Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

Melléklet a „Zemplén“ 33-ik számához.

nem volna tűrhető. Illő tisztelettel kérdjük tehát a város magisztrátusát, van-e erről tudomása és ha van, miért nem hozatja rendbe a nagy forgalmú utcát?

(Kiewtől Ujhelyig.) Sok nézője akadt Ujhely- ben e napokban egy különös alkatú járóműnek, mely e'é, feje fölött kifeszitett abroncscsal, soványgebe volt fogva, mig a ponyvával fedett szekér belsejében egy anya, hat kis gyermekével kucorgóit, az ü'ött kopott áncugba öltözött családfő pedig gyalogszerrel kisérte familiá át, a kócmadzag gyeplőt tartván kezében. A gyanús transzporta ren dőrséghez került; itt keseregte el a családfő boldogtalanságát, hogy zsidónak született s igy őt is érte a kemény ukáz, mely a szent Oroszországból kiparanc-olja őket. Elmondta, de útlevele is igazolja, hogy Kiewből három hónap előtt indult el és azóta jutott viszontagságos utján Ujhelyig, honnan Pest felé törekszik, hogy onnan Hirsch báró közvetilő irodája juttatná őket Amerikába. A rendőrség gondoskodott róla, hogy mielőbb célhoz jussanak.

(Szép tett.) Molnár Béla dr., nagybirtokos, a Gálszécsen működő kisdedóvóiskola számára, minthogy annak állandó helyisége még nincs, további egy évre saját házában ingyen adott ké nyelmes szállást. A szép tett dicséretre nem szorul.

(Az alsó zempléni ref. egyházmegye) Sárospatakon f. hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésén titkos szavazással 59 szavazat közül 53 szavazattal Meczner Béla e. m. gondnokot világi zsinati képviselőül választotta. Egyházi részről abszolút többség nem lévén Kopré Ferenc esperes és Zomboi y Gedő egyh, m. tanácsbiró között uj szavazás lesz.

(Első búcsú.) Zemplén vármegye kis határvároskája, Seinna, f. hó 9 ikén szép ünnepnek volt színhelye. Szentképes templomi zászlók, dallamos zsolozsmák, tarackdurrogás adták tudtára az oda érkezőnek, hogy Seinna r. kát. világa nagy ünnepet ül, a szép legándás Havi Boldogasszony napjára eső első búcsút. A szépen restaurált templomban és tágas környékén ember-ember hátán volt. A piros és kék viganók, a paraszt fehér daróca és az úri fekete szalonruha egyvelege szingazdag képet nyújtott. Jól esett a szemnek e tarkaságon végigtekinteni. Amint eloszlott az ájtatoskodó nép, díszes társaság gyűlt össze Lehóceky Endre, esperes, vendégszerető házánál. Ott láttuk az asztalfőn Lippe Eberhardt grófot, a szinnai egyház kegyurát, Szkurkay Ágoston homonnai apátot s Felső-Zem- plén intelligenciáját nagy számban. A pompás ebéd alkalmával Kossuth Elek, főszolgabíró, zajos éljenzés közt felköszöntötte a szives házigazdát, azután Lippe Eberhardt grófot. Ebéd végével a fiatalság az iskolateremben gyűlt össze és az ingerlő csárdás hangja még a komor éjszakába is belehangzott! Szóval a kedélyesen eltöltött szinnai első búcsúra sokáig fogunk visszaemlékezni, r. I.

(Vörös kakas) Nagy rémületre ébredtek fel f. hó 9 én őrmező lakosai. A község közepén lévő posta épületben ismeretlen okból tűz ütött ki, mely pár perc alatt lángba borította a ház és is- táló szalmafedelét s a szélcsend dacára belekapott a szomszéd házakba, úgy, hogy rövid idő alatt 17 ház 2 csűr, tele életnemüvel s több gazdasági épület hamuvá égett. Megdöbbentő volt a közöny, melyet a község lakosai tanúsítottak a szerencsétlenséggel szemben. Összetett kezekkel nézte a többség, mint igyekszik néhány ember az uradalmi tisztség vezetése mellett a tűz tovább terjedését meggátolni. Nagy hátránya a községnek, hogy az épületek nagyobb része szalmával van födve s úgy össze vannak zsúfolva, hogy minden két szomszédház eresze össze ér, az udvar pedig alig másfél öl széles. Hiába szólalt fel ez ellen a község képviselőtestülete, a főszolgab ró nem csak nem intézkedett, de még sűrűbb építkezésre adott hatósági engedelmet. A községben két fecskendő is van, de azzal az uradalmi tiszteken kívül senki sem tud bánni. Sőt az öreg emberek azt beszélik, hogy tűzoltó egyesület is van közsé günkben — papiroson. A rendőri intézkedéseknek: (létra, vizeshordó, csáklya), nálunk még nyoma sincs, azért félni lehet, hogy egy újabb szerencsétlenség alkalmával, ha szél támad, nem marad egy ép ház és csűr sem a faluban. Hálásan tapasztalták a károsultak, hogy községünk foldesurnője, Széchenyi Imre gf.-né, együttérzett velük a szerencsétlenségben, személyesen megjelent a tűznél, buzdította mentésre a népet, sőt fia, István gróf, maga is részt vett az oltásban. Másnap ismét résztvevőleg kérdezősködött a kár nagysága felől s megigérte, hogy segítségünkre lesz. Isten óvja községünket hasonló szerencsétlenségtől. Az itteni tűrhetetlen belrendőrségi állapotokat pedig a közigazgatás figyelmébe ajánljuk. r. I.

(1848—4 9-iki szabadságharci emlékek) kiálli tását Budapesten a vigadóban ma nyitják meg. A szent ereklyéket, dicső múltúnknak immár csöndes tanúit, bárki is, kiben hazafias szív dobog, nagy élvezettel fogja megtekinteni és sok tanúságot fog belőlük levonhatni. Fővárosi levelezőnk irja : Az egész kiállítás hét termet foglal magában. Legérdekesebb tárgyait a rendkívül sok csataképek, arcképek, vértanúink és nagyjaink ereklyéi

képezik. A nagyteremből feljutunk a felső nagyterembe. Tiszteletteljes elfogultság érzete vesz itt rajtunk erőt, mert csakhamar észrevesszük, hogy itt minden Kossuth. Látjuk őt családja körében, a nép között, az országgyűlésen, munkaközben stb. mintegy 250 kép s mindegyik más-más kiadvány. A nagyterem folytatását az aradi szoba képezi. Itt vannak elhelyezve az aradi vértanuk re- lief-szobormintái, melyeket Zala György készített és a vértanuknak olajfestésü nagy képei. A bejárat mellett levő 3-ik nagy teremben van Róna szabadságszobor-mintája. Itt van továbbá Osz- trovszky József, kur. tanácselnök, 1848—49-iki aradi kormánybiztos remek filigran faragványu tabernákulumja, melyet a józefstadti fogságban készített. Ki vannak állítva Osztrovszky egyéb gyönyörű rabfaragványai is, melyek bármely képfaragó becsületére válnának. E teremben van elhelyezve 80 olmützi magyar rab olajképe is, melyet Tóth Ágoston, szabadságharcunk derék bajnoka, az olmützi börtönben festett. Képviselve vannak a szabadságharc különféle fegyverei, a primitív kaszától az ágyukig. Húsz honvéd fog a kiállításban őrködni, valamennyi más más 48/49 es honvéd egyenruhában (lesz tüzér, vadász, 5-féle lovas stb.) felelevenítve előttünk a szép, mozgalmas napok alakjait. Valóban nagy és nemes feladatot teljesített a kiállítás rendezősége, midőn szabadságharcunk eme dicső emlékeit ily lehető legteljesebb együttességében és eredetiségében iparkodott a magyar közönségnek bemutatni.

(Egy s.-a.-újhelyi néptanító) vidéki úri gyermekeket mérsékelt dij mellett teljes ellátásra elvállal. — Címét megmondja a lap kiadóhivatala.

(Két diák) teljes ellátást kaphat, külön szobá val. Bővebbet a kiadóhivatal.

TANŰ&Y.

A sárospataki ev. ref. főiskolának (akadémia és gimnázium) Szinnyei Gerzson akadémiai és Ké- részy István gimnáziumi igazgatók által az 1890 —91. iskolai évről szerkesztett értesítője, A tartalomban dús füzetből röviden megemlítjük, hogy az iskolai évet az akadémiai igazgató nagy közönség részvétele mellett szeptember 7-én nyitotta meg ünnepiesen. Az év folyamán vendégül üdvözölte a főiskola a magyar bibliaforditók társaságát, névszerint Szász Károly püspök vezetése alatt: Duka Tivadar dr. t, Millard Eduard Henriket, Szilddy Áron dr.-t, Németh Istvánt, Petri Eleket, Kenessey Bélát, Csengey Gusztávot, Pukdr szky Bélát, Poszvék Sándort és Erdős Józsefet. Előbb Aw/óí’ajMí'-Kossuth Lujza asszonyt, később pedig Klamarik János dr. miniszteri tanácsost. A mily eredményes és örvendetes volt egyrészről a főiskola működése és belső élete, másrészről oly fájdalommal teljes veszteség is érte. Elragadta a halál Emődy Dániel hírneves jogtanárt, ki 28 évvel ezelőtt vette át a Kövy Sándor által oly híressé tett magánjogi tanszéket, s betölté azt ép oly pontos, lelkiismeretes hűséggel, mint alapos, mély tudománynyal és ritka előadóképességgel. A másik halott Kun Pál, akadémiai tanár, aki kiváló szellemi képességei, vonzó egyénisége és szeretetreméltó tulajdonságaival tündökölt s maga után szintén négy űrt hagyott hátra. — Méltó okon kell a főiskola veszteségei közé számítani azt is, hogy Orbán József, akadémiai tanár, nyugalomba vonult. A hü munkás és fáradhatatlan tudós 43 évet töltött a tanári pályán, hü és hasznos fiakat nevelve a hazának, — Ifjúsági egyesület 13 működött. Az alapítványok száma kettővel gyarapodott, u. m. a Jászay Sámuel 2000 ftos és a Várady Károly 1000 ftos alapítványával. A főiskola jőve delmező vagyona 1,006,930 ftot, bevétele 103,183 ftot, kiadása 91,664 ftot tett. A ,tápintézet« nek 215 tagja volt, köztük 38 ingyenes és 50 alapit- ványos, a többiek pedig 20, 50 és 60 fitos díjjal. Az akadémiában 13 rendes, 1 rendkívüli, I helyettes és 1 segédtanár; a gimnáziumban 14 rendes és 5 rendkívüli tanár tartott előadásokat. A főiskolai ifjúság száma az akadémián 104, ezek közül 49 hittanhallgató és 55 joghallgató. A gimnáziumban, a progimnáziummal együtt, 485, vagyis összesen 589. A gimnáziumból jeles eredmény- nyel 24 tanuló tett vizsgálatot. — A jövő tanév 1891. szept. i-én kezdődik s szept. 7-én nyitják meg ünnepiesen. Tájékozásul közöljük az igazgatóság által kiadott következő figyelmeztetést: Minthogy a nagyméltóságú m. kir. közoktatásügyi mini térium nem engedi meg, hogy egy osztályba 60 tanulónál többet fölvegyünk, s minthogy főiskolánk anyagi helyzete a legjobb akarat mellett sem engedi meg, hogy párhuzamos osztályt állítsunk fel: a jövő iskolai évre is érvényes a főtisz- teletü egyházkerület azon határozata, hogy : »szeptember 1—4-ig csak protestáns vallásuak vétetnek föl; szeptember 5 tői, ha a 60 létszám még be nem lesz töltve, más felekezetüek is felvétetnek. Ezen szabályzat áll azokra is, kik az előkészítő osztályban (Progimnázium) már itt tanultak.« Az igazgatóság.

A sárospataki ev. ref. főiskolában a javító- ’ pótló és magán vizsgálat a gimnáziumban követ kező rendben lesz: aug 30-án délelőtt a progimn., és I—II. osztálybeliek ; délután a III -IV. osztály- helyiek ; aug. 31 én délelőtt az V—VII. osztálybeliek. A magántanulók írásbeli dolgozatot aug.

29-én készítenek. A Vili. osztályból a javító vizsgálat aug. 28-án lesz. Érettségi vizsgálatra ez évben a sáropatakiaknak is Miskolczra kell tnenniök. Ezen vizsgálat következő rendben lesz; írásbeli dolgozatot készítenek aug. 30, 31 és szeptember 1, 2, 3/ szóbeli vizsgálat lesz szept. 5, 6. Jelentkezni kell a miskolczi gimn. igazgatóságánál aug. l6*'g Az igazgatóság.

Értesítés. Nyilvánossági joggal felruházott hatosztályu nőnevelő-intézetemben a beiratások augusztus hó 28-án kezdődnek. A midőn erről a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni szerencsém van, nem mulaszthatom el ez alkalommal intézetemet a t. szülék pártfogásába továbbra is ajánlani, Mint eddig, úgy ezután is, főtörekvésem le- end a törvény követelményeinek és a t. szülék igényeinek teljes mértékben megfelelni. E végett az intézet tanszemélyzetét egy férfitanerővel szaporítottam s úgy intézkedtem, hogy az intézet jó hírnevét ez úton necsak hogy megtartsam, de egyszersmind fokozzam is. A ministeri tanterv keretén belől, a megfelelő osztályokban, a német- és francia nyelv tanítására kiváló gond leend fordítva ; továbbá azok részére, a kik gyermekeiket zongora- tanításban kívánják részesittetni, mérsékelt dij mellett szívesen ajánlkozom. Vidéki növendékek az intézetben személyes felügyeletem mellett teljes ellátásban részesülhetnek. S -a. Ujhely, 1891. aug. ho 12-én. Horváth Rlel Flóra, nőnevelö-intézeti tulajdonos.

CSARNOK,

Elborult. . .

[borult az ég sötéten, Permetezve hull az eső. Búskomorrá vált a vidék, Mintha volna egy temető.

Elborult az én lelkem is I Szemeimből könyek hullnak, Temetem a boldogságom :

— Búcsút intve kis falumnak.

Ha rám. . .

I Ja rám ragyog szemed,

Szivem éled tőle,

Mint naptól a virág Mező tengerébe’.

Fényes vagy mint a nap —

Ez éppen a bajom,

Mert másra is ragyogsz Szerelmes angyalom 1

(Kozma Alajos.

A szerelemről — a nőknek.

— Csevegés. —

Nőkről szándékozom Írni, tehát egészen uj tollat vásároltam és eldobtam a régit. Tintát is kék szinüt vettem, nehogy feketén fogjon a fekete.

Tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok, azért más elővigyázattal is élek. Bekenem a kezem glicerinnel. Áz ilyen glicerinnel megkent kezet elfelejti a darázs megcsípni, mert édes. Én is eleinte csupa édes dolgokat fogok írni, nehogy később kikapjak.

Egy hires tudós, mikor azt kérdezték tőle, hogy ha már mindenről beszélt, beszéljen valamit a nőkről is, azt mondta:

— Nő csak kétféle van, rósz és roszszabb.

No hát, kérem, ez a tisztelt tudós úr lehetett igen nagy tudós, de sohasem volt szerelmes. Mert egy nő, ha tudja, hogy ő tetszik valakinek, hogy szerelmes belé valaki, sokkal szebb, sokkal kedvesebb lesz, mint volt azelőtt. Az a tudat, hogy szerettetik, szebbé, bájosabbá teszi. Ezt nem én találtam fel. Ez igy van a világ kezdete óta.

Azt is mondják, hogy minden nőben van valami a tigrisből. Lehet, hogy van, én nem tudom. De hogy az ördögből is van benne valami, tapasztalásból állíthatom; már csak azért is, mert a nő, mint az ördög, szeret a tűzzel játszani; lévén a szerelem is alkalmasint ilyesféle valami.

Igen sokan foglalkoztak már előttem is azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképen mi a szerelem, de tisztázva sohasem lesz, akár idealizmus, akár naturalizmus legyen a kenyerünk.

Abba a régi korba, mikor még az emberek