Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-06-08 / 63. szám

Sátoraljaújhely, 1905. junius 8. 63. (4418.) 'T"i..> Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6&toralja-T7jbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző ó fill., vastagabb betűkkel S fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula dr. Perényi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 koz negyedévre 3 kor. — Egyes szém ára 8 fillér.— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fiz uj minisztérium. — junius 8. (É.) A dm után nehogy azt vélje tisztelt olvasóm, hogy Istennek hála, vagy nem-hála, megszületett végre az uj minisztérium és eltá­vozik a másik. Erről csak mint a jövő reményéről imák az újságok, a különbség csak annyi, hogy a címek mások, mert a hirek a leg­több esetben jóakaratu találgatá­sok. A pártok különbség nélkül úgy tesznek, mintha egyiket sem érdekelné valami nagyon a kabi­netkérdés és a valóság az, hogy klubban, folyosón és teremben egyébről sem beszélnek, mint a Fejérváry lehetetlen, de valószínű miniszterelnökségéről. Ma, de már napok óta Így van ez, ideges ingerültséggel várta mindenki: mit hoz Tisza Bécsből, vagyis inkább: kit hoz Tisza Bécs­ből. Még talán audientiára sem jelentkezett, amikor már bejárta a fővárost az uj kabinet kinevezésé­nek hire. Ez azonban nem annyit jelent, mintha várva-várnák a ka­tonai vagy hivatalnok kirendeltsé­get, hanem azt, hogy nagyon is tartanak a valóságtól. Fejérváry első kísérlete alkal­mával még nem akadtak hívei, s ma már olyik miniszterségre két jelöltet is találunk. Ha nagyon ke­resnénk, akadna bizony ott több is; de ezek a jelöltek még önma­A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Bárányfelhő. A „Zemplén“ számára irta: Főnyi Ilona. I. A táraságban mindig együtt em­legették az Újfalusy László nevét a Horváth Edithével s méltán is, mert ahol a graciőz, barna leány megjelent, mindjárt ott volt mellette Újfalusy is. Eleinte csak múló szeszélynek tekintették az egész dolgot s azt hit­ték, a Horváth Edith neve is hama­rosan belekerül abba a kis könyvbe; ahol Újfalusy röviden, de szépen el- parentálta azokat: akikről egy ideig azt hitte, hogy ez már végre az igazi . . . Csakhogy most máskép történt. Addig-addig nézte azokat a mélysé­ges fekete szemeket, addig hallgatta azt a lágyan csengő hangot, amig egészen beleszédült a tekintetébe s nem hallott mást, csak azt a hangot, amely olyan volt, mint a szellő su- sogása, mint a csalogány dala. Egy szép tavaszi estén aztán, amikor az első nyilló virágok teszik balzsamossá a levegőt, odahajolt a leányhoz és megcsókolta a haját. Az ablak mellett állottak a kis szalonban guk előtt is titkolják ambitiosus vágyaikat. Jönnek-mennek az uj jelöltek, ma Fejérváry, holnap Gajári, majd Kvassay azután ismét Fejérváry jön. Tisza útban van Bécsből, Fe­jérváry útban van Becsbe, már ta­lán csak a vasúti kalauzok tudják igazán a jövő politikáját, ha ugyan a kegyelmesek tekintetéből tudnak olvasni. Gyakorlatuk lehet, hisz majdnem mindennapra esik egy szalonkocsira való küldött vagy menesztelt politikus. Ebben a puskaporos levegőben azután folynak a találgatások. Leg­valószínűbb, hogy Fejérváry csak­ugyan elkészítette már az uj kor­mány lisztáját, de beavatott politi­kusok titkolózó szavaiból csak any- nyit lehet kivenni, hogy az uj minisztérium pünkösd után bemu­tatkozik s hogy igen nagy megle­petésekre lehetünk elkészülve. Ha ez csakugyan igaz, akárkinek a neve van azon a lisztán, nemcsak meglepi vele a nemzetet, de meg­ássa vele politikai jövőjének is a sírját. A részvétnyilatkozatokat előre fogadhatja. Hogy az uj kormány mit fog tenni, ez most elenyésző kérdés, az érdeklődés csak a nevek után olyan óriási; gyülölséggel és harag­gal beszél róluk mindenki. A közönség szeretné is tudni az uj emberek neveit, de nem is szeretné az uj minisztériumot. Szenzáció csak az lenne, ha a kö­s a nehéz selyemfüggöny egészen el­fedte őket. A leány kérdő tekintetére hirte­len mentegetni kezdte magát: — Ne haragudjon Edith, elkábi- tott az illat, a maga közelsége, nem tudtam uralkodni magamon, elfogott a vágy, hisz tudja, hogy szeretem, hogy vágyom maga után. A leány pedig ránézett azokkal a mélységes fekete szemekkel és csak annyit mondott : — Ezt az egy szót nem lett volna szabad kimondania. Az Újfalusy László arca piros lett, a homlokán kidagadt az ér, a mint azt kérdezte a ieánytól: — Edith! hát miért titkoljam el, amit a szivem érez, a lelkem viszhan- goz: hogy szeretem ? — Azért, mert ez a szó a leg­szentebb én előttem. Ezt meggondo­latlanul, könnyelműen nem szabad kimondani. Ha én egyszer azt mon­danám valakinek: hogy szeretem — ez az egy szó kötve tartana ahhoz az emberhez örökre. Nem lenne olyan hatalom, amely eltudná velem feled­tetni egy percre is, hogy el van Ígérve a szivem, lelkem, minden gondolatom annak, akinek ezt az egy szót ki­mondottam. Erős, hatalmas szó az! Ha egyszer kimondom: el lesz döntve vetkező héten csakugyan bekö- szöntene a katonai vagy katonai szí­nezetű hivatalnok kormány és a mostani eltávoznék. Khuen már kiköltözött a bécsi magyar házból, pedig az nagy szó, ha még Khuen is elhagyja puha meleg fészkét; lehet, hogy ő a modern aquilejai gólya. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A vármegyénél megüresedett állásokra erősen folynak a kapacitá- lások, korteskedések; a lapunkban már eddig is jelzett jelöltekhez újak nem csatlakoztak. Most is úgy áll a dolog, hogy az árvaszéki ülnöki ál­lásra hárman é. p. Bajusz Zoltán, Pilisy Béla és Szentgyörgyi Zoltán, az ülnöki állás betöltése folytán meg­üresedő állásra pedig ketten é. p. Mizsák Józszef és Závody Elemér pályáznak. A f. hó 20-iki közgyűlés fogja egyébként eldönteni, hogy ki lesz a győztes. )( A sátoraljaújhelyi telefon kezd a megvalósulás stádiumába lépni, ideje is lenne már, hiszen ez a kér­dés több, mint egy éve húzódik. Nagy előnyöket és haladást jelentene ez vá­rosunk történetében s különösen a kereskedők és iparosok fogják hasz­nát látni, azért ajánljuk, hogy lépje­nek az előfizetők sorába még pedig mielőbb. A helybeli postafőnökség e napokban újra megkérdeztette a régi aláírókat, hogy megerősitik-e nyilat­kozatukat, amelyben előfizetésöket Ígérték s úgy tudjuk, hogy minden­kitől kedvező választ kapott s igy mi a sorsom, össze lesz fűzve az ő sor­sával, ha öröm éri: örülök majd én is, de ha úgy hozná a sors, hogy bá­nat ejtené hatalmába, csapásra csapás halmozódnék, ha boldogtalan lenne : akkor is ott lennék — vigasztaló szó­val enyhitném fájdalmát, segítenék neki a küzdelemben, támasza, vé­dője lennék én, a gyönge nő, mert erőt adna nekem ez az egy, szent, hatalmas, nagy szó: — szeretlek. Yarázshatalommal bírtak a sza­vak s kissé meg is