Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-15 / 20. szám

1898. május 15.

II. Melléklet a ,,Zemplén'4 20. számához.

táncmulatság követett. Szilire került „A cigány“ népszínmű nagyszámú közönség részvéte mellett. Az előadás nagyon jól sikerült. Lipcsey György, (Zsiga cigány), Burger Emilia, (Rózsi), ifj. Be- déné asszony (Rebeka), Garay Antal, (Gyuri), a legjobb alakításban tűntek ki. A rendező Farkas F. szintén megérdemli a dicséretet. Reméljük, hogy több Ízben is fogják szórakoztatni a lelkesülni tudó közönséget. rl.

Lopások. A rendőrség a műt héten letartóztatta Ulaezki Mihály nagy-zalánkai származású ismert és többször büntetett tolvajt, a ki legutóbb Bodnár Gusztáv fuvaros Zuscsák Mihály nevű kocsisának ruháját és óráját ellopta az istállóból. A jómadarat átadták a bíróságnak. Novák Mari újhelyi származású 21 éves hely- nélkül cseléd szintén lopás miatt került a rendőrséghez. Haas Adolf Kazinczy-utcai házában az emeleti folyosóról ellopott egy értékes női kézimunkával telt kosarat, a melynek tartalmát pajtásnéinak nehány krajcárért eladta. A büntetést ez sem kerüli el.

— A részegség büntetése. Mudri András,

L. J. újhelyi birtokos bérese, az elmúlt héten trágyahordás közben alaposan leitta magát s ily állapotában bóbiskolva a Rákóczi-utcán a szekééről leesett s oly szerencsétlenül hogy a kerék egyik lábát eltörte, ügy kellett kórházba szállítani.

— Róth József dr. ügy védő, a Kazinczy - és a Rákóczi-utcák sarkán' lévő Róth-féle házban ügyvédői irodát nyitott.

— Városi elüljáróság. Tokajban f. hó

11-én volt a községi elüljáróság választása Füzesséry Ödön főszolgabíró elnöklése és a választó polgárok tömeges részvétele mellett. Biró lett egyakaratu felkiáltással Czigányi Béla, kinek erélyétől s intelligenciájától a város ügyeit szivükön viselő polgárok sok jót várnak és remélnek ; pénztáros: Lantos József; tanácsosok : Fries Gyula (rendőrbiztos is), Hellebronth Mór, Palomby János, l'ozsgay Vince ; mezőbiró : Erdős József; írnokok : Honétzy István, és Fazola Henrik. A választás minden kqrteskedés nélkül, a legszebb rendben folyt le. Éljenek a város javára sokáig! rl.

— A tokaji önkéntes tűzoltó-testület

f. hó 8-án tartotta rendes közgyűlését ft. Bergler Gyula prépost-plébános előlülése mellett. Fábián Aladár test. titkárnak gondosan szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy 1897. évben két tb. és 12 választmányi taggal együtt 70 tagja volt a testületnek. Az egyesület vagyoni állapota 5222 ft. 41 kr. Az elmúlt évben 5 tüzeset fordult elő s mind az 5 esetben lokalizáltatok, a tűz. A titkári jelentés tudomásul vétele után a tisztikar választása következett. Elnök lett: Bergler Gyula prépost, az üresedésben volt választmányi tagságot Czigányi Bélával töltötte be a közgyűlés. Főparancsnok: Miskovits István, alpa- rancsnok: Both tucks János és Klirga István, segédtiszt: Dobrovalszky Károly, szakaszvezető: Káposzta Pál és Linga Gyula lett. rl,

Várkonyit elfogták! A paraszt szocialisták lelketlen vezérét és a „Földmivelő“ c. szocialista-lap lázitó szerkesztőjét Bécsben elfogta a rendőrség. A nyíregyházi törvényszék elé fogják állítani, hogy ott számot adjon sáfár- ságáról s elvegye jól megérdemelt büntetését.

— Időjóslat. május 15-ére. Hősülyedés.

Nyersselyem básztruha

S irt «5 li 1-161 42 frt 75 Űrig teljes öltönyhöz valö kelme

— Tussors é<j Shantung-Pongees való mint fekete, fehér és színes 1 íenneberg-selyem 45 kr.il, '4 frt 65 krig méterenként

— a legdivatosabb szövésszin és mintá7atban. Frivát- fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint ház- ho szzállitva, mintákat pedig postafordultával

kül-denek : IIonlieber# C*. (cs. és k. udvari szállító)

selyeiii-g) Arai Ziirieliben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszer, s le\élbélyeg ragasztandó. — 3*

Irodalom.

