Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-06-19 / 25. szám
nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett jó gyermekének, harasztkereki Ferenczy Ferenc gimn. tanulónak reményteljes élete 17-ik évében, Eperjesen, f. hó ioén, reggeli 3 órakor történt gyászos elhunytát. Á'dás és béke lengjen porai felett 1 (A király ünnepekről) pótlólag még a következő híradásokat vettük ; nevezetesen Hardicsa községből írják, a királyi pár koronázásának örömünnepét mi is megünnepeltük, különbség nélkül, mint jó honfiak s hű alattvalók. A jubileom reggelén 9 órakor mindkét toronyban megszólaltak a harangok, istenházába hiva a gyülekezetét. Ünnepi díszbe öltözve özönlött a nép a szent helyre, mely csakhamar megtelt lelkesült közönséggel. A gyülekezet buzgó éneklése után a szószéken felhangzott a lelkész alkalmi imája az egek urához földi sorsunk uráért, dicsőségesen uralkodó királyunk, 1. Ferenc József-érL s a királyi családért. Az ünnepies istentiszteletet éneklés zárta be. Majd a templom előtt lévő szabad téren megállóit nagyszámú gyülekezet lelkészünknek háromszori Éljen a király l felkiáltását szívből fakadó örömmel és lelkesedéssel ismételte. Ekkor a már előre odarendelt zenészek ráhúzták a Himnusz-t s U. 1. biró és L. M. egyházi gondnok vezetése alatt szép rendben végigvonult a nagyközönség az egész falun, éltetve a királyi felségeket, mígnem ismét visszajött a kiindulás helyére, ahol is a lelkész szólott a néphez, magyarázva a mai napnak nagy jelentőségét. Az ünneplő gyülekezet a királyi felségek éltetésével oszlott szét. Estve az egész falu, pár ház kivételével, ki volt világítva ; igaz, hogy nem gáz- vagy villám-fénynyel, hanem csak petróleom-lámpákkal és gyertyákkal, de ezeknek fénye mellett is jól mutatott az ablakokban felállított királyi családkép, a korona és az Éljen a király 1 Szóval községünk is megmutatta, hogy koronás királya iránt érzett szeretete és mély hódolata nem enged semmit a magyar fő- és székvárosnak, vagyis hogy szive együtt dobban az ország szivével, Budapesttel. így ünnepeltük mi meg a koronázás jubileomát. — Szerencsről Írják: Felséges királyunk koronázásának 25 éves fordulóját Szerencsen nagy lelkesedéssel ülték meg. A róm kát., gör. kát. és ref. templomokban s az izr. imaházban hálaadó istentiszteletet tartottak f. hó 8 án reggel 9 órakor. Már 7-én este harangzúgás hirdette a következő nap örömét. Az iskolákon és a r. k. templom tornyán nemzeti zászló lengett. Mozsarak durrogása hirdette a magyar nemzet emlékezetes napját a r. k. templom előtt, amelyben tartott hálaadó istentiszteletre megjelent testületileg a kir. járásbíróság, a szolgabirói hivatal, a vasúti és postahivatali személyzet, a csendőrség, a pénzügyőrség, a cukorgyári tisztviselőség és a gyári tűzoltóság teljes díszben. — A népiskolák, nevezetesen a róm. kát., gör. kát., ev. ref., az izr. és a cukorgyári iskolák növendékei, együttesen tartót ták volna meg mulatságukat a zöldben, de az eső miatt elmaradt- A terv azonban valósul f. hó 14 én midőn az iskolások a bekecsi fürdőben élvezik majd az ártatlan mulatság örömét. -- Nagy-Dobra községből tudatják velünk, hogy ott is, mint mindenütt az országban, ünnepet szenteltek az 1867. június 8-ika emlékezetének. Június 7-én este a községet, ki mint tehette, a szegény pislogó mécsesei, a gazdag fényes lampionokkal, kivilágították ; azután zeneszó mellett fáklyásmenet volt, melyen a szomszédosközségekből is sokan résztvettek. Ilyen impozáns diszmenetet (lehetett benne vagy 2000 főből álló közönség) N.-Dobra község az ő életében még nem látott. Gazdag és szegény egyformán, a leg- igazabb lelkesedéssel kiáltotta: Éljen a magvar kitályl A hazafias kömenethez, melynek hatása maradandó, dacára a zi hogó esőnek, még hölgyek is számosán csatlakoztak. / (Várnai Ármin) lapunk mai számában, a Közönség Rovatá-ban búcsúzik. Sajnáljuk, mert távozása nemcsak a közgazdasági érdekekre nézve, melyeknek a gazdasági egyesület borászati szakosztályában egyik önzetlen szószólója volt, hanem a politikai közélet terén is határozott és csak nehezen pótolható veszteség. Sajnáljuk úgy is, mint lapunknak alapittatása óta, főleg nemzet- gazdasági kérdésekben egyik alapos készültségü munkatársát; bár, szeretjük remélni, hogy eltávozásával az a szellemi kapocs, mely őtet a »Zemplénéhez kötötte, még csak lazulni sem fog, annál kevésbé elszakadni. Szerencse kisérje! Uj otthonából a szép és kedves Máramaros ból, pedig keressen fel bennünket minél gyakrabban itthon a ,Zemplén* ben. (A »Zemplén« fekete táblája.) Kerek egy hónapja múlt már, hogy Zemplénvármegye 5 A - Ujhely város elöljáróságának, legelőször is neki a vármegye területén, a kutya bárcákat kiosztás, az ebadó beszedése és az ebtartást szabályozó rendelet fokozatos végrehajtása végett l^Jriildötte. Ma már, az ebadó szabályrendelet szerint, aranyért sem volna szabad látni csak egy bitang kutyát is, pláne a székváros területén. Nem igy van, sőt Ujhelyben talán most ugyabbul van mint volt valaha. Annyi a bitang kutya uton-utfélen, amennyi még nem volt sohasem. Miért? Mert a t. városi magisztrátus eleget vélt tenni kötelessé genek, hogy a szabályrendeletet dobszóval tudtára adatta mindenkinek, akit illet, vagy illetni fog. Ha váltanak bárcát: jó ; ha nem váltanak : ez is jó. A bárcátlan kutyák ténfereghetnek nap- és utcahosszat, azt ugyan senki sem bánja, senki sem látja. A harapós diszkutyakat, ha tetszik szájkosárral, vagy szájkosár nélkül járatni : úgy is jó, igy is jó. Ha azután tetszik, amint hogy tettszett is, azoknak a neveletlen kutyáknak ártatlan és véd télén gyermekeket összemardosni palam et publice : hát üsse kő. De nem oda Buda főbíró ur 1 Ez mehetett igy Abderában, a kupak-tanács korszakában, de nem mehet Ujhelyben a tekintetes főbíró ur érájában. A nagy közönség érdekében nem kérünk mi mást, csak amihez föltétien jogunk van ; a szabályrendelet intézkedéseinek szigorú és gyors végrehajtását. Nem is kérjük, de megköveteljük, mert ehhez van jogunk.*) (Tanügyi értesítések.) A s.-a.-ujhelyi ipariskolai bizottság a folyó isk évet bezáró ipariskolai vizsgálatok sorrendjét a következőleg állapította meg: Junius hó 19-én \ d. u 3—4 ig rajzvizsgálat a ref. fiiskola termében ; ugyanott folytatólag a III. oszt. vizsgálata (4—6.); — 20-án : d. u. 5—7-ig a II oszt. vizsgálata a ref. fi'skolában, — 21-én: d. u. 5—7 ig a I. A. osztályé a főgimnázium mellett levő r. k. fiiskolában; — ugyanott 22-én: d. u. 5—7-ig az I. B) oszt. vizsgálata, — 2j-án : d. u. 5—7-ig az élők. A) osztálynak a r. k. elemi isk. I. oszt. termében. (Életpiac), — 24.-én: d. u. 5—7-ig az élők. B) oszt. vizsgálata a g. k. fiiskolában; — 29-én : d. u 3—4-ig a tornacsarnokban iparos inasok munkakiállitása, mely alkalmakra az érdeklődő t. közönség látogatását kéri S.-A.- Ujhely, 1892. junius hó 10-én Vágó Gyula ipar isk igazgató. —• A sátoralja-ujhelyi ev. rej, egyház elemi iskoláiban az évzáró vizsgálatok junius 26-án fognak megtartani, még pedig: d. e. 8—12-ig a fiiskola, d. u. 2—5-ig a leányiskola vizsgálatai, mely vizsgálatokra a t. szülői<et és növelésügy- barátokat tisztelettel meghívja: vz egyházi elöljáróság. — A s.-a.-ujhelyt >statuspuo izr. hitközség« elemi népiskolájában az évzáró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: junius 26. d. e. az I. és II. fiúosztály, d. u. pedig a III. és IV. fiuoszt. hébervizsgálatai; 27-én: d. e. az egyesített I. és II. leányoszt., d. u. az egyesitett III. és IV. leányoszt. vizsgálata ; 28 án: d. e. a II. fiuoszt. d. u. a II. fiuoszt. vizsgálata : 29-én: d. e. a III. fiuoszt. d. u. a IV. fiuoszt vizsgálata. E vizsgálatokra, melyek mindig reggel 8 órakor és d. u. 2 órakor kezdődnek, a t. szülőket és a népoktatásügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja: az iskolaszék. (A szülők figyelmébe.) Almássy Elvira k. a., zongora-tanitónő, ki megrendült egészségének helyreállítása végett S.-A.-U)helyből pár heti fürdőhasználatra eltávozott, hozzánk intézett levelében megkért minket, hogy azokkal a roszhiszemü és csupán csak kenyér-irigységből eredő híresztelésekkel szemben, mintha ő a zongora-tanítást véglegesen abbanhagyni szándékoznék, eltávozásának hírével kapcsolatban hozzuk köztudomásra, hogy a jövő hónapban folytatni fogja lecke-óráit. — Hát, hogy ilyen roszakaratú álhirekkel szemben védekezni kell, bizony szomorú dolog; de az is bizonyos, hogy ez a cáfolat szülői körökben, hol Elvira kisasszonynak a zongora tanítás terén szerzett kiváló képességeit igen jól ösmerik (és e tekintetben mi is érdekelt fél vagyunk), örömet fog szerezni. (A »Corpus Decretorum Juris Hungarici«) Budán 1844-ben nyomatott három kötete igen jutányos árban megszerezhető. Hol ? — kívánatra megmondja, vagy megírja: a szerkesztő). Irodalom. Felhívás megrendelésre. Paszlavszky Sándor, szerencsi r. k. lelkész, lapunknak is jeles munkatársa, a kővetkező felhívást teszi közzé : Az egész keresztény világ, de különösen édes magyar hazánk 8ient László király szentté avatása hétszáz éves fordulójának örömünnepét üli ez évben. Ez örvendetes alkalomból vagyok bátor ajánlani a m. t. olvasó közönségnek következő munkámat: Szent László klráiy vagy : sa magyar nemzet dicsősége*. A mü a magyar olvasó közönség ésserdültebb ifjúság részére van Írva. írásánál a vallásosság és hazafiság megegyeztetése és terjesztése vezérelt. E munkának a kát. bátorságra és köztevékenységre buzdító szelleme remélnem engedi, hogy a családoknak is hasznos olvasmányt nyújtok. — íme a tárgymutató : I. M;ért üljük meg 1892-ben o'y nagy kegyelettel Szent László emlékét. ? II. Mire figyelmezteti a magyart Sz. László kivály emlékünnepe ? III. Sz. László iju életének legszebb vonásai. IV. Sz. László hadvezérségének dicső tettei. V. Sz. László az ország népszerű és vitéz királya. VI. Sz. László az egyház hű fia és a lovagiasság mintaképe. VII. Sz. László bölcs törvényhozó; szigorú, de igazságos biró. VIII. Sz. László hitvalló király az egyház hitéletében és a magyar néphagyományokban IX. A Sz.-László-Társulat és a kát. köztevékenység. A 9—10 Ívre terjedő müvet Ízléssel, erős merített papíron, nagy 8 r. alakban Simon József szerencsi könyvnyomtató intézete állítja ki A sajtó alól legközelebb kikerülő könyv ára I ft. Sz. László tisztelete ápolásával a legnemesebb elvekért buzduló m. t. közönséget, a Szent László erényei követése által emelkedni óhajtó ifjúságot, szóval az irodalomnak a felejthetetlen nagy király emlékein lelkesülő barátait a mü kegyes pártolására kérem. A munka megrendelhető a szerzőnél : Paszlavszky Sándor, szerencsi r. k. lelkésznél. Mirandnlai Picas János élete és bölcsészete cím alatt tüdős István dr., lapunknak egyik jeles munkatársa, kiadta doktori értekezését s annak egy példányát szerkesztőségünkhöz is megküldőtte. Nagy élvezetet nyújtott nekünk a 46. lapra ,) Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy a főszolgabírónak kategorikusan hangzó, erélyes Hirdetmény-c lapunkkal egy időben jelent meg Sztrk. terjedő elmemünek átolvasása. — M. Pikus János a XV. századnak kiválóbb szellem-nagyságai, az u. n. flőrenci plátöi akadémia tagjai közé tartozik. Az uj világszellem hirdetésében azt tűzte ő is maga elé célul, hogy a skolasztikus világnézlet által a teológia rabláncaival lenyűgözött szellemi és lelkiismereti szabadságot fölszabadítsa s a tudás és megösmerés segítségével ős jogaiba visszahelyezvén, az igazsághoz vezérelje. Szerzőnk tanulmányát három fejezetre osztja, u. m Picus János élete és müvei, — Picus János bölcsészeti rendszere, —• és Picus János bölcsészeiének kritikai méltatása. Ebben tüdős dr. úgy vélekedik az alig 32 éves korában sírba szállt Picus-ról, hogy »munkássága ha nem volt is éppen előidézője a reformációnak de . . . nézetei alkalmat szolgáltattak ... a szabad gondolkozás számára . . . s ez elég ok arra, hogy neve a feledés homályától megóvassék.* tüdős-nek sikerült Picus-ra reáirányozni a hivatottak érdeklődését. — Melegen ajánljuk az igen derék elmemüvet, mely a szerzőnél: (Misholczon Felsőpapsor II. sz.) megrendelhető, mindazoknak, kik a szabad gondolkozásnak, férfias nyíltságnak, szókimondó bátorságnak barátai, szives figyelmébe; az ifjú tudós tüdősnek pedig friss babérjaihoz rokonérzéssel gratulálunk ! Egyesületi élet. A zemplén-vármegyei általános tanítóegyesület múlt évi közgyűlése alkalmából kiküldött, a Dezső Lajos egyesületi elnök, Gerecz Károly alelnök, Grossmann Mór, Molnár János. Szőllősy István és Vitt József tagokból álló küldöttség, Nemes Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő vezetése alatt, f. hó 14-én d. e. 8 órakor tisztelgett Molnár István főispán óméltóságánál, átnyújtván neki az egyesület nevében az egyesületi gyűléseken résztvevő tanítók napdijainak a községek által leendő kiutalványoztatását kérelmező folyamodását. Dezső Lajos egyesületi elnök beszédére adott válaszában főispán Öméltósága, kiemelvén, hogy a tanítók komoly és buzgó egyesületi működésének mily üdvös hatása van a tanítás és nevelésügyre és ezáltal a nép szellemi és erkölcsi előhaladására, megígérte, hogy kérelmüket figyelmére méltatja és annak teljesítését kilátásba helyezte. Ezután az alispán fogadta lekötelező szívességgel a kül - döttséget s biztosította előadott ügyüknek jóakaró ~lü---------1 /l A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tekietetes Szerkesztő Űr 1 A máramaros megyei központi takarékpénztárhoz vezérigazgatóvá megválasztatván, mélyen érzett sajnálattal kell szeretett Zemplén-vármegyé- től, melynek 25 év óta egyik szerény tagja és hű munkása vagyok, megválnom. Engedje meg tisztelt szerkesztő ur, hogy ez alkalommal becses lapja utján vehessek búcsút megyebizottsági t. tagtársaimtól, valamint barátaimtól, kik engem rokon- szenvükre és barátságukra méltatni szívesek voltak és kérem őket tartsanak tovább is jó emlékükben . tisztelettel maradtam : Tolcsván, 1892. junius hó 16-án. Várnai Ármin. UIVAT4LOS RÉSZ. 8994. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és megfelelő intézkedés végett •/. alatt másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1892. évi junius hó 8-án. Matolai Etele, alispán.. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister. 24837/III/8. szám, Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel és az édekelt közönség megfelelő tájékoztatása végett értesítem a törvényhatóságot, hogy az alsó asztriai helytartóság folyó évi május 5 én 27818. sz. a. kelt értesítése szerint a szarvasmarhák, juhok és kecskék Magyar és Horvátországból, a mennyiben egyes vármegygkre vagy városokra nézve különös beviteli tilalmak fenn nem állanak, a melyek a hirdetmény kibocsájtása után is érvényben maradnak, Alsó ausztria területére vasúttal bármely célból beszállithatók. Ily állatok azonban rendszerint csakis oly állomásokon rakhatók ki, a melyeken az á latoknak állatorvos által való megvizsgálása eszközölhető. Sertések, Magyar és Horvátországból közvetlenül csak a következő vasúti állomásokra vihetők be : Bécs- Szt -mark, Bruck a/L., Hohenau, Mistelbach, Laa, Flonzdorf, Baden, Mödling, Vaslau, Leobersdorf, Neunkirchen, Bécs-Ujhely, (Steinfeld) Aspang, Ed- litz, Jedlesee, Korneuburg, Nussdorf, Krems, Lan- genlois, Amsteten, Szt.-Pölten és Schwarzenau. Égyebekben a magyar és horvátországi állatforgalomra vonatkozó eddigi intézkedések változat - lanul maradnak. Budapesten, 1892 május hó 7. A minister megbízásából: Korácsy, s. k. 10494 sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10. járási főszolgabírónak. Köröztetés és eredmény esetén jelentéstétel végett ./• alatt másolatban kiadatik. S.-a.-Ujhelyben 1892. évi junius hó 2-án. Matolai Etele, alispán. Másolat. 1575. 92. Tekintetes alispán úri Varkondi Pál vásárhelyii lakos által folyó hó 25-én 2 drb. ló a vásárhelyi mezőn bitangságban találtatván,
