Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

szemerei Szemere Pál ny honvéd huszár-ezredes­nek 1895. évi október 11-én, életének 57. évében történt gyászos kimultát. Hült tetemei folyó évi október 13-ik napján, d. u. 3 órakor fognak a gálszécsi családi sirkertbe elhelyeztetni. Áldás és béke poraival 1 (Jenik elvitte a Szt.-Flóriánt 1) Nagy örö­münkre szolgál, hógy most az egyszer nem a Szt.-Flórián vitte el városunk legnagyobb (pardon 1 csak legmagasabb) emberét, hanem ő vitte el a Flóriánt. — Ugyanis a róm. kát. templom előtt már századok óta ékeskedő Szt.-Flóriánt tegnap Jenik Béla műépítész lerombolta és annak helyére a róm. kát. egyház megbízásából remek művű márvány feszületet fog még e hét folyamán el­helyezni, mely a Széehényi-tér díszére fog válni. W. (Installáció.) A mádi rk, plébánosnak Ozsvdth Mátyásnak folyó hó 6-án volt az installációja. A beiktatást a tokaji prépost végezte igen szép számú gyülekezet jelenlétében. Az ünnepi aktust fényes lakoma s kedélyes mulatás követte a plébánián. (Nagy regényíró — a sors.) Polgári erénye és egyéniségének szeretetreméltó vonásai emelték négy évvel ezelőtt Mád város bírói székébe a község egyik közbecsülésben álló polgárát, Szakó Alajost. Első nejét, kivel sok éven át élt boldog, bár gyermektelen házasságban, harmad éve veszí­tette el. Ez év elején az uj ciklusra ismét bíróvá választották a mádiak; ő ezután nemsokára el­dobva az öavegyi fátyolt, újra nősült, elvévén Tárcáiról egy megnyerő külsejű derék asszonyt, aki már jóidőóta özvegyeskedett. S a két özvegy­ből egymást szerető, megelégedett, tehát boldog házaspár vált; a firigykötés szerencsésnek látszott lenni. Dehát a múlt hóban kiütött a mádi nagy tűz. A férj, mint biró, az oltáskörül, hivatalos intézke­dések közben, vagy tán pár nappal később, de szintén hivatalos fungálása közben, erősen meg­hűl, tüdőgyuladásba esik s ez négy nap alatt ki- végzi. — A négy havi boldog hazasélet után is­mét özvegyen maradt nő lelkületére oly rázkód- tató volt ez a hirtelen beállt fordulat, hogy elsőbb elméjének épségét veszítette el s e miatt Miskolcra kellett beszállítani gyógyítás végett, ahol az­tán férje elhunyta után 2—3 hétre ő is kiszenve­dett s követte élettársát. E napokban temették el. — Miért is nem lehet előre bepillantani a sors könyvébe?! r. I. (Ellopták a házasulók hirdető szekrényét.) Vármegyénk legészakibb csúcsán, mint határszéli őrszem, fekszik Csertész község, Népe szorgalmas, józan, tisztességtudó és jómódú. Nevezetessége azonban leginkább abból áll, hogy innen kapott szárnyra sok népboídog . . . akarom mondani nép- bolonditö eszme. Habár azok az eszmék a józanul gondolkozó népnél gyökeret fogni s a kívánt gyü­mölcsöt megteremteni nem tudták: mégis meg­történt ott most is egy oly dolog, hogy Csertész ről zengjen völgyeinken, hegyeinken az ének, nehogy ! Csertész oly közönséges falunak maradjon, mint a többi felvidéki falu, ahol nincs nagy eszme, nincs élet, nincs mozgalom, nevezetes esemény, hol csendes minden s békés a haladás. Mondom meg- töntént vármegyénkben és egyedül csak Csertészen történt meg, hogy a »házasulók-hirdetése* feliratú hirdetőszekrényt még azéjjel, mikor azt a biró házára kifüggesztette, lelopta egy bizonyára nem szabadelvű s a szabad eszmékért lelkesedni nem igen tudó vagy nem akaró nagy mogul. A fő­szolgabíró csendőrökkel nyomoztatja a tettest s ha sikerül kipuhatolni, el fog tudni vele bánni. A község pedig majd kap szebb, jobb és drágább hirdető-szekrényt. Jó pénzért mindig adnak újat is jobbat is, szebbet is. — A bírót csak az bántja legjobban, hogy ez a csúfság ő rajta esett meg legelőbb az országban s folyton azon töpreng, hogy kinek is szúrhatta a szemét ez a tábla olyan nagyon Csertészen ? r. I. (Grünstein Adolf dr.) f. hó 20 án esküszik örök hűséget a budapesti dohány-utcai izr. temp­lomban Eckstein Bernát jóhirnevü budapesti hir­detési irodacég tulajdonos kedves leányának: Jolánnak. A polgári esketés ugyanaz nap délelőtt 8 órakor a II ik számú anyakönyvvezetői hivatal­ban történik. Bit. (Az aradi vértanuk) neveit, minthogy lapunk múlt számának első cikkelyében »lapsus calami* fordult elő újra* lenyomatjuk. Az »aradi tizenhár­mak* voltak : Kiss Ernő, Vécsey Károly gróf, Aulich Lajos, Damjanich János, Nagy Sándor József, Török Ignác, Pöltenberg Ernő, Knézich Károly, Leiningen Károly gróf, Lahner György, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Lázár Vilmos. — Az ítéletet 1849. okt. 6-án,tehát az 1848. okt. 6-iki bécsi forradalom kitörésének évfordulóján, reggel haj tották végre. Előbb négy áldozatot lőttek agyon az aradi vár északi sáncában, azután a többi kilencet végezték ki a vártól délre eső térségen. Az utolsó köztük Vécsey Károly volt. —Neveik kezdőbetűit foglalta össze az akkor nagyon elterjedt következő mondat: »Pannónia! Vergiss Deine Todten Nicht. Als Kläger Leben Sie.® (Pannónia 1 El ne felejtsd a te halottjaidat. Mint vádlók élnek ők.) (Tűz.) Cselej községben f. hó 10-én eddig még ki nem puhatolt okból, tűz támadt. A szép csendes időnek köszönhető, hogy mindössze csak egy csűr annak tartalmával és a körölötte lévő asztagok lettek a tűz martalékává. Kurila János telkes gazdát érte ez a szerencsétlenség, a kinek összes termése odaveszett. r. I. (Elevenen megsült gyermek.) Szabó Mihály és ennek neje, cselei lakosok, eltávoztak hazulról és a ház őrzését 5 éves kis leányukra bízták. Ez, hogy ne unatkozzék, több gyerekkel együtt ki­ment a kertek aljába és ott tüzet raktak. A tűz vígan lobogott. A gyermekek magosra dobálták az égő gallyakat. Egy ilyen égi galy a kis Szabó lánykára esett, ruhája tüzet fogott. A gyermek­sereg sikoltva elszaladt ott hagyva a szerencsétlent egymagában, aki a legborzasztóbb kínok között úgyszólván elevenen megsült. r. I. (Rettenetes halál.) A múlt hó 28-án délután Mruz Péter vasúti pályamunkás a mezőlaborczi vasúti állomás pályaudvarában a sínek csavarainak meghuzogatásával foglalkozott. A mint igy a vá­gányok közt ült, a vonatok összeállításával fog­lalkozók őt észre nem vévén, reá hajtottak, minek következtében a gép Mráz-nzkaz egyik lábát tőben elszakította. Dacára a gyors orvosi segedelemnek, a szerencsétlen ember egy pár óra múlva meg­halt. r. I. (Ritka égi tünemény) gyönyörködtette Mező- laborcz vidékén e hó 6-án a délutáni órákban azokat, a kik észrevették. Az égen egyszerre há­rom nap látszott. A gyönyörű tünemény csak né* hány percig tartott, r. I. (Sajtóhibák) A lapunk 39. és 40. számainak Tárcájában közölt »Kihalt zempléni főúri csalá­dok* c. szép történelmi tanulmányba legöszintébb sajnálatunkra, rut, sőt valóban bosszantó sajtóhibát csúsztatott be az atkos kobold. így a 39-ik számban a 7-ik hasáb 11 -ik sor: elcsalt nejének, e helyett: elhalt nejének. A 40 ik lap 3-ik hasáb 11 — 12 sor fény * kövük szétoszlott, e helyett: fénykörük szét/oszlott. A 23 ik sorban III ik Endre királytól kapta Abony. ban Perényt, e helyett : Abaujban Perényt. Ezen a lapon 4-ik hasáb 7. és 8. sorja zavart. Oly népszerű volt, hogy »1531-ben a veszprémi gyű­lésben ő vette körül Sárospatakot kőfallal* stb., e helyett: ő vette körül i$jz-ben Sárospatakot kő­fallal stb. s oly népszerű volt, hogy 1531-ben csak kezét kellett volna kinyújtani a korona után. A 31 -ik sorban Abauj helyett ismét Abony van nyomtatva. Sárospataki kis királya, e helyett: a »sárospataki kis királyoké. A 6-ik hasáb 24-ik sor: igazán a miénk volt ők, e helyett: igazán a miénkek vol­tak ok. A »Zemplén* 40 ik számának Tárcájá­ban a 7-ik hasáb 25-ik sorában legidősebb alak­jainak egyike, a helyett: Legdicsőbb alakjainak egyike. — Mindezekért az akaratlanul ejtett hi­bákért, úgy a tudós szerzőtől, mint t. olvasóink­tól is szives elnézést kérünk. (Hogy ITugllVJiry Lás/.IA) ceglédi gyümölcs fa­iskolája manapság már ilyen érdeklődés illetve kíváncsiság tárgya : igazolja azon körülmény, hogy nap-nap után nemcsak magánosak, de testületek is igen nagy számban keresik fel a nagyszabású telepet. Többek közt a napokban a »Kecske- métvidéki Gazdasági Egyesület» egy tekintélyes küldöttsége Horváth Döme nyugalmazott curiai tanácselnök vezetése mel­lett, nemkülönben a budapesti .felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam* szépszámú hallgatói keresték fel Angyal és Győri tanárok vezetése mellet. Mondani sem kell, hogy a telepen levő nemes és vadoncz-csemeték milliói, a pedáns rend, a külö­nösen olcsó anyagok nagytömege annyira megnyerte tetszés­üket miszerént önként megígérték, hogy a telepet ezentúl nem­csak gyakran felkeresik, hanem legnagyobb erkölcsi támoga­tásban is fogják részesíteni. Tényleg a kecskemétiek nagy meg­rendeléseket tettek. (Játék esélyekkel és esélyek nélkül.) A közelmúlt némely eseményei — a játék démonának újabb I áldozatai — bírhatták rá a pénzügyministert, hogy a kis I lottót újabb megszorító intézkedések alá fogja. Pénzügyi 1 kormányzatunkban csakugyan megérlödött a kis lottó gazda- I sági és társadalmi káros voltának felismerése. Az emberi természetből kiirthatatlan, ott gyökeredzik a szerencse pro- vokálásának szenvedélye ; ki merész börzespekulációkba bocsát­kozik, ki lovakra fogad, ki meg a rulletten teszi próbára végzetét. Mindezeknél veszedelmesebb a kis lottó, amely betéteinek kicsinységével s húzásainak gyakoriságával a vak játékszenvedélyt táplálja. Ehhez járul még a nyerés esélyeinek teljes hiánya. A nyerés valószínűsége >/90. Nagy összegek a lottón egyáltalán nem nyerhetők ; s erre vezethető vissza, hogy a kis lottó évenkint átlag 2 millió forintnyi tiszta i jövedelmet mutat fel. E meggyőző érvek elől a kormány sem zárkózhatok el s igy a lottó terén megragadta a kis lutri eltörlésének dicséretes kezdeményezését. Emlékeztünk Lukács pénzügyminister egy gyújtó hatású parlamenti beszédére, a melyben a kis lottónak fokonkint való eltörlését helyezte kilátásba. A fentebb jelzett rendszabály nem az első ezen a a téren. Az első lépést a kormány az osztály-sorsjáték beho­zatalával kezdte meg, amely a játékszenvedélyt észszerűbb és reálisabb irányokba is tereli. Az osztály-sorsjáték nagy elő­nyei a kis lutri felett kézzel foghatóak. Mekkora különbség van egy sorsjegy és egy reskontó között! S aztán kivált a magysr osztály-sorsjáték olyan nyerő esélyeket nyújt, ame­lyekkel a kis lutri esélyei össze sem hasonlíthatók. A kis I lutrinál a vak véletlen, minden esély és minden észszcrüség I nélkül, - Itt ellenben a bizonyosság, hogy nyernie kell I minden harmadik sorjegynek. A kis lutrinál a kockázattal I semmi arányban nem álló kis nyeremények, holott az osztály- j sorsjátéknál 5,600.000 korona fizettetik minden levonás nélkül 1 a közönségnek. A pénzügyminister politikája társadalmi, erkölcsi és nemzetgazdasági szempontból lelkesen helyeslendő, mert az az államférfi, aki Magyarországon a kis lutrit eltörli, sohasem múló érdemeket szerez az ország föllendülése körül. Vármegyei Hivatalos Rész. ! 19210. sz, Zemplénvm. alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Ezen közérdekű intézvény a járások főszol­gabiráinak megfelelő intézkedés czéljából kiadatik és a vármegye hivatalos lapjában közzététetik. S. A,-Ujhely 1895. évi szeptember 25. Matolal Etele, alispán. Másolat. M. kir. belügyministertöl 8I418/IV. c szám. Rendelet az életbelépett és az azzal egybefüggő egyéb körülmények igazolása tárgyában. — Az állami, vagy egyéb közpénztárakból állandó vagy ideiglenes ellátásban (nyugdíjban, kegydijban, ne­velési járulékban) részesülő felek életbenlétének, ilyen ellátásban részesülő özvegyek özvegyi minő­ségének és árvák ellátatlan állapotának az illető ellátásban részesülők nyugtatványain való igazo­lása 1895. évi október hó i-től kezdve kizárólag a községi elöljáróság kötelessége. Községi elöljá­róság alatt értendők : a szekes fővárosban a ke­rületi elöljárók, Fiúméban, a törvényhatósági jog­gal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a polgármester, nagyközségekben a biró és jegyző együttesen, kis községekben a biró és a körjegyző együttesen. — A fent jelzett körülmények iga­zolása a nyugtatványon a megfelelő záradék rá­vezetése, aláírása és a hivatalos pecsét alkalma­zása által történik. — A záradék legegyszerűbben a következő módon szövegezendő »Nyugtatvá- nyozó életbenlétét (nyugtatványozó özvegyi mi­nőségét és életbenlétét az árva ellátatlan állapotát és életbenlétét (igazolom) igazoljuk.« — Az ily­nemű igazolásokért semmiféle dij nem szedhető. — Mely esetekben tekintendők az árvák, ellátot­taknak, erre nézve az állami tisztviselők, altisztek és szolgák hátrahagyott árváiról az 1885. évi XI. t. ez. 50 jvának 3, pontjában a katonák árváiról pedig az 1887. évi XX, t. ez. 13. §-ában foglalt határozmányok tartandók szem előtt. Abban az esetben pedig, ha az árva nem nevelési járulékot, hanem kegydijat élvezne, ellátatlannak akkor te­kintendő, ha az utóbb idézett törvényszakaszban felsorolt esetek egyike sem forog fenn. — Felhí­vom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletem az összes községi elöljáróságokkal ahhoz va'ó szoros alkalmazkodás végett haladéktalanul közölje és az ellátásban részesülő felek tájékoztatása ér­dekében a törvényhatóság területén a legkiterjed­tebb módon tegye közhírré. Budapesten, 1895. évi szeptember hó 18-án. A minister helyett: Széli Ignácz s. k. államtitkár. 18944. szám. J. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járás föszogabirájának. A Magyarországból származó vágómarháknak a Schvajczba való bevitelét szabályozó 56744. sz. földmivelésügyi miniszteri intézvényt másolatban, hivatkozva folyó évi 15,206. szám alatt kelt felhí­vásommal kiadott 48417. számú földmivelésügyi ministeri intézvényre tudomás és minél szélesebb körben leendő közhirrététel végett tekintetes fő­szolgabíró urnák kiadom. S.-A.-Ujhely, 1895. szeptember 20. Matolal Etele, alispán. Másolat. 56,744/HI. fő sz. Földmivelésügyi m. kir. mi­nister. Valamennyi törvényhatóságnak. F. évi julius hó 22-én 48,416. sz. a. kelt körrendeletem kap­csán tudomás és minél kiterjedtebb módon leendő közzététel végett értesítem, hogy a cs. és kir. közös külügyminister úr értesítése szerint a svájezj szövetség-tanács az osztrák-magyar monarchiábó származó vágómarha bevitelére azon kantonoknak ad engedélyt, melyek kötelezik magukat, hogy 1.) a behozott szarvasmarhák erre alkalmas, köny- nyen fertőtleníthető és állandóan állategészségügyi felügyelet alatt álló istállókban fogják elhelyezni és 2.) a vágómarhát levágatásáig állategészségügyi vizsgálat alatt tartják. — A beviteli engedélyek iránti kévények (a rendeltetési hely megjelölésével) az illetű Kanton hatóságánál nyújtandók be, mely azokat a kérelem teljesithetésére vagy elutasítására vonatkozó jelentésével együtt a svájezi mezőgaz­dasági kormányszékhez terjeszti fel. — A vágó­marha-szállítmányok Vorarlbergen át ólomzárral ellátott vasúti kocsikon szállitandók, a határtól pedig a legrövidebb utón továbbitandók a rendel­tetési helyen levő veszteglő istállókba és ott, anél­kül, hogy újabban forgalomba jöhetnének, levágá­sukról minél rövidebb idő alatt gondoskodni kell. Budapesten, 1895. évi szeptember hó 11 én. A minister helyett • Miklós Ödön s. k. államtitkár. 19828. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Folyó évi 15074 szám alatt kiadott, a gyermekek vallására vonatkozó megjegyzések és nyilatkozatok alakszerűségeire vonatkozó ministeri utasítás helyesbítése tárgyában kiadott vallás- és közoktatási intézvényt, a helyesbítés eszközlése céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1895. évi október hó 4-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministertől 1981. ein. szám. Valamennyi megyei és városi törvényhatóság közönségének. A gyermekek vallá­sára vonatkozó megjegyzések és nyilatkozatok alakszerűségeinek, s az anyakönyvi nyilvántar­

Next

/
Oldalképek
Tartalom