Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-03-21 / 12. szám
kötött: — pár; b) kihirdettetett: — egyén ; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 18 esetben; d) elhalálozott: 15 egyén. — Uj vasút. A T.-Terebestől Gálszécs— V.-Csemernye—Hannusfalván keresztül Eperjesig építendő vicinális vasút, mint értesülünk, a megvalósulás stádiumához közeledik. Az előmunkálati engedélyesek, Zay Imre gf és Eber- wein B. János bankár, a műszaki munkálatokat már beterjesztették a kereskedelemügyi királyi ministerhez s az építést, annyival is inkább, mert a vicinális vasút mentén fekvő községek a tőlük remélt hozzájárulások megszavazásában dicséretes áldozatkészséget tanúsítottak, még ez év őszén megkezdik, őrömmel hozzuk ezt a hirt köztudomásra, mert hiszen a szóban levő vicinális vasút megvalósulása az ügyben érdekelt felvidék anyagi jólétének hathatós előmozdítója lesz. A vármegyei gazdasági egyesület, Andrássy Sándor gróf elnöklete mellett, ma egy hete tartotta évi rendes közgyűlését. A fontosabb tárgyak sorából fölemlítjük, hogy az 1896. évi számadás szerint volt a s.-a.-újhelyi tak.-ptban kezelt egyesületi vagyon 13,751 ft 87 kr., ebből a bikaalapot illeti és a földmiv.-ügyi minister tárcájába tartozik: 5168 ft 16 kr. A rendelkezésre fölmaradó egyesületi pénzből aranka-kiválasztó gépeket fognak beszerezni, melyekből egyet Uj- helyben szándékoznak a gazdaközönség rendelkezésére bocsátani. A „március 15 megünneplése. Vármegyénk lelkes polgársága, vele a felső-, közép- és alsó iskolák ifjúsága és növendékei, nemzeti létünk második évezredének ebben az első évében a hagyományos lelkesedés fokozott ünnepiességével ülte meg a március 15-ikének évfordulóját. A nemzeti újraébredés nagy ünnepnapjának szentelt emlékezésről szóló és hozzánk beérkezett tudósításokat, olyan sorrendben adjuk, amint vettük, a következőkben: * A városi kaszinó a színháztermében mintegy százötven terítékes társasvacsorával ünnepelte meg a nagy nap évfordulóját. A vacsorán résztvettek a vármegyei tisztviselők közül számosán, élükön Matolai Etele alispánnal, mint a nagyidők részesével, Bajusz József és Izsépy Miklós 48-as honvéd-tisztek, a kaszinó tagjai Hornyay Béla dr. elnökkel, továbbá számosán az intelligens osztályból és a műveltebb iparosokból, a páholyban pedig igen díszes hölgyközönség foglalt helyet, hogy szintén tanúi legyenek az ékes alkalmi beszédeknek és fölköszöntőknek, melyeknek sorát Hornyay Béla dr. kaszinói elnök nyitotta meg rövid, de lelkes beszéddel. Utána Matolai Etele alispán mondott hazafias szellemű buzdító beszédet; majd pedig átadta a szót Kossuth János dr. ügyvédőnek, mint az ünnep tulajdonképem szólójának. A nagyidők eseményeit vázoló lelkes és mély gondozásra valló szép beszéd után, melyet közben is gyakori éljenzés szakított félbe, Héricz Sándor kárpitos emelt szót; ezt követve pedig Janka Károly helybeli ref. segéd-lelkész mondott hosszabb, szép és okos beszédet, melynek Zaránd Gerő egy illatos levelet tart a kezében és olvas. Miután pedig előttünk nincs titok, az illatos levélpapirosra piciny betűkkel' vetett sorokat ide iktatjuk: „Uram! Önnel megakarok ismerkedni. Miért ? Mert önt szeretetreméltó férfiúnak tartom. Én pedig az ilyen szeretreméltó embereket nagyon kedvelem. Elvárom Önt a „Pannónia“ 10-ik számú szobájában. Kékszemü.