elmegy negyedszer a kápol­nához, leveszi kalapját, de már nem térdel le s dühösen hadarja: „Uram­istenem ! Miért vagy oly kemény ? Nem foglak már kérni, úgyis hiába. Veszekedni veled nem fogok, mert magasan székelsz az égben s én nem vagyok sas. De már semmitse ígérek Neked s még valamit elkövetek bosz- szantásodra, ha oly könyörtelen vagy. Majd egyszer visszafizetem ezt Neked.“ Kőrakást hordott össze, felmászott rajta s a kápolna födelét a földre dobta. irodában fog nyilvános árverésen hat évre bérbeadatni. Deregnyő s Szalók községek vadászati joga junius hó 23-ikán, Gatály s Dubróka községeké pedig jun. hó 24-ikén az illető köz­ségek bírói házánál. HÍREK. C\z aradi Golgota. — jun. 19. A magyar nemzet kegyelete és emlékezése duslombu fájának újból szép virágai fognak kifakadni, ha valóra fog válni a nemes terv: az aradi vesztőhelynek a magyar nemzet által történő megvásárlása. Ennek a nemesirányu, kegyele­tünkről tanúskodó mozgalomnak vissz­hangra kell találnia a magyar szi­vekben mindenütt, mert az aradi vér­tanuk olyan glóriás alakjai a magyar nemzet legújabb történelmének, hogy dicsőségük ragyogása csak a napnak ragyogásával hamvadhat el, mely e nemzet életét jelenti. Az a hely, hol az aradi tizen­három halt vértanú halált, homlokán a hervadhatlan martyrkoszoruval: nem a mi tulajdonunk, nem a nemzeté. Régóta érzi a nemzet, hogy megen- gedhetlen kötelességmulasztást jelent, ha ezt a vértanuk gyöngyöző vérével szentté avatott helyet nem váltja meg, nem teszi tulajdonává. S hogy erre a célra sokáig nem történt kezdemé­nyező lépés, a hazafias kegyelettel telt szivek érezni kezdték a kinzó önvád mardosását, a szivekben kólt vádoló hang kiáltozását, mely ösztö­nözte a magyar nemzetet, hogy néz­zen Arad felé, az aradi Golgotára, hol kötelesség vár reá. A Golgotáknak kegyelet, meg­becsülés, gondozás, szeretet jár, mint amaz első Golgotának, mely ott van a szent sir templomának belsejében. Tanítanak, erősítenek, figyelmeztet­nek azok s olyan talpkövek, melyekre a nemzet jövő élete van alapozva s mely gondozatlanul meging a rajta álló épület alatt. És érzi ezt s érzi kötelességét az ország, mikor megvalósulás előtt áll az eszme: az aradi vesztőhelynek a nemzet részéro való megvásárlása. Minden törvényhatóság, minden vá­ros siet beállani az országos bizott­ság felhívására azoknak sorába, kik odajárulnak filléreikkel, hogy meg­valósulhasson, testet ölthessen az eszme. Ebből a nemes irányú, kegyele • tes mozgalomból méltóképpen vette ki részét Zemplén vármegye közön­sége is. Nem maradt el s nem is maradhatott el, mikor az aradi Gol­gota iránt érzett kegyeletének tanú­ságát kellett adnia, hazafias felbuz­dulással ötszáz koronát ajánlott fel a törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésén a vesztőhely megváltására. Ödaállott a nemes cél megvalósulá­sát elősegitők sorába különben Sá­toraljaújhely város is, melynek ötven koronás adományát értékesebbé teszi az is, hogy tekintettel a város ked­vezőtlen pénzügyi állapotára, csak tiz korona volt a felajánlásra javaslatba hozva, de a képviselőtestület hazafias felbuzdulásból — mely szépen ér­vényre jutott Miklóssy István felszó Lengyelből: Hiadlovszky Valér. Nagy Occasio! Sebőn Sándor és Botrm Géméi Az összes raktáron lévő nyári áruk, u. m. Batisztok, Bre­tonok, Zefirek, mosó és gyapjú Grenadinok, mosó és gyapjú Delinek, Foplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra. .A-z occasio Tráisár j-u.1. 20-ig: tsurt­Menyasszonyi kelengyékben nagy választék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom