Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-12 / 19. szám
felül, annak még egyszereséig, vagy kétszeres, háromszorosáig terjedjen és az, hogy a tiszta jövedelem 10°/0-a a központba szolgáltatandó be. A központ segélyezésének e súlyos feltételei tulajdonképen a szövetkezet érdekében fekvők; mert a nagyobb felelősség növeli a szövetkezet hitelét, emeli a forgalmat. A tiszta jövedelemnek befizetett 10°/0-a nem a központi hitelintézeté, hanem az összes hazai szövetkezetek kölcsönös biztosítási alapja, melynek az a hivatása, hogy a kedvezőtlen viszonyok közé kerülő szövetkezetét a bukástól megmentse. Ezen a 10°/0-on nyugszik a szövetkezetek biztossága. De nem részletezem a dolgot. Leteszem a tollat, melyet a kis ember szeretete adott kezembe. Záradékul legyen szabad kérnem a nép önzetlen barátait, vegyék kezükbe az ügyet s tegyék meg a tőlük telhetőt az önálló tűzhelyek megmentésére. A jók elismerése s a nép hálája lesz fáradozásaiknak méltó jutalma. A pap, a jegyző és á tanitó nemesebb munkát alig végez, mintha a szövetkezés ügyének válik apostolává. Ember János. Vármegyei ügyek. A t. vármegye közigazgatási bizottsága f. hó io-én tartott üléséből, mely szokatlanul hosz- szura nyúlt, rövidesen a következőkben adunk tudósítást: Az elnöki széket d. e. 9-kor főispánunk Öméltósága foglalta el, — a rendszerinti főjegyzőt Horváth József tb. főjegyző helyettesítette. Mindenek előtt az alispánnak ápril havi jelentését olvasták fel, mely, többek között, kiemeli, hogy az ujoncállitásnak a'z az uj módja, melyet jelentéstte- vönek javaslatára a mi vármegyénk területén alkalmazott próbaképpen a szakminiszter, teljesen bevált. — Amerikába útlevél nélkül kivándoroltak ez évi ápril hó folyamán 256-án, visszajöttek 84-én — Zsidó zugiskolákat újabban nem találtak. A felolvasott miniszteri rendeletek közül örömmel fogadták a kereskedelemügyi ministernek az I895—96. évi közúti költségvetés jóváhagyására vonatkozó rendeletét, mely szerint a folyó számadási évre 20000 ftnyi államsegély nyújtását helyezte kilátásba a szakminister, miért is hozzá köszönő felirat intéztetett. Hasonlókép Ihuránszky László II. aljegyzőnek, ki annak idejében az említett költségvetésre vonatkozó jegyzőkönyvi teendőket kiváló szakértelemmel végezte, Öméltósága a főispán indítványára, most elösmerést szavaztak. — Lehangoltsággal vették tudomásul a pénzügyi kir. minister leiratát, melyben az 1883. éviXLIV. t.-c. 50 §-ára történő hivatkozással kimondotta, fejedelem felett. »Ha ő — írja Eszterházy — élni tud vala szerencséjével, sokaknak rémületére, hazájának dicsőségére lesz vala; de hibáztatandó, hogy inkább hevité őt a magán, mint a közjó szeretete.« Barcsay »őrült vágyakozását« is méltán ostorozza. Ezután tulajdonképeni tárgyára tér át. Köprili Achmed 1663-ban 100,oco emberrel indul ki Nándorfejérvárról Magyarországba, hogy azt egé- egészen meghódítsa. Az ország tétlenül látszott várni a halálos csapást. Végre a Dunántúl főurai közül néhányan, senkitől nem szólittatva, néhány ezer embert összeszedvén, kiállanak a küzdőtérre. Köztük van Eszterházy is. Marczaltőnél tábort ütnek. A török pedig Buda alól megindult Érsek- Újvár ostromára. Közben egy sereg Uj-Zrinyi várra csap, de csúfos kudarcot vall. Érsekújvár hosszas ostroma után 1663. szept. 26-án török kézre kerül. A tél beállván, a nagyvezér Belgrádba ment téli szállásra. Zrínyi nem maradt tétlenül. 