Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-29 / 75. szám

2. oldal. ZEMPLÉN, Julius 29. a fénylő gombok tüzfényén át kelt versenyre a napsugarak izzó ragyo­gásával. Magyar lobogókat lengetett a szél, magyar szó intette a fiukat Lá­zár ezredes ajkáról, törhetetlen hű­ségre és vitézségre a haza és a király iránt és magyarul dörgött ég felé ezer huszár ajkáról háromszoros kiáltással, hogy: Éljen a királyi Kétszáz évvel ezelőtt, itthon a szabadság szolgálatában ment át az ezred a vérkeresztségen. Azóta is, hogy az ezredet kiérdemelt vitézi tet­tei révén kapta Hadik János királyá­tól, Mária Teréziától, a legfényesebb lapok díszítik dicső történetét. Ezt a történetet az ünnep alkalmára itt Aradon megírta most Michalovits István. De fénylő betűkkel szól az ez­red történetének vitézi tetteiről az az idő is, amikor egy szép tavaszi na­pon kivirult a magyar szabadságharc véres rózsája. A vitéz ezred ekkor az Estei Ferdinand főherceg nevét vi­selte. Ezt a nevet a nagy napok alatt is megtartotta. A Ferdinánd-huszárok voltak az elsők, akik Kászonyi Jó­zsef ezredes parancsnoksága alatt Gyöngyösön fölesküdtek az alkot­mányra a törzskartól kezdve az utolsó emberig. Az akkori tisztikar tagjai közül csak gróf Smidek János százados él Zomborban. Az ezred Ferdinánd-huszárjai resztvettek az isaszegi, szenttamási és nagysallói győzelmes csatákban, sőt Győrnél maga Görgey Artur vezette rohamra az ezredet. A magyar szabadságharc történetében ragyogó betűkkel van­nak megörökítve ezek a hőstettek. * Az ünnep részleteit megírták az országos újságok is. A lelkes üdvözlő táviratokat a polgári és katonai elő­kelőségek egész özönével küldték el ez örömnapra az ezredhez. A fővárosi és aradi újságok a leglelkesebb hangon szólnak ez ünnep magyar jellegéről és arról a szép harmóniáról, amelylyel e magyar katonai ünnep lelkesedése egybeforrott a magyar polgárság lefe­désével. Erről mondotta el Urbán aradi főispán a diszebéden Lázár ezredes felköszöntőjére válaszolva a követke­zőket : »Egy dicső, nemes múltnak min­den fénye, ragyogása fonódott ma a Hadik-huszárok zászlaja köré. A világ- történet örök hangja zúgott végig fö­löttünk, s egy röpke pillanatban át- éreztük mindazt a lángot, erőt és lel­kesülést, mely két évszázadnak a szi­vében megtorlódott. Nemes fönséggel hódolt a jelen a múltnak. Ez a mai ün­nep a jövőbe világit és besugározza a hősök emlékezetét. S hogy ennek az emlékezetnek én is szövétneket gyújt­sak, legkedvesebb kötelességemnek tartom. Ö Felsége magas kegye Aradr megye és Aradváros főispáni székébe helyezett. Mint a törvényhatóság első képviselője nem mulaszthatom el, hogy reflektálva az ép most elhangzott po- hárköszönőre, meg ne ragadjam az alkalmat, hogy köszönetét mondjak azon meleg szavakért, melyekkel Lázár Frigyes ezredes ur a megye által tett alapítványról megemlékezett. Nem az alapítvány nagysága, de az eszme az, ami megemlítést érdemel. S én annál nagyobb készséggel járultam hozzá a megye alispánjának az alapítvány tár­gyában tett előterjesztéséhez, mert eb­ben egyrészt annak a dokumentálását láttam, hogy a megye e dicső ezred múltjában megnyilatkozó történeti nagy­ságnak elismeréssel adózik, másrészt azt a kapcsolatot véltem még ben­sőbbé, igazabbá tenni, mely Arad- megye közönségét és a Hadik-huszár- ezredet eddig is összefűzte. Büszke lehet a megye, hogy a Hadik-ezred kétszázados jubileumát már itt üli meg, a megye által készített kaszárnyában. Nekünk is kijut a dicsőségből. Ami szivünk is visszhangozza ennek a két századnak a riadóját. Poharamat emelem ezen vitéz ez­red ezidőszerinti parancsnokára és tisz­tikarára. Lelkembe zárom ennek az ünnepnek az emlékezetét s kérem az egek Hadurát, ha majdan ami legfel­sőbb Hadurunk a haza védelmére harcra szólítja (el katonáit, mindenütt és mindenkor dicsőséget hintsen útja­ikra. (Percekig tartó, kitörő lelkes él­jenzés.) A diszebéd impozáns aktusa volt, a midőn Lázár ezredes felolvasta a ki­rály táviratát. Miután Schvitzer tábor­szernagy éltette a Felséget és a ven­dégsereg állva hallgatta végig a köszön­tőt az ezredes felolvasta a királyi tá­viratot, mely igy szól: Lázár Frigyes ezredesnek, a 3, huszárezred parancsnokának : „0 Felsége, a császár és ki­rály az ezred által tegnap, kétszáz­éves fönnállásának jelentőségteljes napján küldött és elébe terjesztett hódolatot a legkegyelmesebben fogadta és engem bízott meg, hogy ezredes urnák a háborúban és béké­ben magát egyaránt fényesen kitün­tetett hozzátartozó csapattestnek legmelegebb köszönetét fejezzem ki, hűséges ragaszkodásának lelkesítő nyilvánításáért. Leghőbb kívánsága az uralkodónak, vajha méltó lenne az ezred dicsőséges múltjához. Hogy magasztos hagyományai az idők végtelenségéig a derék csapat­test soraiban utánzásra és ered­ményteljes tevékenységre buzdítsa­nak. Paar, hadsegéd.“ * A harmadik számú Hadik-huszár- ezred történeti forrásaiban — egy avult régi újságban — olvassuk, hogy e vi­lághíres ezred egyik hős tisztje volt Staut József, Zemplénvármegye hason­nevű főispáni titkárának nagyatyja, aki az akkor úgynevezett Ferdinand-huszá- rokkal vonult háborúba és Franciaor­szágban az 1814-ik év február 14-iki montereau-i ütközetben életveszélyesen megsebesült. Sebéből nagynehezen fel­épülvén, a léllábát örökre elveszhette*. Würtenberg királysága a magyar ezred főbb tisztjeinek képeit megszerezte ez alkalomból, köztük a király külön kí­vánsága szerint a Staut Józsefét is, tel­jes katonai díszben. A díszes képtár még ma is őrzi a vitéz magyar kato­nák képgyűjteményét, hirdetve a ma­gyar huszár hősi tetteit a külföld előtt is. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Matolai Etele alispán Homon- náról visszaérkezett Sátoraljaújhelybe. )( A közkórház ópitóse. A Sátoralja­újhelyben építeni célbavett törvényha­tósági közkórház érdekéből felveendő kölcsönügyletre vonatkozó törvényha­tósági határozatot, a közbevetett feleb- bezések elutasításával, jóváhagyta a belügyminiszter s egyszersmind uta­sította a vármegye közönségét, hogy az építés megkezdése iránt haladékta­lanul intézkedjék. )( Közúti költségelőirányzat. Az 1903-ra és 1904-re érvényes közúti költ­ségelőirányzatnak szükségleti és fede­zeti részén most folynak a szakta­nácskozások a kir. államépitészeti hiva­tal és a vármegye számvevősége kö­zött. A fedezeti rész tervezetét a szám­vevőség 8. 9. és 10%-os adókulcs bevezetésével dolgozza ki. )( Nyugdíjazás előtt. Kossuth Elek, a szinnai járás főszolgabirája, nyugdíjaztatásáért folyamodván, a vármegyei nyugdíjalapra ügyelő vá­lasztmány tegnap tartott tanácsko­zása alkalmával a folyamodásnak helyt adott. A kérelemnek érdemi el­intézését azonban elhalasztotta arra az időre, mikor a folyamodó ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat jogerős határozattal befejeztetik. )( A vármegyei nyugdij- választ­mány e hó 27-én tartott üléséből uta­sította az alispánt, hogy özv. Urban m Ferencné folyamadására a kiutalni kért neveltetési pótlékot haladéktalanul fo­lyósítsa ; — ellenben özv. Füzesséry Györgynének abbeli folyamadását, hogy a tizenkilencedik életévét betöltött és szaktanulmányát megkezdett leánya számára a neveltetési pótlék továbbra is folyósitassék, elutasította. )( Kompjárat áthelyezése. Ezen az utón is tudatják az érdekelt kö­zönséggel, hogy B.-Olaszi irányában a Bodrog folyón való átkelés mind­addig, mig a b.-olaszi komp kijavítása tart, a tőszomszédos község, vagyis B.-Zsadány révén át történik. HÍREK. Orvosnő egy kórházban. — Saját tudósítónktól. — — julius 28. Az aradmegyei közkórházban nehány hónap óta a szabadságolások, nyugdíjazás- és halálozások miatt sok változás állott be az orvosok között. A megüresedett állások közül egyné­hányat már betöltötték, üresedés azon­ban még mindig van, amennyiben egy segéd-orvosi állásra csak a napok­ban hirdettek pályázatot. Ennek a pályázatnak most szen­zációja van. A napokban egy kérvény érkezett az alispáni hivatalba, amely­ben orvosnő pályázik az aradmegyei kórházban megüresedett állásra. A do­log érdekességét növeli az a körül­mény, hogy a pályázó nőorvos aradi leány névszerint dr. Kurtuez Valéria kisasszony Argyelán Miklós velejtei körjegyző húga, Kurtuez Mózes aradi ügyvéd leánya. Az orvos-kisasszony ebben a tan­évben végezte Budapesten az orvos- egyetemet, kinevezése esetén Arad városnak nemcsak az lesz a dicsősége, hogy kórházában orvosnő lesz alkal­mazásban, hanem az is, hogy az or­vos-kisasszony aradi lány. Kurtuez Valéria dr. magánúton végezte el a gimnáziumot s az érettségi után előbb az egyetem jogikarának volt hallgatója. Innen azonban alig egy félévi hallga­tás után átment az orvosi szakra, me­lyen fényes eredménynycl végezte a tanulmányokat. Csak nem régen, éppen a legutóbbi félév befejezése előtt, mikor az évenkint kiirt tudományos pályáza­tok eredményét kihirdették, közölték a fővárosi lapok Kurtuez Valéria dr. nevét, aki a pályadijat nyert egyetemi hallgatók között első helyen szerepelt tudományos munkájával. A nőemancipáció fényes vívmánya az aradi orvosnő karriérje. Hugonnay Vilma grófnő kezdte meg Magyarorszá­gon a nőorvosi pályát s azóta diplo­mát és alkalmazást nyert az ország­ban egy-két orvosnő. A dolog mégis úgy áll, hogy ma még, különösen vi­déki városban, mint Arad is, csak kis prakszist szerezhet magának egy orvosnő. A társadalmi előítéleteket még nem tudta leküzdeni a szokás s bizony idő kell még, amig az embe­rek éppen olyan nyugodtan fogják életüket az orvosnő tudományára bízni, mint a férfi orvoséra. Egy kórházban ellenben, ahol a betegek egyrészt nem válogathatnak a kezelő orvosaikban, másrészt külön osztály van a beteg nők részére, igen előnyös lehet az orvosnő alkalmazása. Bizonyosan igy gondolkozott Kur­tuez Valéria dr. kisasszony is, mikor a magán-prakszis megkezdése helyett, inkább kórházi gyakorlatot kezd. Úgy értesülünk különben, hogy az orvos­kisasszony pályázati kérvényében azt is kéri, hogy abban az esetben is, ha az aradi kórházban megüresedett ál­lásra nem őt neveznék ki, engedtessék meg neki, hogy mint fizetésnélküli orvos működhessék az aradi kórház­ban. — Kinevezés. A király Katinszky Geyza sátoraljaújhelyi r. kath. plébá­nost zempléni főesperessó nevezte ki. — Chyzer Kornél belügyminisz­teri tanácsost Zemlénvármegye volt t. főorvosát a múlt héten Bécsben meg­operálták ; szürke hályogot távolítot­tak el szeméről. A jól sikerült műtét után a belügyminiszteri közegészségi főosztály vezetője 6 heti szabadságra ment. Távolléte alatt az osztályt dr. Raisz Gedeon osztálytanácsos vezeti. — Berczelly Jenő — a Kazinczy- kör alapitótagja. — Berezelly Jenő, a kassai kir. Ítélőtábla elnöke 100 koronát küldött a kassai polgármes- hez, mint a „Kazinczy-kör“ elnöké­hez, azon óhajának kifejezése mellett, hogy ezen összeggel a „Kazinczy-kör“ alapitótagjai sorába felvétessék. A táblai elnök kulturális érdeklődését a kör nagy örömmel fogadta. — Kántor választás. A borsod- mezőkerosztesi ev. ref. gyülekezet 26 szavazat közül 18 szavazattal Demeter « József gesztelyi ev. ref. tanítót vá­lasztotta meg kántor-tanitóul. — Áthelyezés. Szentpótery Lajos varannói járásbirósági írnok a fehér­gyarmati járásbírósághoz áthelyezte­tett. — Eljegyzés. Bobák János o hó 22-én váltott jegyet Chanáth Darin- kával, Chanáth Irén csertészi gör. kath. lelkész leányával. — A homonnai nőegylet legutóbb tartott gyűlésén Janka Károly ottani ev. ref. lelkészszel, a „Homonna és Vidéke“ felelős szerkesztőjével töltötte be az ideiglenesen ellátott titkári tisztet. Tóth Béla ideiglenes titkárnak a nőegyesiilot köszönetét nyilvánította. A gyűlésen Haraszthy Miklósné el­nökölt. — Előléptetés. Schweitzer Já­nos sátoraljaújhelyi fogházfelügyelőt az igazságügyminiszter a XI. fizetési osztályból a X-ikbe léptette elő, amely meghozta neki a második rozettát is. Schweitzert, ki a szőllőfelujjitás rab­munkai körül fáradhatatlan szorga­lommal dolgozott és dolgozik, ez elő­léptetéssel méltán megérdemelt ki­tüntetés érte. — Nyári honvédgyakorlatok. A velünk szomszédos Szabolcsvárme- gyében e hó 5-től folyó honvédgya­korlatok — mint alkalmi tudósítónk Írja — 28-án véget értek. A gyakor­latokon a kassai 9-ik honvódkerület 39-ik hadosztálya vett részt, amely áll a 77. és 78. dandár 9., 10,. 11. és 12. gyalogezredeiből 16 zászlóaljjá. De- mecser, Berkesz, Nyírbogdány, Thass, Pátroha, Kisvárda és Anarcs környéke volt a gyakorlatok színtere s ezekben a községekben volt elszállásolva a honvédség. József kir. herceg főpa­rancsnok, julius 12-én szemlélte meg a csapatokat Demecserben, amikor a 77. gyalogdandár együttes harcszerű céllövészetet tartott. A gyakorlatok szintere általában nehéz és fáradságos volt a részben ingoványos és homokos terepen, ami épp ezért az ilyen terep­hez nem szokott honvédeinknek fe­lette hasznos és tanulságos volt. És hogy nehéz feladatukat fényesen meg­oldották, bizonyítja az, hogy a gyakran rekkenő hőségben tartott gyakorlatok nehézsége derék honvédeinken ki nem fogott, mert megbetegedés vagy elmaradozás nem fordult elő s igy a csapatok kitűnő kondícióban érkez­tek haza. — József kir. herceg és Clair Gyula altábornagy általában megvoltak elégedve úgy a vezetőség­gel, mint a kifogástalan magatartást tanusitó csapatokkal. Az elismerés és dicséretből jó rész jutott Arnóthfalvy István ezredesnek is, a 10-ik ezred­parancsnokának, melyhez a mi zászló­aljunk is tartozik. Itt megemlítjük, hogy zászlóaljunk az ezred zenekarával kezdettől július 15-ig Nyirbogdányban * volt elszállásolva, ahol az ezredes­sel együtt az egész tisztikar két Ízben volt az ott időző Székely Elek polgár- mester házának szívesen, látott ven­dége, amit különben az udvarias tiszti­kar azzal viszonzott, hogy Bogdány intelligenciáját hívta meg ebédre. — Zászlóaljunk 15-től Thasson tanyázott, ahol gr. Vay Tihamér vendégszerete­tét élvezték. Tegnap honvédeink már hazajöttek, hogy elkészüljenek a Kas­sa környékén augusztus 28-án kez­dődő őszi nagy gyakorlatokra, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom