Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-15 / 65. szám
Harmincharmadik évfolyam. Sátoraljaujholy, 1905. június 15. 65. (4420.) Megjelen minden második napon kedd, csütörtök is szombat este. Szerkesztőség és kiadóhiTatal: Sátor*lja-TJjbely, Ifitér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apré hirdetéseknél minden garmond szó é üli,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérien minden garmond sor 30 fill, .........•"•■1"" POLITIKAI HÍRLAP. a ilj. Meczner Qyula dr. Perényi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. —• Egyes szám ára 8 fillér. ■— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. I főherceg t — junius 15. Fájdalmas vesztesége van a magyarnak ismét. A „legmagya- rabb főherceg,“ József nincs többé. A Habsburg-ház magyar ágának feje, a még ma is élénk emlékezetben levő József nádor fia, hosz- szu, áldásos, igazán jól töltött élet után megtért őseihez. József főherceget ha úgy jellemezzük, hogy ő volt az összekötő kapocs a magyar nemzet és a király között: talán a legalkalmasabb kifejezést találtuk el. A mindenható, a királyok királya, az emberiségre örök időktől kiszabott és megtéveszthetetlen törvény alapján, ezt az összekötő kapcsot eltörte. Vajha könnyen és mielőbb lenne pótolható a nemzet és a király eme vesztesége! A halál ütött most az ő kardjára, a halál szólt: Ez az én alkotmányom ! A lélek elszállott s a koronás fő pihenőre tért. Fájdalmas szívvel veszi körül nemzetünk József főherceg ravatalát. Valami mély érzés van a magyarban az elhunyt iránt, olyan érzés, amilyet a magyar ember igazán csak azokkal szemben juttat kifejezésre, akik erre tényleg rá is szolgáltak. — József főherceg rászolgált erre a meleg érzésre, az ő nevére megdobbant a magyar szív s szeretettel vette körül őt és családját. Osztályosa volt bánatának, részt kért örömeiből. Szinte kegyetlenségnek tartjuk a mindeneket intéző kéztől, hogy most, éppen a legválságosabb időkben hívta őt el tőlünk. Mert nem tudjuk a jövőt; csak annyit látunk, hogy a kép sötét s ki tudja, nem lett volna-e már a legközelebbi jövőben nemzetünknek igen nagy szüksége arra, hogy az ő szava adjon irányt a kifejlendőknek s az ő közbelépése oszlassa el a felmerült nehézségeket? Nem lesz-e a József főherceg halála olyan esemény a mi történelmünkben, melyet igazi csapásnak kell majd tekintenünk — pótolható lesz-e az az elpattant kapocs ? Higyjük, hogy igen. A gondviselés sok és nehéz megpróbáltatást mért már a magyarra. Legjobbjainkat, a legnagyobbakat akkor hivta el, midőn müveiket be nem fejezhették teljesen. Ma az idők egén még komo- rabb fellegek gyülekeznek, mint századok előtt. Vájjon elhagysz-e Magyarok Istene! Vájjon kimerült volna-e már a te nagy jóságod tárháza e nemzet iránt? Nem, nem hihetjük. A mi jó főhercegünk szelleme, gondolkozása, eszméi élnek az ő nagyreményű örökösében, ez van hivatva arra, hogy az elpattant kapocs pillanat alatt egybeforrjék s nemzet és király között ellentét ne legyen. Dicsőséges pályafutás, igazán jól töltött élet után hívott magához a Gondviselés, József főherceg! Megpihensz már annak az édes magyar földnek kebelén, melyért te mint hü fiú dolgoztál. E.s ez az édes jó anya, ez az áldott magyar föld azt fogja susogni a te haló poraidnak: hogy pihenj békén, a te magyar hazád napja fényében még nem homályosuk el és nem is fog az idők végtelenségéig ! — jun. 15. A sátoraljaújhelyi petíció ügye. Mint annak idején értesítettük lapunk olvasóit: a Búza Barna képviselő mandátuma ellen a Molnár Béla párt által