Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

1898. augusztus 7. Melléklet a „Zemplén4' 32. számához.

az idei tanfolyamra oly sokan jelentkeztek, és- hogy ez évben annyi tanítványa van, ezt annak a mozgalomnak tulajdonítjuk, mely megindult a közönség körében, hogy e kiváló, lelki- ismeretes és derék tánctanitó jubiláris esztendejét nagyobb ovációval ünnepelje meg. A tan- folyamot befejező próbabál f. hó 13-án, szombaton lesz. Eziránt a próbabál iránt már eddig is nagy az érdeklődés, különösen azért is, mert Révész ez alkalomból a szülőket oly eredménynyel és produktummal akarja meglepni, hogy rászolgáljon a kitüntető figyelemre és meleg érdeklődésre, melylyel iránta mindenkor, de különösen e jubiláris esztendő alkalmából viseltetnek.

— Halálozások. Roth Soma, kereskedő, akinek virágzó rőfösüzlete volt a Széchenyi- tóri Kollener-féle házban, f. hó 4-én Budapesten alig nehány napi betegség után meghalt. — Még kedden, f. hó 2-án önerejéből utazott fel Budapestre, hogy ott bélcsavarodás okozta betegségében megoperáltassa magát. A műtétet rajta a Herzl-féle szanatóriumban Korányi tanár másnap végre is hajtotta, de a beteg szervezete a műtét fájdalmait már nem bírta ki és másnapra meg is halt. Az elhunytban, ki még csak 37 éves volt, neje és 3 kis árvája a legjobb férjet és a leggondosabb apát siratják ; a kereskedelmi társulat egyik buzgó tagját, a helyi társadalom pedig egy jószivü és mindenkin segíteni mindenkor kész embert veszített Roth Somában. Hamvait ma hozzák haza Ujhelybe, hogy itt szülővárosában nyerjenek örök nyugalmat. — Bukoveczky Margit, Bukoveczky János szabómester polgártársunknak serdült hajadon szép leánya, e hó 3-án tüdősorvadásban meghalt. Nagy részvét mellett tegnapelőtt temették el. Ny. b.!

— A nap hossza fogytán van már; a múlt hó folyamán 54 perccel rövidültek a napok, a folyó hóban pedig a fogyatkozás már 1 óra és 32 percet tesz ki. Szóval az ősz közeledése látszik, holott ez évben még alig volt nyarunk. — Az időjóslások szerint augusztus hóban is várható egy pár zivataros nap; de általában kellemes derült idő, a hó derekára pedig nagy hőség várható. — Egyébként pedig a viharpróféta, Falb, ezeket jövendöli: Augusztus második harmadában nagy országos esők fognak hűvösséget okozni, mig augusztus harmadik fele kezdetben hideg, később azonban feltűnően meleg lesz. Augusztus 31-ike lesz az egész év legveszedelmesebb kritikus napja.

— Hírek Rank-Herleinból. Rank- Herlány fürdő vendégei a múlt hó 30-án igen kellemesen töltötték az estét. A színkörré átalakított nagyteremben szépszámú közönség nagy érdeklődéssel élvezte a Nyomárkay Irén k. a. és Türner Károly segédjegyző közreműködésével rendezett jótékonycélu műkedvelő előadást, mely sikerét legnagyobbrészt Leypold Adél úrnőnek, Soós Pál ügybuzgó fürdő-igazgató müveit lelkű leányainak, Izabo és Jolán kisasszonyoknak és Semsey Mariska m. kir. operaénekesnőnek köszönheti. — A közreműködők közül elsősorban Nyomárkay Margit k. a zongorajátáka bűvölte el a közönséget, játszott magyar darabokat precízen és érzéssel adta elő. A „Hipnózis“ dialogot igen kedvesen játszották Klupathy Iza és Markó Adél kisasz- szonyok. Rockenstein Lajos szépen szavalta

A császár összevonta szemöldökét, hangjában a harag dürgött.

— És ki az a hatalmas ur?

— A halál, felséges ur; nekem temetnem kellett . . .