1664. januárjában elfoglalta Berzenczét, Babocsát; Pécs varosát feldúlja s várát körülzárolja; az eszéki váracsot meglepvén, felégeté az ott lévő hidat, melyen egy századon keresztül a törökök százezrei jöttek át Magyarország pusztítására: végül Baranya és Segesd török végvárak is kezébe esnek. Zrínyi a téli hadjáratáért egész Európa, a pápa, Lipót, XIV. Lajos és a spanyol király elismeréssel halmozta el. Zrínyi most Kanizsa ostromára készül s már- már el is foglalja, ha a német katonaság a török sereg közeledtének hírére, — szokás szerint — szaladóra nem veszi a dolgot. A nagyvezér dühét Zrinyin akarja kitölteni s ezért Uj-Zrinyi-várt ostromolni kezdi. Zrínyi kérvehogy a sztropkai járásban, még a múlt év folyamán pusztított felhőszakadás okozta károsodások miatt adóelengedésben nem részesítheti az érdekelt gazdaközönséget. — A belügyi kir. ministerhez, Öméltósága a főispán indítványára, feliratot intéztek, hogy a kolera behurcolása ellen folytatott védekezés alkalmából a t. vármegye betegápolási alapjából előlegezett cc. 4000 ftnak mielőbb leendő visszatérítése iránt intézkedni kegyeskedjék. — A belügyi ministernek azt a leiratát, mely szerint a n.-mihályi közkórház részére az 1895. évi napi ápolás diját személyenkint 72 krban állapította meg, — tudomásul vették. A vármegyei pótadóknak a községi adóval együttesen történendő kivetése és beszedése iránt előterjesztett küldöttségi jelentést, illetve javaslatot, hogy aziránt az 1883, XV. t.-c. 10. §-ának rendelkezésével egybehangzó szabályrendelet alkottassák, magáévá tevén a közigazgatási bizottság ; ily értelemben a törvényhatósági közgyűléshez előterjesztést tett. A gőzzel fertőtlenitő gépek, ott ahol vannak, a ragadós betegségek lokalizásánál és elfojtásánál kétségtelenül jó szolgálatot tettek; mégis mielőtt a községeket olyan gépek beszerzésére köteleznék, fölhívták a tiszti főorvost, hogy ebben az irányban a jövő havi ülésre részletes javaslatot mutasson be. Itt említjük föl, hogy E. Horváti községet, hol difteritisz dúl, Waldbott Frigyes br, ki a szegény betegeknek ingyen-szérumot adott, maga iránt újabb hálára kötelezte. (A kegyes- szivü főúr sokáig éljen 1 Szerk.) Eszmei rokonság folytán, hogy t. i. a gőzzel fertőtlenitő gépek beszerzése körül mily óvatosan kell eljárni, főispánunk Öméltósága rámutatott B.-Sztntes község helyzetére, melynek háztartásában a ziláltságnak és az egyensúly megzavarásának fő fő okozója egy drága, cifra és‘a célnak meg nem felelő vizipuska volt, melylyel a községet — úgyszólván — megnyomorították. Vigyázzon a közig, felettes hatóság és minden alkalommal nagyon óvatos legyen hogy midőn a községekre nyomást gyakorol, azoknak vagyoni erőképességét, meg ne bénítsa, ön- kormányzati önérzetüket ne sértse. — A sárospataki közbirtokosság I. csoportjának az 1895. évi március hó 3-án hozott, azonban Phillipp Károly és érdektársai részéről megfelebbezett határozatát — hosszúra nyúlt és igen beható tárgyalás után — minthogy a közbirtokosság adásvételi jogügyletek megkötésére és foganatosítására hivatott erkölcsi testületté szabályrendelettel kon- stituálva nincsen — az 1894 évi XII. törvénycikk 9 §-a értelmében és a tiszti főügyész jogi véleményének elfogadásával megsemmisitették. Stépán Gábor indítványára: figyelmeztetést kaptak a föszolgabirák, hogy a cséplés alkalmával használatba kerülő gőzgépek elhelyezésénél a tüz- rendőri szabályok ide vonatkozó rendelkezéseinek a legszigorúbban foganatot szerezzenek. Az árvaszék ápril havi tevékenységi kimutatása szerint