Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

1901. január 20. I. Melléklet a „Zemplén4* 3. számához levelet, melyet a nagyhatalmasságok követei terjesztettek elejbök. A porosz királyság, megállapilásának heteit két századik évét tegnap ünnepelték Ber­linben II. Vilmos német császár és porosz ki­rály világra szóló jelentősséggel, az európai ural­kodók vagy képviselőik személyes gratulációi és a porosz nép határtalan lelkesedése mellett. Királyunk őfelsége maga helyett a jubiláns ün­nepségre Ferenc Ferdinand fhg.-et küldötte Berlinbe, kit is olyan megkülönböztetésben mint a minő koronás főknek szól, részesített Vilmos császár. Hírek az országból. A király őfelsége február hó közepén egész udvartartásával Budapestre jön; febr. hó 19-én, a farsang utolsó napján, udvari hál lesz a budai várpalotában. Néh. Erzsébet királyasszonyunk em­lékének Budapesten szobrot fog emelni a ma­gyar nemzet közadakozásból. Az eddig begyült összeg közel jár a 2 millió koronához. Az országgyűlés képviselőháza karácsoni és újesztendei szünetei után a múlt hétfőn^ujra felvette törvényhozói munkásságának még a múlt évben elejtett fonalát. Zalka János dr. győri püspök, az ország főpapikarának legidőshje, f. hó 16-án, áldásos életének 81-ik évében elhalálozott. A népszámlálás országszerte befejezte­tett ugyan, hanem a dolog természeténél fogva még időbe kerül, mig csak a legfőbb ered­ményt is, hogy t. i. hányán vagyunk, megtud­juk. Szaktudósok számítása szerint az első nép számlálás óta, a mit ezelőtt száztizenöt eszten­dővel hajtottak végre II József császár paran­csára, Magyarország lakossága megkétszere­ződött. 1785-ben 8,460,000 összeirt lakosa volt az országnak. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a ki­rály, kabinetirodája utján és főispánunk közben­járásával, Szabol Mihály yalkói g. kát. lelkész­nek 40 kor., — Mincsik József mikóházi nyug. Írnoknak, Spák Antal v.-csemernyei és Horkay Gyula bolyi róm. kát. tanítóknak, továbbá Groppa Alajosné gálszécsi lakos özv. tanitónénak 30—30 kor., — végül Szőke Endréné mernyiki lakos özv. tanitónénak 20 korona legkegyesbb ado­mányt küldött. — Kinevezés. A pénzügyminister Tar Lajos komáromi adóhivatali ellenőrt a szerencsi adóhivatalhoz pénztárossá, — Sztankó Ernőt pe­dig a gálszécsi adóhivatalhoz adótisztté ne­vezte ki. — Mai számunkhoz külön mellékletül csatoltattuk Dókus Gyula kamarás, vmegyei főjegyzőnek a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslatának II. közleményét. A Hí. és IV. közleményeket jövő számunk hozzák. — Eljegyzés. Gergely Jenő, a budapesti giró és pénztáregylet osztályfőnöke, f. hó 12 én eljegyezte Adler Vilmos helyettes kir. köz­jegyző szép és müveit leányát, Esztellát. — Jótékonyság. Andrássy Aladár gróf — írja tudósítónk — mint minden évben szokta tenni, most is jan. hó 13-án Homonnán 609 koronát, Kudlóczon 125 K.-t, Mislyinán 60 K.-t, összesen 800 koronát osztatott ki a helyi hatóságok összeírása és ajánlása alapján a sze­gények kdzt. — Fogadja a nemesszivű adakozó a segedelemben részesült szegények részéről tol­mácsolt hálás köszönetét a „Zemplén“ utján is. — Halálozás. Ismét gyász borult f. hó 15-én a helybeli főgimnáziom ifjúságára; Ta- máskó Elemér, a VIII. osztálynak egyik szor­galmas tanulója, hunyt el Homonnán, a szülei házánál. A gyászos eset nemcsak azért hat le­sújtóan az ifjúságra, hogy a jelen iskolai évben ez immár a második haláleset, hanem azért is, mert szorgalmával, szerénységével a megboldo­gult nemcsak osztálytársai, de tanárai szere- tetét is teljes mértékben kiérdemelte. Temetése szerdán, f. hó 16-án volt. A főgimnáziom és az osztálytársak képviseletében Farkas Dezső, Far­kas Sándor, Hornyák Gyula, Kohn Ákos, Spira Herman, Wieland Aladár VIII. és Hornyák Fe­renc VI, o. tanulók jejentek meg Homonnán a te­metésen, hogy a mélyen sújtott szülőknek a taná­rok ésa tanulóifjúság részvétét tolmácsolják. A sir- nálFarkas Dezső VIII. o. t. mondott megható bú­csúbeszédet. Koporsójára úgy a főgimnáziom ifjúsága, mint a VIII. osztályosok szép koszorúkat küldöttek. Béke és áldás lebegjen a korán el­hunyt ifjúnak porladó hamvai fölött. H. — Hosszabodnak a napok! Egyelőre még alig észrevehetően, de napról 'napra pár perccel növekszik a nappalok hosszúsága. Az eddigi növekedés a — leghosszabb éj és legrö­videbb nap, vagyis dec. 22-ike óta máig — 31 perc, mely január hó végéig 48 percre fog nö- Aekedni. — Elmaradt táncmulatság. Az újhelyi városi kaszinó a múlt héten Dókus Gyula el­nöklete alatt tartott választmányi ülésén elha­tározta, hogy táncmulatságot ezen a farsangon nem rendeznek. A színtársulat eltávozása után azonban ismét napirendre tűzik a bálrendezés kérdését. — Kézrekerült betörő’. A múlt héten a Hornyay Béla dr. dörzsiki szőlőjében épült csi­nos kis borházát feltörték és onnan a berende­zés nagy részét, úgymint tányérokat, poharakat, edényeket, ruhanemüeket — ellopták, s amit el nem loptak azt a gazemberek összetörték. Amint az eset a rendőrség tudomására jutott, a nyo­mozást rögtön megindították és pedig sikerrel, mert a tetteseket, nóvszerint SmidJános kőmives- legényt és Potypinka András napszámost letar­tóztatták. A lopott holmik is előkerültek a Smid lakásából, a hol a földes szobába el voltak ásva. Az ügyet átteték a kir. ügyészséghez. — Baleset. Klein Simon pincemunkás, a minap Lefkovies Papsor-utcai korcsmáros pin­céjében boroshordók lebocsájtásáyal foglalkozott, miközben egy hordó keze alól kicsúszott és egyik karját úgy a pince falához szorította, hogy csonttörést szenvedett. — A Bély-állomás mellett történt vas­úti elgázolásról már ma egy hetes számunkban adtunk hirt; most ugyanarról az esetről érke­zett hosszabb tudósításból közöljük még a kö­vetkező részleteket: A leleszi parasztgazda két lovas kocsijával f. hó 11-én este erősen be­csodálkozott állapotban érkezett Bélybe az Ung- várról jelentkezett vendégek elé. Meg is ér­kezett szerencsésen a bélyi állomásra, de tök­részeg állapotában felhajtott a Csap felé vezető pályatestre és a sínek között már a távjelzöig haladt. A bélyi állomás szolgaszemélyzete a hi­deg elől az állomás várótermébe húzódott meg s igy a parasztfogat feltartóztatás nélkül ro­hant a veszedelem torkába, mert a távjelző közelében a Csapról teljes erővel robogó fél hét órai személyvonat a fogatot magával szembe találván, az egyik lovat összezúzva a töltéstest mellé lehajitotta, hol is a szegény állat kilehelte páráját. Maga a gazda is az elesett ló mellé ke­rült, de valami szerencsés véletlen játéka volt, hogy csekély horzsoláson kívül egyéb baja nem esett. A másik ló, melyet a pályatestnek ellen­kező oldalára dobott a vonat, szintén lábon és életben maradt. A mint ez a különös ösz- szeütközés megtörtént, a mozdonyvezető ellen­gőzt adott és sikerült is minden komolyabb következmény nélkül megállítania a vonatot, mely mintegy száz méternyire tolta tovább maga előtt a gazda és lovak nélkül maradt sze­keret; tengelyeit összehajlította, kerekét, olda­lait darabokra zúzta a vonat. Valóban csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy maga a vonat ki nem siklott és sok ártatlan emberélet nem esett áldozatul. A vonat addig, mig a mozdony alól a szekér-roncsokat nagynehezen eltávolítot­ták, kénytelen volt nyílt pályán vesztegelni. Tokozta a vonatszemélyzet riadalmát az a körül­mény, hogy közvetetlen a személyvonat után te­hervonatnak is kellett jönnie. De hála a gond­viselésnek, mielőtt a tehervonat a szemhatáron feltűnt volna, a személyvonat folytathatta útját a bélyi állomásra. Itt azután konstatálták, hogy a személyvonat teherkocsija jelentéktelenül meg­sérült, a gyors megállás következtében az üt­közője letört, de azért útját folytathatta tovább. A szekér-roncs és az elesett ló hulláját még más­nap is a helyszínen hagyták a hatósági sikeres vizsgálat érdekében. Ä szerencsétlenséget elő­idéző gazda még a katasztrófa után is oly má­moros volt, hogy az eset felől mindjárt kihall­gatni nem lehetett. — Farkasok garázdálkodása. Várme­gyénkkel tőszomszédos területről Írták az „Ung­vári Közlönyének : A rendkívül kemény hideg, mely hirtelen állott be az idén, — és mifelénk 20—22 Celsius fokra szállította alá a hőmérőt — a dúvadakat is lekényszeritette az erdők sőré­jéből, hol táplálékot nem találtak már. Külö­nösen a farkasok szaporodtak el a községek kö­zelében és összeverődve csapatosan járnak. Az Ung völgyén a farkasok járása napirenden van és huszonötös, tizenkettes csapatban vonulnak föl. Tudósítónk Írja, hogy Menkö Mihály berez- nai erdővéd f. hó 4-én este Záhorb község ha­tárában, a Jalcsan nevű kincstári erdőrészben, 25 darabból álló farkas falkát látott egy csapat­ban fölvonulni. Ugyanez az, erdővéd f. hó 15-én reggel, Zábrogy határában nyolc darabból álló farkas falkát talált, a mint egy szarvastehénen lakmároztak A szarvas elejét ekkor már fölfal­ták. A jelekből Ítélve a farkasok a szarvast űz­vén, nem bírták elérni, de sikerült nekik egy jégmezőre leszorítani, hol a szarvas nem tudott előlük a sima jégén egérutat nyerni, elbukott és elveszett. — F. hó 14-én Salzberger Márkusz turja-remetei lakosnak volt érdekes kalandja egy 10 darabból álló farkas csapattal Estefelé volt már, a mint a Turja-Remete és Ö Szemere község között levő utón haladt. Egyszerre csak észre veszi, hogy egy farkas csapa nyomon követi. Fegyvere nem lévén, az a jó gondotata támadt, hogy lámpását meggyújtja és csakugyan sikerült a farkasokat a lámpafénynyel elriasztania. A farkasok a Dubka pusztán ezelőtt 10—12 nap­pal egy paraszt kutyáját is széttépték. Gerény község közelében is járnak a farkasok. A múlt héten egy szarvast téptek szót ott is, még pedig a csaléteknek kitett sztriknines lóhus közvetet­len közelében, melyet teljesen érintetlenül hagy­tak. Nagyon kívánatos, hogy hivatalos hajtó­vadászattal kipusztitsák a félelmetes dúvadakat, melyek később még jobban elszaporodnak és a nemes vadban nagy kárt tesznek. — Az emberi élet hoszsza. Finot, fran­cia tudós, az emberi élet hosszáról érdekes statisz­tikát állított egybe, a melyből kiderül, hogy a nők általában hosszabb életűek, mint a férfiak. A 100 éves nők minden országban nagyobb számmal találhatók, mint a 100 éves férfiak; igy pl. Poroszországban az 1885-iki népszám­lálás szerint 72 férfiú és 260 nő élt száz évnél hosszabb életkort. Finot azt hiszi, hogy ennek oka első sorban ott keresendő, hogy a nők ke­vésbé élnek a gyilkos alkohollal s hogy a nehéz hadiszolgálat terheitől meg vannak kiméivé. — Hadihajók személyzetének portó- mentessége. A m. kir. posta- és távirókerületi igazgatósága lapunk utján is tudatja, hogy; A „Kaiserin und Königin Maria Theresia,“ a „Kaiserin Elisabeth,“ „Aspern“ és a „Zenta“ hadihajókból álló kelet-ázsiai hajórajhoz tartozó egyénekhez intézett s azoktól eredő nem ajánlott levelekre és levelező-lapokra portómentességet engedélyezett. Az egyes levél súlya a 70 grammot meg nem haladhatja. A magyar korona orszá­gaiból eredő ily leveleken és levelező lapokon a címzett nevét, szolgálati rangját, vagy szolgálati alkalmazását, valamint a hadihajó nevét, mely­hez a címzett tartozik, pontosan ki kell tenni, azonfelül cimzett oldalra „Tábori posta“ szót kell szembeötlően feljegyezni. — Szédelgő. Egy Véber József nevű egyén a trencsénmegyei alispán hamisított pe­csétjével ellátott okmánynyal könyör adomá­nyokat szed. — Letartóztatása el van rendelve. Jó lesz ha a közönség szemügyre veszi, hogy kinek juttatja a filléreit, mert sok becsapásnak van kitéve. — Az ungvári kir. bábaképző-intézet igazgatósága lapunk utján is tudatja, hogy a képzőben a téli tanfolyam: február 1-én kez­dődik ; végződik június végén. Érdeklődőknek levélben részletes tájékoztatást nyújt : Az ung­vári kir. bábaképzö-intézet igazgatósága. Színház. A szezon második hetének is vége. Próba­hét után újabb sikerek hete. Alkalmunk nyílt e héten kétszer is szemtől szembe látni fényes színpadunknak egy uj csillagát, a szubret-éne- kesnőt, Gönczi Bellát, ki A baba c. operetben mutatkozott be Ujhelynek a múlt szombaton és ismét ma egy hete (és miért nem harmadszor is most péntek este Aúigail-ban? — szerk.) mint Hilárius automatababa-mesternek nagyon ügyes babamása. Jól ismerik önök azokat nye- fegő-nyafogó temperamentomu, pofók képű, ci- nóbriumos ábrázatu, ultramarin kék szemű, fod- ros-bodros csepüszőke parokáju „Krisztkindli- babák“-at, a minőket *jobb módú angyalok szok­tak hozni lelkes kis honleányoknak, legtöbbször selyem bandzsurban, hogy apró tulajdonosnőik­nek „bon jour“-jok legyen. Nos : mint azok a Krisztkindli-babák kicsiben, olyan kedves volt a Hilárius mester babáját ábrázolt Gönczi Bella nagyban és elevenben, még avval a figye­lemre méltó különbséggel is, hogy az igen szép számban jelen volt lelkes „nagy honleányod­nak tetszett igen A felgorjedt örömnek a mű­értő szűkből önkéntelenül előtört indulatszavait áh — óh — uh — üh és hasonló.variációkban nem hallottuk még sóhaj hullámozni úgy, mint hullámzott a nézőtérről a színre szombaton. Ezt azért említjük, hogy vele mindjárt mentsük is az eleven automatababát, kinek affektáló masiné­riáját is megbolygatták művész-nyugalmokban azok az áh — óh — uh — ühzők. Marasztalást is kapott egyébként tisztelőitől a bella diva: egy virágokkal telidesteli pakkolt kosarat, mely­nek szalagjáról ez a citátum fényeskedett: „Ne menj el, maradj itt — majd meglátod jobb lesz itt" Ez a citátum kapacitátummá vált: Gönczi, kiben a peaagóga viaskodott a divá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom