Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-11 / 21. szám

2 oldal. Z ' M *' I R N Március 11. visszaszerezni a régi nimbuszt: a felvirágzás magától be fog következni. Budapesten a földmivelésügyi mi­nisztériumban folyó hó ö-án megtar­tott szaktanácskozmányon a kérdés körül megindult vitában, különösen a tokaj-hegyaljai borvidék zárt terü­letté való alakításának kérdése volt hosszú ideig a vita felszínén, mely Intézkedés realizációjában a megje­lent érdekeltek a Tokaj Hegyalja bol­dogulásának egyik legfőbb s legkívá­natosabb tényezőjét látják. A rendkívül fontos s végered­ményben Tokaj-Hegyaljánk jövőjére nagyban kiható szaktanácskozmány lefolyásáról következő tudósításunk számol be; Az ankét. Budapest, márc. 8. A Tokaj-Hegyalja felvirágozta­tása érdekében megtartott szaktanács- kozmányt a földmivelésügyi minisz­tériumban tartották meg s azon, Da­rányi Ignác földmivelésügyi minisz­ter beteg lévén — Mezőssy Béla ál­lamtitkár elnökölt. A szaktanácskozmányon részt- vettek a földmivelésügyi minisztérium részéről Mezőssy Béla államtitkár, Lónyay Ferenc és Dobokai Lajos min. tanácsosek, Lekly István min. osztálytan., fíácz Sándor főfelügyelő és Szandner Ernő min. fogalmazóba kereskedelmi minisztert Emich Gusz­táv dr. min. osztálytan. és Főldváry Jakab min. titkár; a pénzügyminisz­tert Pótsa Ferenc min. tan.; a bel­ügyminisztert pedig Jalsoviczky Sán­dor osztálytan. képviselték. A meghívottak közül megjelen­tek : gróf Andrássy Sándor, Búza Barna, Nagy Barna, Nemes Bertalan, Bernáth Béla, Máriássy Mihály, Fried Lajos orsz. képviselők, továbbá Mail- lott Ferdinánd br., Dókus Ernő, Zim­mermann Jenő, Koppély Géza, Hó- dos8y-Kiss Ernő dr., Radácsi György, Pornárffi Gyula, Kicsinké Antal, Kin- csessy Péter, Bergleitter József, dr. Kossuth János, Mauks Árpád, Zalay Andor, Constantin Géza, Dessewffy Tamás, Thuránszky László, Görgey Gyula, Dókus Gyula, Deréky Gyula, Molnár Béla, Waldbott Ödön báró, Kállay Emánuel, Hammersberg Jenő, Hegedűs Sándor, Kovács Miklós, Esterházy Gyula gr., Tóth Márton, Egey Szilárd, Kossinszky Viktor, Asbahs Leó és Drucker Jenő dr., kik majdnem valamennyien résztvettek a megindult vitában. Az értekezletet Mezőssy Béla államtitkár a következő beszéddel nyitotta meg: Amidőn Darányi Ignác minisz­terem nevében, aki akadályoztatása folytán nem vezetheti személyesen a mai tanácskozás menetét, a meg­jelent urakat üdvözölni szerencsém van, első sorban is azon meleg ér­deklődésnek akarok kifejezési adni, amelylyel mi mindannyian a Hegy­alja sorsa iránt viseltetünk. {Él­jenzés) Tudom én azt nagyon jól, — hisz engem erős kapcsok fűznek az ottani földhöz — hogy az ország egyetlen részében sem oly nehezek a termelő érdekeltség viszonyai, mint éppen ott, azon a vidéken, amely valaha a jólétnek és a va- gyonosodásnak valóságos kincses- bányája volt. Én elszakadtam arról a tájról: de mindig aggódó figye­lemmel kisértem azon sajnálatos hanyatlást, amely Magyarország büszkeségének, Tokaj vidékének közgazdasági fejlődésénél mutat­kozik. Nem lehet ezt pusztán és kizá­rólag az ottani munkásviszonyok hihetetlen rosszabbodásának tulaj­donítani. Sokkal mélyebben fekszik a baj lényege. A mesterséges bo­rok forgalombahozatala egyetlen vidéken sem okozott olyan végze­tes rombolást, mint a Hegyalján. És ez természetes is, mert hisz en nek a kiválóan becses és