Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-26 / 106. szám

2 oldal ZEMPLÉN. Szeptember 26. körülbelől 100 meghívott résztvevő jelent meg. Délután 3 órakor dr. Búza Barna Széchényi-téri lakása elé gyűlt össze a közönség a programmbeszéd meg­hallgatására. A programmbeszédet megelőzőleg Eötvös Károly, Mezőssy Béla, Farkasházy XsigmoDd, Kun Árpád, Benedek János képviselők beszéltek s utánnok dr. Búza Barna mondotta el hatásos programmbeszé- dét. Dr. Búza Barna beszédének vé­geztével Szász József, Meszner Béla és Bernáth Béla orsz. képviselők mondottak záróbeszédet. Este 7 órakor a városi színház­ban társasvacsora volt, melyen azon­ban a Budapestről leérkezett képvi­selők Szász József kivételével nem jelenhettek meg, mivel még a dél­utáni vonattal visszautaztak Buda­pestre. A társasvacsorán ott láttuk töb­bek között Dókus Gyula alispánt, id. Meczner Gyulát, mint a zemplénvár- megyei disszidena párt elnökét, Pe- káry Gyulát, a sátoraljaújhelyi „Füg­getlenségi KörH elnökét, Bernáth Béla, Búza Barna, Meczner Béla és Szász József orsz. képviselőket, Székely Elek polgármestert, Beregszászy Ist­ván tanfelügyelőt, továbbá ott voltak : Izsépy István, Izsépy Zoltán, Szir- may István dr., dr. Fried Lajos, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Kellner Soma, Kincsesy Péter, Pintér István, Wal­ter László, dr. Erényi Manó, dr. Tát- ray Dezső, Gnädig Lipót, Szőllősy Arthur, Petsár Gyula, dr, Reichard Salamon, Pataky Miklós, Schön Sán­dor, Widder Gyula s ezeken kívül városunk polgársága nagyon szép számban úgy, hogy a színház termé­ben elhelyezett három hosszú asztal egy terítéke sem maradt gazdátlanul. A vacsora alatt felköszöntőket mondottak: Székely Elek polgármes­ter •— a képviselő-vendégekre, Bernáth Béla — Sátoraljaújhely polgárságára, Fried Lajos — Kossuth Ferencre, dr. Reichard Salamon — gróf Andrássy Gyulára, dr. Szirmay István — gróf Apponyi Albertre, Szász József — a hölgyekre, Meczner Béla — Búza Barnára, Búza Barna — id. Meczner Gyulára, idb. Meczner Gyula — a testvéries együttérzésre, dr. Fried Lajos — Dókus Gyulára, Dókus Gyula — Zemplénvármegyére, dr. Szirmay István — Pekáry Gyulára, Pekáry Gyula — a koalícióra, Holló Andor — Fried Lajosra, dr. Fehér Márton — a köztársaságra, Dolozselek Al­bert — Búza Barnára, Búza Barna — az újhelyi iparosokra s azon kívül elhangzott több felköszöntö is. A páholyokat díszes hölgyközön­ség töltötte meg, kik közül feljegyez­nünk a következő neveket sikerült: Asszonyok: Ambrózy Nándorné, Bettelheim Mórné, Borcsik Gyuláné, Bényei Istvánná, Bajusz Józsefné, Barna Bertalanná, Bernáth Lászlóné, dr. Erényi Manóné, Elekes Pálné, dr. Fried Samuné, özv. Fáik Miksáné, dr. Friedmann Árminné, dr. Fried Lajosné, Fleiszner Frigyesné, Fuchs Jenőné, Gyulay Károlynó, Gnädig Lipótnó, Gerő A.lfrédné, Hlavathy Elekné, özv. Herczka Ottóné. dr. Ko- suth Jánosné, Kiár Andorné, dr. Kell­ner Sománé, dr. Klein Károlyné, Kin- csessy Péterné, Kellner Sámuelné, dr. Ligeti Józsefné, Láczay Elekné, Nye- vickey Pálné, Némethy Bertalanné, Neuwirth Adolfné, dr. Reichard Sala­monná, dr. Rosenthal Sándorné, Rei­chard Gyuláné, Reichard Árminné, Rimay Lehelné, dr. Szepessi Arnoldné, Sárospataky Józsefné, Schön Sán­dorné, Spitz Dávidné, Schön Miksáné, Szentgyörgyi Vilmosné, Szőllősi Sáu- dorné, Schön Andorné, dr, Stern