reszketett a férfi hangja, amint kérdezte: — Edith 1 és ha én ezek után is azt mondanám, hogy szeretem — ki tudná-e nekem mondani azt a hatal­mas, erős, szent szót? A leány arca elpirult, a szemei felragyogtak, de a hangja erős, hatá­rozott volt, amint azt mondta: — szeretem. . . . Mikor ez történt, nyár volt, virág volt mindenütt és napsugár s azt hitték úgy is marad örökre, de sokszor korábban eljő az ősz mintsem gondolnék s hervadni kezdenek a gyönge, kis virágok, melyeknek a nap­sugár melege az éltető elemök. Horváth Edith is észrevette las­sanként, hogy a vőlegénye elhidegült tőle, nem nézett már rá olyan szere­tettel, olyan sokáig, nem is simult sem állja útját annak, hogy a szép terv mielőbb megvalósuljon. )( A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter f. évi május hó 5-én 24425. szám alatt kelt leiratában értesítette a vármegye alispánját és az iparha­tóságot arról, hogy a pécsi kereske­delmi és ipar kamara által rendezett dinamógépkezelői tanfolyamokat az 1884. és XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 101. §. e) pontja alapján azon tanfolyamok közé sorozta, me­lyek elvégzése az erős áramú elek­tromos vezetékek berendezésével fog­lalkozó iparágban munkakönyv vál­tására jogosit. HÍREK. — A koronázás évfordulója. A koronázás évfordulóját — mint min­den évben — ez idén is a róm. katb. plebánia-templomban tartott Isten- tisztelettel ünnepelte meg Sátoralja­újhely város közönsége. Az ünnepi misét Katinszkv Geyza főesperes tar­totta Marczinkó József és Szedla- csek Szilárd káplánok segédletével. A templomban a nagy közönségen kivül részt vett a vármegye tisztvi­selőkara alispán és főjegyző távollé­tében Bernáth Aladár I. aljegyző tb. főjegyző vezetése alatt, továbbá a város és az összes állami hivatalok tisztviselői is képviselve voltak. Az évforduló alkalmából több iskolában iskolai ünnepséget rendeztek, mig a vármegyeházára, a többi középüle­tekre és egyes magánházakra kitűz­ték a nemzeti lobogót. hozzá olyan melegséggel. Fájt ez neki nagyon, sokszor könnyezett is ha egyedül volt, de aztán úgy hitte, hogy nem szabad meginognia a hité- nék egy pillanatra sem és várt türe­lemmel, hátha megváltozik s ismét a régi lesz. Egyszer aztán beszélni is kezd­tek. Ha megjelent a társaságban Hor­váth Edith: mindjárt suttogás támadt s egyszer a szókimondó Dőryné az Edith háta megett mondta Fodorné- nak: hogy Újfalusy László azért ha­nyagolja el a menyasszonyát, mert Demkó Bellának udvarol. Annak a kacér, könnyelmű leánynak I Ez mé­lyen sértette a büszke, önérzetes le­ányt, most már határozott. Meg mond­ta egy nap a vőlegényének, hogy mit beszélnek a városban, amire ő mosolyogva csak annyit mondott: — És ha úgy lenne, mit szólna hozzá ? . . . Horváth Edith pedig nem szólt egy szót sem, csak megreszketett egy kissé a keze, amint lassan lehúzta arról azt a kis arany karikát. II. Újfalusy László csak most kez­dett gondolkozni a történtek felett. Meglepte őt a leánynak ez az ener­gikus tette; nagyobb lett előtte egy­CZEMETHE E ii __ rr URDO Sárosmegye Eperjes mellett. JgíS* ÓRIÁSI FENYVESEK szénsavas, vasasviz, a fürdő újra rendezve, olcsó és kitűnő ellátás, házi koszt, pansio. Prospektussal és felvilágosítással szolgál fürdőgondnokság Czemethén, u. p. Eperjes, Klein Albert füszerkereskedő ur Helyben. Lapunk inai száma 4 oktal

Next

/
Oldalképek
Tartalom