értékes árunak a meghamisítása nagyon is jövedelmező volt. Szenet nem ér­demes utánozni, de a gyémánt elő­állításának titkát mily vágyódva akarják feltalálni az emberek (Igazi ügy vanl) A mi gyémántunk, drágakin­csünk utánzásának módját megta­lálták. És a borok királyát leala­csonyították közönséges vásári cikké és olyan árban vesztegették szerte, amelyen igazi, valódi tokaji bor egyáltalán nem kapható, mert az előállítási ár és költség magának a gazdának többe került. riiS ez utón megrontották a Tokaj-H»‘gy- alja szeplőtlen hírnevét. (Úgy vanl Úgy van!) Első kötelességünk ezt vissza­állítani Minden eszközt, amelyet a jövőben az alkotandó törzéuy ren­delkezésünkre fog bocsátani, e cél érdekében igénybe kívánunk venni. Addig is, mig a célt a doluok természetes menetével elérhetjük, meg kell keresni a módot, amely lehetővé teszi a tokaji bor érvénve- sitésének megkönnyítését. Hisz utóvégre az tarthatatlan állapot, hogy míg más vidékeken az idei szűk szüret kihatásakép elfogadható árak vannak, additt a Tokaj-H^y- alján mindenütt igazán a megélhetés gondjai között küzdenek. Nekem nem lehetne kedvesebb eredmény, mintha az önök szives támogatá­sával meg tudnók lelni azt az ut- nyomot, amelyen haladva elérhet­jük a hegyaljai borvidék előreha­ladását és felvirágozását. (Lelkes hosszas éljenzés.) A nagy hatású beszéd elhangzása után megindult vitában a tokaj hegyaljai vidék zárt területté való alakításának kérdését tárgyalták, a mely intézkedés előnyeit Thuránszky László fejtegette. Dókus Gyula a borhamisítás szigorú megbüntetése végett szólalt fel. Ez annál is inkább szükséges, mert ma a tokaji szőlős­gazda olyan helyzetben van, hogy még a kölcsöne kamatait sem tudja fizetni. Bernáth Béla a borértékesi- tési szövetkezetek alakítását sürgette, mig Roppély Géza központi szövet­kezet szervezését ajánlotta. Nemes Bertalan országgyűlési képviselő at­tól tart, hogy a 10 millió korona tő­kével alakítandó borértékesitő válla­lat a tokaj-hegyaljai borkereskedőket téljesen tönkre fogja tenni. A nagy vállalat konkurenciájától félti a ter­melőt ; a kereskedelmet kell tehát erősíteni és növelni. A többi felszólalók nagyobbára megegyeztek abban, hogy a tokaj- hegyaljai borvidék zárt területre ala­kítandó át. A zárt terület azt jelen­tené, hogy a Tokaj Hegyaljára kül­földi, vagy hazai más vidékről szár­mazó bort csakis a közvetlen fogyasz­tás céljaira lehessen bevinni és a tokaji borvidékről ne lehessen más bort kivinni, mint azt, ami kizárólag a tokaji borvidéken termett. Hang­súlyozták a házasitási tilalom fentar- tását is. Záróbeszédében Mezőssy állam­titkár megjegyezte, hogy a kormány már eddig is tett intézkedést arra, hogy a kincstári erdőkből dongaké- szitésre alkalmas faanyag jutányos áron legyen a kádáriparosok és a szőlősgazdák rendelkezésére bocsát­ható. A minisztérium továbbra is fog­lalkozik e kérdéssel, hogy a donga­beszerzést még jobban megkönyitse Több felszólaló nem lévén, az államtitkár megköszönte a megjelen­tek érdeklődését és a nagyfontosságu szaktanácskozmányt berekesztette. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Részleges tisztújító városi köz­gyűlés. Sátoraljaújhely rend. tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 10-én délután négy órakor részleges tiszt­újító közgyűlést tartott. Az ülésnek egyetlen tárgyát a városi hivatásos tűzoltó parancsnoki állás betöltése képezte. Az ülést délután 4 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán a jelenvolt képviselőtestületi tagok üd­vözlésével. A közgyűlés azután egy­hangúlag megválasztotta bizalmi fér­fiakul Kincsessy Péter, dr. Roboz Bernát, Székely Imre s Némethy Bertalan képviselőtestületi tagokat, mig a kijelölő bizottságba a maga részéről Erényi Manó s Kádár Gyula képviselőtestületi tagokat küldte ki. A kijelölő bizottságba elnöklő Dókus Gyula alispán a maga részéről Kin­csessy Pétert s dr. Székely Albertet küldötte ki. A kijelölő bizottság köz­ben tanácskozásra vonult vissza s Dókus Gyula alispán jelentette, hogy a betöltendő városi hivatásos tűzoltó- parancsnoki állásra egyedüli pályázó­ként Friss Heimann oki. tüzoltótiszt jelentkezett, kit is a kijelölő bizott­ság ezen állás betöltésére kijelölt s a kit a képviselőtestület egyhangúlag, lelkesedéssel választott meg a város tűzoltóparancsnokául. Friss Heiman újonnan megválasztott parancsnok azután Pataky Miklós főjegyző elő­olvasásában letette a hivatalos esküt. Az eskü letétele után a részleges tiszt­újító közgyűlés Dókus Gyula alispán éltetésével ért véget. HÍREK. Református polgár-bál. —■ márc. 9. Az idei farsang legfényesebb s legnagyobb sikerrel záródott mulat­sága : a református polgár-bál folyó hó 7-én lett a múlté. Méltán mond­ható legfényesebbnek, mivel e mu­latságon városunk társadalmi rétegei­nek créme-je adott egymásnak talál­kozót s méltán sikerrel záródottnak, mert úgy a bál előtt rendezett hang­verseny, mint maga a bál a diadal­mas siker jegyében folyt le. A református bált Fejes István, Dókus Gyula s Meczner Gyula véd­nöksége mellett rendezte az agilis rendezőség, melynek a műsor szín­vonalát tekintve, minden tekintetben első helyen álló hangversenyt sike­rült rendeznie oly müsorszámokkal, melyek bármely hangversenynek is művészi értéket adnának. Műkedve­lőink jónevü, ismert gárdájának leg­kiválóbb tagjai kaptak a közreműkö­désre teret, és alkalmat, de ettől el­tekintve, a rendezőség Karczub Dó- nesné, Törköly László 8 a kassai ének-quartett megnyerésével: nem várt meglepetésben is részesítette a jelenvolt, díszes közönséget. A színház páholysorai s néző­tere utolsó helyig elfoglalva, zsúfo­lásig telt meg a bál alkalmából közönséggel, mely érdeklődéssel néz­ve a hangverseny elé, mely a maga, már eleve nyilvánosságra hozott mű­sorával nemcsak felkeltette közönsé­günk figyelmét, de az érdeklődést igazolni is Ígérkezett. A közönség nem csalatkozott. A református bál rendezősége a bál előtt rendezett hangversenyével felülmúlt minden reményt s minden várakozást jogo­sultnak igazolt. A hangverseny műsorát annak első számában a kassai ének quartett (Simko Gusztáv, Forgács Tivadar, Forgács Béla s Olchváry Ernő) ve­zette be énekszámaival s az első szám meggyőzte a közönséget arról, hogy itt a műkedvelők művészi képessége révén: minden tekintetben színen álló hangversenyt fog végigélvezhetni. Szebb és méltóbb introdukciót a hang­versenynek igazán nem adhattak volna. A műsor második számában Tör­köly László (Rimaszombat) interpre­tált művészi biztonsággal zongorán szépségében közvetlen dalokat, majd mint tilinkómüvész kötötte le a kö­zönség érdeklődését s költötte fel személye iránt a kíváncsiságot Mon­danunk sem kell, hogy tüntető taps­sal jutalmazták. Dr. Piskóty