Ár­minná, dr. Tátray Dezsőné, dr. Thu- ránszky Lászlóné, özv. Vitéz Béláné, Vadászy Antalné, Widder Gyuláné, Zvolenszky Józsefné, Zinner Henrikné. Urleánvok : Albrecht Ilona, Ámb­rózy Margit, Bogdánffy Malvin, Bet­telheim Ilona és Paula, Betteíheim Róza és Berta, Borcsik Margit, Fried Etelka, Falk Mina, Hlavathy Sacika és Zsoly, Herczka Otília, Halperth Erzsiké, Kellner Erzsi, Nyeviczkey Gaby és Pözsi, Reichard Ilonka, Ré- pássy Margit, Rimay Anna, Szepessy Margit, Spitz Margit, Schön Manci, Székely Mária, Szentgyörgyi Sárika, Tar Aranka, Zinner Erzsiké. A vacsora alatt, melyet özv. Ko- vacsisné szervírozott közmegelége­désre — Jónás Jancsi zenekara szol­gáltatta a zenét — mint mindenkor, úgy most is mindenkinek teljes meg­elégedésére. A köz vacsora jóval éjfélutáu emelkedett hangulatban ért véget. —1. A sátoraljaújhelyi választás. A központi választmány f. hó 25-én hétfőn Dókus Gyula alispán elnök­lete alatt tartott ülésében a sátoralja­újhelyi választókerületben a válasz­tás határnapjául október hó 2-ikát tűzte ki. A sátoraljaújhelyi polgári leány­iskola ügye. — szept. 26. A sátoraljaújhelyi polgári leány­iskola abba a speciális helyzetbe ju­tott, hogy hontalan e hazában, holott uj palota épült számára. Eszünkbe jut egy adoma, u. i. volt egyszer egy özvegy ember. Ez elvett egy özvegy asszonyt Mindket­tőjüknek voltak gyermekei, de az újonnan kötött házasság sem maradt meddő s évek múltával háromféle gyermek lármázott a családban. A nagyreményű csemeték egy alkalom­mal- pogányul összemarakodtak. Az oldalborda kiküldte férjét, nézné meg, honnót ered a pokoli zsivaj. A jám­bor férj megjelent a marakodás hely­színén s tapasztalatairól egész kedé­lyesen a következő szavakkal szá­molt be az oldalbordának : Nincs ott lelkem semmi baj, csak a te gyere­keid, meg az én gyermekeim ösze- verték a mi gyerekeinket. A magyar tanügy a mi gyere­keink. Ausztria a te gyerekeid, Ma­gyarország az én gyermekeim. Ebből a szerencsétlen házasságból mostoha gyermekek származtak, habár a mi gyerekeink volnának is. A te gyere­keid a hadsereg, az ón gyerekeim a szociáldemokrácia. A sátoraljaújhelyi leányiskolára közel harmadfélszáz növendék van utalva. Városunknak sok intelligens családja úgyszólván kényszer hely­zetben van, leánygyermekeinek ne­veltetését illetően. Be is látták böl­cseink a tarthatatlan állapotot s állam és város közös megegyezéssel, egyenlő teherviselési kötelezettséggel díszes uj otthont emeltettek ennek az újhelyi polgári leányiskolának. 1905. május 20-án kezdték meg az építést, melynek szerződésében a vállalkozó szinte lehetetlen feltételt vállalt. Szept. 15-ére kellett neki a 43 ezer koronás épületet elkészíteni. 110 nap alatt a hatalmas arányú, emeletes épület elkészült, ma rendel­tetésének átadható. Azt kérdezzük itt, miért adta ki a miniszter a hozzá még télen fel­terjesztett műszaki iratokat, több sür­getés dacára is csak május 20-ikán ? Ki az oka, hogy az építés nem feb­ruárban, de májusban kezdetett meg s most fűtéssel kell szárítani. Ezek után azt mondja a szives olvasó: hogy lenne tehát a magyar tanügy valakinek mostoha gyermeke, mikor ilyen gőz- és villany erővel halad a tökéletesbülós utján? Kérünk egy kis türelmet. Szept. 