Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

— Öngyilkosság. Steck el Béla, a m. államvasutak újhelyi műhelyében alkalmazott 19 éves lakatos, e hó 2-án hajnalban, egy át- dorbézolt éjszaka után revolverrel főbe lőtte magát, úgy hogy mire a lövés zajára hozzá siettek, meghalt. — Századvégi idők jele, hogy nem viszonzott szerelem késztette az éretlen fiatal embert a meggondolatlan lépésre.

— Lopások. Linder Dávid suszter Jókai- utcai házán ak műhelyéből, a hol hárman aludtak, a 4—5-ike közti éjjel a ismeretlen tettes 9 pár félig kész csizmát, szerszámot és két legénynek kufferját ruhástól ellopta. — H. S. volt újhelyi kereskedő zsebéből a vasúti állomáson, mielőtt a Csap felé induló vonatba szállott volna, egy ügyes zsebtolvaj értékes arany óráját kilopta. A tetteseket a rendőrség nyomozza.

—* Óriási tűzvész. M.-Laborczon f. hó 3-án délután tűz támadt, mely a község felét elhamvasztotta s nem kevesebb, mint 60 családot tett hajléktalanná és földönfutóvá. Az u. n. vasúti kolóniának egy lakóháza gyuladt ki s a tűz ebben a vizhiányos nagy szárazságban villámgyorsan terjedt, miben az erős déli szél is előmozdította. Mentésről szó sem lehetett a nagy füstben és lángokban. A vasúti nyolc altiszti család lakta ház egy pillanat alatt lángba borult, lakóik alig tudtak valamit megmenteni a bútorzatból, a házak beégtek. Az állomásfőnöknek köszönhető, hogy gyorsan nyújtott segítséggel lokalizálták az égő házakkal egyközüen épitett s oldalt fekvő kolónia részt, szerencsésen megakadályozván az állami iskola elpusztulását, melyet a vész erősen fenyegetett. Nagy erőfeszítés után az állami iskolával megmentették a községnek az iskola során még mintegy 600 mtr hosszaságban fekvő házsorokat is a rombadőléstől. Alig telt bele 10 perc az égő kolóniától az állami kisdedóvóval szemben egy ház gyúladt ki, erről az örvényző lángok hirtelen átcsaptak a a kisdedóvóra, erről megint a 30-ik házra, úgy, hogy pár perc alatt a sok épület lángtengerben állott. Minden porrá égett. A lakosság nagy része kint volt a mezőn, de különben sem tehettek volna semmit a borzasztó szélben. Szerencsésnek érezhette magát mindenki, ha égő portájáról épen elfuthatott. Isten csodája, hogy emberéletben nem esett kár. Az izraeliták, hosz- szúnapjok lévén, templomukban imádkozásba merülve alig vették észre a tüzet, már is futniok kellett, mert egész fejők felett a zsinagóga. Porrá égett még az izraelita iskola, a pénzügyőrök és a csendőrség lakháza, úgyszintén a gyógyszertár is. És mindez alig egy-két óra alatt! Jajveszéklő családok könyeik hullatásával áztatják földig égett házaiknak füstölgő romjait. Törzsökig égett gyümölcsfák jelzik a borzasztó pusztulás szintereit, rongyos, szurtos emberalakok a nyomort, mely annál nagyobb, mert csak kevés ház volt bebiztosítva és küszöbön áll a tél. A kár felülhaaladja : a 200,000 koronát ! Az istenitéletszerü veszedelemről sürgönynyel értesítették a járás főszolgabiráját. Mándy tb, főszolgabíró Homonnáról a legközelebbi vonattal fel is jött s megtette a szükséges hatósági intézkedéseket. — Bízva reméljük és várjuk, hogy a vármegyei főhatóságok is minden lehetőt elkövetnek, hogy a nyomor és kétség- beesés közt vergődő hajléktalan, földönfutóvá lett népet a végpusztulástól megmentik.*

— Romlott világ. Inócz községből Írja alkalmi tudósítónk : A velünk szomszédos Gács- országnak Lauszina nevű községében történt a f. évi szept. hó 27-én, hogy az ottani templomi búcsú napján az Amerikából csak pár nappal ezelőtt hazakerült Sztankó Mihály inóczi duhaj tótparasztot szóváltás közben egy kis-be- reznai legény, persze berúgott állapotban, úgy homlokon ütötte egy keze ügyébe került karóval, hogy Sztankó menten összeesett, s most élet-halál közt lebeg.

