Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-08-25 / 92. szám
Augusztus 25. ZEMPLÉ N. 3. oldal ben és így levételek minden nap esz- j közöltéinek. SZÍNHÁZ. ** Színtársulatunk uj tagjai. Komjáthy János színigazgató most terjesztette be a kassai szinügyi bizottsághoz a társulat névsorát. Beadványában hálás köszönetét mond, hogy a városi törvényhatóság oly jóakarattal támogatta s fogadalmat tesz, hogy a bizalmat kettőzött igyekezettel, erős művészi munkával fogja meghálálni. Bejelenti, hogy a társulat kiegészítésére koloratur énekesnőnek Király Rennét szerződtette, ki a drezdai, hamburgi operáknak volt tagja. Ezenkívül a bonvivant szerepkörre Somlay Arthurt a kolozsvári Nemzeti Színház tagját, jelemszinésznek pedig Fenyéri Mórt, a Magyar Színház tagját szerződtette. Yirágvasárnaptól pedig a társulat uj tagjai: Gerő Ida komika, akinek távozásál oly őszintén fájlalta a közönség, valamint Follinuszné Csigaházy Etel anyaszinésznő és Faragó Ödön buffókomikus és kedélyes apa. A társulat többi tagjai mind megmaradnak. Az igazgató által beterjesztett névsor fölött a legközelebb összehívandó szinügyi választmányi ülésen döntenek. TANÜGY. A gyermekvédelem. Egres, 1904. aug. 24. A gyermekvédelmet illetőleg nálunk is tétettek bizonyos intézkedések, de még ez idő szerint nagyon messze állunk attól a humánizmustól, amely az angol és szász nemzetek és Amerika egyes államainak gyermekmegbecsülési törekvéseiben rejlik. Ezek az államok a gyermek jogait, azoknak épségben tartását a legnagyobb áldozatok és a legmesz- szebbmenő anyagi előnyök árán is megvédelmezik. Hogy a kultur államok legközelebbi jövendő nagyságát a most élő ártatlan gyermeksereg millióinak még csirájában szunnyadó testi- és lelki erejének megvédelmezése fogja létrehozni : nem lehet még csak kétségbe sem vonni. E szociális kötelesség iránti érdeklődést keltette fel a napokban Ohaumié francia közoktatásügyi miniszter rendelete nemcsak a nevezett, hanem más művelt államok tanügyi köreiben is. Említett miniszter rendelete kimondja először, hogy a színházak s egyéb szórakoztató társulatok 13 évesnél fiatalabb gyermeket nem alkalmazhatnak, másodszor: nem vehetnek fel kereskedők, gyárosok s iparosok sem hasonló korú gyermekeket. A gyermeki gyönge erő kizsákmányolásának gátat vető ezen nemes intézkedés nemcsak a testi, hanem a lelki nevelést illetőleg is dicséretet érdemel. Chaumié — mint láthatjuk — első sorban a színházakat és artistákat tiltja el a fiatal gyermekek alkalmazásától s csak másodsorban az ipart és kereskedelmet. E rendelet első része ránk nézve jelentéktelen, mert a magyar színpadokon gyermekeket csak kivételes esetekben alkalmaznak; hogy pedig a jött-ment cirkuszokban — melyek kivétel nélkül más nemzetbeliek — gyermekek produkciói is sűrűén fordulnak elő: nem nemzeti, csupán csak emberbaráti szempontból kelthetik fel figyelmünket. Annál fontosabb és általunk is megszivlelendő az intézkedés második pontja, mely a magyar ipar fejlődését, virágzását nem kis mértékben befolyásolja s termékeinek értékét a külföld előtt hathatósan leszállítja. Kis iparosaink, kereskedőink s gyárosaink között — tisztelet a kivételeknek — igen nagy számmal vannak olyanok, kik 10, 11, sőt 9 éves gyermekeket vesznek fel tanoncokul — kijátszva a rendeletet — pedig nálunk is van egy