Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-17 / 101. szám

Szeptember 17. ZEMPLÉ N. 3. oldal szóló jegyzőkönyvében bukkantam erre a becses följgyzésre : „26-a Febr. (febr. 26-án) 1808. Most Varaimon lakos Méltóságos Grófi' Barkóczyak Fiskálissá, Nzttes és Vitézlő Rácz Sigmond Úr és élete párja, Ns. Vitéz Borbála Asszony, eladták Városunk­ban, a’ Barátszeri Úttzában lévő házokat, mellynek szomszédai: nap­keletről Közönséges Úttza, s Délről Serfőző Pál, nyúgotról Bájer, András és Gáspár Mihály özvegye; Északról Ns. Török József Úr Házaik s’ fun- dussaik, ugyan Városunkban lakos Nts. vitézlő Kossuth László Urnák, és Hitvesének, Ns. Vóber Karolina Asszonynak Két ezer öt száz Nro 2,500 R. (rénes) torintokon, szokott vinculum alatt, örökösen és megraá- solhatatlanúl.“ — Az a ház Kossuth Lajos gyermekkori lakóháza, édes szü­lei otthona, hogy meg van-e még, máig nem tudtam kinyomozni. Akkor, innen-onnan 100 évvel ezelőtt, úgy hiszem, hogy a „Kuti“ nevezetű vá­rosrészben volt." — Jomkipur. Az izraeliták hét­főn, f. hó 19-én ünnepük Jom-kipurt, a bünbánás és vezeklés ünnepét, mit népies nyelven hosszú napnak ne­veznek. Vasárnap este 6 órakor az izr. templomban Kol-Nidro ima lesz. — Ősz felé. Egyik-másik nap ra­gyogó verőfényével, derült, kék ég­boltozatával a nyár illúzióját kelti még. Az utcákon is itt-ott látni vi­lágos, nyári toailletteket; a kávé­házak előtt még az utcán van a „nyár“, a vendéglőkben is jobb ügy­höz méltó kitartással ragaszkodnak a kerti helyiségek fenntartásához, ámde mindez nem változtat a tényen, hogy erősen haladunk az ősz felé. Tegnap­előtt, csütörtökön este hűvös eső in­dult meg és tartott kevés megszakí­tással egész éjszaka. Tegnap, pénte­ken reggel igazi őszi hangulat boron­gott a városon és az emberek kedé­lyén. Fölöttünk szürke égbolt terjen­gett, lent az utcán szürke őszi ru­hákban jártak az emberek. Szürke volt az emberek hangulata. Délben aztán a szürkeség egy pár árnyalat­tal sötétebb lett, a fellegek komor sötétségbe mentek át és erősen ne­kikeseredve, esni kezdett az eső és esett óraszámra. Most is esik. Vége a verőfényes, napos — de a forró, izzó — napoknak is. Itt az ősz. — Elszállított rabok. Lapunk olvasói bizonyára vissza fognak em­lékezni arra a szenzációs betörésre, melyet a folyó év junius havában fé­nyes nappal követtek el dr. Rosen­thal Sándor ügyvéd Korona-utcai lakásán. A két betörő tolvajt: Dienst­ler Jakab és Bogen Wolf galíciai származású rovott előéletű fiatal em­bereket még a betörés napján elfogta a rendőrség és vallatóra fogta. Innen a kir. ügyészséghez, majd a törvény­szék elé kerültek, ahol 4—4 évi fegy- házra Ítéltettek. A két veszedelmes betörőt folyó hó 12-én szállították összevasalva, erős fedezettel a lipót- vári fegyintézetbe. Egy fogházőrmes­ter és négy börtönőr kisérte őket Kassáig, ahonnan kassai börtönőrök fedezete alatt Lipólvárra továbbítják. — Esküvő. Batitz Gyula helybeli kőművesmester f. hó 17-én délután esküdött örök hűséget Dráveczky Bertának, Dráveczky András cipész­mester leányának. — Hivatásának áldozata. Hirt adtunk arról a borzalmas szerencsét­lenségről, mely a nagy állomáson Nagy Ferencz helybeli kocsitolót érte. A vonat kerekei annyira összeron­csolták a hivatásának teljesítése köz­ben szerencsétlenül járt vasúti mun­kást, hogy