benyújtott petíciót a Kúria alaki hibák miatt visszautasította. Á Molnár Béla pártja a- hiányok pótlásával újból benyújtotta a petíciót, melynek tárgyalására a Kúria Paíss Andor elnöklete si*tt augusztus hó 30-ikát tűzte ki határnapul. Képviselőválasztás Tőketerebesen. A tőketerebesi választó kerületben f. hó 13-án volt a választás, mely alkalommal gróf Deseewffy Emil disszi- dens párti jelölt lett egyhangúlag képviselővé megválasztva. Vidéki hirlapirók közgyűlése Miskolczon. — junius 15. Méltóságteljes és szép lefolyása volt a V. H. O. Sz. közgyűlésének f. hó 12-én Miskolczon. Az utóbbi években ugyanis a vidéki hirlapirók közgyűlését mindig Budapesten tartották, azonban a miskolci hirlapirók meghívása folytán visszatértek a régi rendszerhez és ezentúl mindig a vidéken tartatnak meg a közgyűlések. Jövő évben Kolozsvárott lesz a közgyűlés. Az első szó, mely a közgyűlésen elhangzott, Kulinyi Zsigmondnak, az egyesület elnökének volt szentelve, ki a közgyűlés előtt 5 nappal halt meg. Az emlékbeszédet Móra Ferenc szegedi hirlapiró mondotta el, amely művészi kézzel megirott története volt egy vidéki hirlapirónak, megható ecsetelése küzdelmeinek, élénk színekkel rajzolt sikerei a közönség szolgálatában. A közgyűlésen resztvettek a Bor- sod-miskolci Közművelődési és Mu- zeum-egyesület választmánya, élén dr. Tarnay Gyula alispán elnökkel, ki nagy lelkesedést keltett szavakban adott kifejezést a vidéki hirlapirók iránti rokonszenvének és szeretőiének. Továbbá Gelléri Mór a budapesti „Otthon“ irói kör érdemes alelnöke, ki a közgyűlésen kifejezést adott a fővárosi sajtó meleg rokonérzósének _ a vidéki kollegák iránt. A vidéki hirlapirók folyó hó 11-én, vasárnap este érkeztek Miskolcra. Az érkező vendégeket éljennel fogadták, majd dr. Szentpáli István polgármester rövid, meleg szavakban üdvözölte az érkezőket, akiknek nevében Szávay Gyula szövetségi alel- nök mondott köszönetét. Következett a bevonulás, mely a fellobogózott utcákon impozáns látványt nyújtott. A vendégek este 7 óra után gyülekeztek a „Korona“ udvarán. Fél 8 órakor testületileg vonultak a hírlapírók hosszú menetben gyalog az Avashegyre, a Gencsi Soma-féle pincébe, ahol akkor már minden előkészület megtörtént az eredeti formában megtartott ismerkedési estélyre. Az ünnepélyek sorozatát folyó hó 12- én a Kossuth-szobor és Szemere Bertalan síremlékének megkoszorúzása nyitotta meg. Lélekemelő és megható volt az ünnepély e része. A Kossuth-szobor- nál Sas Ede nagyváradi lapszerkesztő, a Szemere Bertalan síremlékénél pedig Szávay Gyula tartottak emlék- beszédet. Időközben a szövetség tagjai összegyülekeztek a kamara dísztermében, ahol a közgyűlést tartották meg. A közgyűlést több száz luiitékü bankett követte, melyen a város és vidék előkelőségei teljes számban jelentek meg. A bankett után a vendégek a múzeumot tekintették meg. Végül a programm értelmében a hirlapirók délután 5 órakor a Vörös templomnál levő Nagy-Leány temetőbe mentek ki, az ott nyugvó Déryné sírját megkoszorúzni. — S ezzel a szép ünnepély véget ért. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Városi közgyűlés. — Saját tudósitónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. jun. 13. A képviselőtestületi tagok csekély számának résztvételével rendes közgyűlése volt a városnak folyó hó 13- án délután. A közgyűlés megnyitása után a Waller Mórral és Fuchs Jenővel kötött szerződés elfogadása került első sorban napirendre. Mind a két szerződés elfogadását 15 nap múlva tartandó közgyűlésre, — a régi kórházi telekre a „Chevra Kadischa“ egylettel kötött szerződés elfogadását pedig — miután a képviselőtestületi tagok a törvény által előirt számban nem voltak jelen, — 30 napos közgyűlésre tűzték ki. A Dókus Ernővel a vízvezetékre szükséges terület megvétele tárgyában kötött szerződés felolvastatván, újbóli tárgyalására 15 napos közgyűlést tűztek ki. Vé/neíAy'Bertalan indítványával szemben azután 19 szóval 1 ellen felhatalmazták a polgármestert, hogy eladónak a terület vételárát fizesse ki. Következett a polgármester évi jelentése, melyet a polgármesternek a vízvezeték ismertetése tárgyában beadott jelentésével, amennyiben ez utóbbi az évi jelentésnek kiegészítő részét képezi, előbb a képviselőtestületi tagok között való szétosztás végett kinyomatnak, azután újból kitűzik tárgyalás végett. Hosszabb vita tárgyát képezte a polgármesternek a Csalogány-utca kövezése tárgyában beadott jelentése, melyhez Székely Elek polgármesteren kívül hozzászóltak dr. Kossuth János, Némethy Bertalan és Szőllősy Arthur képviselőtestületi tagok. Az utcarendezés kérdését — mint már számtalan gyűlésen megtették — most is oly részletességgel hányták-vetet- ték meg, hogy e tárgynál alig marad többé valami megvitatni való. A Csalogány-utca rendezésének kérdése teljesen ki van merítve. Most is főleg csak azon vitatkoztak, hogy mit tévők legyenek a vármegye alispánjának ama tiltó rendeletével szemben, melyben a kérdéses utca további építését, illetőleg rendezését eltiltja. Végre azután elhatározták, hogy a polgármesternek erre vonatkozó jelentését tudomásul veszik és egyben megbízták, hogy az általa az alispán hoz beadott előterjesztésnek elintézését kérje. A gazdasági felügyelőnek ama jelentését, hogy a tömeges megrendelés következtében a megjelölt meny- nyiségnél több karót készíttetett, a közgyűlés tudomásul vette. A gyámpénztár 1904. évi számadását a képviselőtestület elfogadta és a vármegye törvényhatóságához fölterjeszteni rendelte. Köszönettel vette tudomásul azután a közgyűlés a vármegye erdészeti bizottságának leiratát az erdei üzem megváltoztatása tárgyában. A belügyminiszternek a fogyasztási adók kezelésére vonatkozó intézkedését is kihirdetettnek és tudomásul vették és további intézkedés végett a tanácsnak kiadták. Ismét egy régen vajúdó kérdés került ezek után napirendre: a toronyóra. Már szinte megszoktuk a mostani álló állapotában lévő „öreg“ toronyóránkat, mely jó idő óta se Dem mutat, se nem jár, de még csak nem is világit éjjelenként, mint azt sokan kívánják. Mindenesetre derék dolog volna, ha már kijavíttatják az órát, azt úgy alakíttassák át, hogy este és éjjel is mutassa az órát. Érre vonatkozólag a közgyűlés megbízta a polgármestert, hogy a villanytársulattal lépjen ez iránt érintkezésbe, mennyibe fog kerülni a villanynak az órához való bevezetése és világítása, mert általánosan tudva vagyon, hogy a vilanyvilágitás egyrészt sokba kerül, de másrészt a város kasszája sem igen engedi. Elhatározták továbbá, hogy keresse meg a város a róm. kath. egyháztanácsot, engedné meg hogy a toronyban lévő uj harangon a tüzet kalapácsütéssel lehessen jelezni, amely esetben a város Zöldi Sámuel helybeli órással, mint legolcsóbb ajánlattevővel hajlandó megkötni a szerzőCZEMETHE E ■I ___ ____ rr U RDO Sárosmegye Eperjes mellett. ÓRIÁSI PENYVESEK szénsavas, vasasviz, a fürdő újra rendezve, olcsó és kitűnő ellátás, házi koszt, pansio. Prospektussal és felvilágosítással szolgál fürdőgondnokság Czemethén, u. p. Eperjes, Klein Albert füszerkereskedő ur Helyben. Lapunk inai száma 4 oldal
