Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
S ha a rigolozás idején való szedés vagy a szénkénegezés dacára itt-ott még egy-egy hanyatló tőke mutatkoznék, ott nem kell egyebet tenni, mint a mutatkozó hanyatlás első észre- vevése idején az illető fiatal "tőkét főibontani, mellette annyira leásni, mig a pajorra akadnak. Ezt meg kell ölni s a tőkét ismét letakarni. Ez a fáradságos munka, a védekezés t. i. különben csak két hétig szokott tartani, ritkán háromig: akkor a pajorok veszedelme elmúlik. A pajorok további irtásmódja abban áll, hogy a petelerakás végett a főidbe furakodó nőstényeket, külön e célra készített és érett trágyarakásokba csalogatjuk, mert, a mint az már életmódjából is kitűnik, a nőstény petéit leginkább a megkapált földbe rakja, de ha valamely nagyobb mennyiségű korhadó növény anyagra, pl. trágyára akad, akkor azt szívesebben választja, mint a földet. Az ilyen trágyakupacba rakott petékből kikelt álcák a kelés évében még együtt maradnak. Ha tehát az ilyen kupacot az ilyen cserebogárjárás után 6—8 héttel később széthányatjuk, az apró pajor csak úgy hemzseg benne és emberi kéz alig gyüjthetné össze őket, azért azt az apró jószágra kell bízni pl. csirkére, tyúkra, vagy a mi még jobb pulykákra, ezek az apró pajorokat összeszedik és felfalják. A többször megforgatott trágyát fel lehet használni a szőlőben is, ha benne csakugyan nincs már pajor. A kifejlett cserebogarakat csak szedéssel és összefogatással lehet irtani. A szedés abból áll, hogy a cserebogár első röpködésékor azokat a fákat, melyeket a bogarak esteli röpülés után ellepnek, kora reggel 5—7 óra között jól megrázzuk és miután az ágakat megveregettük a lehullott, meggémbere- dett, vagy csak a halált színlelő bogarakat zsákba gyűjtjük és forró vízbe vetjük. Ezt a gyűjtést addig kell folytatni, mig a cserebogárjárás tart. Lehet azonfölül cserebogarakat össze is fogni olyképpen, hogy a mikor a cserebogarak nagyobb tömegben rajzani kezdenek, az esteli órákban olyan helyen, a hol a cserebogár nagyobb tömegben rajzik, a fasorok végén vakító fényű lámpákat helyezünk el és alájuk rovartárcához hasonló alakú pléh tálcát teszünk. A fénytől elvakitott bogarak neki mennek a lámpának és falához koppanva a bogárfogó tálcába pottyannak. Ilyen eljárással a bogár tömeges megjelenése esetén 10 perc alatt egy hec. lit.-t is össze lehet szedni. A szedés és fogdosás sikere annál nagyobb, minél előbb kezdjük és minél többen fognak hozzá, mert csak olyan védekezés fog célhoz vezetni, mely egyenlő erővel folyik. Ilyen módon sikerül a nőstényeket még a megtermékenyítés előtt összefogdosni és megsemmisíteni s igy sokkal kevesebb baja lesz a pajorokkal, mert a nőstények nem rakhatják le petéiket. Vármegyei Hivatalos Rész. 23219/97. sz. T. Zemplén-vármogye alispánjától. Közhirrététel céljából közzététetik. S.-A.-Ujhely 1897. november 10-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir. Pénzügyigazgatóság S.-A.-Ujhely- ben. 50908/IV 897. Zemplénvármegyei tekintetes alispán urnák. Helyben. Klein Albert helybeli marhasó árus anyag beszerzés végett a tokaji kir. sóhivataltól az akna-szlatinai főbánya hivatalhoz utaltatván az eddigi métermázsánkénti 13 korona 60 fillér helyett kötelességévé tétetett a marhasót folyó évi november 1-étől métermázsánként 13 koronáért árusítani. Ezen körülményről tekintetes cim hivatalos tisztelettel azzal értesittetik, miszerint a történt árleszállítást megfelelő módon közzététetni szíveskedjék. S.-A.-Ujhely 1897. évi október 30. Mauksch s. k. 4468/1. 97. szám. A varannai járás fó'szolgabirájától. Körözés. A sókuti körjegyző 1455 számú jelentése szerint Plachi György csáklói lakos, telkesgazhoz folyó hó 19-én az esteli órákban egy fekete szinü, körülbelül 5—6 hónapos méncsikó szegődött és szekere után vele |Csáklyóra menvén, általa gondoztatik. A csikó teljesen jegy nélküli. Felhívom a tulajdonost, hogy jelen körözés közhírré tételéről számított 15 [nap alatt hivatalomban annál inkább jelentkezők, mert ellenkező esetben a csikó, mint gazdátlan jószág hatóságilag el fog árvereztetni. Kelt Varannón, 1897. november hó 24-én. Diószeghy János, szolgabiró. 5008/1. 97. SZ. A bodrogközi főszolgabírótól Körözés. Demeter János czékei lakos 61 községi 0 66615 vármegyei szám alatt egy db. 10 éves barna szőrű „L“ bélyegü tehenére kiadott rédi áját elvesztette. Megsemmisítése elrendeltetik. K.-Helmecz, 1897. november 19. Dobé István, főszolgabíró. Hirdetmény. A bodrogközi járás területén a Ticze-erén lévő zétényi hídnak kiépítését a vármegye al- ispáni hivatala 21,104. sz. alatt kelt határozatával elrendelvén, a kiépítésnek az államépité- szeti hivatal által 886 ft 46 krra előirányzott költségvetés alapján leendő foganatosítása érdekében az árlejtésre határidőül f. évi december hó 9-ik napjának d. e. 10 órája azon kijelentéssel tűzetik ki Zétény községébe, hogy a kérdéses fahíd műszaki leírása és költségvetése a vállalkozni szándékozók által alólirt községi elöljáróságnál bármikor betekinthetők. Kelt Zétény, 1897. nov. hó 24. Zétény község elöljárósága. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, november 28. Rufusz vt. november 29. Szaturnin november 30. András ap. december 1. Élig pk. f december 2. Bibiána sz, december 3. Xav. Ferenc f december 4. Borbála vt. .A. szerkesztő postája. Br. F. urnák Kassa. Levélben válaszoltunk. Bp. Hl. Szinten. Sz. J. dr. úrnak — Bpest. Nagyon köszönjük. U. E. urnák — Sztropkó. Köszönjük a figyelmeztetést. Szabad kérnünk a„M~g“ 324. számát ? Szívósságéért előre is köszönet! N. N. Ismét lekésett. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos Éh.lert Gyula. Hirdetó 298/97. V sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehaj ó az 1881. LX. t.-c. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a miskolczi kir. törvényszék 6486/97. számú végzése által Mádai János miskolczi lakos Fränkel Izidor gesztelyi lakos ellen 500 írt töke, 100 frtnak i 897. évi április hó 30-ik napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 40 frt 52 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1000 frtra becsűit ökör és kocsiból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5403/97 sz. kiküldő végzés folytán a helyszínén, vagyis Csanálosi sóstón leendő eszközlésére 1897. évi decz. lló 1. napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Szerencsen, 1897. évi nov hó 19. napján. Gógti Gjuhi, kir. bir. végrehajtó. Tk. 4653/897. szám. Hirdetmény. A király-helmeczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rád község telekkönyvei tagosítás folytáni szabályozás következtében az 1869. évi 2579. I. M. szabályrendelet értelmében átalakíttatnak és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését elrendeli, az 1892. évi XXIV. t.-cz.-ben szabályozott eljárás, a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1898. évi január hó 5-ik napjen délelőtt 9 órakor fog kezdődni s a következő napokon folytatni fog. Ennélfogva felhivatnak: 1. az összes érdeklettek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítások után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik; 2. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a hitelesítő bizottság előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 3. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átíratásra az 1886. évi 29. t.-cz. 15—18., és az 1889. évi 38. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt élő szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek ; és 4. mindazok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Kir.-Helmeczen, 1897. nov. hó 7-én. Danes György, kir. aljbiró. 435|97- v- szám. Árverési 3aird.3tm.én.y. Alulírott bírósági végrehajtó az x881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tokaji kir. járásbíróság 1894. évi 1362. számú végzése következtében Csendes József ügyvéd által képviselt Flegner János javára Windt Mór ellen 320 frt 71 kr. s jár. erejéig 1894. évi május hó 1-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 1374 frt 50 krra becsült házi bútorok, életnemüek, szarvasmarhák, 2 ló, 3 szekér és 2 drb. ekéből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tokaji kir. jbiróság 5873/97. p. számú végzése folytán IÓO frt 71 kr. tőkekövetelés, ennek 1893. évi szeptember hó 15. napjától járó 6°/o kamatai és eddig összesen 13 frt 24 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Tarczalon Wiridt Mór lakásán leendő eszközlésére 1897. évi deezember hó 1-SÖ napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 108. §-ai értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Tokajban. 1897 évi november hó 15-én Feuerstein József, kir. bír. végrehajtó. 67061/97. számhoz. Bérleti hirdetmény. A magyar tanulmányi alap mislyei uradalmához tartozó és Abauj-Torna-vármegye Alsó- Mislye községnek határában fekvő 875 I129/1600 hold kiterjedésű mivelési ágaira nézve a bérleti feltételekben részletezett „alsó-mislyei uradalmi földbirtok a rajta levő gazdasági épületekkel együtt“ az alulírott ministerium IX. ügyosztályában 1898. évi január hó ‘12-én tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1898. évi október hó 1-től kezdődő 25 évre haszonbérbe fog adatni. A 90 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és a közalapítványi ispánságnál Sajó- ládon tekinthetők meg. Budapesten, 1897. évi november 9-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium. (Utánnyomás nem dijaztatik.) A néhai Rimaszombathy Pál hagyatékához tartozó az o.-liszkai 1066. száma telekjegyzőkönyvbe 1054., 1132., 2978 , 2979, 1268., J269., 1305., 1958., 1974. és 2587. hr. számok alatt jegyzett szántóföldek, rét, elpusztult szőlők és gyümölcsökből álló ingatlanok, az erdő és legelő beli illetőség járandóságok nélkül 1897. évi deezember hó 6-án d. u 2 órakor O.-Liszka község jegyzői irodájában együtt vagy részletenkénti nyilvános önkéntes árvérésen el fognak adatni. Bánatpénz az árverésen megállapítandó becsár 10%-ja. Vevők tartoznak a vételárat azonnal alólirt kezeihez lefizetni. Az ingatlanokat 1898. évi január 1-én birtokukba és használatukba vehetik. Az 1054. hr. szám alatt jegyzett szántóföld bérbe lévén az ezen kötelezettséggel adatik el. Az ingatlanok átírása, a hagyaték bírói átadásával egyidejűleg fog tehermentesen eszközöltetni. S-A.-Ujhely, 1897. november 25. Dókus Gyula, végrendeleti végrehajtó,