A császár arcán ebben a percben a bámulat és megdöbbenés tükröződött. A másik percben oda lépett a paphoz s jobbját nyujtá. Szemeit a földre szegezte s alig hallhatóan suttogta:

— Igaza van. Az élők várakozhatnak egyik a másik után; de a halál nem vár senkire !

Majd karját a papéba ölté, s a templom és egyház múltjáról kérdezősködött.

A lelkész hévvel tárta fel a múltat, hogy az egyház mennyi üldözésnek volt kitéve, hányszor vették el a reformátusoktól a templomot, sőt hogy a reformátusok, bár „Megyasszón magnak sincs egy pápista“, évenkint bizonyos egyházi adót fizetnek az egri káptalannak.

— „Nem sokáig lesz igy! “ szólt a császár határozottan.

Alig vették észre, hogy a papiak előtt állanak. A lelkész kissé szégyenkezve dadogta:

— Felséges uram! . . . szegény hajlékom. . . .

A császár közbe szólott jóságos mosolylyal.

— Igaza van ! . . . Rég akarok látni egy igazi kálvinista papi lakást.

A fejedelem belépett a papi lakba. Körülnézett s önkéntelen szólt:

— Minden olyan egyszerű, de olyan tiszta, olyan tiszteletet gerjesztő.

— Szegények, lenézettek vagyunk még most is!

Petőfi „Boldog érzet“ cimü költeményét. Szépen adta elő Türner Károly a „Cremonai hegedűsből“ a hegedűszólót, a miért bő taps volt a jutalom. Pósa „Egércincogás“ cimü vigjátékát igen jól adták elő Leky Stefánia, Csák Kornélia és Zimmermann Ida k. a. valamint Bockenstein Lajos, Ember István és Demko Oszkár. Nagy derültség között adta elő Zimmermann Lajos a „Tót táncmester“ c. monologot. „Az elveszett csók“ c. költeményt igen kedvesen szavalta Rottenberg Margit k. a. Igen jól adta elő a magyar dalokat cimbalmon Markó Adél k. a. cigánynői jelmezben. Legvégül egy cigánylakodalmat ábrázoló élőképet mutattak be az összes szereplők. Az előadást kora reggelig tartó tánc követte. Jelenlévő leányok: Soós-növérek, Szomráky Aranka, Leky-nővérek, Csák Kornélia, Sumegh Vilma, Cserszky Olga, Kállay Emilia, Vladár Erzsiké, Rakovszki-nővérek, Beráts Gizella, La- domérszky Mariska, Juhász Ilonka, Müller Emma, Münich Blanka és Lenke, Bánó Riza, Alexander-nővérek stb. Asszonyok: Soósné, Szomrákyné, Klupathyné, Sumeghné, Csákné Lekyné, Liebholdné, Bercsiné, özv. Ladomérsz- kiné, Demeczkyné, Szilágyiné, Zimmermanné, Vladárné, Juhászné, Keresztesyné, Rakovszky- né, Münich Aurélné, ifj. Kochné, Vasné, Rotten- bergné stb. — A júliusi kedvezőtlen időjárás következtében ez idén a vendégek létszáma csekélyebb, mint a múlt szezonban. Az eddig itt időző és időzött vendégek száma mégis megközelíti a négyszázat. Ezek közül itt a névsorból csak nehányat említünk, u. m.: Mailáth József gróf és családja Perbenyikről; özv. Brezanóczy Béláné és unokája Gaizler Géza báró, Juhász Jenőné és családja, Brünner Károly cs. és kir. kapitány, Gold I. íoldmivelési min. számtanácsos és családja, Késmárky Géza földmivelési min. irodatiszt, Semsey Kálmán rendőrfogalmazó s családja és Kail Antal dr. kir. táblai jegyző neje Budapestről; Hohenauer Ignác dr., a „Pannónia“ szerkesztője és még más előkelő családok Kassáról. — Nagy hasznára válik a fürdőnek a múlt évben nagy költséggel készített és az „Andrássy-forrás“ból eredő vízvezeték, amely a vendégeket kitűnő kristálytiszta ivóvízzel látja el. A páratlan nevezetességű gizer, melynek most is sok bámulója akad, már csak 12—14, s ritkán 16—18 órai időközökben és 8—10 percnyi időhoszszal szökik. — Hír szerint a fürdőnek szeptemb. elején, két magas vendége lesz ; akkor ugyanis Darányi Ignác dr. földmivelésügyi minister Darányi Béla országos jószágigazgató kíséretében hegyaljai útjáról ide is kirándulást fog tenni. — A fürdőigazgatón kívül Zehula Ferenc irodatiszt is fáradhatatlanul működik a fürdővendégek kielégítésére. A fürdő jövőre a Ránk-Füred nevet fogja fölvenni. r. 1.

