Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-23 / 25. szám

Másnap történt temetésén a kedvezőtlen híves, esős idő dacára oly impozánsul nyilatkozott meg a közrészvét, mint a mikor a közszeretet gyászol és temet. A legszebb, a legékesebb dicsőítő beszéd volt: halálhírére a vármegye ősi székházának árbócrúdján, a városháza ormózatán, mint az Olvasókör erkélyén is megjelent fekete lobogók — úgyszintén bezárulni készült sírja felett az az osztatlan kőzrészvét, mely egészen ki akarta sajátítani a fájdalmat és csak a kegyeletet akarta átengedni család- belieinek a sirdomb felett.

Eltávozása ily váratlanul és férfi kora legszebb virágában, családjának pótolhatatlan veszteség. De aggódással kérdezhetjük társas életünk géniuszától is: lesz-e ki ezt a szeretett férfiút nekünk pótolhatja?

Iuszticia, az igazság istenasszonya, hangyaszorgalmú, önzetlen, tiszta jellemű gyermekének szentel könycseppeket koszorúktól elborított sirhalma felett.

Egy arab közmondás azt tartja: „Az emberek alusznak s meghalván fölébrednek.“ A mi kedves Kálmán barátunk neve is igy ébred fölhalála után.

És élni fog sziveinkben, környezetten szeretettől, tisztelettől, mint példányképe a családfőknek, az igazság embereinek, a társasélet díszeinek.

Ebben a tudatban és abban, hogy fájdalmukból épp úgy, mint' kegyeletükből részt vesz magának az intelligens nagy társadalom: leljen megnyugvást gyászoló családja!

*

Tudósítónk írja: A megboldogult bírónak gyászos végtisztessége f. hó 17-én, hétfőn délután őt órakor ment végbe Kazinczy-útcai lakásának udvaráról. Már jóval őt óra előtt gyűlt oda az úri és női közönség és egészen ellepte a tágos udvart, a melynek elején volt ravatalra téve a nehéz érckoporsó, melyen a család és rokonok illatos, virágos koszorúi voltak elhelyezve ; mig a többi koszorút, melyeket az elhunyt pályatársai, az ügy védők kara, a barátok, tisztelők stb. küldtek a ravatalra, külön kosszorú- vivő kocsira aggatták. És a kik az udvarban nem kaptak helyet — mert ottvolt az egész város szine-java — a halottas ház előtt állottak. — Az egyházi szertartást ítKatinszky Geyza rk. plébános végezte két káplán segédletével, a minek megtörténte után a kartársak és kir. törv. sz. jegyzők vették karjaikra a koporsót, — s hogy az elhunyt iránt érzett szeretetüknek és fájó részvetőknek itt is kifejezést adjanak — úgy vitték karon a koporsót a Kaczinczy-utcán végig, egész a gk. papiakig. Itt a halottas kocsira tették. Innentől kocsikra szállottak a gyászoló család nőtagjai, mig a férfiak és a sok-sok száz főnyi gyülekezet gyalogszerrel kisérte a koporsót a közös temetőbe, hol az egyház szolgáinak szokásos imája után a megtört özvegy és gyermekek zokogása és könyeink hullatása közben a koporsót sírba eresztették.

*

A gyászoló család részéről kiadott jelentés igy szól: özv. Matty asovszky Kálmánná, született Rácz Gizella, mint neje, Sarolta és Kálrikus alakot mutattak be, úgy remek maszkjaikkal,^mint kitűnő játékukkal.

Kőnigsegg gróf vértes kapitány (ifj. Meczner Gyula) és az udvari kamarás (Harsányi Gyula kifogástalan, sőt elegáns tisztek voltak.

Jók voltak a többi szereplők is és pedig Bessenyey Zénó dr. (Ocskay Sándor), Kottán György (Krupics tizedes), Fejér Barna (Mál- csik tizedes), Szent-Györgyi Zoltán (Dudás hadnagy), Fejér Elemer (Hajdutíszt), Bajusz Ernő (Palotástiszt) és Korláth Mihály (Pap.)

Az első és negyedik felvonásban gyönyörű volt a tárogató, melyen Bakay László, a „Bencí“ bandájának hires tárogatósa, játszott szívhez szóló kuruc dalokat; nemkülönben gyönyörködtünk ifj. Bajusz József lágy baritonjában, a mikor tárogató kiséret mellett énekelte a „Hej Rákóczi, Bercsényi“ kezdetű kuruc dalt.