“ Ugyan melyik férfi-ördög ne érezné azt az örömet, amint Zaránd érzett. Kérem nem dicsőség-e az, amikor az emberbe belebolondul egy bájos, kékszemü teremtés? De ni-ni, ismét egy levelet tár fel Gerő barátunk. Nem vagyunk nők, de azért égünk a kíváncsiságtól ismerni annak a levélnek a tartalmát. Az a levél, amely rózsaszínű papirosra van Írva és rezeda-illatot áraszt szét a. szobába, csak is nőtől származhatik. A női levelek pedig igen érdekesek, kivált ha nekünk szólnak. No, de ez a levél is Gerő- nek szólt! „Uram! Ön szép férfi és én szép nő vagyok. Úgy hiszem, hogy ezzel eléggé idokolom ösme- retség utáni vágyamat. Ösmerkedjünk meg tehát egymással. Elvárom a „Pannónia“ 10-ik számú szobájában. Feketeszemü“ ! Zaránd Gerőből kitört az öröm. — Egy kékszemü és egy feketeszemü nő szeret engemet. Valóban jó a sors hozzám. Kezdem hinni, hogy feljött az égre az én szerencsecsillagom is. Igaz, kissé különös, hogy ezek a íiők engemet a „Pannónia“ 10-ik számú szobájálényege az volt, hogy a március idusát nem eszem- iszommal kellene megülni, hanem általános nemzeti ünneppé avatni. A megélj enzett és nagy tetszéssel fogadott beszéd után Andorkó Kálmán gyártelepi tisztviselő állott föl és csinos beszédben emlékezett meg a miútak nagy eseményeiről. Majd Szirmay István dr. ügyvédő reflektált hatalmas szónoki vervvel és tartalommal Janka Károly beszédére s általános figyelmet keltett beszédének főleg az a része ért el nagy hatást, mikor a szocialistikus törekvéseket elitélőleg aposztrofálta. Ezek után a „pohárköszöntők árja“ következett, melyek közül kiemeljük, hogy Szirmay István dr. zajos éljenzésektől kisérve Matolai alispánért, Héricz Sándor pedig a hölgyekért emelt áldomás-poharat. Megemlítjük azt is, hogy id. Bajusz József alkalmi költeményét, mely az „Egyetértésiben az nap jelent meg, Janka Károly olvasta föl nagy tetszés között. A közöket a kései órákba benyúló vacsora végéig Mányi Lajos bandájának muzsikája és a Himnusz és a Szózat általános éneklése töltötték be. * A homonnai polgári és felső kereskedelmi iskolának dalos-, zene- és önképzőköre szintén megünnepelte márc. 15-ikét. Az ünnepség lefolyása mindenekben kielégítette a nemzeti ünnepszámba menő, mégpedig nagyszámú és előkelő közönséget. A rendezés, úgyszintén a siker érdeméből az oroszlánrósz Ugray Lajos zenetanárt illeti, ki fáradságot nem ismerve vezeti és oktatja a dalos- és a zenekört s benne a szépreményü ifjúságot. — A programból kiemelkedett a Vogler Rezső II. k. osztályos tanuló korrekt szavalata és a Bródi Aladár III. k. o. tanulónak felolvasott dolgozata „A szabadságharc költészetéiről. Az iskolai ünnepségről a közönség nagyrésze a helybeli református templomba vonult és ott, ahol Réz László ref. lelkész mondott hazafias ünnepi beszédet, tanúja meg részese is volt a nemzeti kegyelet- és a hálaadó lerovásának. — Homonna városban a jótékony célok segélyezésére alakult műkedvelő színtársulat este 8 órakor szinelőadást rendezett, mely alkalommal színre került: „Az egyetlen leány“ 2 felvonásos vígjáték. A „Stefánia“-szállónak nézőtérré átalakított nagytermét díszes és igen nagyszámú közönség foglalta el. Nehéz volna megmondani, írja tudósítónk, hogy ki játszott legjobban. Remekeltek ők mindannyian, kedvesen alakítottak egytől-egyig, különösen pedig a hölgyszereplők. Az összjáték oly szabatos volt, hogy bizony majd azt hitte a közönség, hogy egy jóhírű, állandó színtársulat játékában gyönyörködik. Moskovics Ervin dr. tb. főbírónak, mint rendezőnek érdeme a fényes erkölcsi siker. Megnyitóul a poig. és felső keresk. iskolának dalosköre a „Talpra magyar“-! énekelte meghatóan. * Március 15. Sárospatakon. A sárospataki ref. főiskola ifjúsága ez idén is a szokásos kegyelettel és lelkesedéssel ülte meg a szabadság nagy napjának évfordulóját. Az emlékünnepség délután 3 órakor kezdődött a főiskolai imateremben, melyet szinültig megtöltött a nagy közönség. Különösen hölgyek, úgy helyből, mint a vidékről, igen nagy számban voltak jelen. Az ünnepi emlékbeszódet Illyefalvi Vitéz Géza dr. jogtanár tartotta, ki magvasan fejtegette e nap jelentőségét nemzeti történelmünkben általában s a mai nemzedékre különösen. Jellemezte a ban várnak. De mit törődöm én ezzel, hisz az idő nincs kitűzve és én holnap reggel korán elfoglalom a szobát. Előbb jönni fog a kékszemü, azután pedig a fekete szemű. Érzem, hogy valami előkelő nőkkel lesz dolgom. Ezt nevezem én aztán szerencsének a szerelemben. íme az udvarias ember monológja, í* két szép nő szeret és találkára szólít fel. Ha ilyen sorsa van az ördögöknek a földön, akkor kár is, hogy mennyország létezik. Ki fog oda vágyakozni a férfiak közül ? Bizony, bizony nagy csábítók ezek a földi angyalok! Az emberek ezekért elfeledik az égi angyalokat. Valóban ez különös. Zaránd Gerő ismét levelet tart a kezében. Micsoda napja van ma annak a fiatal embernek? Mert ez mégis nagy szerencse, hogy ez a fiatal ember egyszerre három szerelmes jevelet is kap. „Kedves barátom ! Várom önt a „Pannónia“ 10-ik számú szobájában. Egy csókot küldök önnek, hogy hozzon helyette kettőt nekem vissza ! Igazán melegen öleli önt -— Venus.“ Még csak „Vénus“ kellett, hogy a mi Zarán- dunk egészen elveszítse a fejét. Aki magát Vénusnak nevezi, az csak is szép lehet. Egy kékszemü nő és egy fekete szemű nő sokat igér, de a „Venus“ az nagyon is csábit. Zaránd nem is találja már a helyét, sétál le s fel a szobájában. Oda áll a tükör elé és bajuszát, szakállát rendezgeti. Már éjfélre jár az idő és mégis ébren álmodik. Agya el van készítve, de ő nem érzi annak szükségét. Kezd már égni a feje, a szive nyugtalan. Hogyne? A mikor olyan boldog, hogy hárman várnak rá ölelő karokkal és az óra olyan lassan halad reformkorszak hőseit, vezéreit, s a mély kegyelet és hódolat hangján emlékezett meg a nemzeti szabadság eszméjének immár nyugvó főképviselőjéről, Kossuth Lajosról. A tartalmas, nagy gonddal és csínnal kidolgozott emlékbeszéd hatását csak az előadásnak kissé gyönge hangja cöskkentette némileg^ Az ünnep többipontjai a következők voltak: Őseink emléke, Huber Károlyiéi, előadta az ifj. énekkar; az emlékbeszéd után: Hunyadi-induló, Erkel Ferenctől, előadta az ifj. zenekar; Március 15., pályanyertes alkalmi költemény, írta és előadta: Nagy Béla hittanhallgató; Dalár-induló, Rieger Györgytől, előadta az ifj. énekkar; Március idusa, Ábrányi Emiltől, szavalta Farkas Andor joghallgató; Rákóczi-induló, előadta az ifj. zenekar. — Az ünnepség fél 5 óra után ért véget. Este jól sikerült táncmulatság fejezte be a napot, melyen több leány magyar ruhában hódította a férfi sziveket. r. 1. * A helybeli izr. anyahitközség iskolájában Rosenberg Bernát dr. iskolaszéki igazgató kezdésére szép és hazafias ünnepséggel ülték meg a márc. 15-iki évfordulót. A „Himnusz“ eléneklése után Rosenberg B. dr. megnyitóbeszéde következett, azután hazafias énekek és szavalatok voltak. Az elnök záróbeszéde után a „Rákóczi-induló“ eléneklésével végződött a gazdag műsor. Úgy az igazgatónak magvas, lelkesítő, történeti momentumokkal teljes szép beszéde, valamint a sikerült szavalatok nemkülönben az iskolai énekkarnak precizitással előadott énekdarabjai lelkesítő hatással voltak a hallgatóságra. * A nagymihályi áll. iskola felsőbb osztályaiban március 15-én a d. u. órákat a szabadság ünneplésének szentelték. Az ünneplés a Himnusz eléneklésével kezdődött, mely után a március 15-iki vívmányokat ismertették növendékeik értelmi színvonalához mérten a tanítók, végre többrendbeli hazafias költemény elszavalásá- val és hazafias énekek előadása után véget ért az ünneplés. — A nagymihályi kaszinó- és polgári olvasókör tagjai, valamint a város fényesen megünnepelték a szabadság megtestesítésének évfordulóját. Az ünnepség sorozatát Roskovics János nyitotta meg, hatalmas felköszöntőjében éltetvén a „legelső magyar embert“, mint a szabadság vívmányainak legfőbb őrét, imaszerű fohászt intézvén a magasságbelihez őfelsége a király egészségéért. Szavait dörgő éljenzés követte. Tartalmas és érdekes beszédet mondott Stépán Gábor. A nagy természetből vett példákkal bizonyította, hogy a szabadság eszméje éppen oly régi, mint maga a természet és hogy éppen a hatalmasok gondolkozása az, mely a szabadság eszméjével örökös hadilábon áll. — Majd Pólányi Géza vette át a szót s lelkesítő beszédet mondott az egyetértés, összetartás hatalmi tényezőiről. — Szólott még Olchváry Bertalan, dicsőítvén a szabadságharc hőseit s éltetvén azok drága emlékét. — Azután Sulyovszky István népszerű módon vázolta a szabadságharc főbb mozzanatait és szabadság- harcunk legnagyobbjának, legdicsőbbikének Kossuth Lajos drága emlékének áldozott. Erre felhangzott a Himnusz, mit az ünneplők állva és áhitatos szivvel énekeltek. Végre.még Fűzesséry Folytatás az I. mellékleten. előre. Kinyitja a szoba ablakát és kikönyököl' Sötét minden kint. Egy percre a hideg levegő lehűti, de aztán amint ismét beteszi az ablakot, a vulkán szivét lágba borítja. Az orvosok a hideglelés ellen is reeeptet imák. Jól van. De mivel gyógyítják azt a bajt, amit három szerelmes levél okoz a szívben és az agyban ? Azért helyes, hogy már a nők is kezdenek orvosok lenni. Az ilyen betegséget csak a nő ismeri fel és az képes meggyógyítani. Kövessük a mi „pénzköltő“ Zaránd barátunkat a „Pannóniádba. Mit is tennénk egyebet, amikor elérkezett a reggel és Zaránd elvégezte toaletjét. Toalettezett biz ő, de meg is látszik rajta. Igazán jól nézett ki. Más is tudna jól kinézni, csak hívnák a nők találkára. A „Pannooia“ lépcső alján őgyeleg a portás. — Méltóztat parancsolni ? — kérdé Zaránd előtt és előttünk hajlongva. (No ez meglátott bennünket is. Se baj, csak Zaránd ne lásson meg!) — Várnak reám a 10-es számú szobában, — feleié hetykén a mi barátunk. — Igenis, tessék besétálni. A portást ott hagytuk és csakhamar a 10-es szobában állapodtunk meg. Zaránd kopogott az ajtón. Semmi válasz. Ej, nem is kell ott válasz, ahol olyan a meghívó. Zaránd benyitott a szobába és véle mi is besompolyoghattunk. (Vége köv.)