intézkedés, mely a 12 éves kort állapítja meg az ipari pályákra való lépésnél. Kijátszók a rendeletet úgy, hogy a gyermeket 6—8 évre fogadják fel s csak akkor jelentik be az ipartestületnél, illetve csak akkor kötik meg a szerződést 4—5 évre, mikor már a gyermek 12-ik életévét meghaladta. Még ez nem volna olyan égbekiáltó gazság, de már az, hogy a 9—12 éves gyermekkel reggel 5 órától este 9-ig, sőt 10-ig is dolgoztatnak, ez már felülmúl minden elképzelhető uzsorát. Hát nem rettenetes állapot ez ? A csenevész gyermek gyönge erejét elpusztítani s lelkét igy megölni ? !... Hogy haladjon a magyar ipar, hogy tudjon önállólag teremteni valamit ilyen körülmények között ? hiszen abban a testben nincsen lélek, amelyből az erő kihalt. De ha tovább megyünk s vizsgáljuk a helyzetet, mely az ilyen állapotok következtében kifejlődni szokott : az valóban megdöbbentő. Hazánkban az iparos-segédek túlnyomó része 16, 17, 18, sőt 15 éves korában felszabadul, illetve munkakönyvét kap, mely tanúskodik arról, hogy a tanult ipart elsajátította. Hát nem szomorúan komikus állapot ez? Ekkor aztán az illető iparosmester — miután a gyermeket testileg, lelkileg egész életére nyomorulttá tette — elbocsátja a nagyvilágba. Mit is csináljon vele, hiszen az a fiatal — úgyszólván még gyermek — segéd, akinek tulajdonképen felszabadulásakor kellene kezdeni a mesterség tanulását : nem bir a maga lábán megái lani, nem képes önállóan a legegyszerűbb munkát elkészíteni, legfeljebb csak kontárkodni és fuserálni tud. Mit tesz aztán az ilyen szerencsétlen? Bekopogtat minden mesteremberhez munkáért, de nem alkalmazzák; részben tudatlansága miatt, részben pedig azért, mert tanonc van mindenütt rakás számra elég s hozzá ezeknek fizetni sem kell. Mi lesz aztán az ilyen emberből ? A legtöbb esetben — hogy szépen fejezem ki magamat — vándor, ki összekóborolja hazáját megpihenés nélkül Isten tudja hányszor, koldulva, rongyoskodva, éhezve, szomjuhozva; azután elzüllik; végre átkozza sorsát, átkozza mesterét, szóval átkoz mindent és mindenkit, amik és akik az ő életét tönkretették s lesz rend- és állambontó. így fejlődik ki aztán a szociálizmus, anarchizmus stb. Ez egyike a legkárosabb következményeknek, melyet a gyermekvédelem elhanyagolása idéz elő. Ezenkívül van aztán ennek több figyelemre méltó ágazata is s ezek között első helyen emlithetö fel az alkoholnak apró gyermekek által való élvezete. Hogy az alkohol élvezete milyen káros hatással van a gyermek testi és lelki fejlődésére, nem szorul bővebb magyarázatra, de hogy a tudatlan és meggondolatlan szülék miként teszik tönkre gyermekeiket, arra nézve álljanak itt a következők: Hazánkban a földmivelő nép jóval felülhaladja a más foglalkozást űző emberek számát. S mivel az alkohol élvezete főleg ezeknél van nagy mértékben elterjedve, igy a földmives ember gyermeke szorul e tekintetben leginkább gondos védelmére a tanítói karnak. Az ilyen gyermekek szülői a téli hónapokat kivéve nap-nap mellett már korán reggel munkára mennek s apróbb gyermekeiket — a csecsemőket — 4—5 éves testvéreikre bízzák, a nagyobbakat iskolába küldik, vagy ha az iskolai év elvégződött, akkor kiviszik magukkal segítségül a mezőre. A csecsemőket, hogy valami baj ne érje — a gondos felügyelet mellett — mézes pálinkával megitatják, vagy ha még ezt az