Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-11 / 21. szám
2 oldal. Z ' M *' I R N Március 11. visszaszerezni a régi nimbuszt: a felvirágzás magától be fog következni. Budapesten a földmivelésügyi minisztériumban folyó hó ö-án megtartott szaktanácskozmányon a kérdés körül megindult vitában, különösen a tokaj-hegyaljai borvidék zárt területté való alakításának kérdése volt hosszú ideig a vita felszínén, mely Intézkedés realizációjában a megjelent érdekeltek a Tokaj Hegyalja boldogulásának egyik legfőbb s legkívánatosabb tényezőjét látják. A rendkívül fontos s végeredményben Tokaj-Hegyaljánk jövőjére nagyban kiható szaktanácskozmány lefolyásáról következő tudósításunk számol be; Az ankét. Budapest, márc. 8. A Tokaj-Hegyalja felvirágoztatása érdekében megtartott szaktanács- kozmányt a földmivelésügyi minisztériumban tartották meg s azon, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter beteg lévén — Mezőssy Béla államtitkár elnökölt. A szaktanácskozmányon részt- vettek a földmivelésügyi minisztérium részéről Mezőssy Béla államtitkár, Lónyay Ferenc és Dobokai Lajos min. tanácsosek, Lekly István min. osztálytan., fíácz Sándor főfelügyelő és Szandner Ernő min. fogalmazóba kereskedelmi minisztert Emich Gusztáv dr. min. osztálytan. és Főldváry Jakab min. titkár; a pénzügyminisztert Pótsa Ferenc min. tan.; a belügyminisztert pedig Jalsoviczky Sándor osztálytan. képviselték. A meghívottak közül megjelentek : gróf Andrássy Sándor, Búza Barna, Nagy Barna, Nemes Bertalan, Bernáth Béla, Máriássy Mihály, Fried Lajos orsz. képviselők, továbbá Mail- lott Ferdinánd br., Dókus Ernő, Zimmermann Jenő, Koppély Géza, Hó- dos8y-Kiss Ernő dr., Radácsi György, Pornárffi Gyula, Kicsinké Antal, Kin- csessy Péter, Bergleitter József, dr. Kossuth János, Mauks Árpád, Zalay Andor, Constantin Géza, Dessewffy Tamás, Thuránszky László, Görgey Gyula, Dókus Gyula, Deréky Gyula, Molnár Béla, Waldbott Ödön báró, Kállay Emánuel, Hammersberg Jenő, Hegedűs Sándor, Kovács Miklós, Esterházy Gyula gr., Tóth Márton, Egey Szilárd, Kossinszky Viktor, Asbahs Leó és Drucker Jenő dr., kik majdnem valamennyien résztvettek a megindult vitában. Az értekezletet Mezőssy Béla államtitkár a következő beszéddel nyitotta meg: Amidőn Darányi Ignác miniszterem nevében, aki akadályoztatása folytán nem vezetheti személyesen a mai tanácskozás menetét, a megjelent urakat üdvözölni szerencsém van, első sorban is azon meleg érdeklődésnek akarok kifejezési adni, amelylyel mi mindannyian a Hegyalja sorsa iránt viseltetünk. {Éljenzés) Tudom én azt nagyon jól, — hisz engem erős kapcsok fűznek az ottani földhöz — hogy az ország egyetlen részében sem oly nehezek a termelő érdekeltség viszonyai, mint éppen ott, azon a vidéken, amely valaha a jólétnek és a va- gyonosodásnak valóságos kincses- bányája volt. Én elszakadtam arról a tájról: de mindig aggódó figyelemmel kisértem azon sajnálatos hanyatlást, amely Magyarország büszkeségének, Tokaj vidékének közgazdasági fejlődésénél mutatkozik. Nem lehet ezt pusztán és kizárólag az ottani munkásviszonyok hihetetlen rosszabbodásának tulajdonítani. Sokkal mélyebben fekszik a baj lényege. A mesterséges borok forgalombahozatala egyetlen vidéken sem okozott olyan végzetes rombolást, mint a Hegyalján. És ez természetes is, mert hisz en nek a kiválóan becses és értékes árunak a meghamisítása nagyon is jövedelmező volt. Szenet nem érdemes utánozni, de a gyémánt előállításának titkát mily vágyódva akarják feltalálni az emberek (Igazi ügy vanl) A mi gyémántunk, drágakincsünk utánzásának módját megtalálták. És a borok királyát lealacsonyították közönséges vásári cikké és olyan árban vesztegették szerte, amelyen igazi, valódi tokaji bor egyáltalán nem kapható, mert az előállítási ár és költség magának a gazdának többe került. riiS ez utón megrontották a Tokaj-H»‘gy- alja szeplőtlen hírnevét. (Úgy vanl Úgy van!) Első kötelességünk ezt visszaállítani Minden eszközt, amelyet a jövőben az alkotandó törzéuy rendelkezésünkre fog bocsátani, e cél érdekében igénybe kívánunk venni. Addig is, mig a célt a doluok természetes menetével elérhetjük, meg kell keresni a módot, amely lehetővé teszi a tokaji bor érvénve- sitésének megkönnyítését. Hisz utóvégre az tarthatatlan állapot, hogy míg más vidékeken az idei szűk szüret kihatásakép elfogadható árak vannak, additt a Tokaj-H^y- alján mindenütt igazán a megélhetés gondjai között küzdenek. Nekem nem lehetne kedvesebb eredmény, mintha az önök szives támogatásával meg tudnók lelni azt az ut- nyomot, amelyen haladva elérhetjük a hegyaljai borvidék előrehaladását és felvirágozását. (Lelkes hosszas éljenzés.) A nagy hatású beszéd elhangzása után megindult vitában a tokaj hegyaljai vidék zárt területté való alakításának kérdését tárgyalták, a mely intézkedés előnyeit Thuránszky László fejtegette. Dókus Gyula a borhamisítás szigorú megbüntetése végett szólalt fel. Ez annál is inkább szükséges, mert ma a tokaji szőlősgazda olyan helyzetben van, hogy még a kölcsöne kamatait sem tudja fizetni. Bernáth Béla a borértékesi- tési szövetkezetek alakítását sürgette, mig Roppély Géza központi szövetkezet szervezését ajánlotta. Nemes Bertalan országgyűlési képviselő attól tart, hogy a 10 millió korona tőkével alakítandó borértékesitő vállalat a tokaj-hegyaljai borkereskedőket téljesen tönkre fogja tenni. A nagy vállalat konkurenciájától félti a termelőt ; a kereskedelmet kell tehát erősíteni és növelni. A többi felszólalók nagyobbára megegyeztek abban, hogy a tokaj- hegyaljai borvidék zárt területre alakítandó át. A zárt terület azt jelentené, hogy a Tokaj Hegyaljára külföldi, vagy hazai más vidékről származó bort csakis a közvetlen fogyasztás céljaira lehessen bevinni és a tokaji borvidékről ne lehessen más bort kivinni, mint azt, ami kizárólag a tokaji borvidéken termett. Hangsúlyozták a házasitási tilalom fentar- tását is. Záróbeszédében Mezőssy államtitkár megjegyezte, hogy a kormány már eddig is tett intézkedést arra, hogy a kincstári erdőkből dongaké- szitésre alkalmas faanyag jutányos áron legyen a kádáriparosok és a szőlősgazdák rendelkezésére bocsátható. A minisztérium továbbra is foglalkozik e kérdéssel, hogy a dongabeszerzést még jobban megkönyitse Több felszólaló nem lévén, az államtitkár megköszönte a megjelentek érdeklődését és a nagyfontosságu szaktanácskozmányt berekesztette. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Részleges tisztújító városi közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 10-én délután négy órakor részleges tisztújító közgyűlést tartott. Az ülésnek egyetlen tárgyát a városi hivatásos tűzoltó parancsnoki állás betöltése képezte. Az ülést délután 4 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán a jelenvolt képviselőtestületi tagok üdvözlésével. A közgyűlés azután egyhangúlag megválasztotta bizalmi férfiakul Kincsessy Péter, dr. Roboz Bernát, Székely Imre s Némethy Bertalan képviselőtestületi tagokat, mig a kijelölő bizottságba a maga részéről Erényi Manó s Kádár Gyula képviselőtestületi tagokat küldte ki. A kijelölő bizottságba elnöklő Dókus Gyula alispán a maga részéről Kincsessy Pétert s dr. Székely Albertet küldötte ki. A kijelölő bizottság közben tanácskozásra vonult vissza s Dókus Gyula alispán jelentette, hogy a betöltendő városi hivatásos tűzoltó- parancsnoki állásra egyedüli pályázóként Friss Heimann oki. tüzoltótiszt jelentkezett, kit is a kijelölő bizottság ezen állás betöltésére kijelölt s a kit a képviselőtestület egyhangúlag, lelkesedéssel választott meg a város tűzoltóparancsnokául. Friss Heiman újonnan megválasztott parancsnok azután Pataky Miklós főjegyző előolvasásában letette a hivatalos esküt. Az eskü letétele után a részleges tisztújító közgyűlés Dókus Gyula alispán éltetésével ért véget. HÍREK. Református polgár-bál. —■ márc. 9. Az idei farsang legfényesebb s legnagyobb sikerrel záródott mulatsága : a református polgár-bál folyó hó 7-én lett a múlté. Méltán mondható legfényesebbnek, mivel e mulatságon városunk társadalmi rétegeinek créme-je adott egymásnak találkozót s méltán sikerrel záródottnak, mert úgy a bál előtt rendezett hangverseny, mint maga a bál a diadalmas siker jegyében folyt le. A református bált Fejes István, Dókus Gyula s Meczner Gyula védnöksége mellett rendezte az agilis rendezőség, melynek a műsor színvonalát tekintve, minden tekintetben első helyen álló hangversenyt sikerült rendeznie oly müsorszámokkal, melyek bármely hangversenynek is művészi értéket adnának. Műkedvelőink jónevü, ismert gárdájának legkiválóbb tagjai kaptak a közreműködésre teret, és alkalmat, de ettől eltekintve, a rendezőség Karczub Dó- nesné, Törköly László 8 a kassai ének-quartett megnyerésével: nem várt meglepetésben is részesítette a jelenvolt, díszes közönséget. A színház páholysorai s nézőtere utolsó helyig elfoglalva, zsúfolásig telt meg a bál alkalmából közönséggel, mely érdeklődéssel nézve a hangverseny elé, mely a maga, már eleve nyilvánosságra hozott műsorával nemcsak felkeltette közönségünk figyelmét, de az érdeklődést igazolni is Ígérkezett. A közönség nem csalatkozott. A református bál rendezősége a bál előtt rendezett hangversenyével felülmúlt minden reményt s minden várakozást jogosultnak igazolt. A hangverseny műsorát annak első számában a kassai ének quartett (Simko Gusztáv, Forgács Tivadar, Forgács Béla s Olchváry Ernő) vezette be énekszámaival s az első szám meggyőzte a közönséget arról, hogy itt a műkedvelők művészi képessége révén: minden tekintetben színen álló hangversenyt fog végigélvezhetni. Szebb és méltóbb introdukciót a hangversenynek igazán nem adhattak volna. A műsor második számában Törköly László (Rimaszombat) interpretált művészi biztonsággal zongorán szépségében közvetlen dalokat, majd mint tilinkómüvész kötötte le a közönség érdeklődését s költötte fel személye iránt a kíváncsiságot Mondanunk sem kell, hogy tüntető tapssal jutalmazták. Dr. Piskóty Ferenc a széphangu énekes gyönyörködtette azután a közönséget dalaival, melyeket diszkréten kisért az alkalmi férfikar.. Dalaival frenetikus hatást keltett s a követelő tapsoknak engedve, ráadásul is elénekelt egy kedves magyar dalt. A hangverseny első részében még Bar- thos Vilma szavalt el két humoros s egy komoly tárgyú költeményt azzal a biztonsággal, hatalmas drámai erővel és képességgel, melyről e képzett szavaiét általánosan ismerik. A közönség, mely a legszebb elismeréssel adózott becsülendő képességeinek — alig tudott betelni szavalataival, melyek révén győzelmesen bontakozott ki tudása, eredetisége és egyénisége. Olchváry Ernő gordonka játékáról is csak azt az elismerő szót írhatjuk, hogy elragadó volt. Az a mély érzés, azok a finom átmenetek, melyeket közönségének közvetít: művészi élvezet részesévé teszik hallgatóit, kiket valósággal megbüvöl az a csodálatos biztonság s precizitás, mely- lyel hangszerét kezeli. Bajusz Zoltán Molnár Ferencnek egyik dialógját szavalta el — egymaga. Ez már vállalkozásnak is merész kísérlet, de Bajusz Zoltán egyáltalán nem becsülte túl erejét. A legnehezebb részleteken meglepő, de nála megszokott biztonsággal siklott át, s a dialog átmenetei, melyek veszélyes próbakövei minden előadónak — arra voltak jók, hogy beigazolják páratlan előadási készségét, biztonságát, színező képességeit. Abban a felfogásban, melyben a sikerült kis életképet előttünk megelevenítette, a jelenvolt közönségre elmaradhatlan volt a hatás, még akkor is, ha azzal nem párosult volna Bajusz Zoltán kellemes előadási modora s a tónus finomsága. A hatást még Karczub Dénesnó által előadott opera áriák sem voltak képek eloszlatni, pedig az, mit Karczub Dénesné magas iskoláju hangján közönségünk előtt produkált: a szakértőtől is elismerést s méltánylást váltottak ki. Egyáltalán minden müsorszám oly kiváló volt, annyira művészi fokon állott, hogy lehetetlen egyiket a másik felé emelni. A kiválóan sikerült hangversenyt a kassai ének-quartett zárta be olyan szép epilógussal, melyet az méltán megérdemelt. Hangverseny után vacsora, majd Oláh Rudi muzsikája mellett a reggeli órákig tartó tánc- mulatság volt, melyen a jelenvolt közönség a legvidámabb s legfesztelenebb hangulatban rótta le Terpsy- chore iránt kegyelete adóját. Midőn a református bál és hangverseny szép erkölcsi s anyagi sikerét regisztráljuk: elismeréssel akarjuk tudósításunkat lezárni a rendezőség iránt, mely méltán lehet büszke az elért eredményekre. — Bessenyey István plébános fogadtatása. Az újhelyi rk. plébános, mint már jeleztük, holnap, március 12-én d. u. 4 órakor érkezik Sátoraljaújhelybe. Fogadtatására a pályaudvaron megjelennek: a rk. egyháztanács nevében Matolai Etele világi elnök, a kegyesrendi társház nevében Nyilassy Károly házfőnök és főgimnáziumi igazgató; a vármegye képviseletében Thuránszky László főjegyző s a város részéről a távollevő Kiss Ödön h. polgármester helyett Pataky Miklós városi főjegyző. A helybeli r. k. plébánia hivatal a következő felhívást bocsátotta ki: „Felhívás! Főtisztelendő Bessenyey István esperes-plebános ur folyó hó 12-én. csütörtök délután 4 óra 5 perckor érkezik városunkba, hogy plébániáját elfoglalja. Az ő közismert szerénysége a böjti szent időre való tekintetből is nem óhajtja ugyan az