— Halálozás. Özv. Gracza Lajosné szül. Retteghy Mária, Retteghy Mihály, Retteghy Bertalan, s özv. Radványi Lajosné szül. Retteghy Ottilia úgy a maguk, mint gyermekeik s az összes rokonság nevében szomorodott szívvel tudatják, hogy édes anyjuk, özv. rettegfalvi Retteghy Istvánná, született Kláray Erzsébet f. hó július 28-án 90 éves korában elhunyt. — Vehécz, 1898. július 28. Emléke legyen áldott, síri álma édes! * II.

— „Nem sokáig lesz így!“ felelte a császár.

Aztán egész bizalmasan szólt:

— Tiszteletes atyám ! Látom, hogy maga nagy tudományu és miveltségü férfiú; nem volna kedve helyzetét jobbal felcserélni, a hol nagy tehetségeit is hasznosabban érvényesíthetné ?

— Gyönyörűséges nekem az én Uram Jézusom igája! . . . Nem akarok én más lenni, mint szegény kálvinista pap . . . Hanem volna egy hódolattal teljes esedezésem. . . .

— Igen ! Kérjen tőlem valamit. Mit kíván ?

— Egy tornyot szegény templomunk mellé — felséges uram! — S evvel átnyújtotta a már előbb benyújtott, de visszautasított folyamodást.

A császár elmosolyodott, s átvette a sokat utazott papirt és ezt irta reá — „Fiat voluntas tua“, (Legyen meg a te akaratod) és ismert szép hosszúkás betűivel aláírta nevét. . . .

II. József császár két év múlva átvette az uralkodást s 1781. december havában közzé tette a „türelmi parancsot“. Ennek folyománya az 1790—1-iki 26-ik törvényeikkely, amelyben országunk rendei s a jó II. Lipót király letették egyházi szabadságunk alapkövét. Ki tudja, hogy a szegény megyasszai pappal való találkozása és beszélgetése is nem volt-e befolyással uralkodói nemes elhatározására ?

Most már ugy-e megértik önök hogy az akkor épült templomi karzaton miért van ott az a két példány kétfejű sas ?

S ugy-e kibékülnek vele? . . .

— Gyári munkások áthelyezése. A

magyar államvasutak újhelyi javító műhelyéből mintegy száz munkást áthelyeztek Debreczenbe, a hol egy nagyobb főműhelyt építettek. Az áthelyezettek közt van körülbeíől hatvan családos ember. Különösen a háztulajdonosokra, kereskedőkre és iparosokra hat ez a tömeges és váratlan áthelyezés anyagi tekintetben oly érzékenyen, amit sokáig fognak megsinyleni.

— Talált gyermekhulla és csontváz.

F. hó elsején, a Palotás-utcai Nyomárkay-féle funduson, ahol most házépítéssel foglalkoznak, a pöcegödörben egy gyormekhullát találtak. A törvényszéki vizsgáló bíróság a hullát felbontatta s igy megállapították, hogy az egy halva született hat hónapos idétlen gyerek hullája volt. Bűntettről tehát nem, csak kihágásról van szó ez esetben. Az anyát kipuhatolni eddig nem sikerült. — E hely szomszédságában, Nyomárkay Ödön dr. udvarában, a trágyagödör ásása közben egy férfi, éspedig a csontok után Ítélve, erőteljes nagy férfi csontváza került napvilágra.

A csontok mállása után ítélve, legalább száz esztendeje pihenhetett a most megbolygatott porhüvely a földben. így tehát hogy miként került az az említett helyre, örökké titok marad. (250 évvel ezelőtt azon a tájon temető volt. Szerk.)