életműködést a kisember nem tudja végezni, akkor az úgynevezett szoptató — cucli — üvegcsét töltik meg s ebből traktál- ják. Mindezt azért teszik, hogy a gyermek elaludjék. Alszik is tőle jól, mert mellesleg lesyen megemlítve a pálinkát néhol mákonynyal is szokták keverni. A szüle tehát, mielőtt dolgozni menne —• az említett módon — előbb elaltatja kicsinyét, azután, akit a felügyelettel megbíz, 'kioktatja, hogy ha a testvérkéje felébred, az elkészített pálinkával itassa meg, hogy ismét aludjék. A kis gazdának is van azután magához való esze. Alig várja, hogy mindenki távozzék hazulról, amikor azután valóságos kéjjel ragadja magához a pálinkás üvegcsét s kezdi tartalmát élvezettel szopogatni, ha pedig sok van az üvegben kortyingatni, így azután sokszor megtörténik, hogy a vigyázó gyermek a maga rovására megcsalja kis testvérkéjét s ő issza meg a részét. Ez azonban tökéletesen mindegy, hogy ki issza meg a mérget, elég annyit tudni, hogy a pálinka kárba nem megy. Ezenkívül szoktak még a gyermekeknek pálinkás kenyeret, cukrot stb. adni. Az ily körülmények közt felnőtt gyermekek közül kapja azután az iskola a buta, a hülye, a gyenge elméjű gyermekeket. A gyermekkel tehát már életük kezdetén megkedveltetik az alkoholt, így megy azután ez tovább fokról- tokra, minél idősebb a gyermek annál nagyobb adagot kap, mig végre legény sorba kerülve, apjával együtt iszik. Ez a borzazsztó betegsége népünknek nem hogy szűnne, hanem inkább terjed. A gyermekvédelem terén tehát feltétlenül tenni kell nálunk is és pedig többet mint eddig, mert a baj minél tovább halászijuk annál erősebben lép fel s nyomában mindenütt és minden téren pusztulás kél. A gyermekeknek az alkohol pusztításától való megvédelraelmezése másként nem is igen volna lenetséges, mint a szülők kioktatásával s a már annyi sokszór hangoztatott alkohol- ellenes oktatással. Fentebbi soraim kiegészítésére, ahol a gyermekek erejének az ipari pályákon való kizsákmányolásáról szóltam, — megermitem a következőket. Azokat a rendeleteket, melyek az ipari pályákra való lépés idejét meghatározzák, érvényre kellene juttatni, sőt az ellene vétőket szigorúan mgbüntetni. Nem kellene továbbá megengedni, hogy ha a gyermek testi fejlettsége nem áll összhangban a megálapitott életkorral, tanoncul alkalmazható legyen. De még akkor is, ha elég fejlett a gyermek 12 éves korában, nemcsak hogy gyenge 12— 14 óra hosszat tartó munkára, hanem fizikailag képtelen is. Ezen rendeletek hatálytalanná tételével oly intézkedés volna a gyermekek védelmére áldásos, ha az ipari pályákra való lépésre legalább a VI. elemi osztály elvégzése volna kötelező vagy még ezt is elvetve: a 15. életév betöltése mellett az ismétlő iskola végbizonyítványa, vagy e kornak meg megfelelő középiskolai osztályok elvégzése adná meg a jogot. Így aztán jobban megbecsülnék a magyar iparost s vele iparunk termékeit. A gyermekvédelem tehát nagyon fontos szociális kötelesség s meg kellene tenni mindent, hogy a jövendő emberiség testi és lelki erejét s anyagi jólétét előmozdítsuk. Marikovszky Pál. = A helybeli rom. kath. főgimnáziumban a javító, pótló és felvételi vizsgálatok augusztus 29 és 30-án a délelőtti órákban tartatnak meg. A beiratások szeptember 1-, 2- és 3-án délelőtt félkilenctől féltizenkettőig lesznek. A beiratkozásra jelentkező ifjak szülőik, vagy azok helyettesei kíséretében tartoznak megjelenni, ellenkező esetben visszautasitlatnak. = Beiratás a róni. kath. elemi iskolába. A sátoraljaújhelyi róm. kath. elemi fiúiskola osztályaiba az 1904— 1905. iskolai évre a beiratások szeptember hó 1-én veszik kezdetüket. Az elemi fiúiskola I. osztályába azon fiu-gyermekek v; hetők fel, kik a 6-ik életévöket betöltötték, vagy legalább szeptember hó közepéig be fogják tölteni. A beiratások a „Papsor“-utcai elemi iskola tantermeiben fognak eszközöltetni, naponkint reggeli 88/2 órától HVa óráig, délután 2'/ä órától 5 óráig. Miről a t. c. szülők és gyámok ez utón értesittetvón, figyelmeztetnek egyszersmind, hogy gyermekeiket, illetve gyámoitjaikat a jelzett hónap 8-ig beíratni igyekezzenek, hogy a rendes tanítás annak idején megkezdhető legyen. Sátoraljaújhely, 1904. augusztus hó. Az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. * Kiállítás Veszprémben. Veszprémből írják lapunknak: A „Vesz- prémvármegyei Gazdasági Egyesület“ által rendezett gazdasági és ipari kiállítás f. hó 28-án fog megnyílni és szeptember hó 8-án zárul. Mint értesülünk, ezen kiállítás iránt országszerte óriási érdeklődés mutatkozik, a mit fokoz azon körülmény is, hogy azt Tailián földmivelésügyi miszter személyesen fogja megnyitni. De különben is ez lesz a legnagyobb kiállítás, melyet eddig országunk vidéki városaiban rendeztek. Körülbelül 600 kiállító jelentkezett eddig, rendkívül változatos kiállítási anyaggal. A kiállítás területe egy kis tündér város lesz, szebbnél szebb csarnokokból, így például a gróf Esterházyak által emelt csarnok, a közös erdészeti, borászati, halászati és iparcsarnokok oly művészi alkotások, hogy ezekhez hasonlót vidéki kiállítás még nem produkált. A kiállítással kapcsolatban f. hó 3-án tartatik Veszprémben az O. M. G. E., a Magyar Gazdaszövetség és Veszprém vármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett Országos Agrár Kongresszus, majd szeptember 4-én a Dunántúli Iparos Kongresszus. A közlekedés előmozdítása a rendes vonatokon kívül a kereskedelmügyi miniszter által engedélyezett vasúti motorkocsikkal történik, melyekkel minden irányból óránkint lehet majd — leszállított dijakért — Veszprémbe jutni, mig idegen vendégek olcsó és jó elszállásolásáról a kiállítási idegen- forgalmi iroda gondoskodik. A kiállításnak megtekintését igen sok politikai és katonai notabilitás is kilátásba helyezte. Szóval Veszprémben olyan kiállítás nyílik meg folyó hó 28-án, melyet mindenkinek hasznos lesz megtekinteni. NYÍLT TÉR*) Hazai elsőrangú gazdasági gépgyár kerületi képviselőt keres, lehetőleg a megye székhelyén, kinek, ha megfelelő helyiséggel rendelkezik, esetleg minta-raktárt adna. Csakis jónevű és a gazdakörökben ismerős egyének (termény-, vaskereskedők, biztositó társaságok főügynökei stb.) kéretnek ajánlataikat „F. 0. 13.“ alatt Haasenstein és Vogler hirdetési irodájában Budapest, I)orottya-u. 9. sz. alá intézni. *) E rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. C. Megpróbáljuk. S. L. R. Sz.-01a.szi. Igyekezni fogunk eloget tenni kívánságának. M. B. Girincs. Jelen számunk hozza. Szív Helyben. Nem csak neve, de versei is teljesen szükségtelenek. Diák Helyben. l.Méltóságos 2. Közoktatásügyi minisztérium. Budapest. Kiadótulajdonos; Éblert Gyula.