23-án az uj polgári iskolai épület át­vétele, illetőleg a lakhatási engedély megadására a városi tanács és az ér­dekeltek helyszíni szemlét tartottak az uj épületben. Megjelent a tanács képviseletében Pataky Miklós városi főjegyző, dr. Szepesi Arnold városi főorvos; az állam képviseletében Be­regszászy István Zemplén vármegyei kir. tanfelügyelő, Gergely Miksa kir. mérnök, Gyulay Károly polgári is­kolai igazgató, Czagány Ferenc jegy­zőkönyvvezető. Klein Izidor építési vállalkozó, az épületre nézve a lakhatási enge­dély megadását kéri. A bizottság alapos vizsgálat után, habár a műszaki követelményeknek elég tétetett is, azaz: maga az épí­tés nagyobbrészt befejeztetett, a be- költözési engedélyt nem adta meg, mert a falakon meglátszik, hogy azok kellően átszáradva nincsenek s hasz­nálatbavétel esetén ez az iskola har­madfélszáz leány egészségét veszé­lyeztetné. Most jön a dolognak a legmu­latságosabb, de egyúttal legkeserve­sebb része. A városi főorvos kijelen­tette, hogy a tantermek legalább 14 napon át teljes kiszárítás céljából erő­sen fütendők. 14 nap múlva, az ered­ményhez képest, megadhatja esetleg a beköltözési engedélyt. Te jámbor falusi pap, vagy biró, ha veled esik meg ilyes valami, mit teszesz ? Hozzá fogsz a fűtéshez. Igen, de tessék kitalálni, hogy ki fog fű­teni egy állami iskolában ? Senki. A vállalkozó szerződéssel nincs rá kötelezve; az iskola költségveté­sében ilyen címre fedezet nincs, ha költ rá a gondnokság, vele fizettetik meg. Tessék kitalálni, mikor és mi módon fog tehát kiszáradni a sátor­aljaújhelyi állami polgári leányiskola épülete s mikor fog az a harmadfél­száz leány iskolába mehetni, kik ed­dig is már egy hónapot mulasztottak a szorgalmi időből s fognak a mi­niszter ur gyors intézkedései miatt bizonyára még egy másik hónapot is. A tanfelügyelő teheti a legjobb célú felterjesztéseket, az intézet lelki- ismeretes igazgatója jajgathat a ké­sedelem miatt, a szülők káromkod­hatnak a huza-vonáért, a gyermekek lophatják a napot: ki törődik ezzel a minisztériumban? ki törődnék ott a mostohával, a magyar tanügygyel. Pedig ennek a siró mostoha gyer­meknek kenyeret kell adni, a másik, vagy a többi édesnek az ellenére is. Jaj annak a nemzetnek, mely ifjú­ságáért minden lehetőt el nem követ. Értesülünk, hogy kir. tanfelügye­lőnk ismét sürgető felterjesztést in­tézett a minisztériumhoz. De hiába fogja Beregszászy minden szorgalmá­val és jóakaratával szolgálni e nemes ügyet, ha oda fönt a fülük mellett bocsátják el a jó szót. Ne várjon az iskola gondnok­sága felülről semmit, hanem rendelje el azonnal a fiittetést, hogy a tanter­mek kiszárittatván, az előadások leg­később okt. 15-én megkezdhetők le­gyenek. Ha az általa utalt kiadáso­kat nem vállalja el az állam, megfi­zetik a szülők, de örök szégyene lesz e kormánynak, hogy a legsürgőseb­bek közepeit is mostoha gyermeknek tekintette a magyar tanügyet. HÍREK. — Kirendelés. Az igazságügymi- niszterium vezetésével megbízott ügy­vezető miniszter Hunyor Sándor ár. királyhelmeci gyakorló ügyvédet a sátoraljaújhelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Elvezénylés. Kanyó János helybeli honvédfőhadnagyot hat hó­napos kiképzés céljából a bécsi ka­tonai vívó akadémiára vezényelték el. — Magyar egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. anyahitközség nagy templomában folyó hó 30 ikán, szombaton délelőtt 9 órakor dr. Gold­berger Izidor rabbi, hitszónok ma­gyar egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — Eljegyzés. Lám Elemér ung­vári gyógyszerész e hó 17-én elje­gyezte Pogány Aurora kisasszonyt, dr. Pogány Gerő kör- és tb. járás­orvos leányát Nagymihályon.