Az előadás kezdete előtt a helybeli „dalárda“ énekelte Goll j zenetanárnak egy remek kuruc dalát, melyet a közönség szintén nagy tetszéssel honorált.

A darabnak a színfalak megötti rendezését, a kellékes és ügyelői teendőket, az ezermester Friss Heimann végezte, kifogástalanul, mindenkinek teljes megelégedésére.

Mindkét előadás után a szereplőkkel együtt erősen tapsolták id. Meczner Gyulát, mint a rendezőség elnökét, kinek fáradságot nem ismerő buzgalma eredményezte a két élvezetes estét és az elért erkölcsi sikert; ha talán az anyagi siker nem fogja megközelíteni az erkölcsit: ennek sem ő, sem a szereplők nem okai, hanem az ezerszemü és ezerszivü Cézár, ki — s ez igen elszomorító jelenség — különösen a második estén távolmaradásával tüntetett.

A második estét, a Bock kerthelyiségében kedélyes táncmulatság követte, melyről lapunk jnás helyén referálunk. gts,

mán, mint gyermekei, a nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szeretett és felejthetetlen férj, legjobb apa, testvér, sógor, illetve rokonnak mattasóczi Mattyasovszky Kálmán kir. törvény- széki biró, t. Zempfénvármegye bizottsági és Sátoralja-Ujhely város képviselőtestületi tagjának folyó hó 16-án d. e. 11 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 47-ik, boldog házasságának 21. évében hosszas szenvedés ,után történt gyászos elhunytát.

Áldás emlékére !

Országos képviselő-jelölés.

N.-Mihály, jún. 20.

A lapok hasábjain immár szenzáció számba hajszolt nagymihályi összetűzés — hál’ Istennek — a legnagyobb egyetértéssel, bölcs és okos előrelátással valóságos Isten-békében végződött. A mint ismeretes mindenki előtt, a ki a politikai élet hullámzásai iránt érdeklődik, Nagymihály város értelmisége és polgársága, spontán elhatározással, úgy a város, mint kerület érdekében elévülhetetlen érdemeket szerzett fiát, Sulyovszky Istvánt, léptette fel szabadelvíípárti orsz. képviselőjelöltjének ; mig a választókerületbeli értelmiség többségének jelöltje Hadik-Barkóczy Endre gróf volt, kit a választókerület jelenlegi orsz. gy képviselője Andrássy Géza gróf is óhajtott a jövő ciklusra képviselőutódául.

Ily helyzet és körülmények között a Nagy- mihályba f. hó 20-ára egybehívott képviselő-jelölő értekezletre nagy vihart jósoltak a Zemplén egén szimatoló Falb Rudolfok.

Jól eső örömmel jelenthetem, hogy harc helyett béke, ádáz gyűlölet helyett közmegnyugvás jött létre a jún. 20-iki értekezleten; Sulyovszky István, legyőzvén önmagát, mert jobb szereti a békét, mint a háborút és jobban a kerületet, mint egyéni becsvágyát, a jelöltségtől ünnepiesen visz- szalépett nemcsak, de szive-lelke minden erejével hozzájárult a Hadik-Barkóczy Endre gróf jelöléséhez. Sulyovszky István, e nemes önzetlenségével, mit a közérdeknek hozott, valóban a béke apostola lesz választókerületünkben. Mint olyant, hatványozott szeretetünk és ragaszkodásunk veszi körül. (Éljen! — Szerit.)

A jelölő-gyűlésen, Andrássy Géza gr. orsz. gy. képviselőnk, kinyilatkoztatván abbeli elhatározását, hogy a jövőben képviselői mandátumot nem vállal, felszólalt Moskovicz Géza; nagy hévvel és ékesszólással ajánlotta a gyűlésnek jelöltül Hadik-Barkóczy Éndre grófot. — Utána Sulyovszky István, az esetleg személyét érintő jelöltetéstől való visszalépésének okait ékes és meggyőző szavakkal előadván, maga is a nemes grótot ajánlotta; mire a gyüks kebeléből kisebb küldöttség ment ki, hogy az értekezletre meghivja Hadik-Barkóczy Endre grófot; kit a megérkezéskor riadó taps és lelkes éljenzéssel fogadtak.

Üdvözöltetése után mondott rövid beszédében mindenkit megkapott gyönyörű szónoki hangjával és mindenkit elragadott elokvenciájával Minden jelenvoltra azt a kellemes hatást gyakorolta, hogy ő benne egy okos és tanult fővel, világos elmével és nemesen érező meleg szívvel, szóval az Isten adta legdrágább tehetségekkel van megáldva, mely, még elleneiben is, osztatlan szimpátiát ébresztett nemcsak, sőt azokat is egy csapásra meghódította. Elmondhatja a nemes gróf is, és büszkén vallotta magát »zem- pléni«-nek, a ki immár a nagymihályi választó- kerület egyhangú lelkesedéssel nyilvánitott képvi selőjelöltje. hogy: »veni, vidi, vici!«

Az értekezleten jelen volt választó közönséget Andrássy Géza gr. képviselő hívta meg a „Kos“- vendéglőbe és láttatta el lukullusi ebéddel, hol is a legékesebb tósztokban gyönyörködhetett a mintegy 200—250 főnyi értelmiség, a kerület szine- java. Beszédeket mondottak: Andrássy Géza gr. 4 ízben, Hadik-Barkóczy Endre 2 Ízben, Su- lyovszky Ittván 2 ízben, Andrássy Tivadar gr., ’Sennyey István br., Füzesséry Tamás, Dókus Gyula és Polányi Géza.

A Inza és kerületünk javára Hadik-Barkóczy Endre gróf sokáig éljen!

Faxit Deus! ID. T.

Lapunk nyomatása közben a következő helyreigazító sorokat vettük:

Alsó-llrabócz, 1901. jún. 22 Tisztelt szerkesztő úr 1

A »Felső Zemplén« június 20-iki számában Sulyovszky István ur június 19-én kelt levele közöltetik, melyet ő avégből küld a szerkesztőségnek, hogy ezen lap utján hozza híveinek tudomására azon okokat, melyek miatt nem fogadja el a nagymihályi választókerü'et képviselőjelöltségét és pedig:

Első oknak mondatik Stépán Gábor urnák Roth Mihály dr. és Vidder Samu urak jelenlétében levélíró előtt jún. 16-án tett azon nyilatkozata, hogy:

»Ne fogadjam el« (t. i. Sulyovszky) a jelöltséget, mert az ellenpárt kortesmozgalma már is

alkalmasnak látszik a közbékét —melynek fenntartásán ő (t. i. Stépán) »velünk 25 éve közremunkál — megzavarni, sőt a közerkölcsiség nívóját is alászállitani.*

Ez oly súlyos vád, a melyet leghatározottabban kell visszautasítanunk, egyszersmind ki kell jelentenünk, hogy ha ilyképen nyilatkozott is, legszűkebb magánkörben, Stépán Gábor ur, — nem látjuk be, miért hozza Sulyovszky István ur ezen gyanúsításokat ujságilag nyilvánosságra (jún. 19-én) és zavarja minden ok nélkül a már jún. 17-én vele, Gróf Andrássy Géza és Czibur Bertalan urak előtt megkötött békét, mely jún. 18-án Parnón lett ünnepélyesen és nyilvánosan szentesítve és melyet mi »Ellenpártiak« a leglojálisabban kívánunk és fogunk megtartani.

Többek megbízásából és nevében : Ganczaugh Miklós.

Különfélék.

—Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján Chira Ágoston ulicsi gk lelkésznek és Lenik Vazul telepóczi lakosnak 50—50 kor., — Hugecz Pál sámogyi, Kulik Mihály hóm - zbojnai, Puky Endre vécsei, Boreczky János agya- gosi és Szabó Kristóf v.-hosszumezői tanítóknak 30 —30 kor , — végül Makara András v.-hosszu- mezői lakosnak 20 korona legkegyesebb adományt küldött.

—- Személyi hírek. Szieber Ede kir. tanácsos, a kassai tankerület kir. főigazgatója, f. hó 21-én Sátoralja-Ujhelybe érkezett, hogy a főgiin- náziomban tegnap reggel már el kezdődött érettségi vizsgálatokon elnököljön. A nevezett főigazgatót, ki a piaristák vendége, tegnapelőtt este, vacsora alatt az iíjuság pompásan sikerült szerenáddal lepte meg. Farkas Dezső VIII. o. tanuló meleg szavakkal mondott a főigazgatónak »Isten hozott«-at. — Székely Elek, Sátoralja-Ujhelynek mindig valami jóban sántikáló polgármestere, f. hó 18-án és 19-én több fontos városi közügy utjának egyengetése céliából Budapesten időzött.

— Az „Ocskay br igadór OS“ második előadása után — tegyék hozzá, hogy f. hó 16-án — kitűnő előadása után, lelkes és kedves mulatság zajlott le a »Vadászkürt« kerti helyiségében. Ide gyűlt az előadást végig élvezett közönség java része és a műkedvelők kivétel nélkül. Kissé hangos, szeles volt a levegő, de azért a mulatság a tágas színben folyt le; ott volt a poharazás s ott volt a tánc is, a mely éjfélutántól reggeli öt óráig tartott és minden izében s különösen azért volt kiváló sikerű, mert táncos hölgyeink az egész éjelen át nem árulták a petrezselymet. A vacsora idején lelkes és hangulatos dikciókat is mondtak, így Stauf József id. Meczner Gyulát a főrendezőt. — Meczner Gyula főrendező a műkedvelő társaságot, — Biró Pál az előadás női szereplőit, — Szemere Emil a jelenlevő hölgyeket, — Spillen- berg Barna ismét id. Meczner Gyulát köszöntötte fel. — A mulatságon részt vett hölgyek névsora ez. Asszonyok: Ambrózy Nándorné, Bernáth Aladárné, Dienes Istvánná, (Azar) Gort- vay Aladárné (Szerencs), Nyeviczkey Pálné, Ma- tolay Béláné, Lá.czay Lászlóné (Sárospatak), Meczner Gyuláné, Pilisy Béláné, Szepessy Kálmánná, Szerdahelyi Vincéné, Tátray Dezsőné, Thu- ránszky Lászlóné, Thuránszky Zoltán dr.-né, Walther Lászlóné. Leányok: — Ambrózy Margit, Bencsik Leona, Dienes Róza és Marcsa (Azar), Láczay Sárika (Sárospatak), Meczner Ilona, Mike Etelka, Nyeviczkey Elza, Némethy-nővérek (Azar), Spillenberg Sárika, Szűcs Margit, (E.-Bénye), és Szerdahelyi Adrienne.

| Tariska Dezső. | Megdöbbentő haláleset történt tegnapelőtt Sátoralja-Ujhelyben. Tariska Dezső ev. ref. káplán, vérmérgezés következtében, néhány napig tartott szenvedés után, a közkórházban, a hol baján segíteni már nem lehetett, f. hó 21-én délután kiszenvedett. Tegnap múlt egy hete még temetett, tegnap őt temették. Baja, értesülésünk szerint, onnan keletkezett, hogy a cipőtől feltört lábára uj színes harisnyát húzott. A harisnya festékjében volt a méreg, a mely felszívódás következtében vérébe jutott, inficiálta. Az életerőtől duzzadó, derék, jobb sorsra méltó törekvő és még csak 26 éves vőlegény fiatalembernek szomorú esete úgy hitközségében, a hol példás buzgósággal teljesítette kötelességét, a lelki pásztorkodáson kívül a hitoktatást és tanítást, továbbá a társaságban is, melynek jó és előzékeny modoránál fogva mindég szimpatikus és kedvelt tagja volt, általános sajnálkozást és igaz részvétet keltett. Temetése a »dalárda« közreműködésével, a ref. papiak udvaráráról, igen nagy részvét mellett, tegnap délután ment végbe. B. e!

— Gimnazisták kánikulája. Nyolc évi szakadatlan küzdelemnek és fáradságnak tanár és tanuló részéről az érettségi vizsgálat a fokmérője. Biz’ izzasztóbb az a szegény diák-embernek a legforróbb kánikulánál. Az érettségi szóbeli vizsgálatokra az írásbelit tett mind a 23 tanulót érdemesnek ítélte a tanári vizsgáló-bizottság. A ,szóFolytatás a II. mellékletén.