Emléklapok. Ily cim alatt jelent meg Sárospatakon az az 50 lapra terjedő füzet, mely magában foglalja as 1848. márc. 15-ének félszázados évfordulójára a s.-pataki főiskolában rendezett hála- és örömünnep alkalmából elmondott beszédeket s ünnepi költeményeket. Ara: 30 kr s tiszta jövedelme a „Márciusi alap“ gyarapítására fordittatik. Tartalma : Népszabadság, egyházi beszéd Novák Lajostól, — Alkalmi beszéd Zsindely István dr.-tól, — 1848. márc. 15. óda Nagy Barna joghallgatótól, — A három testvér, allegorikus költemény Nagy Béla teológustól, — Meghívó, — Az örömünnep műsora. —

1848. A szabadságharc legszomorubb emlékei azok, melyeket a Jókai-féle képes disz- münek most kezünkhöz jutott 21—25. füzete felelevenít. A stílusnak igazán bámulatos torn öttsége az, mely rövid sorokban pontosan és

híven el tudja mondani az országrenditő gyászesetek történetét, mindent a helyes szempontból. Nagy előnyére van a történeti hűségnek, hogy ahol csak lehet hasonmásban adják a fontosabb iratokat: Görgei és Kossuth levélváltását, Bohusné naplójának azt a részét, mely a fegyverletételről szól, egy menedék-levelet stb. Batthány-ereklyéi után az aradi vértanuk relikviái következnek : Vécsey feszületé, a selyemkendő melylyel Lázár szemét kötötték be stb. itt a tömérdek faragvány, a foglyok müvei, a kivégzés helye, Damjanich levele, s a hős imája, melyet börtönében az utolsó éjjel irt. A képek közül nem győznénk kiemelni a legszebbeket. Itt van Thoma képe a 9 vértanú kivégeztetéséről, mely szintén itt jelenik meg először „A művész és a vértanú, a rokonlelkek gyásza sir ki ezekből a képekből“ mondja találóan a magyarázó szöveg. E füzetekkel a vállalat a 25-ik füzethez jutott. Visszatekintve innen, elmondhatjuk, íiogy a vállalat méltó emléke a nagy időknek, s dísze a magyar könyvpiacnak; különben már egész kötetben is kapható, diszkütésben 12 és 15 ftért, 1 füzet ára 30 kr. Kapható a Révai-Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnál (Budapesten Váczi u. 1.)

A .Pillangó* Ez a cimo egy uj igen magas színvonalon álló heti élclapnak, melynek immár a 16-dik száma fekszik előttünk. Úgy tartalma, mint különösen az eddig- eló nálunk páratlan művészettel megrajzolt képei, az uj ólclapot az ily nemű első rendű lapok közé emelik. A „Pillangó“ bizonyára rövid idő alatt széles elterjedésre fog szert tenni, és ezt annyival is inkább megérdemli, mert a hasonló tartalmú ós irányú legjobb külföldi lapokkal kiállja a versenyt ós azokat Magyarországon feleslegessé teszi. Ajánljuk úgy egyeseknek, mint olvasóköröknek. E lapnak egyetlenegy szalonból sem szabad hiányoznia. Kiadóhivatal : Budapesten, Teréz-körut 35. sz. a. van. Előfizetése: negyodóvre egy forint. .Mutatványszámot kívánatra ingyen küldenek.

A „Magvar Kiinivtár*t olyan rendkívüli tetszéssel fogadta a közönség, hogy a kiadók sokkal gyorsabb egymásutánban bocsátják közzé a fűzőteket, mint az eredetileg tervezve volt. A vállalatból, mely csak a múlt óv végén indult meg, immár 42 szám van előttünk, csupa változatos és értékes olvasmány. A legutolsó, most szétküldött füzetek a következők: a 38. füzetben Tóth Kálmánnak híres történeti vigjátéka foglaltatik „A király házasodik8, A 39. szám Droz Gusztáv remek családi rajzaiból adja a legszebbet „Az úr, az asszony és a baba“ címmel A 40. füzet a magyar elbeszélő irodalom egyik népszerű veteránját, Vértesy Arnoldot mutatja be a »Kisvárosi történetek“ c könyvecskéjét. A következő szám a század egyik legnagyobb drámaírójának, Ibsennek, talán legjellemzete- sobb és legérdekesebb színdarabját, „A nópgyülölö“-t adja. Végre a 42. számban a kuruc világ költészetének egybeesés, módszeres antológiáját kapjuk, melyet Kardos Albert, a jeles irodalomtörténész, állított össze és látott el igen figyelemreméltó bevezetéssel. Mindé zek a munkák egyenként 15 krajcárjával vehetők meg minden könyvárusnál vagy a kiadóknál Lampel Róbert (Wodianer P. és Fiai) cégnél, Andrássy-űt 21.

A .Zenél1» Magyarország« zongora-hegedű zenemű folyóirat ép most megjelent IX. füzete tartalmazza a következő zenemü-ujdonságokat 1. „Mind feljöttek már a csillagok« és „Ősz az idő“ két szép magyar nótát. ír. Meyer-Hellmund „Tündór-álom“ ábrándját. 111. Meyerbeer J. „Ördög-Róbert“ operájának „Siciliáná“-ját zongorára. Minden zongorázónak és hegedűsnek kiváló fontossággal bíró olcsó zenemüfolyóirat havonta kétszer megjelenő mindenkor 10—10 oldal zenét tartalmazó füzetei a legújabb s legjobb választékát hozzák a modern és aktuális magyardal müdai salon tánczene complék s hegedű darab újdonságokból. Hat füzetre egy negyedévben 60 oldal zo- nemiire 1 frt az előfizetés. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengeri-utca 62. a honnan megismerésre mutatványszámot ingjen és bór- mentve küldenek.

KÖZÉLET.

Esperes-választás előtt

Mint általánosan ismeretes e b. lap olvasói előtt, a f. zempléni ev. ref. egyházmegyében, Fejes István s.-a.-ujhelyi lelkésznek az esperesi hivatalról történt lemondásával ez a fontos állás megüresedvén, a dolog és a dolgok természetes rendje szerint most betöltéséről kell gondoskodni. Rövid időn be is töltetik e hivatal, mert, mint értesülünk, a szavazás jun. 1. határidővel már ki is tűzetett.

A protestáns közélet egyi k sarkalatos elve a szabadválasztás, melyet eddig tisztán minden külső befolyásolástól meg tudott menteni. E sorok célja tehát emiatt sem lehet kapacitáció, de nem lehet azért sem, mert az esperesválasztás az egyházmegyét alkotó gyülekezetek elöljárói; lelkész és prezsbitériom, döntik cl, tehát a közönségesnél mindenesetre magasabb látókörrel biró erkölcsi testületek, a kikre a vélemények oktrojálása sértő is lehet.

Hadd folyjon hát az esperes választás nyugodtan, legyen az a szabad meggyőződés hamisítatlan nyilvánulása, mert ez illik a protestáns elvekhez; ennek ellenkezőjét, személyek előtérbe tolását, érdekek propagálását, mi volnánk, a kik első sorban elitélnénk. Eleget látunk hamisított választásokat a világi porondon, az egyházi választás legyen tiszta, mint illik az egyházhoz.

Hogy mégis szót emelünk — kérdik némelyek ?

Nem tanítást akarunk adni, nem személyeket ajánlani! Isten mentsen! Nehány közismeretü igazságot akarunk felsorolni, melyet, meglehet, mindenki tud; de ha igy van is, harc előtt nem árt a buzdítás !

Mi hiszszük, hogy soraink a közóhaj tol- mácsolói lesznek, melyeket a következő szavakba lehet összefoglalni!

A f. zempléni e. megye, szeretjük hinni, nem akar letérni arról az útról, melyet Fejes István kijelölt. Fejes alatt egy eddig távolról som ismert virágzó korszak nyílt meg. Megválasztásával mintegy varázsszóra tűntek el az általánosan elterjedt nembánomság, nemtörődés.

A hivatalnokok mind kifogástalan buzgalommal kezdtek egyszerre működni, a hívek áldozatkészsége mind magasabb lángra lobogott. Építkezésekre, javításokra 30 év alatt nem adtak ki annyit, mint az ő esperessége alatt 3 óv alatt. És, csodálatos, ez a nagyszabású tevékenység, a reformoknál soha és sehol sem zavarta meg a hívek és lelkész, az egyházmegye ós esperese közötti viszonyt.

Hogy az egyházmegye a megkezdett üdvös utón tovább haladjon, oly egyént kell az esperesi székbe ültetnie, aki minden tekintetben méltó a Fejes utódjául, olyat aki nemcsak tudományával, tehetségével tűnik ki a többiek közt, hanem aki kormányzói bölcseséggel is bir, sőt más személyes körülményei is kvalifikálnak e díszes állásra.

A múltban sokszor tévedtünk, hogy ritkán kerestük azt, akit minden tekintet elsőnek deklarálna az egyenlők között. Hogy tudós volta mellett bir-e egyéb tulajdonságokkal és nem gyenge kezü-e, aki mellett a nyáj szétszalad, — nem minden érdeket kielégíteni akaró Dobzse László-e, hanem aki szigorúan vezeti az egyházmegyét. Nincs-e lekötve a föld rögéhez, nem emésztik-e a megélhetés gondjai nagyobb mértékben, nem* küzd-e anyagi gondokkal, melyek, valljuk meg, akaratlanul is elvonják nemes hivatásától. Egész fellépése olyan-e, hogy méltán tudja képviselni az egyházmegyét, melyre máskülönben is, de különösen e nemzetiségű területen, idegen vallásfelekezet közé ékelt egyházmegyében, a vezérnek igen nagy szüksége van.

Ezekre sokszor nem tekintettünk a múltban és tetszelegtünk, hogy egyházmegyénk patriarkális módon kormányoztatik, sőt voltak olyanok, akik a Fejes-éra kezdetén ezt a patriarkális kormányzást visszasírni voltak hajlandók, de csakhamar megbánták e hajlandóságukat, látva az uj rendszer alatt mindenütt tapasztalható virulást.

Hogy a Fejes István örökét átvenni, megbecsülni, azt fejleszteni tudó, a kongruaügy folytán e most még nagyobb felelősséggel járó fényes hivatalt betölteni hivatott ember az egyházmegyében van, az kétségtelen és mi biztosan hiszszük, hogy a f.-zempléni egyházak éppen azzal fogják elismerni a Fejes nagy alkotásának érdemeit, ha ő hozzá minden tekintetben méltó utódot választanak.*)

Még csak fel sem tehető, hogy személyes érdek, barátság s más etféle mellett hátérbe szorul az egyház érdeke, mint amely fontos érdek szólaltatott meg egyedül minket is, tudva, hogy még mindig lehetnek, akik a boldog a partiar- kális kort, jobban mondva a „fejetlen korszakok'’ visszavarázsolni készek volnának.

Egy f.-zempléni református.

Nyilvános nyugtató és köszönet.

A homonnai ev. ref. missiói egyház toronyalapja javára a következők voltak kegyesek adakozni: Székely Elek dr. gyüjtöivén : Molnár István, Székely Elek 5—5 ftot, — Thurán- szky Zoltán dr., Kiss Ödön, Izsépy István, Görgey Gyula, Schön József, Schveiger Ignác 1—-1 irtot, — Haás Leopold dr., Reviczky N. dr,, Roth Húga, Somogyi Bertalan 50—50 krt. — egy másik gyüjtőiven : Stépán Yincénó, Stépán Gáborné 25—25 ftot. — Mándy István gyűjtő- ivén : id. Oláh István, Kossuth Elek, Nasch Lajos 5—5 frt, —• Halasi Lajos, Bötös Sámuel

3—3 Irtot, — Boros István, Lukács István, Szántó Imre 2—2 ftot, — Boros Emilia 1 ft 50 krt, — Matolay Károly 1 ft 5 krt, — Klobusinszky László, Láng Ernő, Nagy Árpád, Kerekes Lajos, Haraszthy Miklós, Isépy Viktor, Isépy Tihamér 1—1 ftot, —- Rohoska Józsel 50 krt. — Az itt felsorolt adományok összege: 105 ft 05 kr. — Fogadják úgy a mélyen tisztelt gyűjtők, mint a kegyes adakozók a homonnai ev. ref. missiói egyház presbitériumának hálás köszönetét azon áldozatkészségért és kegyes adományokért, melylyel bennünket vágyunk és célunk érésében segíteni szívesek voltak.

Kelt Homonnán, 1898. ápril hó 28-án.

Az egyháztanács nevében :

Réz László, Mándy István,

ev. ref lelkész. fűgondnok.

*! A méltó utód-jelöltek mint értesültünk, Sárkány Imre ós Ujj István a ladmeczL hitközségek érdemes lelkészei. t Szeri.