mindkét lábát vágni akar­ták. Az egyiket, melyet a kerekek térden alól összezúztak, amputálták is, a másikon azonban nem végezhették el a veszedelmes műtétet, mert az iszonyúan megcsonkitott ember a ha­lálos sérülés és nagy vérveszteség következtében kórházba történt szál­lítása napján, délután 3 óra tájban kiszenvedett. — Zemplénmegye tűzkára. A m. kir. központi statisztikai hivatal sze­rint a magyar birodalomban 1904. évi julius hóban 2146 községben 3108 tüzeset fordult elő 8824 károsulttal és 13.281,824 korona kárösszeggel. Ebben az összegben Zemplénmegye 711.330 kor. kárösszeggel szerepel. — „Rákóczi szüret“ ünnepély Tokajban. Tokaj város egy nagysza­bású szüreti, ünnepélyt fog rendezni ,,Rákóczi szüret ünnepély“ címmel. Az ünnepély rendező bizottsága erő­sen készül az ünnepségre s fáradhatla- nul dolgozik. Tokajból Írják, hogy legutóbb az ünnep tisztikara is meg­alakult és elnökké Dr. Kröczer László, pénztárossá Hass József, ellenőrré Römer Sándor, jegyzővé Dr. Szécsén Vilmos választatott meg. Az ünne­pély sikerének biztosítása végett meg óhajtja nyerni a bizottság a helybeli és a hegyaljai nagybirtokosok, vala­mint a hegyaljai pénzintézetek és a Zemplénnjegyei gazdasági egyesület anyagi hozzájárulását is s ezért ezek­hez külön felhívást intéz. A védnök­séget Bernáth Béla országgyűlési képviselőnek ajánlják fel, aki szőlé­szeti és borászati akcióknak mindig buzgó vezére volt. — Megégett gyermek. Bodzás- ujlakon folyó hó 10-én ismét szeren­csétlenség történt, melynek tulajdon- képeni előidézője az augusztus hó 18-án dühöngött tűz volt. A nagy tűzben ugyanis leégett Lajos Gergely háza is, mely padlás és tető nélkül maradt. Lajos Gergelynek egy 2 éves fia a pa tiás nélküli konyhában, a takaróktüzhely körül játszott, miköz­ben az erős légáramlat egy kipattanó szikrát ruhácskájára sodort, amitől a gyermek ruhája nyomban tüzet fogott. Mire segítségére értek, teste már iszonyúan össze volt égve. A kis gyermek azután nagy kínok között, folyó hó 14-én kiszenvedett. A hely­színi szemle és boncolás megejtése végett folyó hó 15-én Bodzásujlakon volt Keresztessy Lajos vizsgálóbíró, dr. Lőcherer Lőrinc, dr. Mandel Ja­kab orvosok és Olchváry Dezső kir. alügyész Moskovszky Lajos jegyző- könyvvezetővel. — Színészet Szerencsen. Pilisi Lajos színigazgató, ki jelenleg Sáros­patakon tartja élénk pártolás mellett előadásait, folyó hó 20-án Szerencsen kezdi meg nehány hétre terjedő színi szezonját. — Behozzák a kétéves katonai szolgálati időt. A honvédelmi minisz­ternek még ez év folyamán be kell nyújtani az uj véderőtörvényjavasla­tot. A két honvédelmi miniszter vég­leg elkészült az előmunkálatokkal. Az uj javaslatban benne van a kétéves szolgálati idő is. — Tüzek. Márkon e hó 12-én este Csira József kertjében egy még ki nem csépelt kazal termény gyul­ladt ki, amelyet megmenteni nem le­hetett. Á kár 1000 koronánál nagyobb s miután a termés biztosítva nem volt, nem is fog megtérülni. — La­bore-Volyán a múlt héten szintén tűz volt és Sztaruch Mihály gazda­ember háza égett le. A község la­kosai a tüzet, még mielőtt az terjed­hetett volna, lokalizálták. — Folyó hó 12-én Iske községét pusztította el a tűz. A pusztító elem, mely Orosz Péter odavaló gazdaember csürjében keletkezett, sok gazdának minden be­takarított életnemüjét és takarmányát pusztította el. Az összes kár körül­belül 30.000 kor. Biztosítva kevés volt. — A nehéz levél. Dolga akadt az atyafinak a városban, hát egyút­tal levelet is vitt a postára, katona­sorban levő fiának. Ajánlva akarta feladni a vaskos levelet és illendő­képen „fölstemplizte,“ azután pedig nagy alázattal odanyujíotta a postás­nak, hogy adna róla „receficét.