elintézést nyert hó ápril folyamán 1740 ügydarab, ebből elintézett Karsa Ferenc előadó 242-t, Spillenberg Barna e. 358-t, Pekáry Gyula e. 248-t, Farkas Dezső e. 315-t, Pólányi Gyula e. 338-t és Kiintő Menyhért e. 239-t. Ez az igen szép eredmény dicséretre nem szorul. A közegészségi állapotok nagyot javultak, mit az is bizonyit, hogy áprilban a heveny-bete- gedések esete 236 al kevesbedett. Difteriában megkéri a német sereg vezéreit, hogy hadi terve szerint járjanak el az ostromló sereg ellen. De a magyar elleni gyűlölet megbénítaná törekvéseit s a vár az ellenség kezére került. Zrínyi elbusultában Csáktornyái kastélyába vonult, ahol vadászati kedvteléseinek élt s e közben egy megsebzett vadkan kioltá sokaktól megsiratott életét. Eszterházy kéziratának utolsó fejezetét a szent gotthárdi győzelem leírása képezi. Jellemző, hog£ a győzelmet Eszterházy nem Montecucoli hadvezéri tulajdonainak tulajdonítja, hanem annak, hogyha török a csata intézésében a Zrínyi kezét vélte felismerni. Eszterházy e müvében is, mint számos nyomtatásban megjelent munkáiban, annak az őszinte magyarnak mutatja magát, mint nyilvános és magán életében. Ez nyerhette meg a ,Mars Hungaricus« tudós feldolgozójának szivét is, hogy oly szeretettel irta meg róla jelen müvét s adta ki fényes köntösben. Bizonyítja ezt az is, hogy Eszterházy Pál életéről most jelent meg a »Magyar Történeti Életrajzok«-ban egy becses munka, melyet Bubics Zsigmond közreműködésével ir Merényi Lajos, az Eszterházyak arkiváriusa. Az ismertetett munkában tárgyalt komor hősi képnek meleg színezetet adnak Eszterházynak a harcmezőről nejéhez intézett levelei, melyek a jegyzetekben párhuzamosan illusztrálják a harci eseményeket s a vitéz férj gyöngéd szeretetéről szólanak, de hangosan szólanak az ismertetett munka Írójának művészi érzékéről is. Ha még egyszer kiemelem a munka kiállítását, melyért a Franklin-társulatot illeti dicséret s a kézrajzok s a metszetek hü és tiszta reprodukcióját, azt hiszem megfeleltem az ismertető szerény szerepének. ifj. Kemény Lajos. betegedett 84, melyből azonban csak 28°/0 halt el. (Régebben a halálozás °/0-a az 50—60 között ingadozott 1) A tiszti főorvost feljogosították, hogy a Roul-féle difteriát gyógyító vérsavóból újabb dózisokat hozathasson és azokkal a kísérletezéseket folytathassa. Evégből feljogosították az alispánt is, hogy a betegápolás céljára szolgáló alapból esetről-esetre s legfeljebb 100 ftig utalványozhasson. — Öméltósága, tudni kívánván azt is, hogy mi eredménye lett S.-AqUjhelyben az orvos-rendőri tekintetben kifogásolt korcsmák, mészárszékek és szódaviz-gyártóhelyek hatósági vizsgálatainak : a főszolgabíró ez irányban jelentéstételre hivatott föl. Fejes István azt kérdezte : hogy a mesterséges borok ellen hozott törvénynek eddig mi az eredménye ? — Bizony semmi, mert a törvény büntető határozatainak csak akkor lehetne foganatot szerezni, ha följelentés következtében konkrét esetekkel állana szemben a közig, hatóság; olyan följelentés pedig eddig nem történt. (Becske kir. pénzügyigazgató közbe szól: No hát én ezennel följelentem a vármegye tetületén lévő összes korcsmárosokat, akik természetes bor gyanánt csinált bort mérnek 1) A derültséggel fogadott közbeszólás után komoly és hosszantartó eszmecsere következett, minek során s főispánunk őméltóságának megokolt indítványára oda kon- kludáltak, hogy a kir. pünzügyigazgató a korcsmákban, vendéglőkben és borkereskedésekben a fináncokkal tartasson razziákat s az igy felfedezendő műbor-gyárakra irányozza reá a közig, bizottság figyelmét. Hasonló értelemben, hogy t. i. hivatalosan be kell avatkozni a gyanús esetek vizsgá- lásába, utasittattak a járások föszolgabirái. Meczner Gyula: arról panaszkodott, hogy a ragadós betegségbe esett betegek körül a hatósági ellenőrzés nagyon laza. így történt pl. hogy a hólyagos himlőt mostanában Pátakról áthurcolták M.-Hogykára. — A tiszti főorvost utasította a közig. biz. hogy e tekintetben részletes jelentést, egyszersmind az ellenőrzésnek hatályosabbá tétele érdekében propoziciót tegyen. A kir. ügyész jelentette, hogy az újhelyi kir. törvényszéki börtönben az áprilisi rablétszám volt 162, ebben elitéit 130. A börtönegészségi állapotok megnyugtatók. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy Schön Vilmos dr. gyakorló orvosi működésének ötven éves emlékére a s.-a. újhelyi »Status-quo« izr. hitközség iskolájának 400 koronát a többi S.-A.-Ujhelyben levő elemi iskoláknak 200—200 koronát adományozott, a „Carolineum« számára pedig a Ribáry-féle világtörténelemnek egy példányát ajándékozta. A nemesszivű adakozónak — elnöklő főispán indítványára — fent elősorolt adományaiért elösmeresét nyilvánította a közig, bizottság. — Zuöna gk. hitközségének, iskolaépítés céljára, 200 ftot szavaztak meg, mely összeg azonban a t. vármegye közművelődési alapjából csak akkor fog kiutalványoztatni, ha az iskola fölépítésének ténynyé váltát folyamodók igazolják. — Ujhely város képviselőtestületének pártfogás céljából benyújtott folyamodását, illetve abbeli határozatát, hogy a polgári iskolával kapcsolatosan az elemi fi- és leányiskolák is államosittatnának, újabb megfontolás és módosítás végett visszautasították a képviselőtestülethez. A kir. főmérnök jelentése szerint: a t. vármegye közutait helyreállító tavaszi munkálatok folyamatban vannak. A mocsár-dubróka-ráskai, ínséges közmunkával épített közút a befejezés stádiumáig jutott. Szerviczky Ödön felszólalása következtében ráírtak a főszolgabíróra, hogy Ujhelyben a Kazinczy útca kiköveztetésének megkezdését sürgesse. A Ronyva-épités költségeiből a Zajka Józsefet terhelő részletnek behajtása céljából az ő ingatlanaim vezetett árverés határnapja, most már harmadiz- ben, máj. hó 16-ikára tűzetvén ki, az árverés sikere érdekében szükséges hatósági intézkedések megtétettek. A kir. pénzügyigazgató jelentéséből kivesz- szük, hogy a múlt hó folyamán egyenes adókra befizettetett 15,975 ft 37V2 kr. (most kevesebb, mint az 1894. évi ápril hó folyamán 3765 ft 56‘/a krral), hátralékban maradt: 876,036 ft 04 kr., — hadmentességi díjra befolyt 103 ft 40 kr. (hátramaradás a befizetésben 392 ft 71 kr.), kintlevőség e címen: 63,448 ft 40 kr. Végezetül fölemlitjük, hogy Kosarkó János, Lakatos Pál, Ivanov Pál, Pável György, Ferjó György, Virbiczky Gyula, Borovszky József, Salak Pál, Róka János és Tóth József hadköteles egyéneknek kivételes nősülés megengedéséért benyújtott folyamodásaik kedvező véleménynyel felküldettek a honvédelemügyi kir. ministerhez. Ezek során a d. e. 9-től d. u. i-ig tartott tanácskozás az elülülö főispán Öméltósága megél- jenzésével véget ért. D. u. 3-kor, az alispán elnöklete alatt, a sze- igényalapra ügyelő választmány ülésezett, — mely alkalomból felhivattak a járások föszolgabirái, hogy az 1894. évről szóló, u. n. községi szegény-számadásokat, legkésőbb a f. évi jun. hó végéig az alispánhoz mutassák be. Folytatás a mellékleten.
