Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-24 / 73. szám

Július 24.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

Viczmandy Marian, Rakovszky Marian, Ánnuska és Zsófi, Kusnyiry Leonka, Margit és Miczi, Barthal Olga, Urbányi Margit és Vilma, Szent Imrey Hedvig és Mariska, Do- nadelly Hilde és Miczi, Szőnyey Ilonka, Csák Kornus és Etel, Zem- mermann Iduska, Kubinszky Stefanie, Borbély Ilka, Lakousij Irén, Rottenberg Margit, Alexander Anna, Spi- lenberg Manya, Földi Zsenka és Emma, Bidló Margit, Kuhinka Ilonka, Szirmay Mathild, Eckerdt Klára, Aranka és Irén, Buttykai Aranka, Gotthilf Margit, Moskovics Gizella stb. Az első négyest 60 pár táncolta.

— A taktaharkányi kasszarablók közül, mint szerencsi tndósitónk távirata jelenti, a csendőrség négyet elfogott, az ötödiket pedig, aki a csendőrségre lőtt, Miskolcz környékén már szintén elfogták. A pénzt megtalálták náluk.

— Műkedvelők színi előadása. A sátoraljaújhelyi iparos ifjakból alakult műkedvelők aug. hó 3-án a városi színházban részben a szegény gyermekek felsegitésére, részben pedig a Kossuth-szobor javára szinielő- adást rendeznek. Színre kerül Gabá- nyinak a „Bot csinálta doktor“ cimü 3 felvonásos vigjátéka a következő helyárak mellett: földszinti és I. em. páholy 7 kor., páholyülés I-ső sorban 2 kor. 40 fill., a Il-ik sorban 2 kor., a Ill-ik sorban 1 kor., 60 fill., támlásszék 2 kor., 1-ső rendő zártszék 1 kor. 20 fill., karzat ülő 60 fill., 11-od em. álló 60, karzati álló 40 fill. Páholy jegyek előre válthatók a Pannónia könyvnyomdában. Földszinti ülő stb. Jegyek Oroszy Sándor pénztárnoknál, (fodrász üzlet.) Augusztus 3-án d. u. 6 órától a színházi pénztárnál. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

— Jönnek a katonák. E hó 3-án városunkba érkezett és innen 5-én elvonult kassai 9-ik honvédgyalogez- red a Szabolcsvármegyében folyó hadosztály-gyakorlatokról visszatérve, e hó 29-én, kedden érkezik Sátoraljaújhelybe. Az ezred ismét házanként lesz beszálásolva. Másnap reggel a honvédezred Kassa felé menetel. — Ugyancsak a kassai gyalogezreddel egyidejűleg érkezik meg a városunkban állomásozó miskolezi 10-ik honvédgyalogezrednek 3-ik zászlóalja is.

— Baleset. Az utca-hosszat száguldó kerékpárosok sok kellemetlenséget okoznak ott, ahol a közönség rá van utalva az utca egyik járdájáról a másikra átmenni. Ilyen eset történt folyó hó 24-én a Korona-utcán. Egy fiatal ember kerékpárjával úgy elütötte az arra haladó Szeghy Gyula föld- birtokost, hogy az öreg urat vérző sebével kocsin kellett Andrássy-utcai lakására szállítani. A gondatlan kerékpározó ellen megindítják a kihágási eljárást.

— Diákszállók a Magas-Tátrában.

Lőcsei levelezőnk Írja; A Magyarországi Kárpátegyesület a Magas-Tátra területén létesítendő deákszállók ügyében felterjesztést intézett úgy a föld- mivelési, mint a közoktatási kormányhoz. Wlassies közoktatási miniszter most arról értesítette a Kárpátegyesületet, hogy a földmivelési miniszter ez irányban hozzá intézett átiratára készségesnek nyilatkozik, hogy a kincstár tulajdonában levő tátrai birtokán, a gyönyörű Csorba-tó körül ezúttal a foganatosítandó építkezésnél e célra megfelelő helyiségeket fog berendezni.

— Befújta az utat a hó. Szomorúan igy szól a nóta. Ám a hozzá illő hangulat igy július vége felé nem éppen találó. De éppen ennek az idei nyárnak szeszélyes hűvössége mégis eszünkbe juttatta, megtevén azt a szomorú csodát, hogy éppen ekkor fújta be hóval egy havas útját és megfagyasztott egy embert július közepén. Bota Szimján, barcánfalvi pásztor, marhákat hajtott fel a minap a máramarosi Yenderer nevű havasra. Útjára elkísérte egy Horó nevű kis fiú is. A havas aljához érve,

borzasztó hóvihar kerekedett, mely elől az erdőbe menekültek s ott töltötték az éjszakát. Reggel, mikor a juhászok az erdő felé jártak, egy megfagyott embert találtak az erdőben. Fölismerték: Bota volt, az öreg pásztor, aki július havában, csillagos éjszakán megfagyott az erdőn. A juhászok eltemették a holttestet s aztán visszatértek a faluba. Ott megtudták, hogy Bétával volt a kis Horó is, keresni kezdték s csakhamar rá is találtak. A fiúcska elmondta, hogy ő is megfagyott volna, de mikor éjjel érezte a nagy hideget, fölkelt nyugvó helyéről, az ökrök közé feküdt s az állatok testének melegénél melengette tagjait. Az eset után a csendőrök is érdeklődni kezdtek a dolog iránt s tegnap fölmentek a Vendererre, ahol megtalálták Bota frissen hantolt sírját. Kibontották a sirt s kiemelték a pásztort, akinek fején hosszú vágást vettek észre. Megindították tehát a nyomozást, de eddig még nem tudják, vájjon ember ölte-e meg az öreg pásztort, vagy a júniusi fagy.

— A fegyvergyakorlatok megrövidítése. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter üdvös rendeletet adott ki a napokban. Elrendeli ugyanis, hogy a honvédség idei, augusztusi fegyvergyakorlata 35 nap helyett csak 21 napig tartson. Erre a rendeletre a nagy hőségen kívül főleg az bírta a honvédelmi minisztert, hogy 35 nap alatt a bevonult iparossegédek és mezőgazdasági munkások nagyrészt elvesztik állásukat, amig három hétig (21 napig) a munkaadók fenntartják a helyüket. A humánus rendelkezés bizonyára az idei fegyvergyakorlatra bevonulóknál nagy örömet fog kelteni.

— Egy új kályha-találmány. Iglói levelezőnk Írja: Berza Dániel vasúti alkalmazott több évi kísérletezés után egy vaskályha-szerkezetet talált fel, melynek igénybevételével tetemes égetőanyag megtakarítás érhető el. Berza Dániel találmányára e napokban megkapta a szabadalmat, úgy, hogy most már nagyban fogja gyártani a találmányával tökéletesített kályhákat. A Ksod. több állomásán, valamint magánosok a kályhákat már kipróbálták és azok minden tekintetben beváltak. Az előjelekből Ítélve Berza munkája meghozza majd gyümölcseit és a feltaláló szép anyagi sikerekre is számíthat.

— Rendőri hir. Lopás. E hó 22-éről 23-ára menő éjjel Zemlényi Gyula egy teljes férfi öltönyét egy borotvával, szivarka tárcával és zsebkéssel, melyek ruhájában voltak, továbbá gallérját, kézelőjét és nyakkendőjét — addig, mig az igazak álmát aludta, — ismeretlen tettes ellopta.

— Kiadó szoba. A Kazinczy- utcán egy, esetleg két fiatal ember részére egy csinosan bútorozott udvari szoba kiadó. — Bővebbet a kiadó- hivatalban.

SZÍNHÁZ.

** A sátoraljaújhelyi színházi évad ügyében mint már megírtuk, a szin- ügyi bizottság még ez év május havában javaslatot tett Sátoraljaújhely r. t. város tanácsának. A város tanácsa hétfőn e javaslat értelmében döntött és pedig azzal a megokolással, hogy miután a szinikerület megalakulása mintegy leküzdhetetlen akadályokba ütközik, az engedélyt Komjáthy János színigazgatónak, a kassai színtársulat jeles vezetőjének adja ki. Komjáthy társulata előadásait ez év október elsején kezdi meg olyképpen, hogy a jövő év április hó tizenötödikéig időszakonként összesen húsz előadást tart, április hó tizenhatodikától junius hó elsejéig pedig állandó tavaszi idényt tölt itten. így játszsza le majd Komjáthy társulata a szubvencióhoz kötött hatvan előadást.

Komjáthy társulata — mint a máramarosi lapok Írják — idei szezonját ottan augusztus hó hetedikén kezdi meg Z s á b a előadásával. Másnap nyolcadikán a Pillangó kisasszonyban, ebben a gyönyörű szerepében játszik először Komlóssy Emma a primadonna, aki ez idő szerint még R e i c h e n h a 11-ban nyaral. Az idényt lelkesedéssel és örömmel várja a szigeti közönség. Szeptember végén mutatkozik be a jeles társulat a kassai Nemzeti Szinház-ban a kassai közönségnek.

** Színészet Szerencsen. Tudósítónk írja: E hó huszonegyedikén került szilire először a Yigszinház kacagtató bohózata a Zsába. Ez előadás után minden elfogultság nélkül Írhatom, hogy Szerencsen eddig a Polgár Béláéhoz hasonló jó társulat még nem működött. Reméljük is, hogy Szerencs és vidékének műpártoló közönsége a megérdemelt méltánylással fogja e jeles előadás után is támogatni színészetét. Az előadás sikerén különös igyekezettel közreműködtek: Szabó Ferenc (Barissard gyáros), Gulyás Menyhért (Marcinelle orvos), kinek jeles kvalitásait a sátoraljaújhelyi közönség is előnyösen ösmeri. Továbbá E. Székely Renée (Susanne), Balogh Árpád (az őrnagy) és Jónás Margit (Zenobia). A közönség csak félig töltötte meg az uj nyári színházi helyiségét. — Kedden a Bor került színre szintén jó előadásban. Szabó Baracs Imréje, Péchy Matyija, Balogh Pá- kozdija, Polgár Göréje ügyes alakítások, Gulyás Durbints-át tipikus jó- izű paraszt humor jellemezte. Szepesi Szidi Esztert temperamentummal, Varga Rózsi Zsuzsit kedves naivitással játszta.

IRODALOM.

Özvegy asszony.

Özvegyasszony arcát tenyerébe hajtja,

— Könny ragyog szemében, tán azt takargatja. —

A könnye is régen kiapadó félben,

Az utolsó cseppje rezeg a szemében.

Előtte levél van, — azt a fla irta,

— Nagy ok volt az mindig, mi Írásra bírta, — És amint elolvassa keserű sóhajjal:

Felzokog rá hosszan, szivettépö jajjal.

Alig egy pár sor szó foglaltatik abban,

Nem is irt a flu soha hosszasabban.

Mind kemény, hideg szó, amoly az Írója Lelketlenségónek leghűbb rajzolója ;

Mind keményen hangzó, gyöngédség, szeretet, A nagy sietségben nem lelt ottan helyet.

A rideg valóság: „mindent elkártyáztam, Hogyha az anyám nem, ki segítsen rajtam ?“...

Özvegyasszony nézi merően az Írást,

Sírna, de feledte már régen a sírást.

— A múlt képe lassan elvonúl előtte : Hosszú özvegysége, mit mély gyászban tölte... Rengeteg csalódás egész osztályrésze,

— Ebben is fiának a legnagyobb része,

Ki nyomorba döntó... óh, de ez az ember Nem a fia többé,... nyomorúlt gazember !

. . . Kinzó gondolattul az özvegy följajdul, Szive majd megszakad gyötrő fájdalomtul. ..

— Ócska nagykendőjét keríti vállára, ügy ballag át lassan a szomszéd portára. „Szomszéd uram, — igy szól, mosolyogva

[mondja, —

Eladom a viskóm, ne nyomjon a gondja; Nemrégiben egyszer, úgy emlékszem kérte ... Ne alkudjunk sokat, — mondja, mit ad érte ?“

. .. S hogy átveszi a pénzt, nem olvassa újra, El se’ vesz belőle, borítókba gyúrja.

Pár sort is ir hozzá, — megremegő kézzel: „Házunk ára fiam, használjad föl ószszel.

Ez a legutolsó — nem volt mit eladnom, — Én majd csak megélek, — nem panaszkóp

[mondom.

Rajtad kiviil nekem, tudod senkim sincsen, Fiam! ... édes fiam .. áldjon meg az Isten !...

Barta István.

KÖZGAZDASÁG.

* Az angol gazdák köszöneté.

Élénk emlékezetünkben van még az a barátságos és szép fogadtatás, amely- lyel Zemplénvármegye Gazdasági Egyesülete a hegyaljai szőlőrekonstrukció megszemlélése céljából Szerencs, Mád, Tállya és Tarczal vidékeire lerándult angol gazdákat fogadta. Annak idején, hogy a fogadtatás egyik barátságosabb része Bor- say Miklós szőlő nagybirtokos házánál folyt le, említették már az angolok, hogy a magyarok iránti lelkesedésünknek az angol sajtó utján fognak kifejezést adni. Mint gazdasági tudósítónk most értesit az angol lapokban ez a jelzett ígéret világgá hirdeti a magyar gazdasági fejlődés nagy erejét. Többek közt egyik angol szakfolyóirat a The Statist június hó 21-iki száma közöl hosszabb cikket, amelyben a magyar gazdasági fejlődést méltatják. A közlemény rámutat arra, hogy a magyaróvári és keszthelyi gazdasági tanintézetek több mint egy évszázada szolgálják a mező- gazdasági szakoktatás ügyét, — „melyek a mezőgazdaság sokkal számosabb ágában adnak gyakorlati oktatást, mint ahány Angliában ismeretes.“ Különösen kiemeli a cikk a ki- sérletügy fejlettségét, az állami méntelepeket s hogy a szőlőrekonstrukció a legderekasabb kivitellel jóformán mindenütt be van fejezve. Meleg elismeréssel szól Darányi földmivelés- ügyi miniszterről. A közlemény befejező sorai szintén érdekesek: „A magyarok minden osztályában — úgymond — meleg rokonérzés van Anglia iránt. Hálájuk a mi rokon- szenvünkért és segítségünkért, melyet a múlt megpróbáltatásai közt tanúsítottunk, mély és őszinte. E mellett nagy a törekvés, hogy cikkeiket a mi piacainkon kedvezőbben helyezzék el.“

* Az ipari gazdaságok jelentősége. Társadalmi és közgazdasági viszonyainknak jelentékeny átalakulása s az ezzel kapcsolatos fokozódó igények mindinkább szükségessé és indokolttá teszik a gazdálkodási üzemrendszerek megváltoztatását. S ha vizsgáljuk a hazai mezőgazdasági üzemrendszereket, tényleg constatálják is, hogy a múlthoz képest e változás óriási mérveket öltött. Az ősapáintól reánk maradott háromnyomásos rendszert, mely az ugar, az őszi és tavaszi gabona felváltásában nyilvánult, követi a rendszeres istállótrágyát és műtrágyát alkalmazó s a talajművelés okszerű követelményeihez ragaszkodó váltógazdaság, majd a csak most elmúlt évszázad utólsó két tizedén mindjobban szaporodik ama gazdaságok száma, melyek gazdasági mellékiparágakat pl. szeszfőzdét, ezukorgyártást, keményítő gyártást, malomipart, olajütést stb. folytatnak közvetlenül, avagy közvetve. S igy van ez helyén. Mert az ipari gazdaságok nemcsak a növénytermelés, hanem az állattartás irányát is lényegesen befolyásolják. Jelentőségük ugyanis abban áll, hogy alkalmat adnak bizonyos terményeknek, pl. burgonyának, répának biztos értékesítésére ; a mellékesen nyert hulladékok pedig igen értékes takarmányt szolgáltatva, lehetővé teszik az állattartás fejlesztését és a trágyatermelés fokozását. Minthogy továbbá az ipari gazdaságokból főként csak a légkörből származó anyagok vétetnek ki, pl. szeszben, cukorban, zsírban stb. az ipari gazdaság egyúttal a talajerő fentartására és fokozására is felette alkalmas. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azon körülményt, hogy az ipari gazdaságok jövedelmező kezelése első sorban kiváló szakértelmet, másodsorban jelentékeny tőkét igényel egyrészt a nagyobb munkaszükség intenzivebb megművelésével járó szükségletek beszerzése által (pl. jobb földmuvelőgépek és eszközök, műtrágyák stb ). De ott, ahol e két tényező, t. i. a szakértelem és a tőke rendelkezésre áll, biztosak lehetünk az iránt is, hogy az ipari gazdaságnak nemcsak nyers jövedelme, de tiszta jövedelme is föltétlenül emelkedni fog.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

Névtelen. Szívesen vesszük cikkeit verseit és tudósításait is. A tiszteletpéldányt megindítottuk.

H. V. Boly. Utána járunk szorgalmasan, mihelyst megközelitöleg biztos dologról értesíthetjük, azonnal írunk.

Nem közölhetők: Aphrodite (Költemény.)

Kiadó tulajdonos; Bhlert Gyula,