— A szamárköhögés gyógyítható.

Sok szülőnek okoz keserves heteket, sokszor hónapokat, mikor látják, mennyire kínozza gyermeküket a szamárköhögés, ez az ádáz betegség. Mindeddig nem tudták ezt a betegséget meggyógyítani, most azonban, mint a lapokban olvassuk, Baeskay Sámuel csapi református lelkész azzal lepi meg a közönséget, hogy a szamárköhögés gyógyítható. Vegyünk a gyógyszertárból — mondja ő — 20 fillérért naftalint és este lefekvés előtt a szernek felét tegyük parázstüzre. így a szoba megtelik füsttel és a maradványt kiünthetjük. Ebben a füstben maradjon a beteg és gondozója. Első éjjel már felényit sem fog köhögni a beteg és ez a köhögés sem oly kínzó már. Sok esetben ez az egyszerű füstölés elegendő. Ha még köhögne a gyermek, a második este ismételni kell a füstölést. Nem volt még eset reá, hogy harmadszor is szükség lett volna

* Az alispán — vévén a föszolgabiró sürgönyét — azonnal küldött 200 kenyeret és egy mótermázsa szalonét az égettek számára ; egyszersmind intézkedett, hogy a járások föszolgabirái vármegyeszerte adakozásra szólítsák fel a közönséget és könyöradományokat gyűjtsenek. Főispánunk sürgönyben fordult a belügyi ministerhez s kórt 800 K. segedelmet.

S zerk.

füstölésre, mert a gyermek kigyógyúlt a bajból. Különben ezt a szert néhány évvel ezelőtt dr. Özvegyi Ferenc volt csapi kör- és pályaorvos rendelte a lelkész cselédjének. — Közöljük ezt a hirt szórul-szóra úgy, mint azt a lapok megírták, de azzal a megjegyzéssel ajánljuk olvasóink figyelmébe, hogy mielőtt alkalmazzák, okvetlenül értekezzenek orvossal.

— Emlékeztető sorok. Még 1849-ben, mikor Aradon a bakó már elvégezte rettenetes munkáját az akasztófára kárhoztatott kilenc hős magyar tábornokkal, születtek meg ezek az emlékeztető sorok, melyek kezdőbetűi a közszabadság egy-egy hős mártírjának vezetéknevét juttatják eszünkbe:

Pannónia

(Pöltenberg.)

Vergiss

(Véesey.)

Deine

(Damjanich)

Todten

(Török)

Síié

(Nagy-Sándor.)

Als

(Aulich)

Kläger

(Knézich.)

Keben

(Lahner)

Sie

(Schweidel.)

Az emlékeztető szavakban nem említett négy tábornokot, t. i. Kiss, Lázár, Dezsőd és Leiningen tábornokokat, agyonlövették.

— Vásároljon osztály sorsjegyet Lukács Vilmos bankházában Budapest V. Fürdőutca 10., egy egész 12 kor., egy fél 6 kor. egy negyed 3 kor. egy nyolcad 1 kor, 50 fill.

Selyem báli ruha

G írt SO krtAl feljebb — 14 méter ! postabér és vámmentesen szállítva! mintákat pedig postafordultával küldenek ; valamint fekete, fehér és színes Henne- berg-selyem 45 krtöl 14 frt 65 krig méterenként,

Ifenaeberg G (cs. és k. udvari szállító) Selyem- gyárai Zürichben,

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. —

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak októberi ,füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpádkori sírleletek Zemplén-vármegyében. (3. folyt.). Irta: Dókus Gyula. — 2. Ös ember-nyomok a kis-azari hegyek lábainál. Irta: Berecz Károly ifj. — 3. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXVII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. —4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 6. Babotsay Izsák naplója. (9. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. —•

7. lázirmay András naplója. (52. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. Adatok a sárospataki ref. kollégiom történetéhez. (V.) Közli: Lojda József. — 9. Levelesláda: Egy határjáró osztály-levél 1337-ből (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. —

10. Zemplén Kendői Mészáros br. generális ellen. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Tárca: Az 1831-iki parasztlázadás történetéhez. (A mer- nyiki vérengzés.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. A „bodrogközi püspök.“ {Vadnay György naplójából.) Közli; Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Felhivás előfizetésre. —

— A havon kint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér-m dekel; főképp pedig ajánljukm vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-külőn történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk.

>A Zemplén 1901. évi képes naptára.«

„A Zemplén 1901. évi képes naptára“ fele részében már Rész s elhagyta a sajtót, másik fele, vagyis a „Hivatalos Kész" most került szedés alá. A megjelent irodalmi rész tartalma — a Betűrendes névnap-jegyzék, valamint a XX. század hajnalára ráköszöntő vers után — a következő: Arnótfalvy Tivadar, Zemplén-vármegye főpénztárosa (arcképpel.) Szövegét irta: —ó. — A „Képek a Zemplén-vármegyei főúri családok életéből“ c. rovatba Zombory Gedő és a naptár szerkesztője szolgáltattak érdekes honi olvasmányokat, — amaz a Vay-család, emez Serédy Gáspár cim alatt. — Zombory Andor „A borsii várban“ cim alatt irt egy borongó hazafias verset, melyet nem sokára szavalni fognak a középiskolákban, mert méltó arra. — Ezután következik Szegedy Bazil, a Bukócz-hegyi monostor feje Zemplénben (arcképpel és a Bukócz-hegyi templom képével.) Szövegét irta Unghváry Ede.

— Most egy népies olvasmány következik, címe: „Palkovits Gyurka,“ szerzője: Polgár Sándor, a fiatalabb irónemzedéknek egyik szépreményu

és a „Zemplén“ olvasó kösönsége előtt nem ös- meretlen nevű tagja. — „Este óta“. . . c. alatt Szendrői-Holozsnyay Ciril adja egyik népdalát, melyben hatalmasan lüktet a sirva-vigadó magyar temperámentom. — Utána következik b. e. Szemere Miklósunknak egykor hires verse, melyet most újra képós csemege lesz megösmerni naptárunkból: „A lukai pap“ (Képpel.) — Péter Mihály a két Czigánd község régi jegyzőkönyveiben talált egy kacagtató tárgyú feljegyzést, melyet a„Cigándi kondás lova“ c. alatt dolgozott fel pompás humorral. — „Sátor-vára“ c. alatt, Ar- pád-kori írásba foglalt néprege alapján, nemes patriotizmussal a s.-a.-ujhelyi vár alapításáról irt élvezetes olvasmányt Fischer Ármin földink, most izr. kis-várdai tanitó. — Berecz Károly, állami elemi iskolai néptanító, ez a nagyszor- galmu és szerencsés kutató, ki Arany János iskolájában ügyesen tanúlta el a lantpengetés mesterségét is, a Bodrogközön már-már végképp elporladt rege-töredékeket forrasztotta egygyé hosszabb verses elbeszélésben s ily c. alatt: „Mátyás király, meg a zompodi korcsmáros“. —

— Ezután még Humor és Hasznos tudnivalók zárják be a naptár irodalmi részét; tehát ez a naptárunk is, mint már az 1884—1900-ig megjelent 17 előde is —mint tetszenek látni — ele- jétől-végig zempléni vonatkozású és zempléni írók müve s mint ilyen, hatalmasan fogja kiszorítani minden zempléni müveit házból a fércmü-naptárakat. — Á naptár Hivatalos része, mely Zemplén-vármegye Baedekkere lesz, a f. évi okt. hó 15-ére megjelenik. Ára, vidékre postán küldve, 90 fillér, helyben 80 fillér. Mindenkinek jó lélekkel merjük ajánlani. — Előfizetéseket elfogad :

A „Zemplén“ naptárának kióadhivatal i.

— A fránc/ák ősei. A „grande nation“ őseiről a Klodovigtöl Martell Károlyig terjedő időszakot tárgyalva szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 75-ik füzete. Királyok kora ez, kik Monte Cassino magányában végzik óletökot, barátcsuhábaa; népeké, melyek szörnyű tusákban törnek egymás ellen.

Nagy Károly. Ezer esztendőnél több múlt el azóta, hogy a népvándorlás körának legnagyobb császárját bele temették abba a kökoporsóba, melyben az ákoni dóm kriptájában még ma is örök álmát aluszsza. És maradt utána egy hatalmas kard, mely egyszer városokat, országokat csapott ki helyükből és egy hatalmas márvány trónus, nehéz, idomtalan, záros karszék, az erének és hatalomnak köbo faragott szimbóluma. És maradt utána ogy drágaköves arany korona, a moly egykor az ö fölkent fűjén ragyogott, s a melyet most a bécsi »Schatzkammer« őriz. Es maradi utána felbomló birodalmának átka: népének egyenetlensége, össze nem férése. Erről a nagy uralkodóról, tetteiről, egyéniségéről szól a Nagy Képes Világtörténet 76-ik füzete, mely Borovszky Samudr. ismert törtó- nettudós és akadémikus tollából származik. A 12 kötetes mű szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a IV. kötet szerzője Borovszky Samu dr. Egy-egy kötet ára, diszes fólbörkötésben, 16 korona; füzetenként is kapható 00 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest VIII. Üilöi-út 18.) s Lövy Adolf újhelyi könyvkereskedésé >en is.

A »Vasárnapi Újság* szeptember 30-iki száma 20 képpel s a következő tartalommal jelent meg: , A perzsa sah Budapesten« (képekkel: A sah kocsizása a lóversenytórre, Goró Lajos rajza; A sah indulása sóta-kocsizásra, ós‘ a sab a lóversenyen, fényképek után), — Költemények: »Castagnavizza« Beöthy Zsolttól, »Amadé László* Vórtesy Jenőtől. — Regónytár: »Istenért és a szabadságért.* Vértesi Arnold regénye (Goró Lajos rajzaival). ,Cougourdan Márius* Regény. Irta Mouton Jenő. A párisi kiadás erdeti illusztrációival), fránciából fordította Sárossy Bella. *— .Rohodi Gyurka.* Egy régi huszár viselt dolgai. Irta Szívós Béla. — „Abruzzoi herceg sarkvidéki utazásai* (arcképpel és képpel). — »Liszt Ferencről.* (Egy tanítványának most megjelent emlékirataiból.) — »Erzsébet királyné emléke Szabadkán« (képpel). — »A Taiping-forradalom “

— „Császka György kalocsai érsek aranymisóje“ (arcképekkel és képpel az aranymiséről). — Magyar ember levele a délafrikai háborúból." — , A Lóversenyen“ (képekkel Goró Lajos rajzai után). — „Párisi divatlevól.“ - Irodalom és Művészet, Közintózetok és Egyesületek, Sakkjá- tók, Képtalány Egyveleg stb. rendes heti rovatok. — A Vasárnapi Újság előüzetóse negyedévre négy kor., a „Politikai Ujdonságok‘‘-kal és „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 80 fillér.

Secessio a cime legújabb társadalmi homorisztikus hetilapnak, melynek első példánya előttünk fekszik. A lap a nálunk nagyon elterjedt „Rimplicissimus“ és „Jugend* irányát követi. Kültő alakja tetszetős, rajzai és szövege nagyon sikerültek és igy a pártfogást annálls-inkább megérdemli, mert céljául a fentnevezett külföldi lapokkal való versenyzést és azok kiszorítását tűzte ki. Szerkeszti Don Zsuán, mely álnév alatt ismert humorista rejtőzik, Kiadja a »Budapesti Ujságválialat* (Bpest. VI. Eötvös-u. 42.j A lap előfizetése negyedévre 3 korona.

Al Olcsó Könyvtár legújabb kötetei. A Gyulai Pál szerkesztésében megjelenő »Olcsó Könyvtár* hova-tovább eiéri 1200 ik számát, Korrekt szövege, tiszta és választékos nyomása eddig is, ezentúl is legbecsesebb e fajta könyvtárrá teszik, a mely már nagy választékánál fogva is mindig érdemes közönségünk figyelmére. Legújabban Arany, Petőfi, Tompa, Vörösmarty és Shakespeare munkáinak közlését vette fel sorrendjébe. Ezúttal Arany Jánostól, Murány ostromát (1186—1188. 60 fillér). Petőfi } János vitézét (1170. 20 fillér) közli és Így hozzáférhetővé lesznek nagy költőink kimagasióbb művei olcsó, de mindazonáltal olvasható kiadásban. Érdekes kötete a vállalatnak Goethe Faustjának «I. része, Váráéi Antal fordításában (1171—1182. 2 kor. 40 fillér). Az orosz regényirodalom egyik legkiválóbb termékével Patapenkó N. J.: Szerelem című regényével van képviselve, melyet Ambrozovics Dezső fordított le hűséggel, választékosán, (1183—1185. 60 fillér). Megrendelhetők a Franklin-Társnlatnál Bpesten, úgyszintén Újhelyben a Lövy Adolf könyves-boltjában.

A Gróf Leiníngen-Westerbúrg Károly honvédtábornok Levelei és Naplója 1848/49. o. igen beoses irodalmi

Folytatás a II. mellékleten,