— Lopások és betöréses kísérletek. Folyó hó 2-ikáról 3-ikára menő éjjel ismeretlen tettesek Schweiger Sándor Papsor-utcai és Schweiger Ignác Kossuth-utcai lakásába próbáltak behatolni, azonban a házbeliek észreve- vén őket, megugrottak. Több szerencséveltet- tek látogatást ugyanazon az utcán a Szepessy honvéd főhadnagy udvarában, a honnan egy nagy üveg ecetet, — továbbá a konyak gyár udvarában, a honnan a nyitott pincéből több darab ruhaneműt loptak el- A rendőrség nyomozásának adatai szerint a tolvajok, minden valószínűség szerint idegen cigányok voltak, azonban eddig még kézre nem kerültek.

— Kispapok helyett kisiparosok. Lapunk múlt számának Különfélék rovatába, a M.-Laborezról érkezett „Nyári mulatság“ c. tudósításba, derültséget keltő sajtóhibát csúsztatott a szedőszekrény koboldja, aki, ha személyének úgy tetszik, megtréfál mindenkit, a német császártól kezdve le a m.-laborczi kisiparosig, sőt Krisztustól le a kalaposinasig. így történt, hogy a rámutattuk helyen, ahol igy kellett volna lenni: M.- Laborcz és vidéke intelligenciájának mulatságán ott voltak nagy számban a kispapok is,

— a kohold kisiparosokat szuggerált a betűszedő kezébe. — Itt még nincs vége. Egy kispap igen mérges levélben figyelmeztetett bennünket a sajtóhibára, hogy t. i. ők nem kisiparosok, hanem kispapok. A kohold ő maga a nagy hibáért nem kérhetvén a kispaptól bocsánatot, helyette mi mondjuk el a „szánom-bánom“-ot — egyébként pedig megjegyezzük, hogy szellemi értelemben a pap is iparos, ergo: a kispap kisiparos, tehát koboldunk a jelen esetben csak formai hibát müveit, a mi tartalom tekintetében kimagyarázható és menthető. Különben pedig hasonló hibáktól — amiket az ég távoztasson — hogy korrektorunk őrizkedjék: kegyvesztés büntetésének a terhe alatt utasítottuk. Tehát legyen béke és megnyugvás M.-Laborczon és .környékén, fent és lent, az akaratlanul ejtett bolondos sajtóhiba miatt!

— Gyakorlati tanfolyam Ujhelyben. •

A m. kir. posta- és táviróigazgatóság lapunk utján is tudatja, hogy a posta- és táviró hivatalnál kezelési szolgálatra alkalmazandó és a XI. fizetési osztályban 500 fttól 700 ftig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. t.- c.-ben megállapított lakpónzilletményekkel (300,- 200,- 180-, 150 ft. — Szerk.) javadalmazott posta- és táviró segédtisztek kiképezésére, f. é. szeptember hó 15-töl kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamot nyitok Sátor- alja-Ujhelyben. — E tanfolyamra hallgatókul fölvétetnek a) első sorban az 1873. évi II. t.-c. 5-ik §-a értelmében kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igényjogosultsággal biró igazol- ványos katonai altisztek; b) postamesteri, vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, a kik a gimnáziom, reáliskola, vagy polgári iskola negyedik osztályát, avagy ezekkel egyenlő rangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték ; — c) ugyanezzel az iskolai előképzettséggel biró és 18-ik életévüket meghaladott más férfiak, végül, ha ily pályázók kellő számmal nem jelentkeznek, — d) a fenti iskolai előképzettséggel rendelkező 16-ik életévüket betöltött ifjak is. — A felvételre megkivántatik továbbá annak igazolása hogy folyamodó: 1. a 35. életévet még nem haladta túl, 2. magyar állampolgár, — 3. feddhetetlen előéletű, — 4. a posta- és táviró szolgálatra testileg is teljesen alkal- kalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolandó. — A tanfolyamok hallgatói beiratás és tandíj fejében 10 (tiz) forintot kötelesek fizetni, s ezen díj lefize-