Ferenc a széphangu énekes gyönyörködtette azután a kö­zönséget dalaival, melyeket diszkréten kisért az alkalmi férfikar.. Dalaival frenetikus hatást keltett s a követelő tapsoknak engedve, ráadásul is el­énekelt egy kedves magyar dalt. A hangverseny első részében még Bar- thos Vilma szavalt el két humoros s egy komoly tárgyú költeményt azzal a biztonsággal, hatalmas drámai erő­vel és képességgel, melyről e képzett szavaiét általánosan ismerik. A kö­zönség, mely a legszebb elismeréssel adózott becsülendő képességeinek — alig tudott betelni szavalataival, me­lyek révén győzelmesen bontakozott ki tudása, eredetisége és egyénisége. Olchváry Ernő gordonka játé­káról is csak azt az elismerő szót írhatjuk, hogy elragadó volt. Az a mély érzés, azok a finom átmenetek, melyeket közönségének közvetít: mű­vészi élvezet részesévé teszik hallga­tóit, kiket valósággal megbüvöl az a csodálatos biztonság s precizitás, mely- lyel hangszerét kezeli. Bajusz Zoltán Molnár Ferencnek egyik dialógját szavalta el — egy­maga. Ez már vállalkozásnak is me­rész kísérlet, de Bajusz Zoltán egy­általán nem becsülte túl erejét. A legnehezebb részleteken meglepő, de nála megszokott biztonsággal siklott át, s a dialog átmenetei, melyek ve­szélyes próbakövei minden előadónak — arra voltak jók, hogy beigazolják páratlan előadási készségét, bizton­ságát, színező képességeit. Abban a felfogásban, melyben a sikerült kis életképet előttünk megelevenítette, a jelenvolt közönségre elmaradhatlan volt a hatás, még akkor is, ha azzal nem párosult volna Bajusz Zoltán kellemes előadási modora s a tónus finomsága. A hatást még Karczub Dénesnó által előadott opera áriák sem voltak képek eloszlatni, pedig az, mit Kar­czub Dénesné magas iskoláju hang­ján közönségünk előtt produkált: a szakértőtől is elismerést s méltány­lást váltottak ki. Egyáltalán minden müsorszám oly kiváló volt, annyira művészi fokon állott, hogy lehetetlen egyiket a másik felé emelni. A kiválóan sikerült hangversenyt a kassai ének-quartett zárta be olyan szép epilógussal, melyet az méltán megérdemelt. Hangverseny után va­csora, majd Oláh Rudi muzsikája mellett a reggeli órákig tartó tánc- mulatság volt, melyen a jelenvolt közönség a legvidámabb s legfeszte­lenebb hangulatban rótta le Terpsy- chore iránt kegyelete adóját. Midőn a református bál és hang­verseny szép erkölcsi s anyagi sike­rét regisztráljuk: elismeréssel akarjuk tudósításunkat lezárni a rendezőség iránt, mely méltán lehet büszke az elért eredményekre. — Bessenyey István plébános fo­gadtatása. Az újhelyi rk. plébános, mint már jeleztük, holnap, március 12-én d. u. 4 órakor érkezik Sátor­aljaújhelybe. Fogadtatására a pálya­udvaron megjelennek: a rk. egyház­tanács nevében Matolai Etele világi elnök, a kegyesrendi társház nevé­ben Nyilassy Károly házfőnök és főgimnáziumi igazgató; a vármegye képviseletében Thuránszky László főjegyző s a város részéről a távol­levő Kiss Ödön h. polgármester he­lyett Pataky Miklós városi főjegyző. A helybeli r. k. plébánia hivatal a következő felhívást bocsátotta ki: „Felhívás! Főtisztelendő Bessenyey István esperes-plebános ur folyó hó 12-én. csütörtök délután 4 óra 5 perckor érkezik városunkba, hogy plébániáját elfoglalja. Az ő közismert szerénysége a böjti szent időre való tekintetből is nem óhajtja ugyan az

Next

/
Oldalképek
Tartalom