--Bortermés a Hegyalján. Tállyá- ról írják, hogy bár Tokaj-Hegyalján a tavasz kezdetén a termés gazdagon mutatkozott, a virágzásra jött keve- zőtlen idő a reményeket alaposan le­szállította, a junius végével beköszön­tött hőség és szárazság még ezeket a reménységeket is alaposan raegdézs- málta. A szárazságot legjobban álló szőlőkben is csak féltermésre van ki­látás, Hanem ennek fejében az idei termés a borok királya lesz. Ma a szőlő sokkal érettebb, mint a legtöbb évben szüretkor, olyan édes, hogy a kik a tulédeset nem szeretik, nem tudják élvezni a nagy édesség miatt. Csak az a baj, hogy a nagyon jó minőségű bort nem igen lehet érté­kesíteni, mert a vendéglősök nem ve­szik azért, mert a vendégek az erős borokat nem igen fogyasztják. A na­gyobb birtokosoknál raktáron hever­nek még a tavalyi borok, pedig 33—45 forintjával túladnának rajta hektoliterenkint. Hogy az uj bornak mennyi lesz az ára, azt ma még nem lehet tudni. — Halálozás. Schor Vilmos a homonnai felső kereskedelmi iskola alsó osztályának növendéke e napok­ban az utcán rosszul lett s egy napi betegség után hirtelen elhunyt. Állí­tólag szivszélhüdés ölte meg a sze­gény ifjút. Özvegy édes anyja benne egyetlen fiát, reményét veszítette el. Temetése nagy közönség részvéte mellett ment végbe. Utolsó útjára kikisérték tanárai és az intézet nö­vendékei. — A bosszú. Maczkó György és Horváth-Rostás Sándor helybeli ci­gány sármunkások régi haragosai egy­másnak azóta, mióta Horváth Maczkót úgy megverte, hogy karjára hosszú ideig munkaképtelenné vált. Akkor megfogadta Maczkó, hogy ezért alka­lomadtán bosszút fog állani bántal- mazóján. A leszámolás órája f. hó 24 én éjfélután ütött. Horváth-Rostás egy óra tájban, ittas állapotban tért haza Rongyva melletti kunyhójába. Régi haragosát, Maczkót már ott ta­lálta, aki elérkezettnek találta az időt a leszámolásra. Mialatt Horváth De­meter nevű cigány társával gyanútla­nul beszélgetett, Maczkó rövid szó­váltás és kötekedés után egy keze- ügyébe kerülő lapos kapával fejen ütötte Horváthot. Az ütésre megfor­dult és védekezni akart, de Maczkó hirtelen még két hatalmas ütést mért a fejére. Ez a három ütés elegendő volt arra, hogy Horváth vértől borítva, eszméletlenül terüljön el a földön. Az esetről nyomban jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnan a rendőrök a helyszínére siettek, de Maczkó Györ­gyöt már elfogni nem tudták, mert időközben a bűnjellel: a kapával meg­szökött. A súlyosan sérült Horváth Rostás Sándort még az éj folyamán a kórházba szállították. — Lövöldöző hucsusok. Nagy ria­dalom támadt Homonnán vasárnap d. u. a kálvária bucsujáróhely körül. Legények, akik jól bepálinkáztak, bicskához, forgópisztolyhoz kaptak és lehetőleg minél nagyobb mértékben igyekeztek egymásban kárt tenni. Hogy hány ilyen áhitatos alak ment haza meglékelt fejjel, azt hirtelené- ben uem lehetett megállapítani, csak egy átlőtt térd volt konstatálható, ez is csak oly módon, mert nem volt képes megszökni a helyszínére érke­zett csendőrök elől. Hiába vannak a nemzetközi antialkoholista kongresz­A7 cr„YPniii‘fiismert KELLEMES ÍZŰ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom