Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-03 / 9. szám

Közgazdaság.

Néhány szó

a Tok aj-Hegy alján létesítendő borértékesitó vállalat kérdéséhez.

Irta : Évva Öiliiu.

III.

Csakis egy jól szervezett pinceszövetkezettől várható a létező bajok sikeres orvoslása. És tekintettel arra, hogy a bortermelők helyzete az igénybe vett kölcsönök visszafizetési kötelezettsé gének közeledése miatt napról napra súlyosbodik ; a szövetkezetnek sürgős megalakítása annyival is inkább felette kívánatos lenne, mert a még most pincéinkben levő 1900. évi kiváló minőségű borainkkal a szöveikezetnek biztos alapot s az egész világ előtt kitűnő renomét szerezhetnénk.

Csakhogy ennek a nagy horderejű kérdésnek sikeres megoldásánál, hol az állam és a bortermő ők érdeke oly irappáns módon találkozik Öszsze, a mint nem várhatunk mindent az államtól, éppen úgy az állam sem kívánhat mindent csupán tőlünk, hanem mindkét részről a legmesz- szebb menő áldozatokat hozva egyesitett erővel s vállvetve kell e két főfaktornak együtt működnie. Akkor a siker el nem maradhat,

Éppen ezért minden követ meg kell mozdítanunk az iránt, hogy:

először az országos kormány a létesítendő építkezések, felszerelések és berendezkedés költ ségeire szükséges összegként — mely meliora- tiók az állam tulajdonát vagy biztosítékát is képezhetnék — ennek a pinceszövetkezetnek alapkövét legalább is 200,000 korona adományozásával tegye le ; — adassák ez akár mint kamatnélküli kölcsön, akár pedig ily összegig terjedő alapítványi üzletrészekkel járulna (az allam a pinceszövetkezet alaptőkéjéhez a törvény 78. § a szerint 1 millió korona alapítványi üzletrészekkel járult),

— továbbá adjon az állam a pincekezelésben teljesen képzett s elegendő állami szaközeget; külömben is fölötte kívánatos lenne, hogy a bortermelők most már e téren részesülnének kellő szakoktatásban; mert mai borkezelésünk csupán tapogatódzásból áll, mig a szőlőfelügyelői intéz ménynek tekintettel a telepítés örvendetes előhaladására és az ehhez szükséges szakismeretek teljes elterjedésére — ma már kevésbé érezzük szükségét;

másodszor: oda kell törekednünk a Tokaj- Hegyalja bortermelő községeiben tartandó felolvasások stb. révén, hogy a bortermelők saját érdekűkből teljes áldozatkészséggel karolván fel a pinceszövetkezet ügyét, a lehető legtöbbe üzletrészt jegyezzék; s ehhez mód nyújtandó akép- pen, hogy a jegyzett üzletrészek névértéke a bortermelők részéről csupán 1/4-ed részben fizetendők azonnal, a 3/*-ed rész pedig 1, esetleg 2 év leforgása alatt; — sőt a bortermelő ezt az utóbbi, vagyis 8/*-ed résznyi tartozását, némi kamat fel számítása mellett, a szövetkezet kezelése és köz vetítése alá bocsájtandó 1901. évi bortermésével is törleszthetné. — Hiszen a pinceszövetkezetnek külömben is borra van szüksége s az ily módon birtokába jutott borokból megfelelő pincekezelés és házasitás folytán tekintélyes menynyiségben, egyöntetű s a tokaj-hegyaljai hivatalos borjelleg megállapítására szolgáló kitűnő borállománynak jutna birtokába! A bortermelők pedig megerőltetés nélkül tehetnének eleget a pinceszövetkezettel szemben elvállalt s egyébként nagyszabású kötelezettségüknek.

Kimondandó lenne: hogy a bortermelő szövetkezeti tag minden 1 kát hold szőlő után legalább is egy db. 100 koronás üzletrészt tartozik jegyezni, s ezt a lent jelzett kedvezmény mellett és a későbbiek szerint várható előnyök érdekéből — még ha az üzleti haszon a minimumra szállana is alá, a mi jó szervezés mellett teljesen kizártnak tekintendő — bízvást meg is teheti.

A tagok felelőssége az üzletrészek ötszörösében lenne megállapitandó, * s ebben az esetben

— miután feltehető, hogy a kb. 4000 kát. hold nyi telepítés alá vett hegyaljai szőlőkből, a bortermelők az imént vázolt kedvezmények mellett legalább is 20oO holdnak megfelelően 2000 üz letrészt jegyeznek, — az alaptőke 100 koronás üzletrész mellett 200,000 koronát tévén, az ötszörös felelősség esetén a szövetkezet mindjárt alakulásakor 1 millió korona fedezetet képes kimutatni, vagyis ennyi a pinceszövetkezetnek az »Országos Központi Hitelszövetkezet«-nél a hitele.

Csakis egy, legalább is ily alaptőkével és hitelképességgel biró s a legkiterjedtebb állami kedvezményekkel támogatott vállalattó várhatunk minden tekintetben eredményes működést; ez összevásárelhatjE első sorban a kisebb bortermelő szövetkezeti tagok borait saját helyiségeiben való kumulativ kezelésre és értékesítésre; — és másodsorban adhat a további vásárlásig vagy az eladás közvetithetéséig a többi bortermelőnek mindjárt a beszüreteléskor a termés becsértékének 60—70°/o-áig előleget.

Ily vállalat a bortermelők kétségbeejtő

• Ministeri utasítás szerint a felelősség az üzletrészek tízszereséig is fokozható. Szeri.

helyzetének hathatós javítása mellett teremthet egészséges versenyt a tokaj-hegyaljai borkereskedelemben ; s nem lehet kétség az iránt, hogy az ilyen módón alakult szövetkezet birtokában ke. zeit és forgalomba hozott borok tisztaságáért és és valódiságáért — a menynyiben ez a vállalat nem csak állami intézménynek, a »Központi Hi- tclszövetkezet«-nek képezi szerves részét, hanem az elől feltételezett 200,000 korona alapitvány- szerii államsegedelemnél és annál a körülménynél f< gv.i, hogy nevezetes állami érdek megváló sitását is munkálná — már magában véve is állami intézménynek tekintendő és a garanciát az állam maga is clvállalandja, biztosítván ilyképp a tőlünk elhódított külföldnek közeledését és az elveszett bizalomnak helyreállítását.

A mint tehát az eddigiekből látjuk, a pinceszövetkezet a tagoknak aránylag csekély meg- terheltetésével s az »Országos Központi Hitel- szövetkezet« tői nyert hitel terhére könnyen megalakítható !

További előnyei pedig: hogy

1. a szövetkezet a kisebb bortermelő szövetkezeti tagok mustjának vásárlása folytán a borkereskedésben kívánatos forgalmat állandóan fentartja s a méltányos áraknak irányát megadja, azt úgyszólván szabályozza;

2. a bortermelők termésére már szüretkor tetemes előleget adhat, s ezek nem kérytelenek azt szorultságból potom áron elvesztegetni;

3. kivételes es tekben s különösen szŐlőmi- velési költségekre tagjainak olcsó személyi hitelt is adhat,

4. a helyes es szakszerű pincekezelésben, melyben még nagyon járatlanok vagyunk — s melynek fejlesztése révén sokkal gyorsabban palack érettebb, tehát minőségre is jobb bort állíthatnánk elő — útmutatónk lenne, s számos bőrbetegségektől, milyen például a nehezebb boraink gyakori folpezsdülése, illetve utóterjedése is, meg oltalmazna,

6. a tokaj-hegyaljai borok jellegét kifejezésre juttatván s azok tisztaságáért és valódiságáért szervezeténél fogva is garanciát nyújtván, borainknak állandó vevőkört biztosítana;

6 a termelőket sok munkától, utánjárástól és nagy gondtól kímélné meg.

De nevezetes előnyökül tekintendők: a szőlős gazdák gyakori érintkezései, a közelebbi is meretség, az idegen szakértők és vevők gyakoribb látogatásai, kik tanítás nélkül is sok hasznos tudnivalót terjesztenek el az okos és megfi gyelő bortermelők között.

Egyszóval — am. kir. földmiveiésügyi nagy- mélt. minister ur részéről kiadott Útmutatás szavaival élve »nagyon sok jót, minden bajban, küzdelem »ben hatalmas erőt ád a gyengének az egyesü- >lés. Erre az erőre és hatalomra pedig nagyon »nagy szüksége van a magyar bortermelőnek ép »pen napjainkban, a mikor a sok ellenség sok »felől szorítja «

A „Ladmócz és vidéke hitelszövetkezet“ mint az országos központi hitelszövetkezet tagja megalakult 1901 évi február hó 25- én. Működésének kezdete 1901 március 15. A megalakuláskor volt a tagok száma 63, az üzletrészek száma 158. — Igazgatóság tagjai elnök: Haraszthy Vince úgy is mint az orsz. közp. hitelszövetkezet kinevezettje Alelnök: Kozma Antal. Tagok: Ujj István, Kata János, Kozma Mihály, Gazdagh Gyula, Hatvanny István, Szom- bathy Károly, Szarvas István, Z. Kovács Janos, Estók Mihály, id Kása Janos, Csizmadia István. Felügyelő bizottság tagjai: Elnök; Szeghő Benjámin. Tagok: Harajda János úgy is mint az orsz. központi h. szövetkezetnek kinevezettje, Szűcs János, Erdélyi Sándor. Tisztviselők: Jávor esik Pál, könyvelő, Szűcs János, pénztáros. Egy üzletrész névértéke 50 kor Kamatláb betétek után 5 %>, kölcsönök után 7 1/z °/o. Igazgató- sági gyűlések : Minden szombat délután 3 —5.

Pénzintézeti mérlegek.

(3. folytatás.)

A gálszécsi takarék és hitelpénztárnál

240,000 K. alaptőke és 18,857 K. tartalékalap mellett, betét volt az elmúlt év végén 775,190 K. 17 f., tiszta nyereménye 34,287 K. 29 f., osztaléka 18 K. = 9%.

A miskolezi hitelintézetnél 400,000 K. alaptőke és 268,902 K. 64 f. tartalékalap mellett betét volt az elmúlt év végén 3,751,832 K. 64 f., tiszta nyereménye 81,591 K. 36 f., osztaléka 22 K. = 133A°/o.

Városi és községi ügyek.

* Szini kerület. A színi kerület megállapítása gyors tempóban közeledik a végbefejezéshez. Eperjes város kapott megbízást (mert, mf semmit sem tettünk — Szerk.) hogy Sátoraljaújhely, Ungvár, Bártfa-fürdő, Rima-Szombat, Nagy- Szőllős, Rozsnyó és Kis-Szeben tegye magát, érintkezésbe a kerület megalakítása céljából. Székely Elek polgármesterünk az Eperjes város tanácsától érkezett ily irányú átiratot véleményadás végett áttette a szinügyi bizottsághoz.

* Sorozás. Sátoralja Ujhelyben, mint már jeleztük is, a fősorozás f. hó 8-án, a jövő pénteken lesz. mégpedig a Friss-féle étkezőteremben.

* A Korona-vendéglő 1901. ápr. 24-től kezdődő bérlete iránt a múlt hó 28 án tartott Ujhely polgármestere árverést. Az árverelők közül Friss Herman a régi bérösszeget megajánlván a tanács véleményezi, hogy a Korona-vendéglő további hat évre is Frischnek adassák ki.

* Sertészárlat feloldása. A múlt febr. hó 3-án Sátoralja-Ujhelyben elrendelt sertészárlat, miután újabb megbetegedés vagy elhullás 30 nap óta elő nem fordult, a mai nappal feloldatott.

* Állatfelhajtás. A folyó hó 5-én kedden Sátoralja-Ujhelyben áliatfelhajtásos vásárt fognak tartani.

* Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. febr. 23-tól 1901. márc. 2-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: —egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben; d) elhalálozott: 10 egyén.

Vármegyei Hivatalos Rész

3303/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

Tekintetes szerkesztőség!

A folyó 10,500 számú honvédelmi ministeri körrendelet szerint a honvédgyalogezredek pót- tartalékosok 8 heti katonai kiképeztetésök végett az 1896 évtől fogva követett eddigi eljárástól (március hóra történt behívás) eltérőleg a folyó évben és további rendelkezésig jövőre is a védtörvényi utasítás honvédségi II. rész 30 §. 4 pontjában kifejezett elvhez képest október hó 6 ára fognak behivatni.

Erről tekintetes urat a szokásos módon leendő közhirrététel végett értesítem.

Sátoralja Ujhely, 1901. február hó 20-án.

alispán h.

Dókus Gyula, főjegyző

2570 sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

»Községi háztartástan« c. szakmunkára hirdet előfizetést Zsiross Mihály vármegyei főszámvevő, Nagy-Becskereken a községi közigazgatási tanfolyam előadója.

Szóban levő szakmunka húsz nyomatott íven az ez évi március hó folyamán hagyja el a sajtót. Példányonkint ára fűzve 8 korona.

Kebelbéli főszámvevőnk szakvéleményének meghalgitása után, mivel a megnevezett mű beosztása és tartalma arra enged következtetni, hogy a községi háztartásban előkerülő ügyeseteket főképp gyakorlati szempontokból tárgyalja s mint ilyen nélkülözhetetlen segédkönyvül szolgálhat a községi elöljáróknak: felhívom tekintetes fő* szolgabiró (polgármester és szerkesztő) urat, hogy ; a Zsiross-íéle „Községi háztartástan« C. köny-/ vet a községi pénztárosok és körjegyzők figyelmébe ajánlja.

Sátoralja-Ujhely 1901. évi febr. hó 25-én.

alispán, h.

Dókus Gyula, főjegyző.

Pályázat erdősítési jutalmakra

Az országos erdei alapból — a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinceinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetileg művelendő oly területeknek be- erdősitésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t.-c. 165 §-ában megjelölt erdősítés közgazda- sági szempontból szükséges — a folyó évre hat nagy jutalmat és tizenkét elismerő jutalmat tűzök ki és pedig:

Két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronára, két másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 koronára, három első rendű elismerő jutalmat egyenként 500 koronára, három másodrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronára, három harmadrendű elismerő jutalmat egyenként 300 koronára, három negyedrendű elismerő jutalmat egyenként 200 koronára.

Versenyre bocsáthatók mindazok az erdősítések a melyek a folyő évben nem állami költségen foganatosítva lettek, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tíz) k. holdra terjednek.

Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári-, egyházi, vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett — feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az újból létesített és jutalmazott erdőnekmég birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősített területet a beerdősités biztos sike-