Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-06-11 / 62. szám
Satoralja-Ujhely, 1SC4. junius íí. 62. (4284.) Harminckettedik évfolyam Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóMratal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 üli., vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. dr. Szirmay István felelős szerkesztő. Andor Károly főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kei negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Választás után.- jun. 11. A csütörtökön lefolyt választások alkalmával városunk három derék polgárát részesítette kitüntető bizalmában a törvényhatósági bizottság. Igaz lelkesedéssel választották meg mindegyiket, legalább a tények ezt igazolják. A legszebb, legférfiasabb kitüntetés volt ez mindegyikük számára s mint szemtanuk állítják, az örömköny csillogott a megválasztottak szemeiben, midőn hivatali esküjüket letették. Olyan választás volt ez, mely nemcsak a kitüntetetteknek, hanem a visszalépő nemes ellenfeleknek is egyaránt dicséretére válik. Dr. Szirmay Istvánnak fő- ügyészszé történt megválasztása nemcsak a vármegye közönségének, hanem lapunknak is igaz örömére szolgál. Őbenne a társadalom kedvelt emberén, a tehetséges hivatalnokon kívül a mindenkor szellemes hírlapírót is érte ez a kitüntetés. Szép reményeket fűzött hozzá mindenki s amint mi ösmerjük, reményében nem fog csalatkozni senki. A kitüntetés dicsőségén kivül érezni fogja ő azt is, hogy ezt a nemesen megnyilatkozó bizalmat odaadó munkássággal, szelleme minden tudásával kell viszonoznia. Munkásságát sikerre fogják vezetni kitűnő társai, a veterán A ZEMPLÉN^ TÁRCÁJA. Az eperjesi képzőművészeti kiállításrólA Zemplén számára irta: Itüszler István. K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos az eperjesi képzőművészeti kiállítás megnyitó ünnepélyén a többi között oda nyilatkozott, hogy Eperjes egyike azon kevés vidéki városnak, a melynek művészeti múltja van. Mi tovább is mehetünk, s illetőleg kiegészíthetjük a fenti mondást azzal, hogy Eperjesnek a jelenbe is van érzéke a művészet iránt s hogy az a jövőben se tompuljon el, arról gondoskodik a Széchényi-kör agilis vezetősége, a mely nemcsak felkelti a szép művészet iránt való érzéket és hajlamot, hanem azt ápolja és növeli is. A dr. Berzeviczy Albert védnöksége alatt álló Széchényi-kör valósággal missiót teljesít a felvidék ezen városában. Belőle ágaznak szét ama szálak, amelyek egymáshoz fűzik a társadalom különféle rétegét s amelyeket azután a mindennapi élet sivárságából az irodalom és művészet rejtett kincsei közé vezet. Ez jut eszünkbe különösen most, Somogyi Bertalan, a hivatalának élő, puritán lelkű alügyész, ki látva az alügyésztársa érdekében megindult lelkes mozgalmat, önként visszalépett a pályázattól; — és a lelkesedéssel megválasztott dr. Tátray Dezső, kiben a rokonszenves társadalmi emberen kivül a pedáns és mintabecsüle- tességü, ügybuzgó munkást ismeri mindenki. Mind a három férfiú díszére fog válni Zemplén- vármegyének. A szolgabirói állás betöltésénél két, mindenkitől ismert és szeretett férfiú volt a komolyan számbavehetö pályázó. Az egyik Pilissy Béla városunk közszeretetnek örvendő rendőralkapitánya és dr. Bessenyey Zénó vármegyei tb. aljegyző, Pilissy Béla egyhangú megválasztását visszalépése akadályozta meg, amely kitüntetésben azután dr. Bessenyey Zénó részesült. Midőn a három érdemes férfiút megválasztásuk alkalmával e helyen is üdvözöljük, tesszük ezt abban a biztos tudatban, hogy együttérez velünk városunk és az egész vármegye közönsége. Nem soroljuk fel életrajzi adataikat, hisz mind a hárman közöttünk éltek, itt szerezték érdemeiket, itt nyerték meg a választás alkalmával megnyilatkozó osztatlan bizalmat. Hogy rajtuk kivül még sok más férfiú is érdemes lett volna a kitüntetésre, az sem nekik, sem vármegyénknek nem válik amidőn ellátogatunk a Képzőművészeti Kiállítás területére, amidőn körültekintünk a művészet birodalmában, ahol a festészet, s általában a kézi ügyesség száz és száz, remek alkotása tárul elénk. Á kiállítók között leghíresebb művészeink nevével találkozunk. így ott látjuk : Benczúr Gyula, Margittay Tihamér, Kezdi Kovács László, Edvi- Illés Aladár, Aggházy Gyula, Hegedűs László, Rombauer János, Telepy Károly, Zempléni Tivadar stb. nem egy festményét. Méltóan sorakozik az említettek közé több kassai művész neve is. Említésre méltók: Rein fuss Lengyel Ede, Loósz Etelka, Keresztúri Manci, Várkoly Otti és Szerén kiállított festményei, illetőleg kézimunkái. Áttérve a kiállítás részletesebb ösmertetésére, legelőször is álljunk meg a nagyteremben, amelyből a többi öt helyiség nyílik. Valósággal műteremben képzeli az ember magát, ahol minden egyes tárgy az emberi alkotás egy-egy remeke. Mindjárt a főbejárat jobboldalán szemünkbe ötlik és felhívja figyelmünket az „Előőrsön“ cimü kép. Reinffuss Lengyel Ede kassai rajztanár képe. Közvetlen szomszédságában diszlik „Rákóczi Ferenc Kiew- ben“ c. olajfestmény, Greguss Imrének az előbbihez hasonló becsesei biró szégyenére. A megválasztottakat buzdítani fogja arra, hogy ez érdemesek között ezután is kitűnjenek ; a választóknak pedig biztosítékot nyújt arra nézve, hogy szükség esetén mindig lesz alkalmuk kiváló emberek közül választani a legjobbat. Andor Károly. A vármegye nyári közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — — jun. 10. Lapunk előző számában kezdtük meg a vármegye nyári közgyűlésének lefolyását s az azon történt ki- magaslóbb mozzanatokat részletesen ismertetni. A közgyűlés első napja történetének folytatását, valamint a második napon történt intézkedéseket, határozatokat következőkben adjuk : Felirat az olasz borvám ügyében. Felolvastatott ezután Sopron szab. kir. város és Esztergomvármegye, valamint a magyarországi bortermelők és borkereskedők országos szövetségének átiratai az olasz borvám tárgyában. A közgyűlés vita tárgyává tévén az átiratokat, Ballagi Géza, Láczay László, Bernáth Béla és Sennyey Miklós báró hozzászólásai után akként határoz, hogy az olasz borvám kérdésében a 60 koronás vámtételben állapodik meg. A gyámpénztári Many. Azután felolvastatott gróf Tisza István miniszterelnöknek jóváhagyása a vármegye közönségének a régi gyámpénztári sikkasztási ügyben gróf Hadik Béla főispán indítványára hozott azon határozatához, hogy az évtizedekkel ezelőtt elkövetett sikkasztáképe. Tovább menve ugyancsak Rein- fussnak „A dér“ festménye köti le figyelmünket, amelynek fantasztikus képe művészi ecsetre vall. Úgy nagyságánál, mint élethü színeinél fogva feltümk Hegedűs László festménye : „Herkules a válaszúton.“ Ez a legnagyobb kép, amely, a kiállításon látható. Mellette van Eder Gyula „Pihenés“ c. képe, majd tovább a „Vén borozó“, „Fortuna“ „Május“ képei. Egytől-egyig kiváló alkotás. Sok volna felsorolni valamennyi képet, s igy csak azt említem még meg e helyütt, hogy az impozáns keretet kiegészítik Margittay Tihamér „Szeptember végén“ Telepy Károly „Adria partján“, „Kárpáti hegysor“, „Ormok tetején“ c. képei, továbbá Kézdi Kovács László, Edvi-Illés Aladár, Benczúr Gyula, Zempléni Tivadar, Aggházy Gyula, Jider Gyula stb. festményei, valamint több olasz márványszobor, amelyek Ferbstein Dávid tulajdonát képezik. A kiállított tárgyak száma: 130. A nagy teremből a „Paradicsom“- ba jutunk, amelyet elég jogosan ,,Rombauer terem“-nek is hívhatunk, amennyiben a kiállított tárgyak túlnyomó része az ő műterméből került ki. Kivétel nélkül arcképek. Méltó helyet foglalnak el mellette Telepy Károly, Balló Aurél, Kurth Miksa, Neogrády Antal, Istók, Edvy-Illés, stb. festményei. sokból folyólag fennálló, mintegy 150,000 korona gyámpénztári hiány ezen pénztár tartalékalapja terhére felveendő törlesztéses kölcsönből egyszerre fedeztessék. Mi e dologgal, Tisza István gróf ezen nagyjelentőségű elvi döntésével már egyik előző számunkban lapunk vezetőcikkében foglalkoztunk, s már akkor kifejtettük ez elvi döntés nagy fontosságát és jelentőségét. Az elvi döntés felolvasása után, melyet a közgyűlés nagy megnyugvással vett tudomásul Matolai Etele nyug. alispán emelkedett szólásra s meghatottan köszönte meg az ügybuzgó főispánnak ez ügyben való hathatós intézkedéseit. Ugyanily értelemben szólott Láczay László is. A kölcsön felvétele iránt a közgyűlés ez év végén fog határozni; az anyagi felelősség alól pedig Matolai nyug. alispánt, Payzsos Andor nyug. árvaszéki elnököt és Guseo Ferenc gyámpénztári könyvelőt felmentette. A második nap. Amint ez már ősi idők óta úgy szokott lenni, tegnap már ugyancsak megcsappant érdeklődés mellett folyt tovább a Vármegye közgyűlése. Hadik Béla gróf főispán pontban 9 órakor nyitotta meg a gyűlést, melynek első tárgyát a tegnapelőtti gyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítése képezte. Ezután az alispáni jelentés felolvasására került a sor, majd a tárgysorozat többé-kevósbé érdekes számai következtek egymás után. Hogy azonban az ujságtudósitó végkép el ne unja magát a jegyző urak egyhangú referádái alatt, arról is gondoskodott két jó kedvű ur, akik ugyan nem voltak ott a gyűlésen, de akik jónak látták, hogy a távolból izetlenkedje- nek a vármegye közgyűlésével. Mialatt ugyanis a közgyűlés egymás után morzsolta le a tárgysorozatba felvett ügyeket, egyszer csak A kiállított tárgyak száma a márvány szobrokkal együtt 108. Jobbra eső sarokszobában Holé- nia László valamint Klór Anna és Gi- zellafestményei vonják magukra figyelmünket. Mellettük Ludmann Paula, Kurth és Balló festményei egészítik ki a keretet. A kiállított tárgyak száma meghaladja a 66-ot. A leggazdagabb kiállított tárgyakban a negyedik u. n: Kisterem. Itt találkozunk a legkülönbözőbb szerzők neveivel. A kassaiak közül három hölgy festménye ötlik szemünkbe. Az egyik Loósz Etelka, aki „Házinyulak“- at, „Tengeri táj“-at, a „Fess visit“-et, a „Szent éj“-tsegy „Tájképrészlet“-et örökített meg. A másik Keresztury Manci, aki a „Csendélet“-et és a „Téli tájkép“-et festette meg különböző genrében. A harmadik Várkoly Otti, akinek a „Virág csokor“ s a „Syt szigetéről“ vett jelenete hívja fel figyelmet. Wick Béla inkább tájkép részleteket vett ecsetjére. Nagy művészi hajlam tükröződik vissza festményeiből, amelyek épen azért igen értékesek és nagy mübecscsel bírnak. Egyébként ez a legváltozatosabb terem. Sokféle a szerző és azért nagyon élénk a benyomás. Kiemeljük még Schönwiesner, Barcs Aranka, dr. Horovitz Gyula, Thome Áladárné, Hölzel és Turek képeit. Ä következő teremben az eper(PIT Lapunk mai száma 4 oldal.