“ A postás látja, hogy a levél nehezebb a rendesnél, visszaadja az öregnek: — Nehéz a levél, atyafi! Ragasz- szón még rá egy íiz filléres bélyeget. A magyar ' nagy ügy gyei-bajjal előkotorászott a zsebkendő sarkából tiz fillért, felragasztotta a bélyeget, s újra beadta a levelet a postásnak, ki természetesen már most annak rendje-módja szerint el is bánt vele. Mikor azonban rendben voltak, oda­szól a postásnak az atyafi: — Hát megkövetem átossággal: már most könnyebb az a levél ? Hiszen most még nehezebb ! — Betörés a vidéken. Amsei Herman possai lakos kárára hétfőn éjjel valószínűleg oláh cigányok 700 korona értékű ruhát loptak el. Az őr­mezői csendőrség nyomozza a tette­seket. — Á postások fizetés pótléka. A kereskedelemügyi miniszter ez év ele­jén rendeletet intézett a posta és tá- virdahivatalokhoz, melyben azokat az iroda-általány felhasználásánál taka­rékosságra inti. A rendeletet azzal okolta meg a miniszter, hogy a meg­takarított összeget a tisztviselők kö­zött óhajtja szétosztani. — Amint most értesülünk, a megtakarított ösz- szeget november folyamán osztja szét. — Kutbaesett gyermek. E hó 11-én a nagymihályi izr. templom udvarán levő kútba Berkovics Márk fuvaros hat éves kis fia beesett. A szerencsét­lenséget észrevették és a kis fiút, mielőtt még komolyabb baja lett, ki­mentették a halál torkából. — Véres verekedések. Sámogyon e hó 8-án Maliczky Vojtek ottani la­kost Komár János úgy elverte, hogy életben maradásához kevés a remény. A csendőrség a dühöngő embert fel­jelentette a kir. ügyészséghez._ — Nagy-Azaron a mulit héten Ősze Antalt, amint Gálszécsről hazafelé jött, a sz.-ujfalusi legények megtá­madták és annyira összeverték, hogy életben maradásához nincs remény. A csendőrség nyomozza a tetteseket. — Uj ovoda. Nagymihályban, a gr. Sztáray Antal-féle alapítványból fölépült ovodát a jövő hó folyamán ünnepélyesen megnyitják és átadják rendeltetésének. — Halálos baleset. Dargó köz­ségben Tirpák János gazdaember kedden leesett padjának a lépcső- zetéről és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy rövid kínlódás után meghalt. — A szimuláns. Egy fiatal su- hancot kisértek be a rendőrségre. Mindenfelé koldult a városban, jelek segítségével, mert azt irta papírra, hogy ő süket-néma. Ugyanezt állí­tott a rendőrségen is, ahol szintén írásban egy kalandos történetet mon­dott el. Állítólag Sörös Kálmánnak hívják és egy „jáger“ nevelte fel Kis-Komáromban egy erdő közepén. Ez a „jáger“ tanította meg Írni is. A kapitány gyanúba vette Sörös Kálmánt, hogy csak szimulálja a sü­ket-némaságot és szóra akarta bírni, de a suhanc konokul hallgatott. Egy­szerre oldalról rákiáltott a kapitány: — Elmehetsz 1 A süketnéma megfordult és ment. Azaz ment volna, de megfogták és itt fogják tartani, amig eltoloncolják. Hogy nem süket-néma, az most már bizonyos, sőt az is valószínű, hogy börtönben is ült már, mert mikor hihallgatásra vezetik : mindig illemtu- dóan hajtja meg magát a kapitány előtt. Ilyesmire a börtönben oktatják ki a hasonló embereket. —■ Katonai átvonulás. Az Ungvá- ron állomásozó 66. gyalogezred há­rom zászlóalja e hó 8-án átvonult a Homonna melleti Petics e falun és ott pihenőt tartott. Az ezred ott időzése alkalmával Szirtalján térzenét is adott és pénteken reggel Szinna felé ment, onnét Bereznán át Ungvárra tért vissza. — Mennyit keres egy munkás Zemplénmegyében ? A földmivelósügyi miniszter „Mezőgazdasági munkabé­rek 1902. évben“ címen könyvet bo­csátott ki. E könyvben foglalt adatok szerint a Tisza jobb partján, tehát Zemplén, Béré?, Borsod, Gömör, Sá­ros, Szepes és Uugvármegyébeu a kü­lönféle munkával foglalkozó munkás évi átlagos keresete 330 kor., — a szőlőmiveléssel foglalkozóé 356 kor. — a dohánytermesztéssel foglalkozóé 757 kor. (ha az egész család dolgo­zott), az erdei munkásé 369 kor., — a kubikmunkásé 343 kor. volt. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészeknek rendes két heti kirándulásukon kívül, ami legközelebb szept. hó 18. és 19-én lesz, egy állandó megbízottjuk van itteni műtermük­ben és igy levételek minden nap esz­közöltetnek. IRODALOM. Ha tudnák . . . — Heine. — Ha tudnák a kis virágok, Miiy nagy szivem kínja: Mind gyógyitná fájdalmamat S velem együtt sírna. S ha tudnák a csalogányok, Mily bus vagyok s beteg: Yidám szívvel zengenének Üdítő éneket. S hogyha tudnák búmat az ég Fényes csillagai : Leszállnának a magasból Engem vigasztalni. Búmat ezek nem tudhatják, Azt csak te ismered, Ki egymagad széjjeltépted, Széttépted szivemet! Csurn Miklós. Hám Sándor költeményei. Hám Sándornak, a köztiszteletben állott kegyesrendi tanárnak válogatott köl­teményei legközelebb kerülnek ki a sajtó alól. Fölhívjuk a „Zemplén“ ol­vasóközönsége figyelmét a becses köl­temény kötetre. Hám Sándor mély költői lelkének hü tükre e kötet, melynek előfizetési ára két korona. Bolti ára magasabb lesz. A költemény­kötet tiszta jövedelme Hám Sándor síremlékére fordittatik. Kegyeletes célt szolgál mindenki, ki filléreivel hozzá­járul a jólelkü tanár emlékének meg­örökítéséhez. A kötetben megjelenik a költő arcképe és dr. Perényi József által megzenésített egyik bordala is. Előfizetéseket még mindig elfogad dr. Perényi József, a kötetnek sajtó alá rendezője és Lőwy Adolf könyvke­reskedő. Fölhívjuk egyszersmind azon tisztelt olvasóinkat is, akiknél még vannak előfizetési ivek, hogy azokat minél előbb dr. Perényi József ke­gyesrendi tanárhoz küldjék be. — Gyűjtő-ivekkel még szolgálhatunk. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1904. évi, egyszersmind a X. évfo­lyamnak julius és augusztusi füzetei a következő tartalommal jelentek meg: 1. Zsigmond király megújított ado­mánylevele Ujhelyről 1401-ből La­tinból : Dongó Gy. Géza. — 2. Zemp- lénvmegye történeti földrajza (LXIV.) Borsi. (4. folyt.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (96. folyt.) La­tinból : Matolai Etele. — 4. Törté­neti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (97. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Tokaj város leírása. Irta: Speck Lajos (4. folt.) — 6. Olasz-Liszka Diá- riumából. (XVII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Levelesláda, 7.Adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom