Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

— Megégett gyermek. Pakasztó zem- plénvármegyei községben f. hó 1-én Brila Já- nosné a mezőre ment krumplit kapálni s magá­val vitte 4 éves kis leánykáját is. Falusi szokás szerint a krumplis földjén tüzet rakott. A kis leányka a tűz mellett melegedett, ruhája azon­ban tüzet fogott s oly gyorsan kezdett égni, hogy mire az édes anyja hozzászaladt, a láng­gal égő kis leányka pár pere alatt, kétségbe esett édes anya karjai közt, kimúlt, r. 1. — Nagy tűz. Nagy-Kázmér községben, írja levelezőnk, okt. hó 3-án nagy tűz volt; 3 csűr, 5 lakóház és több melléképület égett le; 5 gazdának az összes élet- és takarmánynemüje oda égett. A szövetkezet, is leégett de, szeren­csére be nem égett. A kolbásaiak, mint rendesen, elsők voltak és az oltásnál nagy erőt fejtettek ki. — Építőipari szaktanfolyam. A kassai m kir. állami felső ipariskolánál t. évi október hó 15-én újból megnyílik az immár egy évti­zede fönnálló építőipari szaktanfolyam (pallér­iskola), melynek célja szakavatott munkavezető­ket kiképezni az építőipar különböző ágazatai számára. A tanfolyam 2 télen át október 15-től a következő évi április 15-ig tart és teljesen in­gyenes. Beiratkozni bármikor lehet az intézet igazgatóságánál d. e 8—11-ig, mely alkalommal a tanulók a meglevő iskolai és egyéb okmányai­kat bemutatni kötelesek. — A „Zemplén“ fekete táblája. Ág­Csernyő községből Írják: Nemrég egy kiválóan rendőrellenes pofáju (polizeiwidrig) cigány tele­pedett itt le nagybecsű purdéival együtt. Kérd­jük a t. képviselőtestületet: nyert-e az illető uj esernyői polgártárs engedelmet az itteni végle­ges letelepedésre'? Bátorkodunk ugyanis megje­gyezni, hogy (hanem minden „rágalmazási per­nek nyakunkba való akasztás nélkül) mióta itt van közöttünk ez a „homo novus“, feltűnően gyakoriak a lopások, — igy többek között szept. 30-ikára viradva is rendkívüli ügyességgel vit­ték el Klein Bernátnak összes tolláit — (ne tes­sék azt gondolni, hogy talán „választási tolláit,“ mert ezek bármily színűek is nem nagy kár volna értök, hanem ludtollait, melyeken oly puhán le­het feküdni, ha párnákban vannak koncentrálva. — Oépkezelői tanfolyam. A kassai m. kir. állami felső ipariskolánál a f. évi október hó 15-én külön tanfolyam nyilik meg stabil­gőzgépek kezelői részére, mely tanfolyam dec. hó 22-éig hétköznapokon az esteli órákban 7-től 9-ig, vasárnapokon pedig d. e. 8 órától 11-ig fog megtartatni. Fölvétetnek mindazok, kik va­lamely kazánfűtői, illetve lokomobil-gépkezelői tanfolyamot sikerrel elvégeztek; továbbá a 18-ik életévöket betöltött oly iparosok és gyári mun­kások is, kik a magyar nyelvet tökéletesen bír­ják és kifogástalan erkölcsi előéletet, valamint a kazán- és gőzgépkezelés terén szerzett hosz- szabb előző gyakorlatot igazolni képesek. — Bővebb tájékoztatás szerezhető az igazgatóság­tól. Irodalom. Spanyolország mindig a romantika hazája volt. Már a rómaiak előtt meseországnak tűnt és Weis József.19 Templomát a Bocskay István br. főispán jó­akaratja 1648-ban a helvót hitvallást követők­nek adta át. Ma is Kálvin hite szerint dicsérik annak az 1838-ban újjáépített templomnak falai között az Urat.* A rom. katolikusok anyaegyháza Nagy-Tár- kány községben; agör. katolikus híveknek val­lásbeli szükségleteiről Kis-Dobra község lelkésze gondoskodik; az izraeliták , rabbinusa Király- Helmecz községben lakik, de Ág-Csernyőn is van imaházuk. Vályi András 100 esztendős múlt földrajzá­ban ezt Írja róla: „. . . jeles szép kertyei’ s gyümölcsössel vágynak, mellyeket a’ nagy körtvélyfák fedeznek ... az árvíz néha elnyomja termését . . mivel hogy a községnek egész határa lapály. Szirmay A. szerint a XIII. szá­zadban még orosz nép lakta (inhabitatores Rossi) de Fényes Elek20 a múlt század köze­pén irt munkájában: „a hajdan Csorna“ már „ma­gyar falu* — 334 lakossal akkor, kik között 24 zsidó találtatott. (Ma 60—70 lélek.) ‘ Dűlőnevei közül, melyek a tagositási térké­pen még szerepelnek, említésre méltók : Akasztó­szer, Árpaszersárostó, Egresrét (bizonyosan égerfák erdeje állott ott egykoron 1) Helmecztó- közi-, Horgastóközi-, Konyhaközi, (mint vélem ősi tüzelőhely emlékét őrzi!) Mogyorósrét és Ra- kottyaköz. — Hajdan egres, rakottyás erdőség 19 Wischán József bélyi körjegyző adata, kinek kör­jegyzőségébe tartozik Ag-Csernyő kö,zség is. * U. az — Klein Simon dr., Ag-Csernyőderók szü­löttje, volt szives tudomásomra adni,hogy a ref. templom a Klobusiczky-család jóságából épült. Tavaly a hívek tor­nyot ópittottek a templomhoz s nov. 10-én volt az ünne­plés felavatás. 30 Magyarország statisztikai és geográfiái szótára. fel a dúsgazdag Hispánia. Később a mórok em­beri kézmunkájával is feldíszítették a magas hegyek, kék folyók gyönyörű országát. Csodá­latos, álomszerű, pilléres, oszlopos, színes, gaz­dag épületekkel rakták tele a gyönyörű lejtő­ket, óriási oszlopsorokkal, melyek fején a Ko­rán aranyos, szent betűi csillogtak, melyek mindegyike a drágakövek valóságos ligete volt. Itt van az Alhambrában a 12 stilizált oroszlán mesés kútja, melyeknek fejére örökösen hull a kristálycsöppekké tört viz és eszünkbe jut az északi költő szonettje, mikor a forrás a romok közül odasóhajt a nézőhöz, hogy »Csalárdnak mondják a futó habot Hová lett rang, hír, szerelőm, dicsőség — Lám, minden eltűnt ós ón itt vagyok. A sötét, tarka ablakos folyósokon a múl­tak árnyai suhognak s a szél elsóhajt az ab­lak üvegén ós végigsuhog az oszlopsorok közt, hol az utolsó Abencerages vére festette pirosra a padló fehér márványkockáját. És azután egy kihalt világ romjain elmúlt idők borulatából megint végigragyog az arany napsugár. Spa­nyolország hegyhormain újra csodálatos, kő- csipkéból épült, fehér paloták a spanyol renais­sance kővirágos csodái támadnak a pineák és ciprusok árnyán. A spanyol hatalom meghó­dítja a szomszédokat, azután elnyúl Amerikába is, hogy azután egy dicsőséges fellobbanással hamvába roskadjon és egy gyermekkirály ke­zén tengődjék az egykori világbirodalom. Erről az országról szólnak a Nagy Képes Világtörté­netnek most megjelent 134. és 135 füzetei. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötés­ben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fil­lérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18. sz.) Sá- toralja-Ujhelyben is Lővy Adolf könyvkeres­kedése utján. Magyar nyelvhibák javító és magya­rázó szótára. Mióta a nagy Révai ajkáról el­hangzottak a kemény igazságot tartalmazó igék: „Uraim! nem tudunk magyarul!“ és a mióta nem kisebb ember, mint Szász Károly püspök, a költőpap, úgy panaszkodott a Magyar Nyelvőr hasábjain hogy: a mi nyelvünk annyira ki van forgatva eredeti mivoltából hogy ő már a maga született magyar nyelvérzékében sem igen bízik: sokan terjesztették irodalmunk jelesei közül javaslataikat a müveit magyar közönség elé ; igy : Arany János, Ballagi Mór, Brassay Sámuel, Joannovich György, Jókai Mór, MikszáthKálmán, Simonyi Zsigmond dr., Szarvas Gábor, hogy ezt, vagy azt hogy is kell hát mondani magyarán, vagyis úgy, hogy azt a magyar nyelv géniusza is helyeselje. Hanem ezek az üdvös javaslatok elhangzottak, észrevehetőbb hatás nélkül, mint a pusztában kiáltó szó. Ezért érdemes munkát végzett Füredi Ignác, gyakorló tanító és képző­tanár Budapesten, Zemplén derék szülöttje, hogy azokat a magyartalan szólásformákat A-B—C sorrendben összegyűjtötte és mindenik mellé oda tette a jó magyaros szólásformát is; igy pl. ötödéves pótlék h. öt évi pótlék — pártolólag h. pártolva — körülmény h. környülállás — borította, most lapályos határának — Bottyán, K -Tárkány, Bacska és Bély tőszomszódos közsé­gek közt — 1190 kát. hold a kiterjedése. A király- helmecz—bacska—ág-csernyő—csapi (10'4 kim. fiosszú) törvényhatósági közút mellett fekvő Ag-Csernyő Bottyántól 2's,. K.-Tárkánytól 3's, Bácskától 4'7, Bélytől 4'7, kim.-re fekszik. Az ág-csernyő—csapi útszakasz (9'4 kim.) a szom­szédos élénk forgalom közútvonala a Bodrog­köznek keleti és Ungvármegyének déli határ­széle között. A vármegye székvárosától, Sátoralja-Uj- helytől, 39's, a járás székhelyétől, Király-Hel- mecztőí, lO'r kim -re fekszik. Az ez évi népszámláláskor jelenvolt lakos­sága 491 lélek, mind egyszálig magyar; a tiz év előtt volt állapothoz mérten kevesbedett 16 lélekkel. Van egy modernül épült iskolája a régi viskó helyén, egy tanítóval. Az iskolába járni kö­telesgyermekek száma jóval felül van a 100-on. A népmüvelődésnek nem kicsinylendő eszköze pár évvel ezelőtt létesített népkönyvtára, mely ma már 125 kötettel és az áldásosán működő „Bodrogközi Nőegyesület« pártfogásával dicse­kedhetik. Főfoglalkozása volt Ag-Csernyő lakosságá­nak a Tisza és a Bodrog szabályozása előtt a halászat, csikászat; ma a földmivelós, marha- és sertéstenyésztés. Téli házi ipara a kenderfonás és szövés. Van 3 kereskedője, 3 iparosa21 és 2 korcsmája. A. lakosság általában igen szorgal­mas, józan, verekedésre nem hajlandó, — 3 évvel ezelőtt volt ugyan itt is egy kis „cucilista* (szo­ciálisa) zavargás, de azt is idegen, lelketlen izgatok idézték elő a nyugodt, csendes, becsü­31 Wischán J. körj szives közlése. engedély h. engedelem — ovoda h. kisdedovó stb. stb. Körülbelül 2500 cikkelyecske szól 75 lapon a magyar nyelvrontás ezernyi ezer fattyú­hajtásáról. — Sajnáljuk ugyan, hogy sem a Finály Henrik könyvét (Hogy mondják jól ma­gyarul ?) sem a Matolai Etele, sem a Réthy Pál, sem a Sassi Nagy Lajos effajta munkáit nem hasz­nálta forrásokul a hangyaszorgalmú szerző; derék müvét azonban, melynek ára csak 2 korona, igy is a legmelegebben ajánljuk figyelmébe minden magyar embernek, aki nem csak magyarul, de ma­gyarán is kíván beszólni és Írni. A művet Rákosi Jenőnek, a „magyar ortologia főtámaszának, a magyar helyesírás nagytudományu, úttörő har­cosának ajánlotta, mély tisztelete jeléül“ a szerző. Még egyszer melegen ajánljuk mi is a „Zemplén“ minden olvasójának b. figyelmébe. „Peti ik Mihály pinkóczi gazda szomorú his­tóriája, vagy: Ne menj Amerikába“ címmel a magyar nép számára Szabó Albert záhonyi nép­tanító, Klein Nándor ottani nagybirtokos megbí­zásából és költségére, elbeszélő költeményt irt, mely több ezer példányban most jelent meg. Ajánljuk e füzetet a községi elöljárók, lelkészek és tanítók figyelmébe oly végből, hogy nagyobb számú példányokat i endelve, azt a nép kö/.ött kioszszák. Egy-egy füzet ára 20 fillér, 15 példány s azon felüli történő rendelés portómentesen kül­detik. A jövedelem 20% a a Tanítók Háza javára fordittatik Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyönyör­ködteti a ,Kis Lap1 chnü képes gyermekujság Magyaror­szág apró olvasó közönségét, hótről-hóPe mint a legszí­vesebben látott vendég. A .Kis Lap* * 31 gyönyörű tartalmá­hoz képest diszos kiállításban jelenik meg, mindazonáltal ára V« évenként csak 2 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 64. Háztartás. Kürthy Emilnó szerkesztésében és az Athenaeum r. t. kiadásában havonként 3-szor megjelenő .Háztartás* a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában utbaigazitást ád, helylyel-közzel kópokkol magyarázva. A .Háztartás* bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szer­kesztik. A »Háztartás* gyönyörű színes borítékban jelenik meg és olőttzotóse egynegyedóvre 4 korona Mutatvány­számot küld ingyon a kiadóhivatal: Budapest, Koropesi- ut 54. Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot nagylónyal Lónyai Sándornó ós S. Hentallor Elma szer­kesztik ós az Athenaeum r. t. adja ki. A .Magyar Bazár« az egyetlen magyar Divatlap, moly havonként négyszer jelenik meg, mindig bő divatrószszel, gyönyörű színes di- vatkópokkel ós illusztrált szépirodalmi melléklettel. A .Magyar Bazár" előfizetése egynogyedóvre 4 korona. Mu­tatványszámot ingyen küld a kiádóhivatal: Budapest, Ke: repesi ut 54 A »Magyar Nemzet«, melynek főszerkesztője Jókai Mór ós Beksics Gusztáv, felelős ssorkesztöjo Adorján Sándor, azt a kiszámíthatatlan előnyt nyújtja olvasóinak, hogy 12 órával előli meg az összes fővárosi napilapo­kat, A »Magyar Nemzethet már az esti vonatok röpítik szót Kárpátoktól Adriáig. S dacára ennek, a »Magyar Nemzet" a legolcsóbb napi'ap re ncsak nálunk, hanem az egész kontinensen. Húsz, huszonnégy oldalon jelenik m«g rendesen és elöfizetóso egy hóra mégis csak 2 korona. Mutatványszára (i napig ingyon Cim : .Magyar Nemzet« kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi ut 54. sz. Az év utolsó negyede annyi újsággal köszönt be, — melyok közt legnagyobb újság az uj országgyűlés lesz — hogy müveit ember már igazán nem lehot el új­ságolvasás nélkül. Ez alkalomból figyelmébe ajánljnk t. olvasóinknak a kipróbált jóságu Pesti Hírlapot, mely olső helyet foglal el napilapjaink között s legtöbb olvasni va­lót ad napról-napra, a mi nagyon megbecsülendő körülmény a hosszú téli estékre való tekintettel. A lap minden elő­fizetője, aki három hónapon át a Pesti Hírlapot járatta, letes csernyei nép között. Egy szóval derék kis község, mely 40—50 cigánynyal is dicsekedhetik, a kik kivétel nélkül munkabíró, szorgalmas la­kosok. (Klein Simon dr. közlése.) Névrokon nélkül van, mert még egy másik Csernő, népiesen Csernyő, nincs az egész ország­ban. így magában klasszikus egy példája an­nak, hogy a XI. század-ban Surun-nak, a XIII. században Chorna- és Chernd nak mondott ne­vezetében a szláv idióma egészen tetszetős alakra magyarosodott a „Csernyő“ szó formá­jában. Rokonságban állott vele az Árpádkorban Agócz helység, a mi azt jelenti, hogy Ág­vágása (= Ág utcája az erdőségben.) Ágócz ma puszta (praedium) s mint ilyen Alső-Bereczki köz­séghez tartozik. Hogy Csernyő alapitója, Ág vitéz, meg az Ágócz nevezetben ösmeretes Ág egyező és ugyanazonos személynevek voltak a Bodrogköz XIII. századbeli újjáalakításának tör­ténetében : az kétségtelen dolog. — Ágóczról származott az Agóczy család. Három élő tagját (Miklóst, Pétert és Eleket) a XV. században a „Sárkány-rend“ adományozásával tüntette ki Zsigmond király. (Akk. II. évf. 285. 1.) Törvényszéke: Sátoralja-Ujhelyben kir. járásbírósága, adó- és járási szolgabirói hivatala Király-Helmeczen. Utólsópostája, táviró- és va­súti állomása: Bély.22 Soroz a 65. gy. e. hadkiegészítő kerületébe, a 14. huszárezredbe, a 10. honvédezredbe; nyil­vántartják a 33. népfelkelői járásban. 32 Van engedélyezett vasúti mogá'ló helye, de ez idő szorint helyszűke miatt (a hová az őrházat épitoni lehetne) még nem használja a közönség. (Klein dr, közléso ) Folytató* a II. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom